Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

DtCSŐ NAPOKRA EMLÉKEZÜNK Böhm József ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Elv társnők! Elvtársak! Kedves vendégeink! Ötven esztendővel ezelőtt, 919. március 21-én, először Írtén elmünkben, győzött a '.agyar munkásosztály forra- almi harca, megszületett a 'anácsköztársaság, a dolgozó ép maga vette kezébe sorsa "ányítását. A Nagy Októberi Szocialis- a Forradalom példája és ta­rtása nyomán, a magyar kom- aunisták. harcának eredmé- yeként született meg az első nagyar munkáshatalom, s úgy ápett a polgári demokratikus :öztársaság helyére, hogy az írszágépítés, az új társadalom negalkotása történelmi fel- datát — a páratlanul nehéz lemzetközi és belső körülmé- tyek ellenére is, a világ dol­gozóinak csodálata és elisme- ése mellett — a magyar mil­iők többségének támogatá- ával kezdte .betölteni. A jel­zőt munkások mondták ki aég esztendőkkel előbb. Száz- zernél többen vettek részt .zon a budapesti nagygyűlé- en, amelyet szinte kerek egy lónappal a pétervári proletár- yőzelem után az akkor egyet- en munkáspárt, a Szociálde- aokrata Párt szervezett meg. lékegyűlés volt az 1917. no- ember 25-i tömeggyűlés, s itt láltották először a tüntető ízezrek, hogy »-Beszéljünk roszuls hogy »Kövessük az irósz példát-«! Az ünnepség szónoka ez- itán elemezte az ötven évvel zelőtti országos helyzetet, a lolgári demokratikus forra- lalom győzelmét, a KMP meg- lakulásának jelentőségét, najd áttért a somogyi hely­et felvázolására: A világháború Somogybán s végsőkig élezte a paraszt­ág és a földesúri osztály el- entéteit, s amikor 1918. no- 'ember 1-én, 2-án a munkás­ág és a polgárság Kaposvá- on is véghezvitte a forradal- nat, késedelem nélkül moz- iultak meg a falvak. A pa­rasztság is megcsinálta a ma­ja forradalmát, amely — ninthogy a nép felzendítésé- >en a frontról fegyveresen hazatért katonaság járt elöl — különösen viharos fejezete a somogyi parasztság osztály­harcának. A visszaözönlő ka­tonatömeg nemcsak az úri renddel kívánt leszámolni, ha­nem a lövészárokban elviselt szenvedésekért is meg akart fizetni. Ebben az időben fo­lyamatosan kibontakoztak és sorozatosan követték egymást azok az események, amelyek élesen világítottak rá, hogy nem bűntényekről van szó — amint azt a reakció világgá kürtölte —, hanem roppant arányú földindulásról, az úri hatalom és a latifundiumok el­len fölkelt parasztság osz­tályharcáról. Nagy félelem napjai következtek az úri ha­talom helyi képviselőire. Pár nap sem telt el, s a nagybir­tok fellegvárában, Somogybán is összeomlott a régi rend épü­lete. Böhm József ezután arról beszélt, hogy Somogybán is 1919 márciusáig tartott a pol­gári és a népi erők között hullámzó hatalmi harc. Somogy kezdeményező szerepet játszott Ismeretes, hogy Somogy me­lye kezdeményező történelmi szerepet játszott a Tanácsköz- ársaság idején. A dolgozók latalmáért folytatott tömeg- nozgalmak során a megye szervezett munkássága már 1919. február 20-a előtt tilta- cozott a kormánynál a megye síére kinevezni szádékolt kis- jazdapárti kormánybiztos él­én. Ezt tette a Kaposvári Munkástanács is február 25-i ülésén, s követelte a szocialis­ta közigazgatás bevezetését a megyében. A munkásság követeléseinek eredményeként március 10-én — tizenegy nappal a Tanács­köztársaság hivatalos kikiál­tása előtt — háromtagú direk­tórium vette át a megye veze­tését: Latinca Sándor, Tóth Lajos, Peinhoffer Lajos. A ha­talom átvétele után azonnal kitűzték a megyeház erkélyé­re a vörös lobogót és az utcán összegyűlt hatalmas, elszánt hangulatú tömeggel közölték a történteket. Az ünnepség szónoka ezután méltatta a Forradalmi Kor­mányzótanács első intézkedé­seit. 1919. március 26-án megje­lent a Forradalmi Kormány­zótanács IX. számú rendelete az üzemek szocializálásáról, amely minden üzemet — mplynek munkáslétszáma meghaladta a húszat — köz­tulajdonba vett, társadalmi vezetés és a munkásellenőrzés alá helyezett A rendeletet a Kaposvári Vasöntöde és Gép­gyár munkásainál három nap múlva már végrehajtották. A mezőgazdaság kapitalista nagyüzemeiben, az