Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-19 / 65. szám
IPARI FORMATERVEZÉS és az otthonunk kóztüK. A meg nem értett gyermekek aztán egymásra licitálnak! Már csak egy-két lépés választja el őket attól, hogy tudatos ellenállókká váljanak mindennel szemben, ami otthon és az iskolában jó szándékú segíteni akarással körülveszi őket. A gyermekek kölcsönösen »fertőzik« egymást! Innen van, hogv sok szülő — nem emlékezve a kór-előzményekre — gyermeke rosszaságáért minden vonatkozásban a barátokat okolja! A gyógymód kézenfekvő. Az első és legfontosabb az idegek erősítése, megnyugtatása. Ezt a rendszeresség, a megnyugtató környezet, kiegyensúlyozott életmód, a rendszeres reggeli torna, mozgás éppenúgy szolgálja, mint a jó és vitamindús táplálkozás. A fantázia földközelbe hozatala már nehezebb, időigényesebb szülői és nevelői feladat. És a képzelet és a valóság egymáshoz közelítése csak finoman, pedagógiai tapintatossággal történhet! A barátok megválogatása, illetve leválasztása szintén nehezebb. Szintén türelmet, tapintatot kíván. Tudunk oly esetről is, amikor a pedagógus közvetítésével a két »jó barát« szülei közös »nevelési tervet« készítettek, s a két jó barát javára azt sikerrel is hajtották végre. ALTALÁNOS RECEPT NINCS a nehezen nevelhető gyermekek számára. Ha mégis van, akkor az a türelem, a megértés és a szeretet képleteiből állhat. Dr. K. Gy. Alig egy évtizeddel ezelőtt azonban még csak négyszemközt, halkan volt szabad kimondani ezt a szülőnek, pedagógusnak egyaránt gondokkal terhes didaktikai »de- finí'’iót«, nehezen nevelhető gyermek. A gyermek iránti ..sztéléitől sarkallva, egy feltétel nélküli gyermekközpontú szemlélet azt tartotta, hogy nincs rossz gyermek, csak rossz szülő és rossz tanár van! Rajtuk, a napjainkban ma már egyre több helyen működő nevelési tanácsadás — pedagógusok és pszichológusok együttes munkája — segít. Most azonban — csak a kérdés feltevésének igényével — azokról szólnánk, akiknek értelmi képességeivel nincs baj, akik csak nehezen nevelhető gyermekek... — Miért van az, hogy az egyik gyermek érti, a másik sehogyan sem akarja felfogni a jó szót? — kérdezik gyakran a kétségbeesett szülők a pedagógust. — Szület- hetik-e »rossznak« egy gyermek? ELŐSZÖR az úgynevezett »rosszaság« okait kell megvizsgálnunk. A legtöbb ilyen gyermek gyenge idegzetű. Fáradékony, türelmetlen. Ez az adottsága párosul olykor dús fantáziával, ami az esetek többségében szülői értetlenséggel találkozik. Ennek következményeként gyakran kap dorgálást, szidást, olykor testi fenyítést is és szükségképpen zárkózottá válik. S mivel minden közösségben akadnak ilyenek, egymásra találnak, s barátság szövődik A PEDAGÓGIAI TAPASZTALAT azt mutatja, hogy számos gyengébb képességű tanuló példás magatartásának köszönhette, hogy osztályismétlés nélkül végezte el az általános iskolát. Mert olyan jó volt. Hagyta magát nevelni! Csendes volt é£ jó modorú... Csak éppen nehézen ment nála a tanulás. Ugyanakkor sok-sok olyan fiút és leányt ismerhettünk meg a katedráról, akinek olyan az esze, mint a »beret- va«, csak szemtelen, hanyag és rossz modorú. Folyton zavarta az órát és falrahányt borsóként pergett le róla a szülői jó szó is... A Kanizsa II. lakószoba. Budapesten az Iparművészeti Tanács kiállítótermében négy ipari formatervező munkáit mutatják be a közönségnek, amelyek már kaphatók is — és szerencsés véletlen folytán épp a kiállítóterem melletti bútoráruházban. A minőségi igények növekedésével egyre nagyobb szerepet kap a gyártmány esztétikai kialakítása, a formaképzés. Korábban az ipai> néhány ágazatában dolgoztak tervezőművészek — a gépkocsi-, a repülőgép-, és a hajógyártásban. Ma már elképzelhetetlen akár a gépgyártás, akár a közszükségleti cikkek előállítása művészi formatervezés nélkül. Mennyivel jobb, esztétikusabo akár egy szépvonalú gáztűzhelyen főzni, akár egy modern, áramvonalas darálóban kávét őrölni. Megnyugtató, jó érzés, ha az embert kellemes színű, szép formájú tárgyak vesziK körül. nal szintjét is elérő Szék- és Kárpitosipari Vállalat. A szép bútorok forgalomba kerüléséért most a Bútorértékesítő Vállalat tanácsadó testületet hozott létre. Iparművészeket, belső építészeket hív I meg házi zsűrijébe, hogy .véle"» ínyt mondjanak a gyárak adta kínálatról. K JM. Vannak azután szép számmal olyanok is az általános iskolás korú gyermekek közöt, akik a jóságnak és az okosságnak, e két sarkalatos »erénynek« egyaránt híjával viseltetnek. Néhány gyár, felismerve az új követelményeket, név szerint kér tervezőt a budapesti irodáktól. A miskolci, az egri bútorgyár, a Tisza Bútoripari Vállalat, a tízék- és Kárpitos- ipari Vállalat évek óta tervezteti »bevált« emberével bútorait. Ugyanígy a Soproni Posztó- és Szőnyeggyár vagy a Tatai Szőnyeggyár. Nagyon modern és jó minőségű termékeket produkál a Nagykanizsai Bútorgyár, s az európai élvoVISSZAÜT Elsősorban pálmái között, huzalokon szép izzólámpák függnek, darabjuk nyolcvan *-ank ab oázis. Az oázis közepét gyönyörűen díszített bár foglalja el, amelyre jobb külföldi zarándokok kedvéért hatalmas, vörösen világító, több nyelvű reklámtáblát szereltek, ezzel a szöveggel: Grand bar de Szahara Dining room. Pilsner Urquelle. Piatti caldi e freddi Old Boys jazz orchestre. Az alulról megvilágított üvegparketten, miután szom- jukat pezsgővel és koktéllal csillapították a pihenni vágyó utasok, reggelig táncoiSzolnok konyhabútor. hatnak. Az oázis más részén szép, kétemeletes hotel áll, ajtajában egyenruhás portással. A »Hotel Számum«. Minden szobához fürdőszoba, hideg-meleg folyóvízzel, rádió, pedikűr és cukorbeteg zarándokok számára diabetikus konyha. Az oázis személyzeti létszáma igen nagy, mert ide számít a statisztéria is. Népség és katonaság. Arab népség és gyarmati katonaság. , Ez igen lényeges, amikor megérkeznek autóbuszon a zarándokok, kiéhezett Koda- kokkal. Vezetőjük néhány tömör, drámai mondatban elmondja, hogyan keletkezett az oázis, melynek első fáját szerinte Jacub el Mahdi mór király jelenlétében ültették és az uralkodó személyesen tette le a fa alapgyökerét. Közli 'továbbá, hogy az oázis még ma is közkedveltségnek örvend szomjan haló vándorok körében és szökött légionisták is szívesen felkeresik. Hát erre kellett a statisztéria. Burnuszba öltzötetett állástalan arab cipészek jelentek meg néha teveháton és gyorsan egy ital vízért könyörögtek a mixernek. Volt egy kút nagy bőrvedrekkel, ahol ezek a gondterhelt családapák napi húsz frank tiszteletdíjért buzgón itták a poshadt vizet. Olykor egy- egy légionista tűnt fel sétálva vagy, amint éppen duhajkodott, vadul rázva öklét egy burnuszba öltözött munka- nélküli szűcs orra előtt. Dél Bőrkabátok ápolása felé kirándulás az ásatag római város omladékáihoz, ahol egy százéves remete visszavonult, szent életet él. miközben kizárólag bölcselkedéssel és kígyóbűvöléssel foglalkozik. Este. azután, midőn a társaság visszamegy az oázisba, már ég a tábortűz és egy karaván tagjai izzó köveken sütik a lisztből és vízből készült úgynevezett »keszrát«Ezzel a társasággal sok baja volt Mr. Leanidasnak, mert az Oránból szerződtetett, állástalan arab kisiparosok nem akarták megenni a rettenetesen kemény, keletien, sült tésztát. Mr. Leonidas tanácsadója, egy orientalista tudós, a londoni British Múzeum néprajzi osztályáról, esküvel állította, hogy ez nekik, bennszülötteknek, kedvenc nemzeti eledelük. De hiába volt minden; az arabok gyomorégést kaptak a kemény tésztától és tűvé tették az oázist szódabikarbónáért Miután a külföldiek a »tábortüzet« is megszemlélték, bevonulnak a bárba, kezdődik a pezsgőzés, a zene, a Sört és a tánc! A pélmakoranáikről egy-egy kíváncsi majom néz le csodálkozva, azután ő is elkezdi magát illegetjii... Mikor Mr. Leonidast kitették Algírban az állásából, elhatározta, hogy eljövendő millióit boxmérkőzések rendezésével alapozza meg. Talált is két megfelelő embert az egyiket német a másikat francia bajnoknak nevezte ki, mert a tömegben lappangó sovén gyűlölettel is hevíteni akarta a játék izgalmát- Mit tudta ő, hogy akkora gyűlöletről, ami az afrikai kültelkek hazafias érzelmű népében fellángolhat, Monsieur Chauvinnek fogalma sem volt. Az öreg Chauvin nem kívánta volna senkitől sem, hogy egy német boxbajnokot, mert mélyütéssel illette francia ellenfelét nyomban agyonverjenek. Pedig így történt. Egy mélyülés után, a közönség látva, hogy a francia bajnok nem elég serény a megtorlásban, maga vette kezébe a dolgot és a box-szabályokkal szöges ellentétben álló módon, a német bajnokot ólmos botokkal agyonverték. Mr. Leonadis a legközelebbi meccs előtt megfenyegette a szerződtetett boxolókat, hogy nem ad fizetést, ha durváskod- nak. Ez a boxmérkőzés azután enyhe átmenetet képezett a menüett nevű tánc és a svéd- torna között. Most meg az előzékeny harcmodort kifogásolták. Egy ideges zsebmetsző fütyülni kezdett és néhány tréfás légiposta meleg virsliket dobált a boxolókra. Végül egy hatalmas martóz elkiáltotta magát. hogy: »adiák vissza a pénzünket!« Indítványát egyhangú lelkesedéssel fogadta a közönség és megindultak a pénztár felé. Mr. Leonidas nyolc rendezőjével megvetette a lábát, hogy védje a pénztárba vezető keskeny átjárót. Mint halhatatlan névrokona, egykor a thermo- phylei szorosban, úgy hullott A kellő gondossággal és rendszerességgel kezelt bőrkabát hosszú ideig megtartja puhaságát és fényét, nem töredezik ki, még évek múltán sem' veszít értékéből. A bőr tartós puhaságát azáltal érhetjük el, hogy évente egyszer ricinusolajjal vékoel ő is vitézül védekezve. Törté-, nelmi nimbuszát legfeljebb az, tépázhatja meg, hogy szódásüvegtől kellett elbuknia, de végire is Xerxes óta sokat vál-i tozott a harcászat. Ezután rövid ideig ingatlan- kölcsönök közvetítéséből élt és’ ez alkalommal ismerte meg’ Pomvet urat, akinek értéktelen birtoka, Marokkótól néhány mérföldnyire az Atlasz nyugati lejtője alatt terült ed és igen rossz salétromos, sziklás föld volt. Ekkor támadt Leonidasnak a zseniális ötlete. Nyomban felkeresett egy utazási irodát: — Nézze, igazgató úr — magyarázta Mr. Birkmannek. — A legközejebbi oázis négy nap Marokkótól és egész jó forgalma van. Most képzelje el, hogy milyen üzletet jelentene, ha egy napnyira a fővárostól találhatnának oázist. — Ez nagyon szép, barátom — szólt az igazgató —, de Marokkó környékén nincs oázis. — Majd lesz — kiáltotta lelkesen Leonidas. — Megalapítjuk az »Oázis Részvénytársaságot« és ha egy részvénytársaság megalakult, akkor már semmi sem lehetetlen. Tudok a közelben, az Atlasztól nyugatra egy szép kis terméketler földdarabot, hat valódi pálmá vaj... — No de, barátom, ott nine sivatag. Hogy fest egy oázis sivatag nélkül? (Folytatjuk) nyan bekenjük a kabátot. A felület kb. 24 óra alatt szívja be a szükséges olajmennyiséget, mely csapadékos időben a nedvesség ellen is védelmet nyújt. Ugyanezt a célt szolgálja a színtelen cipőkrémmel való bekenés és puha ruhával való dörzsölés is, mely egyúttal fényt is kölcsönöz a bőrfelületnek. Mindkét művelet elvégzése előtt a kabátról nedves ruhával távolítsuk el a szennyeződéseket. A vízben oldhatatlan foltok eltávolítását benzin és liszt pépes keverékével kíséreljük meg; kenjük be vele a szennyezett felületet és száradásig hagyjuk rajta. Az erősen kopott bőrkabát 'átfestésével ne kísérletezzünk, 'bízzuk azt szakemberre. Ez a ! szabály egyébként a még kényesebb irhabundára Is érvényes. (Utóbbi apróbb szépséghibáit finom csiszolópapír- Sal lehet ledörzsölni.) A ki- isebb zsírpecsétek néha úgy is i eltüntethetők, ha ujjunkkal i addig dörzsöljük az irhát, iámig átmelegszik. A csak i gyengén szalonnás részeket (közönséges radírgumival is el • lehet távolítani. Benzint ne 'használjunk az irhahunda foltjainak tisztításához! A megfázott bundát meleg szobában, de a kályhától távol szárítsuk, i utána ruhakefével dörzsöljük iát, frissítsük fel. B. I. Olvasóinkhoz! Közöljük kedves Olvasóinkkal, hogy Otthon-rovatunk a március 21-i, ünnepi számból anyagtorlódás miatt kimarad. Ezért az Otthon-rovat legközelebb egy hét múlva, március 26- án jelenik meg ezeken a hasábokon. A nehezen nevelhető gyermek 0 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. március 19.
