Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

Kádár János cikke az Ogonyokban pél­szov­Az Ogonyok, a nagy dányszámú, közkedvelt jet képes hetilap, külön »ma­gyar számot« jelentetett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából. A különszám ve­zércikkét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára írta. A lap fényképekkel és dokumentu­mokkal gazdagon illusztrált cikkekben mutatja be a ma­gyar nép történetének, leg­utóbbi fél évszázadát és ad vonzó képet a szocialista Ma­gyarországról. (MTT) VIETNAMI JELENTÉS Rakétatámadások, szárazföldi csatározások A legutóbbi 24 órában a szabadságharcosok újabb nagy­szabású rakétatámadást haj­tottak végre az amerikaiak Da Nang-i óriástámaszpontja el­len. 122 milliméteres rakéták zúdultak a tengerészgyalogo­sok helikoptereit üzemben tar­tó létesítményekre, valamint az egyik amerikai katonai tá­borra. Ugyancsak megtámad­ták a DNFF egységei a Sai­gontól 30 kilométerre fekvő Dán egyetemisták tüntetése Több ezer egyetemi hallgató tüntetett Dánia fővárosában, a koppenhágai parlament előtt. Az ösztöndíjak, illetve az egye­temi tanulmányok időszakára folyósított kölcsönök csekély volta miatt tiltakoztak. (AP — Képtávírón érkezett) A íÉiifjiai kérdés a ST-ben Csütörtökön — magyar idő szerint 17.02 órakor — össze­ült az ENSZ Biztonsági Taná­csa a namibiai kérdés megvi­tatására. Az ülésen Csatorday Károly nagykövet, hazánk ál­landó ENSZ-képviselője elnö­költ Namibia eredetileg nép- szövetségi mandátum alapján dél-afrikai közigazgatás alá került. Bár az ENSZ-közgyű- lés még 1966-ban megvonta a Dél-afrikai Köztársaságtól a mandátumot az ország faj­üldöző, népelnyomó politikája miatt és azt javasolta, hogy Namíbiának adják meg a füg­getlenséget, miután előbb az ENSZ közvetlenül gyakorolja a közigazgatási feladatokat — a pretoriai kormány minded­dig nem hajtotta végre a ha­tározatot, sőt, kegyetlenül ül­dözi az ország függetlenségi mozgalmát. 1 L ## Laird a ,,módosított' rakétaelhárító rendszerről Laird amerikai hadügymi­niszter csütörtökön a szenátus hadügyi bizottsága előtt kije­lentette, hogy a Nixon által javasolt »módosított« rakéta- élhárító rendszer »megfelelő védelmet nyújt az Egyesült Államoknak nukleáris táma­dás esetére«. A hadügyminisz­ter szerint a rendszer »nem provokatív« és nem akadá­lyozza meg az esetleges le­szereli tárgyalásokat. A szenátus külügyi bizott­sága szintén felkérte a had­ügyminisztert, hogy a bizott­ság pénteki ülésén tájékoztas­sa a szenátorokat a rendszer kiépítésének esetleges politi­kai következményeiről. A kül­ügyi bizottság többsége nyil­vánosan ellenezte a korábban javasolt Sentinel-rendszer ki­építését és szemben áll Nixon módosított »Safeguard«-rend- szerével is. (MTI) Long ■ Binh-i támaszpontot, amelyen az amerikaiak szá­razföldi haderejének főhadi­szállását vették lövegejkkel célba. Az amerikai katonai szóvivő szerint a támadás nem okozott különösebb vesztesé­geket. Szárazföldi csatározások is folytak a volt Michelin ültet­vények területén. Az össze­csapásokban az amerikaiak 11. légiszállítású páncélosezrede vett részt. Az ültetvény kör­zetét egész napon át bombáz­ták az amerikai repülőgépek. B—52-es nehézbombázók szer­dán este és csütörtökön reggel Tay Ninh és Lai Khe terüle­tét bombázták. (MTI) KÜLPOLITIKAI NAPI ÖSSZEFOGLALÓ A Pravda és a Scinteia vezércikke Kezdődik a „négy nagy* közel-keleti konferenciája ? — Husszein Nixonkoz utazik Az európai békéért és biz­tonságért — ez a címe a Prav­da csütörtöki számában meg­jelent vezércikknek, amely a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé budapesti értekezletével foglalkozik. A Pravda vezércikke rámutat: A Budapesten elfogadott dönté­seket a szocialista közösség népei, az összes békeszerető erők úgy tekintik, mint a Szovjetuniónak és más test­véri országoknak arra valló készségét, hogy minden mó­don hozzájáruljanak az euró­pai földrész feszültségének enyhítéséhez, az egyetemes béke megerősítéséhez. Folytatódnak a genfi leszerelési tárgyalások Az angol küldött a bioló­giai fegyvereket eltiltó egyez­ményt javasolt, és a tenger alatti fegyverkezés kérdésében az amerikai javaslatot támo­gatta a szélesebb körű szovjet elképzelésekkel szemben, az ENSZ leszerelési bizottságá­nak csütörtöki genfi ülésén. Nagy-Britannia sürgeti a stra­tégiai fegyverkezés korlátozá­sát célzó amerikai—szovjet tárgyalások felvételét. A ka­nadai küldött az atomleszere­lést helyezte első helyre és kívánatosnak minősítette Franciaország, valamint a Kí­nai Népköztársaság bekapcso­lását a leszerelési tárgyaló sokba. Felszólalt Nigéria képviselő­je is. A következő tanácskozás kedden lesz. Kiszivárgott értesülések sze­rint az NSZK a kulisszák mö­gött ismételt erőfeszítéseket tesz, hogy bekapcsolódhasson a leszerelési bizottság mun­kájába, miután bizonyos idő óta szó van a testület kibő­vítéséről. Újságírók ezzel kap­csolatos kérdéseire mind a szovjet, mind az amerikai küldöttségvezető kitérő választ adott. Egybehangzó nézetük szerint a bonyolult kérdés pil­lanatnyilag nem időszerű, s elbírálása amúgy sem tarto­zik a leszerelési bizottság ha­táskörébe. (MTI) A vezércikk hangsúlyozza, a népek szilárdan meggyőződ­hettek arról, hogy a Szovjet­unió, szövetségben a testvéri országokkal, következetes le­nini külpolitikát folytatva mindent megtesz annak érde­kében, hogy az összeurópai tanácskozás sikeres legyen, hogy Európa a stabilitás, a bélre és a kölcsönös megértés tényezője legyen az egész vi­lágon. Ugyancsak csütörtökön fog­lalkozott a budapesti felhívás­sal a Román Kommunista Párt központi lapja, a Scinteia. »Amíg a világ szembenálló tömbökre oszlik, amíg létez­nek NATO-féle agresszív ka­tonai csoportosulások, amelyek elsősorban a szocialista orszá­gok ellen irányulnak, termé­szetes és teljesen indokolt, hogy a Varsói Szerződés tag­államai minden intézkedést megtegyenek védelmi képes­ségük erősítésére, hogy készen álljanak minden imperialista támadás visszaverésére« — ír­ja a Scinteia, majd hangoz­tatja, a budapesti értekezlet dokumentumai ismételten bi­zonyítják, hogy amikor abból az őszinte óhajból indulnak ki, hogy a kölcsönös tisztelet és megbecsülés alapján foly­tatott megbeszéléseken figye­lembe veszik mindegyik or­szág véleményét, jó eredmé­nyeket érhetünk el a szocia­lista országok szolidaritásának erősítésével. 1 A közel-keleti feszültség az elmúlt 24 órában sem csök­kent. Tűzpárbaj zajlott le az izraeli—jordániai fronton, a Szuezi-csatorna övezetében pe­dig továbbra is feszült a hely­zet, mert Izrael a homokviha­rok ellenére folytatja csapat­mozdulatait és az első vona­lak mögött nagy erőket von össze. Dajan izraeli hadügyminisz­ter szerdán beszédet mondott, amelyben ismét szembeszállt azzal, hogy a Közel-Kelet térségében négyhatalmi be­avatkozás történjék. Az új miniszterelnök, Golda Meir asszony ugyancsak elvetette a közel-keleti válság megoldá­sára irányuló négyhatalmi tárgyalások gondolatát. Ezzel szemben Jakov Malik, a Szov­jetunió ENSZ-fődelegátusa ki­jelentette: A négy nagyhata­lom képviselői »hamarosan, esetleg még ezen a héten« ösz- szeülnek a közel-kelet helyzet megvitatására. U Thant, az ENSZ főtitkára ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy a közel- keleti konfliktus megbeszélé­sére a »négy nagy« még ezen a héten összeülhet. Bármikor kezdődnek is az immár úgy látszik csakugyan küszöbön álló négyhatalmi tárgyalások, annyi bizonyosra vehető, hogy a problémák bo­nyolultsága miatt sokáig fog­nak elhúzódni. Ily módon al­kalmasint befolyást gyakorol majd a tárgyalásokra Husz- szein jordániai királynak a közeli jövőre tervezett wa­shingtoni látogatása, Nixonnal való találkozója is, amelynek hírét most jelentették be az Egyesült Államok fővárosában. A „HÁROM NEM és Gktnawa é* Bűnözés tekintetében Japán a világon az elsők között áll. Nincs hát abban semmi rend­kívüli, hogy a japán kormány egyre többet költ a rendőrség fejlesztésére. Az új költségve­tési évben például, a korábbi előirányzatoknál több mint 25 százalékkal növeli az össze­get, amit ilyen célra fordít A kiadások növelése mellett ter­mészetesen állandóan emelik a rendőrség létszámát is: az utóbbi három év alatt 13 750 fővel növekedett és jövőre újabb rendőröket vesznek fel. A rendőrség növelése a bűnözés fokozódásával párhu­zamosan egészen természetes lenne, ha csupán erről lenne szó... Mindjárt más képet nye­rünk azonban, ha azt is tud­juk, hogy az ebben az évben erre a célra felhasználandó 43 milliárd yen előirányzatból 19 milliárdot az »1970-es év elő­készületeire« fordítanak. A tervek szerint különleges ro­hamrendőrséget hoznak lét­re, hogy bármikor és bálhol, 12 ezer rendőrt vonhassanak össze. Külön »mozgósítási ter­vet« is dolgoztak ki 1970-re. Rohamrendőrség, mozgósítás — a bűnözők ellen? Nyilván nem erről van szó. Mire ké­szül vajon a japán kormány 1970-ben? Lapozzunk csak vissza néhány évvel: 1960-ig! Viharos események rázták meg Japánt ebben az esztendőben. Tokió utcáig elárasztották a tüntetők, akik a japán—ame­rikai úgynevezett »biztonsági szerződés« ellen tiltakoztak. A rendőr gumibotok még a parlamentben is suhogtak, a tüntetőket erőszakkal hurcol­ták ki az utcára, a rendőrségi riadóautókba. A tömegfelhá­borodás méretei miatt az Egyesült Államok akkori el­nöke, Eisenhower kénytelen volt lemondani a japán szige­tekre tervezett, jól előkészített látogatását. Nos, ez a »biztonsági szer­ződés« 1970-ben lejár, és a Sato-kormány meg akarja hosszabbítani. A problémát súlyosbítja az okinawai hely­zet. Okinawa tudvalévőén a Riu-Kiu-szigetcsoport legna­gyobb szigete. Az amerikai csapatok a második világhá­ború alatt foglalták el, majd több mint száz katonai objek- tuk létesítésével stratégiai tá- maszpontukká építették ki. Naha kikötőjében az Egyesült Államok haditengerészeti erői­nek atomhajtású repülőgép- anyahajói, rakétákkal felfegy­verzett atom-tengeralattjárói állomásoznak. Kaden repülő­teréről szállnak fel a B—52-es stratégiai bombázógépek, ame­lyek halált hozó terhüket Vietnam békés lakosságára szórják. Föld alatti tároló­helyeken repülőgépek rejtőz­nek, amelyek nukleáris rob­banófejeket hordoznak, s ezek a kontinensen elhelyezkedő célpontokra irányulnak. A japán népet azonban nyugtalanítja az így kialakult helyzet? Okinawán és szerte az országban szenvedélyesen til­takozik és követeli, hogy ha­ladéktalanul adják vissza a megszállt szigeteket, szüntes­sék meg a nukleáris és egyéb fegyverraktárakát Okinawa szigetén. Az uralmon levő japán li­berális-demokrata párt a sza­vazók megnyerése érdekében, a választások idején meghir­dette a »három nem« politi­káját. E szerint Japán nem gyárt, nem birtokol és nem importál nukleáris fegyvert. A japán—amerikai »biztonsági szerződés« jövő évben esedé­kes megújítása érdekében — a kormány helyzetét meg­könnyítendő — az Egyesült Okinawa amerikai megszállása és a nukleáris fegyverek el­len tüntető japánok. (Foto: Japan Press Service — MTI KS) Államok hajlandónak mutat­kozott bizonyos engedmények­re Okinawa ügyében. A wa­shingtoni japán nagykövettel közölték: Okinawát visszaad­ják azzal a feltétellel, hogy az USA fenntartja magának a jogot az ottani támaszpontok használatára »rendkívüli hely­zet« esetén. A Sato-kormány ebben az értelemben foglalt állást a parlamentben. A miniszterel­nök a költségvetési bizottság ülésén kijelentette: »A nuk­leáris fegyverek behozatala nem ellentétes az alkotmány- nyal.K S hogy az ellenvéle­ményeket előre megcáfolja, megnyugtatás céljából azt is hozzáfűzte, hogy az Okinawán elhelyezett rakétafegyverek nem a támadás, hanem kizá­rólag a védelem célját szol­gálják. Ezzel próbálja eleve igazolni az amerikai félnek tett engedményeket. A kormány politikája nagy veszélyt jelent Japán számá­ra, a békét fenyegeti és meg­nyitja az utat az ország nuk­leáris felfegyverzéséhez. Ép­pen ezért a kommunista és ‘a szocialista pártban, a szak- szervezetek főtanácsában és más társadalmi szervezetek­ben tömörülő haladó erők el­szánt küzdelmet folytatnak a japán—amerikai szerződés ér­vénytelenítéséért. Gáti István El SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. március 2L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents