Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-26 / 70. szám
A munkahelyi közérzetet javító beruházások A reform bevezetése előtt sokan — nem is alaptalanul — attól tartottak, hogy a vállalatok ezután saját fejlesztési eszközeiket, a kölcsönvett bankhiteleket még inkább a termelést, a nyereséget növelő beruházásokra összpontosítják. A munkavédelmet, a szociális és munkakörülményeket javító befektetéseiket a központi beruházási politika is gyakran mellőzte, s a kerettúllépés, a határidőcsúszás rendszerint ezeket sújtotta. Az új gazdasági mechanizmus kezdeti tapasztalatai viszont cáfolják az aiggályoskodókat és az eddigi gyakorlatot- Az eltelt rövid idő alatt is megfigyelhettük, hogy növekszik a munkakörülményeket, a szociális és kulturális ellátást javító beruházások szerepe, aránya az önálló vállalati döntésekben. Íme egy számszerű példa. Vizsgálatot tartottak 12 nagy vasipari vállalatnál, ahol 1967- ben összesen 138 millió forintot költöttek közvetlenül vagy közvetve munkavédelemre. Ugyanennél a 12 vállalatinál tavaly 150 milliót fordítottak hasonló célokra. Idei előirányzatuk pedig 166 millió forint Gyarapodtak az öltözők, a mosdók, a munkásszállók építésére, fejlesztésére fordított összegek. Több vállalat vett fel máris kedvezményes bankhitelt ilyen, nyereséget közvetlenül nem hozó invesztációra. Az idén pedig az új kormányrendelet nyomán valóságos társadalmi mozgalommá szélesedett az előzetesein csupán szórványos vállalati lakásépítési akció. Vállalataink, szövetkezeteink vezetőinek többsége tehát nem hajszolja mindenáron a nyereséget, hanem szocialista módon gondolkodik, felelősséget érez a munkások iránit. Ez a humánum és felelősségérzet persze nem mond ellent a gazdaságossági törekvéseknek, sőt végső soron — közvetve, számszerűleg pontosan ki nem mutatható módon — hozzájárul a nyereség növeléséhez. Az új Munkatörvénykönyv, amely a reform elveivel összhangban megszüntette a munkahelyváltoztatás dolgozóra hátrányos következményeit, egyben gazdasági feladattá tette a messzemenő gondoskodást az emberekről. Az egyik nagyvállalatnál, amikor vizsgálni kezdték az ugrásszerűen megnövekedett munkaerő-vándorlás okait, arra a felismerésre jutottalt, hogy sok a nehéz fizikai munka, viszonylag nagy az egészségi ártalom és a baleseti veszély. Az elemzések alapján megfelelő beruházási intézkedési terv készült — több változatban. A leghatékonyabb variáció kiválasztását — körkérdések alapján — a dolgozókra bízták, ők érzik leginkább, hol szorít a cipő. A munkahelyi közérzetet javító beruházásoknál, mivel az optimális megoldás többnyire nem választható ki hatékony- sági számításokkal, tanácsos a közvélemény-kutatás módszereivel élni- A korlátozott beruházási lehetőségiek miatt is célszerű tájékozódni, hogy vajon az üdültetés, avagy az üzemi étkezés, a munkásszálló, vagy a lakásépítés találkozák-e nagyobb helyesléssel. Bár kétségtelen, hogy népszavazással, mindenki szája íze szerint nem lehet dönteni, de abból sem szabad kiindulni, hogy a vezetők, vagy akár a szakszervezeti funkcionáriusok minden esetben csalhatatlanul ismerik a dolgozók igényeit Az üzemi demokrácia fejlesztése, a dolgozók beleszólási jogának érvényesítése az őket érintő ügyekbe ezúttal sem valamiféle öncélú ceremónia. Revizori hálózat a termelőszövetkezetekben A megye déli részének közös gazdaságai is arra törekszenek, hogy a közelmúltban napvilágot látott rendelkezések nyomán, az új alapszabály szellemében fokozzák a belső ellenőrzést üzemükben. Cél az, hogy az ellenőrző bizottság olyan hatékony segítséget kapjon munkájához, amelynek révén megfelelhet feladatainak, érdemi és alapos ellenőrzést végezhet. Az útkeresésben jelentős segítséget nyújt a Dél-somogyi Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége azzal, hogy tiszteletben tartva a szövetkezeti demokráciát, javaslatot készített a tagszövetkezetek részére a revizori hálózat kialakítására, a munkarend elkészítésére, s a felelősségteljes munka elvégzésére alkalmas személyek kiválasztására. Siszler István, a szövetség titkára elmondotta, hogy a kálmáncsai Aranykalász és a homokszentgyörgyi Zöldmező Tsz máris közösen alkalmazza Bakonyi Vendelt revizorként. A csokonyavisontai Rákóczi Tsz-nek ugyancsak van revizora, s kialakulóban van a mikei Rákóczi és a berzen- cei Jobb Élet Tsz-ben, illetőleg a környező gazdaságokban a revizori hálózat. Ügyelnek arra, hogy minden esetben számszaki munkához értő, közgazdasági ismeretekkel rendelkező, vagy nagy gyakorlatú emberre bízzák ezt a fontos tennivalót. A szövetség javaslatára részletes, minden főbb feladatot tartalmazó megállapodásokat kötöttek a termelőszövetkeze tek a revizorokkal. A tsz közvetlen vezetői alá és az ellenőrző bizottság mellé rendelt revizor például előre mégha tározott orogram szerint dolgozik. Nem elég csupán fel' tárni a hibákat, hanem receptet is kell adniuk azok orvoslására. A javaslat szerint a legfőbb szempont a közös vagyon védelme, e köré csoportosulnak a tennivalók, így például segíteni az ellenőrző bizottságnak a munkaterv elkészítésében; az időszaki önköltségelemzés, főként az állattenyésztési ágazatnál; részvétel a garantált munkadíjazás feltételeinek kidolgozásában. Hasznos segítség, sőt mondhatnám, nélkülözhetetlen munkatárs a termelőszövetkezetekben a revizor. Munkáját, tevékenységét a közösség érdekében végzi, s ahogyan a tsz-jogtanácsos a törvények megtartását biztosítja, úgy ő a belső számviteli és pénzügyi rend felett őrködik. Korábban a járási tanács szakemberei és a bankfiókok munkatársai nyújtottak sok segítséget a bajok megelőzéséhez ellenőrzéseikkel — revízióikkal —, most a gazdaságoknak önmaguknak kell gondoskodniuk erről. Nem véletlen, hogy a barcsi iárásban például a homokszentgyörgyi Zöldmező és a kálmáncsai Aranykalász Tsz közösen alkalmaz az idén február elsejétől egy revizort. Ebben a két gazdaságban jól képzett számviteli szakemberek dolgoznak, nagy a gyakorlatuk és szakmai ismeretük — ám a revizor munkájában ők is segítséget látnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy helyes elgondolásból indult ki a szövetség akkor, amikor a revizori hálózat kialakítását javasolta a tagszövetkezeteknek, s érdemes a bővítését szorgalmazni (Hernesz) A közvélemény-kutatás módszereinek közvetítésével a dolgozók többek között megismerhetik az önálló vállalati gazdálkodás módszereit, lehetőségeit. Impulzusokat kaphatnak a munka- és életkörülményeket javító beruházások helyi forrásainak feltárására, a belső tartalékok mozgósítására, így például; mióta intézményesen lehetővé tették a nyereségből képzett vállalati fejlesztési alap 10 százalékának felhasználósát lakásépítési célra, a dolgozók a fejlesztési alap növelésében is érdekeltté váltak. Ha például csökkentik a fölösleges készleteket, ezzel fejlesztési alapot szabadíthatnak fel az országos és a helyi lakásgondok enyhítésére. Persze nem minden vezető ismerte még föl saját módszereinek, az elvtársias közösségeknek és bizonyos beruházásoknak társadalmi- munkahelyi közérzetet javító szerepét. Ezért például az új dolgozók fölvételére helyezik a hangsúlyt, és elhanyagolják a régi törzsgárda tagok megtartására irányuló erőfeszítéseket. A létszámgondok enyhítését pedig kizárólag bérkérdésre egyszerűsítik le, s ezzel gyakran csak növelik a belső bárfeszültségeket, a régi és az új dolgozók ellentétét. Valójában pedig nem lehet olyan magas bért fizetni sem az új, sem a régi dolgozóknak, amelyre a szakembercsábítás reális reményében más vállalatok rá ne licitálhatnának. De ha nem csak a pénz és nem is csak a megszokás költi munkahelyükhöz a dolgozókat, hanem az anyagi-erkölcsi előnyök, az~emberi értékek egész láncolatának tudatos számbavétele, akkor többnyire hatástalan marad a csábítás* így a vállalatok között Iá bontakozó verseny a dolgozok megtartásáért, hatásos vonzásáért nemcsak a béremelés eszközével folyik, hanem feltételezi a a munka-, a szociális körülmények javítását, az elvtársias kapcsolatok fejlesztését is. Űj tervek, időszerű tennivalók Néhány napja hivatalosan is beköszöntött a tavasz. Az időszerű mezei munkákról érdeklődtünk Tóth Lajostól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjétől. — Elsőrendű feladat a tavalyról elmaradt őszi mélyszántás pótlása. Az előirányzott 166117 hold helyett csak 105 000 holdat tudtak a múlt évben felszántani a megye termelőszövetkezetei. A tavaszi munkákra való felkészülés már 1968 őszén megkezdődött, és folytatódott a téli időszakban. Jelentkezett ez a gépek folyamatos — részben saját műhelyben, részben gépjavító állomásokon történő — feljavításában, a vetőmagvak beszerzéséhez. A tavaszi munkák kezdete előtt vagy vele párhuzamosan a tsz-ekben megtartják a gépszemléket, így a vezetőség megismeri a . gépek állapotát, és számba | veszi, hogy a tavaszi munkakezdéshez és a folyamatos j munkavégzéshez milyen kar- I bantartásra, javításra van j még szükség. A balesetek el- kerülése végett is fontos teendő a gépek műszaki szemléje. A múlt évben ugyanis 1580 baleset volt — ebből 19 halálos —, és 38 716 munkanap esett ki a termelésből. A termelőszövetkezetek vezetői nagy gondot fordítottak és fordítanak az idei termelési és pénzügyi tervek elkészítésére, és jelentőségéhez mérten foglalkoznak az új gazdasági mechanizmus első évi tapasztalatainak elemzésével. A tavaly előfordult hibák kijavítására több termelőszövetkezetben hathatós intézkedéseket tettek. Egy-két helyen szükségessé vált a munka- és ügyrend módosítása, azonkívül változások történtek a munkaszervezésben. A zárszámadó és a most folyó tervjóváhagyó közgyűléseken a termelőszövetkezetek tagsága — élve az új tsz-tör- vény adta lehetőségekkel és jogokkal — számos hasznos javaslatot tett és tesz a gazdálkodás megjavítására. Egyre több gondot fordítanak a közös gazdaságok a szakember-képzésre. Két termelőszövetkezetben a három évvel ezelőtt felnőtteknek indított növényvédő-gépész tanfolyamon negyvenen szereztek szakmunkás képesítést. Ezenkívül a tél folyamán a mezőgazdasági üzemekben — hat helyen — kéthónapos alapfokú tan föl vámon 167 traktorost képeztek ki. Az említetteken kívül több termelőszövetkezetben jelenleg is folyik- a speciális szak- és betanított munkások képzése Ilyen képzést kapnak például a zöldség- és gyümölcstermesztők, az állattenyésztési brigádveze- tók. A tervkészítés időszakában a legtöbb közös gazdaságban adatokra lebontva elkészítették a munkavállalási terveket. Ennek azért van fokozott jelentősége, mert a nagyüzemekben a helyes, alapos körültekintéssel készített munkaerőmérleg nélkül nem képzelhető el megfelelő hatékonyságú munka. A tervtárgyaló közgyűlések előtt és után is párttaggyűléseken, brigád,- munkacsapat,- üzemegységértekezleteken vitatták meg az idei tennivalókat. Most az egyik fontos tennivaló a már említett, őszről elmaradt szántások befejezésén kívül az esetleges belvizek levezetése, az ősziek fejtrágyázása és a tavaszi vetések megkezdése, mert ebben eddig mintegy háromhetes lemaradás tapasztalható — mondta Tóth elvtárs. — Növényvédelmi munkák kora tavasszal, különösen a gyümölcsösben jelentkeznek: a permetezéseket, tisztításokat, metszéseket ugyancsak idejében kell elvégezni. Termelő- szövetkezeteinkben rendelkezésre állnak a szükséges munkaeszközök, a vetőmagvak, a műtrágya. A megfelelő szakmai és elméleti felkészültségű vezetőgárda, a szorgalmas tsz- parasztság biztosítja, hogy az Idei tervek megvalósuljanak. F. É. JUBILEUMI MUNKA VERSENY Hetedszer a megtisztel» címért (Tudósítónktól.) Hetedik éve van együtt és dolgozik lelkiismeretesen a böhönyei fogyasztási szövetkezet készruha- és cipőboltjában a nagy költőnkről, Petőfiről elnevezett szocialista brigád Szívós János vezetésével. Még 1963-ban fogott Össze öt lelkes kereskedő, hogy megalapozza ennek a boltnak a jó hírnevét. Akkor mindössze 3.5 millió forint forgalmat értek el, 1968-ban ezt csaknem megkétszerezték. Az elmúlt évek becsületes munkájáról a brigádnapló tanúskodik. Ma is öt dolgozója van a boltnak, de közben két személy kicserélődött. Hatszor nyerték el a szocialista brigád címet egymásután. A brigád minden tagjának van kiváló dolgozó oklevele, jelvé- i nye. Azt a célt tűzték maguk ' elé, hogy ne távozzon áru nélkül a vevő a boltból — ennek megfelelő áruellátásáról gondoskodnak. A boltvezető — aki egyben a szocialista brigád vezetője is — Budapesttől Szegedig és Nagykanizsáig ment az áru után. Ha mégis előfordult, hogy nem tudta kielégíteni a vevők kívánságát, később telefonon vagy levelezőlapon értesítette az érdekelteket az áru megérkezéséről. A boltnak,( a szocialista brigádnak hiánya soha nem volt. A bronz fokozat tulajdonosai most hetedszer várják, hogy a termelési tanácskozás odaítéli számukra a kitüntető szocialista brigád címet. A Petőfi brigádot a munka eggyé kovácsolta. Ügyszólván minden évben voltak közös kirándulásaik. Jártak Keszthelyen, Tapolcán, Badacsonyban. Soha nem feledkeznek meg egymás születés- és névnapjáról. Szívós János, a brigád vezetője tizenkilenc éve dolgozik a szövetkezeti mozgalomban. Többszörös kiváló dolgozó. Eddig öt tanulót nevelt, akik azóta már boltvezetők lettek. A JÓ IVÓVÍZÉRT (Tudósítónktól.) Legutóbbi ülésén a járás ivóvízellátásának helyzetét tárgyalta meg a Csurgói Járási Tanács V. B. A járási székhelyen kívül Somogybük- kösdön van még törpe vízmű, így a lakosságnak mintegy Értékelték a megyei kirakatversenyt- Tizenkét bolt nevezett a Tanácsköztársaság megalakulása ötvenedik évfordulójának tiszteletére hirdetett kirakatversenyre. A megyei tanács vb kereskedelmi osztályának zsűrije az alábbi sorrendet állapította meg: Ruházati szakmában első lett a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat Csibi gyermekruházati áruházának kirakata. A kirakat rendezője Bulecza Mihály volt. A vegyes iparcikk kategóriában első helyezést ért el, a Somogy megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat kaposvári villamossági szaküzletének kirakata. Berendezte Ács Lajos. Az élelmiszer szakágban első helyezést érdemelt ki a Somogy megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat Ady Endre utcai állami gazdaságok mintaboltjának kirakata. Tervezte és kivitelezte Rónai Lajos. A zsűri megállapítása szerint ezeken kívül az összes benevezett kirakat jó volt, és fejlődésről tett tanúbizonyságot az elmúlt évekhez képest. 75—80 százaléka ásott köz- és magánkutakból kapja az ivóvizet. A falvakban 132 közkút van, s mindegyikre 309 lakos jut. Ebből 69 ásott. Csak Por- rogszentkiráíyon nincs közkút. A közkutak mintegy 36 százaléka annyira fertőzött, hogy nem érdemes felújítani. Ezekre az utóbbi öt évben csaknem egymillió forintot fordítottak a tanácsok. Hiba, hogy — néhány községet kivéve —, nem fordítanak kellő gondot karbantartásukra. Rendezetlen a kutak környéke, nincsenek körülkerítve, az állatokat nem tartják távol tőlük. A külterületi lakosság vízellátását az úgynevezett foglalt források szolgálják. Csurgón és Somogybükkösdön mintegy 15 km a kiépített vezeték hossza, s ennek mentén több mint félszáz a vízcsapok száma. Így ezt a falu lakóinak 18 százaléka használja. A tanács és a vállalatok, a lakosság segítségével tavaly két új kutat fúrtak az új csurgói vízmű területén. A megnövekedett igényt csak a tervezés alatt lévő 500 köbméteres víztorony megépítése után tudják kielégíteni. Ennek építését 1970-re tervezik, s vele egy időben a régi, kis keresztmetszetű vezetékek rekonstrukcióját is elvégzik. Ezzel lehetővé válik, hogy az eddig ellátatlan helyekre is bevezessék, a jó ivóvizet. Továbbra is törpe vízművek építésével fejlesztik a hálózatot. A pénzügyi fedezetet az érdekeltek anyagi hozzájárulásával, egyéb helyi erőforrások igénybevételével és állami támogatásból teremtik elő. Tavaly Porrogszentktrályon elkészült a mélyfúrású Kút, létrejött a társulás is. Az idén itt és Porrogon közös erővel elkészül a törpe vízmű. Gyékényesen az idén épül a kút, iövőre oedig a vízmű. Iharosban és Iharosberényben közös vízmüvet éDÍtenek. Erre már folynak az előkészület'"''' O M O G V I Szerda, 1969. NÉPLAP március 26. El
