Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-25 / 69. szám

fi) alapszabályt készítenek a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek FEJLŐDÉSÉNEK rendkívül fontos időszakát éli a magyar szövetkezeti mozgalom. Gaz­daságirányításunk új rend­szerének megfelelően, szocia­lista szövetkezetpolitikánk egységes elvei szerint magas szintű jogszabályok és nagy horderejű gazdaságpolitikai intézkedések nyitották meg az utat a szövetkezetek működé­sének újabb fellendüléséhez. Először a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti mozgalom­ban kezdődött meg és ment végbe ez a folyamat. Az a kormányhatározat pedig, ame­lyet egy hónappal ezelőtt ho­zott a Minisztertanács, a fo­gyasztási és a kisipari szövet­kezetekre nézve tartalmaz jö­vőt formáló intézkedéseket Ennek a határozatnak az a leglényegesebb tartalma, hogy az új körülményekhez igazod­va szabályozza egyrészt az állam és a szövetkezetek, vi­szonyát, másrészt a szövetke­zeti szövetségek szerepét, ren­deltetését. Mindkettőt úgy, hogy akadálytalanul és követ­kezetesen érvényesülhessen a szövetkezetek önálló, vállalat- szerű gazdálkodása, belső éle­tük demokratizmusa. Hogy ez a cél elérhető legyen, ahhoz természetesen szükséges a fo­gyasztási és a kisipari szövet­kezetek eddigi alapszabályá­nak módosítása is. Ezért ha­talmazta fel a kormány az Ál­talános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezetek országos tanácsát és az OKISZ választ­mányát, hogy ne kötelező ér­vényű irányelveket és mintát adjon a szóban forgó szövet­kezeteknek új alapszabályuk kidolgozásához. A közelmúltban mindkét testület közzétette az irányel­veket és a mintákat, s most a szövetkezeteken a sor, hogy elkészítsék alapszabályukat. A minták — mivel nem kötele­ző jellegűek — alkalmasak arra, hogy valamennyi szö­vetkezet tagsága a helyi viszo­nyoknak legmegfelelőbb alap­szabályt alkosson magának, természetesen az érvényes jog­szabályok szellemében. Magától értetődik, hogy mi­vel a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek más-más gya­korlati, gazdasági célokat szol­gálnak, egymástól eltérő fel­adatok megoldására vállal­koztak, az ebből fakadó kü­lönbségek alapszabályaikban is kifejezésre jutnak. Éppen az egységessé vált szövetke­zetpolitikai elvekből követke­zik azonban, hogy az alap­szabályok leglényegesebb vo­násai megegyeznek a két ága­zatban. AZ ÜJ ALAPSZABÁLYBAN kifejezésre kell jutnia annak, hogy a szövetkezet gazdája, j Az első barázdák Az erős márciusi szél nem találja elhagyatottnak a ma- gyaratádi határt Néhány nap óta tizenhét gép dübörög a mezőn. Vetés alá tárcsázzák, simítózzák az őszi szántást A falutól távol egy százhárom holdas táblán magányos trak­tor szánt Vezetője, Farkas Dé­nes, a fordulásnál is alig vesz észre bennünket Nagyon lekö­ti a munkája. Az idei első ba­rázdák az ő gépe alól bukkan- tcik elő — Eddig én is tárcsáztam, de akadt egy kis szántanivaló, mivel a gépek a tábla két vé­gét nagyon letaposták, g a tár­csa nem tudja eléggé fellazí­tani — Ha Itt végez, mi lesz a folytatás? Kérdőn néz Czeglédi Géza főagranómusra. — Holnap kezdjük a borsó­vetést — mondja a főagronó- mus — és szeretnénk őrábízni ezt a feladatot. Van egy új harminckét soros vetőgépünk, azzal dolgozik majd. Farkas Dénes öt éve ül a kormánykerék mögött Ma- gyaratádon a legjobb traktoro­sok között emlegetik. De nem­csak vezetni tud, a géphez is ért. Azok közé tartozik, akik a legkevesebbet állnak géphiba miatt. Fiatal, mindössze hu­szonhat éves, de nagyon ko­molyan veszi munkáját. Lát­szik ez a barázdában is. Olyan szépen sorakoznak az ekehaj­tások, mintha csak rajzolták volna. A traktoros munkahelye a határ. Számára is megújho­dást jelent a tavasz, hiszen a tél gyakran több hónapos tét­lenségre kényszeríti. «— Tavaly már február vé­gén kinn voltunk a mezőn. A sok csapadék viszont annyira feláztatta a talajt, hogy még most is csak a magasabban fekvő területeken tudunk dol­gozni. A lemaradást nyújtott műszakokkal igyekszünk pó­tolni. — Ügy hallom, sok a vet- nivaló, ha egyedül végzi, bi­zony sokáig eltarthat — Ha nem jön közbe vala­mi hiba és az időjárás sem hátráltat, talán május közepé­re befejezem. Messze van a falu. Ameddig a szem ellát, szántóföldek tar­kítják a határt Innen haza­járni sok időbe telik. — Reggel, mielőtt elindulnék, megtöltöm a tartalékedényt is olajjal — mutat az út szélén heverő vashordóra —. és ma­gammal hozom. Ebédre rend­szerint szárazát eszem, este főz a feleségem, mire hazame­gyek. — Mikor van az? — Most még úgy nyolc óra körül, de ha elkezdem a ve­tést, lesz még tíz is. — Azért van egy kis szabad idő? — Télen igen, de dologidőben nem sok. örülök, ha otthon beszélgethetek a kislányom­mal. Ilyenkor ő jelenti a szó­rakozást számomra. Talán még a vasárnap az, amikor jobban ráérek, és néha egy-egy fut­ballmeccsre is futja. Farkas Dénest sürgeti a munka. Még a viharos szél sem zavarja. Siet, mert szeret­ne gyorsan hazaérni, hogy felkészülten kezdhesse meg a vetést a rácegresi üzemegység határában. K. Varga József Biztatóan zárta az évet a csurgói költségvetési üzem (Tudósitónktól.) Tavaly nyáron szervezte át házi építőbrigádját a Csurgói Községi Tanács. Az alapítás­tól eltelt háromnegyed év a költségvetési üzem életképes­ségét igazolja. A köztisztaság, a parkok, utak, hidak, járdák és strandok fenntartása, illet­ve üzemelése, valamint építő­ipari munkák tartoznak tevé­kenységi körébe. Az állandó munkák mellett — mint a kar­bantartások, üzemeltetések — néhány számottevő építési munka is jelzi tevékenységü­ket. Űj fogorvosi rendelőt és lakásokat építettek Zákány­ban és Somogy udvarhelyen a tanács megrendelésére. Üj la­kásokat és járdát építettek a járási székhelyen, Csurgón. Több mint hatvan állandó dolgozója van az üzemnek, s ennek több mint a fele szak­munkás. A mostani létszám — a korábbi években tapasztalt nagyarányú fluktuáció ellené­re — stabilizálódott. Ezt mu­tatja az is, hogy tavaly 747 000 forintos nyereséget értek el. A jogelőd üzemelését is szá­mításba véve most osztottak először nyereséget. 13 553 fo­rintot. A termelékenység foko­zását segítő gépesítés hozzáse­gíti őket az idei. mintegy 5,5 millió forintos terv megvaló­sításához. tulajdonosa a tagság. A szö­vetkezet minden ténykedése a tagok alapvető érdekeit szol­gálja. Az összes fontos kér­désekben a tagok döntenek, ók határozzák el a szövetke­zet megalapítását, készítik el az alapszabályt, döntenek tag- felvételi és kizárási ügyek­ben. Az ő hatáskörükbe tar­tozik a követendő üzletpoli­tika meghatározása, a vezető testületek megválasztása, el­mozdítása, a mérleg jóváha­gyása, a tiszta nyereség fel­osztása. Ezeket a jogaikat közgyűlésükön gyakorolják a tagok. Ha a szövetkezet méretei, taglétszáma szükségessé teszik, akkor a közgyűlés szerepét részközgyűlés és küldöttgyűlés töltheti be. A részközgyűlések elé utalt kérdésekben az az indítvány emelkedik határo­zattá, amely az egyes részköz­gyűlések szavazatainak össze­gezése után elnyerte a meg­felelő többséget. Minden tag anyagilag is ér­dekelt a szövetkezet munká­jában. A korszerű igények ki­elégítése megköveteli a szö­vetkezet saját anyagi alapjai­nak növelését. Ezért kívána­tos, hogy a tagok az eddigi­nél nagyobb mértékben já­ruljanak hozzá szövetkezetük működéséhez. Ezáltal termé­szetesen fokozódik anyagi ér­dekeltségük is. Az anyagi hoz­zájárulás mértékét, módját, az érdekeltség formáit és a visszatérítés feltételiéit is a közgyűlés állapítja meg. Ön­állóan dönt a tagság arról is, hogy a kölcsönös előnyök alap­ján, a külön-külön rendelke­zésre álló anyagi eszközök jobb hasznosítása érdekében, milyen gazdasági együttmű­ködést, vállalkozást hoz létre más szövetkezetekkel. ERŐSÍTENI, SZÉLESÍTENI A DEMOKRATIZMUST, a szö­vetkezet életében, gazdálkodá­sában: olyan követelmény ez, amely a szövetkezés lényegé­ből fakad, s az új körülmé­nyek között még nagyobb je­lentőségű, mint bármikor volt. Az alapszabály akkor lesz jó, ha ez az elv és szándék végig­vonul benne. A választott ve­zető testület és a különféle bizottságok egyaránt a köz­gyűlésnek felelősek minden tevékenységükért, még akkor is, ha egyes esetekben ez a felelősség közvetett. Nem »fö- löttes« szerveknek, hatósá­goknak, hanem a szövetkezet tulajdonosainak hatáskörébe tartozik tehát bármilyen be­osztású szövetkezeti vezető. Mind a fogyasztási, mind a kisipari szövetkezeteknek más lett a viszonyuk a megyei, il­letve az országos szövetség­hez. Megszűnt az úgynevezett »központkényszer«, a szövet­ségi tagság önkéntes. Hogy belép-e a szövetkezet a szö­vetségbe, arról a tagok ösz- szesságe, a közgyűlés dönt. A szövetségek és tagszövetkeze­teik között nincs alá-, illetve fölérendeltség. A szövetkeze­tekre kötelező erejű határoza­tot nem hozhatnak a szövet­ségek, állásfoglalásaik aján­lás jellegűek. Alapvető elv, hogy a szövetkezetekre köte­lezettséget csak a jogszabá­lyok, az alapszabály, valamint a saját választott testületeik által hozott határozatok, s az önkéntesen kötött szerződé­sek állapíthatnak meg. A KŐVETKEZŐ HŐNA­POKBAN minden fogyasztási, illetőleg kisipari szövetkezet­ben elkészítik az új alapsza­bályt. Ez a munka akkor lesz igazán eredményes, ha az egész tagság részt vesz benne, és csorbítatlanul érvényre juttatja szövetkezetpolitikánk elveit, amelyekre az emített kormányhatározat is épült. G. P. A kaposvári diákok a Tanácsköztársaság első napjaiban A Tanácsköztársaság kikiál­tása előtt néhány nappal ala­kult meg a Középiskolai Szo­cialista Diákok Szakszerveze­tének kaposvári csoportja. Az egyesület a szociáldemokrata párt kebelében működött vá­rosunkban, és kapcsolatban állt a Hudra László gimnáziu­mi tanár vezetés alatt álló szo­cialista pedagógus szakszerve­zettől. Március 10-e után a diákok között megélérkült a politikai munka és egyhangú­lag követelték a vallásoktatás megszün tetését. A proletárdiktatúra kikiál­tása utáni napokban a fiúgim­náziumban (ma Táncsics Gim­názium) Szabó Gyula tartott előadást a diákszervezet ren­dezésében Az intellektuell a kommunista társadalomiban címmel. A háromórás elénk vi­ta mutatta a gimnazista fiata­lok érdeklődését a kommunis­ta társadalom iránt. Ä roüti- kailag fejlettebb fiatalok a szervezet megbízásé,bői vidék 1 agitációs körutakra ind Itak március utolsó hetében. Tu­domásunk van arról, try Csurgón és Dombóvárán ők alakították meg a diákszerve­zeteket. Az egységes proletárpárt lét-, rejötbe után sor kerülhetett az ifjúsági mozgalom egységének a megteremtésére. A fiatalok egységes ifjúsági szervezete április 22-én jött létre váro­sunkban, amikor a KIMSZ So­mogy megyei szervezetében a diákalosztályt alkotják a kö- zépisoídások. A baráti, elv- társáas viszony a diákság és az ifjúmunkások között váro­sunkban már hosszú múltra te­kinthetett vissza. Február' óta közös összefogással jelent meg a diákok Voluntas című lapja Az egységes ifjúsági szerve­zet létrejöttével a lap Ifjúmun­kás címmel jelent meg. »M3 úgy írunk, ahogy azt meggyő­ződésünk sugallja, ök azt akar­ják, hogy vicceket írjunk, mely az ő lelkűknek pillanatnyi szó­rakozást nyújt« — írják a poli­tikai ellentáborról a szocialis­ta fiatalok. »Mi komoly mun­kára akarjuk őket ösztönözni. Öntudatot akarunk beléjük ne­velni, hogy világnézetük le­gyen, hogy foglalkoztassa őket mindaz, ami szép, ami hasz­nos, ami egy új, a jövő társa­dalmának veti meg alapját és boldogságát: a munka társa­dalmát. ... Ha másképpen cse­lekszünk. csalók vagyunk. A legnagyobb csalók, mert ön­magunkat csaljuk meg. És mi volt az élet: megalkuvás. De mi meg nem alkuszunk, el­veinkkel egy lépést nem hátrá­lunk, ezt fogadjuk mi: szabad- gondolkodó és szocialista diá­kok!« Az április 15-i második If- júmimkás oldalainak nagy ré­szét a katonai mozgósításnak szenteli. »Gyáva, aki most ret­tegi a halált, amikor minden egyes harcos proletár ezernyi testvérének ad emberi éle­tet... Ne felejtsd el harcos testvérem, hogy nem a hábo­rúért, hanem a békéért har­colsz. Tedd ezért hát szabaddá és emberré diáktestvérem proletártestvéreidet. és ha fegyverrel győztél, vedd elő a tudást és neveld idegen test­véreidet a munkás s becsüle­tes életre«. A vöröshadseregbe április elején Kaposvár két középis­kolájából majd félszáz fiatal jelentkezett. A fiatalok kikép­zése hamarosan megkezdődött, és rövid helyőrségi szolgálat után Dombóváron, illetve ké­sőbb az északi fronton szolgál­ták a proletárhazát. A. A. SZÍNESEDIK A HA TÁR Az utóbbi napokban le­hűlt ugyan a levegő, de a március eleji hamisítatlan időjárás életre keltette a határt a Drávától a Balato­nig. Túljutottunk az árvíz- és belvízveszélyen. gépek dübörögnek a dűlöútakon: helyenként folynak a ta­vasszal és később csatasor­ba állítandó gépi munka­eszközök szemléi (első ké­pünk), másutt javában ké­szítik a víztárolót (második képünk). A kertészet üveg­házaiból kikerült apró pa­lánták immár közvetlenül találkoznak az éltető nap­fénnyel (harmadik képünk). Sok az elvégzendő mun­ka. Csapadékot ezáltal ele­gendőt kapott a föld. Az emberek hangulata bizako­dó. A szépen telelt vetések is növelik a kedvet. Ahol a gép nem bírja, asszonyok szórják a műtrágyát a ga­bonákra: ruhájuk tarkasága élénk színre festi a ha­tárt ... Ilyen a mező akkor, ami­kor a naptár is jelzi: el­köszönt a tél, s itt van a kedvderítő, új életet fa­kasztó évszak, a TAVASZ... SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1869. március SS.

Next

/
Thumbnails
Contents