uradal­makban, tőkés bérleteken már jóval korábban, még a mun­káshatalom kikiáltása előtt megindultak az agrárproleta­riátus ezreinek földfoglaló, szo­cializáló és termelőszövetke­zetet alakító mozgalmat A Latinca Sándor által el­indított termelőszövetkezeti mozgalom gyorsan terjedt a megyében, s átcsapott az or­szág más területeire is. Az 1919. február 10-én városunk­ban lezajlott felvonulás tün­tetés volt az ellenforradalom ellen. A Kossuth téren tolon­gó hatalmas tömeghez az Er­zsébet szálló erkélyéről Latin- ca Sándor szólt Éles szavak­kal kelt ki a nagybirtok túl- tengése. ellen. Beszédén ke­resztül a munkásság bátor hangja messze kihallatszott a somogyi puszták^ cselédnépei­hez is. Lengyeltótiban a gróf Zichy-féle 4000 holdas birto­kon, az öreglaki, gróf Janko­vich Bésán Endre-féle több ezer holdas birtokon és a fel- sőbogáti Széchenyi-féle nagy­birtokon ezekben a napokban a cselédek és agrárproletárok elhatározták, hogy saját ke­zükbe veszik az uradalmat és földjeit termelőszövetkezeti formában kívánják megmun­kálni. Óriási sikert jelentett, hogy a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság birtokait, gyárait a munkásság irányítá-. sa alá helyezték és szövetke­zeti alapon kezelték. 1919. má­jus 17-én az igali járásban már 34 szocializált mezőgazdasági nagyüzem ügyviteli szabály­zatának elkészítéséről tudunk. Móricz Zsigmond, aki akkor megyénkben járt egy delegá­cióval, méltán hasonlította a somogyi parasztság teremtő és alkotó ereje nyomán gomba­módra szaporodó termelőszö­vetkezeteket virágfakadáshoz. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sa, a munkáshatalom létrejöt­te hatalmas kulturális és nép^ művelési energiákat szabadí­tott fel. Régóta dédelgetett tervek találtak pártfogásra a megye direktóriumánál. Vikár Béla, megyénk kiváló etnográ­fusa levélben kereste fel a megye direktóriumát egy Ka­posváron felállítandó népegye­tem ügyében. Állandó színtár­sulat létrehozását is tervezték a városban. Világhírű festő­művészünk, Rippl-Rónai Jó­zsef is bekapcsolódott a róla elnevezett és az általa veze­tett mosdósi festőiskola alapí­tásába és szorgalmazta a ka­posvári múzeum képtárának megvalósítását. Az ilyen és hasonló kezdeményezőket to­vábbi tettekre ösztönözte a Megyei Munkástanács meg­alakulása és Latinca Sándor kormányzótanácsi biztos beik­tatása, amely tovább szilárdí­totta a proletárhatalmat me­gyénkben. Böhm József hangsúlyozta, hogy a fiatal szovjet állam és vezetői nagy szeretettel és együttérzéssel figyelték a ma­gyar proletariátus harcát, a rendkívül nehéz körülmények között is minden lehetséges támogatást igeykezlek megad­ni a Magyar Tanácsköztársa­ságnak. Maga Lenin 1919. má­jusának végén rendkívül nagy jelentőségű üzenetben fordult a magyar munkásokhoz. Büszkék vagyunk vöröskatonáinkra A proletárforradalom győ­zelme meglepte és megrémí­tette az európai burzsoáziát. A szovjetellenes intervenció­ban Magyarország felvonulási terület lett volna, ehelyett a bolsevista forradalom tüzét lobbantotta lángra Európa kellős közepén. A megrémült burzsoázia gyors ellenakcióba kezdett Először gazdasági blo­kádot vontak Magyarország köré, majd nyílt intervenció­val megkezdődött a fegyveres beavatkozás. A dolgozó nép több mint háromszoros kato­nai túlerővel szemben 133 na­pos életéből több mint száz napon át nem egy győzelmes csatában lobogtatva a forra­dalmárok vörös lobogóját, vé­delmezte a magyar munkások és parasztok hazáját, a Ta­nácsköztársaságot. Ebből a hősies honvédő küzdelemből megyénk népe is derekasan kivette részét. Büsz­kék vagyunk a Latinca-század vöröskatonáira, büszkék azok­ra, akik a Somogy—baranyai 44-es vörösdandár soraiban a cseh vagy a román fronton hősies küzdelemben állították meg és verték vissza a betola­kodó ellenséget. Ezekben a vészterhes napokban Somogy különösen erős bástyájává vált a Tanácsköztársaságnak. A külső fegyveres beavat­kozás, az ellenforradalmi erők, az osztályellenség és az oppor­tunizmusba süllyedt néhány megalkuvó jobboldali szociál­demokrata aknamunkája miatt — és néhány, a törté­nelmi mérlegelés során azóta sokszor megvizsgált hiba miatt — elbukott a Magyar Tanács- köztársaság. Az ellenforrada­lom véres terrorja nem ismert határt A katonai parancsnok­ságok és a megyei kormány- biztosok már augusztus máso­dik felében tömeges letartóz­tatásokkal kedték fokozni a Tanácsköztársaság helyi veze­tői ellen a terrort. Az ellenfor­radalmi fehérgárdista és Pró- nay-különítményes tisztek La­tinca Sándort és mártírtársait az ügyészségi szervek kijátszá­sával éjnek idején elszállítot­ták a börtönből és a Nádasdi erdőben kegyetlenül meggyil­koltál?. 1919 őszétől 25 éven át az ellenforradalmi Magyarország urai mindent elkövettek, hogy a dicsőséges 133 nap emlékét kitöröljék a dolgozó nép szí­véből. Azonban hiába volt minden ilyen szándék, A Hor- thy-korszak 25 éve alatt sok megpróbáltatás érte nemze­tünket: a világgazdasági vál­ság, a harmincas évek erősödő fasizálódása, s a második vi­lágháború nehéz napjai sem akadályozhatták meg azonban, hogy amikor 1945 tavaszán a szovjet hadsereg katonái ma­guk előtt kergetve a fasiszta hordák maradékát, felszabadí­tották Magyarországot, a pad­(Folytatás a 4. oldalon.) I E m I éktáb la-avat ások, koszorúzások Kaposváron f üt i^aill i in? .#% mm BA Wl: , LAKOTT S mmmt LISÄTOL ELHURCOLÁSA is NAPJAI0 . 1 1919 i 1 MIGUSZ J | TUSI 210 j I LATINCA I ■ TANÁCSKOZÁS- ■ SASA" ID536N 6HÁ2BAN DOLGOS ZOTT A PÁST jpr GYEI TITKÁRSÁGA: A MEGYEI SZAK 1 SZERVEZETIT#!/ NÁCSÉS ITT KA­POTT HELYIT í A KAPOSVÁRI (munkásotthon m HÁZSAN DÖfcCOZÖfl ■?. ■ A VAROS ELSŐ SZOCIA ÜST A TANÁCS tlLNŐKE,A TANÁCSKŐ "T ArnSA S AC MÁS SZALMAflflHI i: US 9ft 1 mm a .SŐMOCY-PROLBTAIBIAi. NA KS6MEÍ.KEDO VE2E­t ö s z e m é i f mm c g. em t m KÉT ORZ! EZ AZ ISKOLA . ' ri?b*3.MÁRCIUS 21 A Tanácsköz­társaság kikiál­tásának 50. év­fordulója alkal­mából emlék­táblákat avattak tegnap délelőtt Kaposváron. A városi tanács épületén Szal­ma István, a Tóth Lajos Ál­talános Iskola bejáratánál pe­dig Tóth Lajos emlékét őrzik a márványba vé­sett betűk. Aa avatóünnepsé­gek záróaktu­saként Rostás Károly, a városi tanács vb-elnö­ke és Müller László, a városi párt-vb tagja, valamint dr Várkonyi Imre, a megyei ta­nács vb-elnök- helyettese ■ és Inke Sándor, a városi párt-vb tagja megko­szorúzták a fel­avatott emlék­táblákat. Ünnepségen leplezték le a Tanácsköztár­saság mártír­jainak új em­léktábláját a Kossuth téren, valamint a Honvéd utcai pártház és hon­védlaktanya falán elhelye­zett - megemlé­kező sorokat is. Itt Rónai Im­re, a megyei párt-vb tagja, Varga Károly, a Hazafias Népfront me- megyei titkára, Beák Ferenc, a városi párt-vb tagja és dr. Balogh János, a városi tanács vb-titkára koszorúzott. Ezek­ben az órákban a Latinka ut­cában is ünnepélyen emlé­keztek a Latinca-század hős­tetteire, majd dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Kossovits Gyu­la honvéd ezredes helyezték el a kegyelet virágait a már­ványtáblánál. A történelmi múltú Táncsics Mihály Gimnázium KlSZ-szer- vezete ugyancsak tisztelettel adózott a Tanácsköztársaság mártírjainak. A fél évszázados jubileum alkalmából rendezett ünnepségen avatták föl a diá­kok készítette Hudra László emléktablót. Névadóünnepség Tapsonyban Ságvári Endrének, az illegá­lis kommunista ifjúsági moz­galom kiemelkedő harcosának nevét vette föl tegnap délelőtt a Tapsonyi Gépjavító Állomás KISZ-szervezete. Az ünnepi taggyűlésen Tóth János, a me­gyei KISZ-bizottság titkára méltatta az alapszervezet név­adójának életútját, majd le­leplezték a falon elhelyezett Ságvári-portrét. A vállalat vö­rös selyemzászlót adományo­zott a KISZ-szervezetnek. A I fiatalok fogadalmat tettek a zászló előtt, emlékszalagokat kötöttek rá. Csordás Ferenc, a járási KISZ-bizottság mun­katársa ezután a KISZ kb dicsérő oklevelével tüntette ki Bukovics József titkárt és Ská- fár József KISZ-tagot. Az ün­nepi taggyűlés a DlVSZ-indu- lóval ért véget. Az ordacsehi KlSZ-szerve- zet tegnap délután ünnepélyes zászlóavató taggyűlésen em­lékezett meg a Tanácsköztár­saság kikiált-s'’--’- ■’•’Mleumá- ról. jMOGVI NÉPLAP Péntek, 1969. március 21.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents