Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-20 / 89. szám
u Iparjogvédelmi tanfolyam Kaposváron Drávatamásiban van az egyesült gazdaság kertészete. A somogyi vállalatok és üzemek műszaki és gazdasági irányítással foglalkozó munkatársainak iparjogvédelmi tanfolyamot szervezett az SZMT közgazdasági bizottsága és a megyei tanács ipari osztálya Kaposváron. Somogybán most indult először ilyen továbbképzés újítási előadóknak, technológusoknak és üzemmérnököknek. A. hallgatók a kéthónapos tanfolyamon megismerkednek az iparjogvédelemmel, a szabadalmi, az újítási, a védjegyjoggal, a szabadalmi dokumentáció felhasználásával, az újítások, találmányok, szabadalmak úgynevezett »-knowhow« külföldi értékesítésére vonatkozó jogszabályokkal és a gyakorlattal. A továbbképzésen a büntetőjogról és a tisztességtelen versenyről is elhangzik majd egy előadás. A május végéig tartó tanfolyamon elhangzó előadásokat az Országos Találmányi Hivatal munkatársai tartják az SZMT- székházban. Ők vezetik a konzultációkat is. A programban budapesti tanulmányút is szerepel, a hallgatók a Szaba(Tudósítónktól.) Porrogszentkirály egyike megyénk legnagyobb almatermelő községének. A termelőszövetkezetben és a háztáji gyümö1 esősökben jó! kihasználták a kora tavaszi napokat, azért, hogy megteremtsék a feltételeit a jó termésnek. — Szeretjük a Marikát — mondta egy öregasszony. — Meghallgat bennünket, türelmes hozzánk. Hideg Gyula, az eesenyi Előre Tsz főagronómusa is hasonlóan nyilatkozott dr. Sebestény Tamásáéról: — Lelkiismeretes, jó szakember. Rendszeresen jár hozzánk. Még nem fordult elő, hogy ne jött volna el. ha tudta, hogy várják. Pedig Ecsenytől Kaposvár, ahol lakik, elég nagy távolság. Sokszor figyelem, ahogy a tsz-tagok ügyes-bajos dolgaival foglalkozik. Ha kell, többször is elmagyarázza az odatartozó paragrafust Mi örömmel alkalmaztuk jogtanácsosként — Még gyakornokként dolgoztam a szentgáloskéri tsz- ben dr. Karai István mellett Neki az volt az »-anyaterme- lőszövetkezete«. Az eesenyi tsz-nél is dolgozott. így kerültem ide — meséÚ dr. Sebestény Tamásné. Első pillantásra törékeny kislánynak látszik. Zöldesbarna szeme kíváncsian pillant a világba. Drapp szoknya és maga kötötte zöTd pulóver , van rajta. Amikor jogi problémákról kezdenek vele beszélgetni, egyszeriben átalakul: határozott energikus. — Most éppen egy vitás kérdést akarunk tisztázni a mocsoládi sportkörrel. Fuvaroztunk nekik, de nem fizették ki — világosít feL Tíz percen belül háromszor keresik telefonon. Lé- nyegretörően egyszerű mondatokat mond. Somogyegres, dalmi Tárban megtekintik a szabadalmi dokumentumok felhsználását A tanfolyam befejeződése után a somogyi hallgatók vizsgát tesznek a fővárosban az Országos Találmányi Hivatal iparjogvédelmi vizsgabizottsága előtt s bizonyítványt kapnak róla Czigány Károly, az SZMT közgazdasági bizottságának főelőadója elmondta, hogy a gazdasági mechanizmus reformjával fokozatosan kibontakozik a verseny a piacon, s így előtérbe kerültek az iparjogvédelem kérdései. Ennek oka, hogy a vállalatnak nem közömbös, hogy a szabadalommal védett találmányát más vállalat is használja, a védjegyét más vállalat is alkalmazza-e. Ez a helyzet szükségessé tette, hogy Somogy megye vállalatainál és üzemeiben is behatóan megismerkedjenek az iparjogvédelem fogalmával,- jelent sé’ - vel, hasznosításával. Az SZMT és a megyei tanács közösen szervezett tanfolyama ezekkel a fontos tudnivalókkal vértezi föl az üzemek képviselőit. L. G. Az első permetezést az egész községben elvégeztéik. A tsz gépesített permetezőbrigádja a közös területen és a háztáji gyümölcsösökben is dolgozott A termelőszövetkezet 40 000 liter permetlevet készített, hogy a háztáji, területeken is megfelelően védekezhessenek a kártevők ellen. Zics, Kisbárapáti, Fiad tszednek jogtanácsosa. Ahogy félig komolyan, félig tréfásan mondja: Ecseny az »any- ja.« Arról kérdezem, nem fogadták-e bizalmatlanul az emberek. — Sok tsz-ben dolgoztam már, de csak egy helyen éreztették velem, hogy nő vagyok. Ebben az egyben az elnök már akkor elhúzta a száját, amikor hallotta, hogy nem férfi jogtanácsost ajánlanak. Utána meg a fizetésen akadt fenn. Nem értette, miért kell nekem is annyit kapni, mint egy férfinak. Ez rosszul esett Munkámat is mindig ilyen szemüvegen át nézte. Szerencsére a többi tsz-nél jóindulatúan, előítéletek nélkül fogadtak, s a munkám alapján ítéltek meg. Gyakornoki idejéről érdeklődöm. — 1987. augusztusában kerültem gyakornokként a tsz- hez — meséli. — Karai Pista bácsitól sokat tanultam. Tapasztalt, nagy gyakorlatú szakember. Most már nyugdíjban van. Ha problémám akad, az ajtaja mindig nyitva áll előttem, készséggel segít Előadást készül tartani a földtörvényről és az új szövetkezeti törvényről. Naponta öt órát utazik. Férjével egy évfolyamon végeztek, segítik egymás munkáját Huszonnégy évesek. — Celldömölkl lány voltam — mondja. — MÁV- otthonokban nevelkedtem fel, mert édesanyám özvegy volt fordulószolgálatban dolgozott a vasútnál. Így nem Annak idején egyre-másra alakultak vagy újjáalakultak, »■fölfejlődtek« a termelőszövetkezetek a barcsi járásnak ezen a Baranyához közel eső részén is. Létrejöttek nagy területen, ezer holdakon gazdálkodó közösségiek, de kis -jbb, száz holdakat tömörítő gazdaságok is. S ahogy teltek-múltak az évek, a kisebb szövetkezetek vezetői és tagjai rájöttek valamire, egyre inkább meggyőződtek róla: nem futja az erejükből arra, hogy mindent beszerezzenek, fölépítsenek, ami az igazán korszerű gazdálkodáshoz szükséges. Márpedig a jövedelem növelésének egyik módja a költségek csökkentése. Évekkel ezelőtt négy község — Tótújfalu, Lakócsa, Po- tony és Szentborbás — közös gazdasága tömörült a Drá- vamenti Egyetértés Tsz-ben, s három község szövetkezeti, parasztjainak a gazdasága immár a darányi Üj Élet is. A két »szomszédvár« közül az utóbbiba látogattunk ezen a héten: Darányban, Drávagár- donyban és Drávatamásiban jártunk, és beszélgettünk arról, hogyan alakult sorsuk a közös akarattal létrehozott, egyesült gazdaságban? — Nézze kérem, én addig, amíg mi, drávatamásiak nem egyesültünk a darányiakkal, brigádvezető voltam. Ennek most már három éve Láthatja, az imént disznókat hajtottam, sertésgondozó vagyok. Nekem így jobb. Nem tartom ezt a munkát csöppet sem le- alázónak, nem kell ezzel szégyenkezni. Vannak szempontúdon velem foglalkozni. Én mindent peki köszönhetek. Egyetemi éveim alatt egy időben albérletben laktam, azt is fiaette nem nagy keresetéből. Problémáiról faggatom: — A legnagyobb gond talán az ebédkérdés. Sajnos egyik tsz-ben sem főznek, így ha este hazamegyek, magam állok a tűzhely mellé. Nehéz a kiutazgatás is. Szerencsére lakásgondunk megoldott. Férjem testvéreivel lakunk együtt Kaposváron. Szabad időnkben eszperantóul tanulunk. Külföldi levelezőpartnereink is vannak. Kirándulni szoktunk, ha tehetjük. Szeretek olvasni. Mostanában nagyon megragadott az Elektra többféle feldolgozása. Sokáig gondolkodtam rajta. Asztalán dossziék, táskájában is iratok lapulnak. — Üj szabályok, határozatok lépnek életbe — mondja. — A jogász nem elégedhet meg az egyetemen tanultakkal. Állandóan tanulmányoznia kell az új rendeleteket Havonként össze szoktunk jönni és megbeszéljük a legfontosabbakat Űjra munkához kezd. A mezőőrök munkaszerződését kell rögzítenie. Gondolkodik, arcára töprengő kifejezés ül. Kicsit beharapja alsó szája- szélét A két-három óra alatt, melyet a tsz-irodán töltöttem, láttam vidámnak, elgondol- kodónak, energikusnak és magát fegyelmezni tudónak is. Gazdag egyéniség. Le&kó László A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára FÖLVESS 16—40 éves korig női átképzős tanulókat Naponta háromszori étkezést és munkás- szállást kedvezményesen biztosítunk. (8337) tok, amelyeket mi alaposan mérlegeltünk, mielőtt az egyesülés mellett döntöttünk. Ezeket mondják gazdasági érdekeknek. Az emberek a zsebükön mérik le aztán, hogy jól vagy rosszul határoztak, mert még nem mindenki gondolja ám végig az egészet... Horváth János magabiztosan beszél, a középkorú ember megfontoltságával. Mérlegel, latolgat, így tette ezt biztosan annál a bizonyos döntésnél is, amikor szavazásra nyújtotta fel a kezét... — Ügy gondoltuk, hogy közösen többre megyünk. És nem csalódtunk. Az előbb a zsebet említettem. Nálunk pénzt fizetnek a munka után minden hónapban. Ez újdonság, mert régen munkaegységCsordás Jenő takarmányos, Drávatamási: — így alakulhatott ki korszerű állattenyésztés. re dolgoztunk. Részrehajlás ? Ugyan kérem. Itt számolják el a teljesítményét mindenkinek, a darányi központban egységes norma szerint írják be, hogy miért mi jár ... Azt hiszem, többen talán nem, de jobban dolgoznak, mint azelőtt ... Csordás Jenő; takarmánya« ugyancsak egyike az alapító ! tagoknak: , — Voltam én gyalogos, foga tos, ahogyan a szükség éppen hozta itt Drávatamásiban. Én Horváth Jánossal ellentétben azt mondom, hogy nemcsak jobban, de többen is dolgoznak, mint az egyesülés előtt Hogy mi ennek az oka? Csak arról beszélek, ami engem ösztönöz. 13—16 000 forintot kerestem régebben egy-egy esztendőben, munkaegység értékben számolva. Az egyesülés óta három évet zártunk már, s az évi keresetem 35—40 000 forint volt... Így a’akulhatott ez másoknál is, akik ugyancsak rákapcsoltak. Nagyobb méretű lehetett az állattenyésztés, a régi tizhol- das kertészet nyolcvan hold fölé nőtt Mndennek kialakult a központja, ahova mindig lehet az emberi meg a gépi erőt irányítani és ahova több pénzt lehet befektetni... Drávagárdonyban Berta Sándor bácsi ugyancsak a pénzzel kezdi az összevetést bizonyítandó, hogy »jól ütött be a házasság«, ök egy éve egyesültek az Űj Élettel, de: — Keserű Jóska, az elnökkünk egy évvel előbb már kettős elnök volt itt nálunk, jól ismertük... Ámbár én a Lacival, a volt elnökünkkel is jól kijöttem. Ö itt most az üzemegység-vezető. A hatvannégy évemmel még állatokat gondozok, méghozzá hízómarhákat, ahová aztán igazán kell az erő. Mégis adódik baj. Most éppen bordatörésem van, alig várom, hogy vége legyen a kényszerpihenőnek. Együtt dolgozunk a feleségemmel. Tavaly ketten az asszonnyal 25 600 forintot dolgoztunk ösz- sze. ö az első években mm volt tagja a szövetkezetnek, de rendszeresen dolgozott, segített nekem. Most aztán megvett öt nyugdíjévét több mint 1600 forintért így aztán beszámítják neki a korábbi időt is, mert tavaly óta már tag Derűs az ég enyhe szél fúj a Dráva felől. Az utca szinte kihalt, ilyenkor már inkább a határban tesz-vesz a paraszt- ember. Sándor bácsivá', meg a feleségével arról beszélgetünk, hogy gazdálkodni tulajdonképpen így is. úgy is lehet. Megéltek ők is meg a drávatamásiak, a darányiak is kü- lön-külön, méghozzá jól, hiszen mindegyik szövetkezet szépen fizetett No, de álljunk csak meg egy szóra — így okoskodtak ők, a tagok mindhárom faluban —, futja-e a kis család kevesebb pénzéből olyan dolgokra, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy tovább lépjenek, úgy fejlődjenek, mint a »nagyok«? És akkor döntöttek ... Keserű József tsz-elnök: — Az egyesülés igénye elsősorban a kisebb gazdaságok részéről jelentkezett, s így most majdnem 6000 holdon gazdálkodik több mint félezer drávagárdonyi, drávatamási és darányi gazda. Az indok világos^ mindenki számára érthető. Nem volt például lehetőség a permetezőgépek, a nagy teljesítményű műtrágyaszórók, rakodó- és markológépek gazdaságos kihasználására. Kivihetetlen volt a nagyüzemi állattenyésztés gépesítése, korszerű takarmányozása, ugyancsak gazdaságossági okok akadályozták megfelelő gépja- v'tó bázis létrehozását. Érthető, hogy az árukibocsátás így nem érheti el a kívánt szintet, s igazuk volt a gazdáknak, akikkel ma találkoztunk, mindezt ki-ki a zsebén érezhette. . Most megoldódott a probléma. Drávatamásiban van a marhahízlalás központ'a, mert ennek felelnek meg leginkább a körülmények. Jellemző, hogy ugyanitt régebben a hízósertések csak másfél é--es korukban érték el az átadási súlyt, most hét—nyolc hónapos korában »kifut« a hízott sertés. Ugyancsak Drávatamásiban alakult ki a kertészet, mert itt a Drávából öntözhetnek. Drávagárdonyban a viszonylag kevés kézi erőre voltak tekintettel, amikor ezt a területet jelölték ki az ősz' kalászosok, a vegyszerrel gy imtalanított kukorica termesztésére, s a szálas takarmányból annyit termelnek, amennyi az itt elhelyezett növendékmarhák etetéséhez kell. Hagyománya van Gárdonyban a seprűkötésnek, hát itt termesztik és dolgozzák fel a cirkot. A tradíció adta a tippet, no meg a sajátos talajszerkezet, hogy Darányijai) termesszék a gazdaságnak csaknem valamennyi burgonyáját. Szakszerűen, minden körülményt figyelembe véve alakították ki az Üj Élet Termelőszövetkezet új arcát nárora község szövetkezeti parasztjai Az egyesülés óta eltelt idő azokat igazolta, akik így vélekedtek : együtt többre mennek ... Heraesz Ferenc Megnyílt a Bizományi Áruház, új bútorboltja: Kaposvár, Irányi Dániel u. 19. szám alatt. Bútorok nagy választékban! 1000 Ft felett OTP-részletre is kaphatók szekrények, rekamiék, hálók, székek, asztalok stb. — B ÁV — (43190) Berta Sándor bácsi és felesége Drávagárdonyban gondozza a hizómarháJsat, Befejezték az első permetezést TSZ-JOGÁSZ drapp szoknyában SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. április 20.
