Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-16 / 39. szám
I Vasárnap, 1969. február 16. 5 SOMOGYI KÉPIjAP UNOKÁK EMLÉKEZETÉBEN... A fékért error jelképe volt Siófok magyar 1919-től szerepel a _ történelemben. Tizenkilenc augusztusától. Ami akkor ezen a szomorú emlékű helyen november közepéig történt, az a magyarországi fasizmus első tömegmészárlása volt. Több mint félezer embert gyűjtöttek ösz- sze és gyilkoltak meg itt Siófok azóta negyedszázadon át — Szegeddel együtt — az ellenforradalmi restauráció szimbóluma volt a tankönyvekben, a krónikákban, a tanulmányokban és a rendszer hivatalos állásfoglalásában. Siófok a Horthy-hatalom fontos bástyája; állomás a »szegedi gondolat« folyamatában; a »szentistváni« állameszme valóra váltásában stb., stb. amiről sokan és sokszor beszéltek. Siófok — Orgovánnyal együtt — ugyanakkor a fehérterror jelképe is lett Erről viszont kevesen beszéltek és csak nagyon halkan... A világ azóta ismeri, mi történt 1919-ben Siófokon. A község a felszabadulás után emlékművet állított Az egyik megtalált tömegsírból pedig díszsírhelyre temette a vértanúkat Lassan ötvenéves e hely szomorú nevezetessége. Mit terveznek? Hogyan készülnek Siófokon a jubileumhoz méltó megemlékezésre? Ezzel a kérdéssel kopogtattam több helyütt is a nemrégen avatott városban. Kiindulásképpen a városi pártbizottságon Csala Józsefnél, az agitációs és propagandaügyek főelőadójánál: — A 40 mártír emlékművére vonatkozóan nem tudok közelebbit Én csak négy hónapja dolgozom itt A tanácsköztársasági ünnepségek tervét pedig csak később tárgyalja majd a vb. Javaslom ellenben Kovácsné elvtársnőt, aki korábban párttitkár volt, s jelenleg a városi tanács elnökhelyettese. Ö, úgy tudom, sokat gyűjtött és kutatott ebben az ügyben... Mártírsirató Az elnökhelyettes-asszony kezembe adja a Veszprém és a Somogy megyei tanács 1968 októberében készített közös »emlékeztetőjét.« Eszerint a két megyei tanács megállapodik abban, hogy a Tanácsköztársaság 39 veszprémi és egy siófoki tisztségviselőjének emlékére — akiket különös kegyetlenséggel végeztek ki a budapest—kaposvári vasútelágazás mellett 1919. augusztus 27-én. »országos érdekeket és történelmi múltunk iránti méltó tiszteletadást szolgáló emlékmű állittassék.« Az előkészítő bizottság egyetértett Bors István kaposvári szobrászművész Mártírsirató című kétalakos bronzszobrának felállításával. A szobor Keszthelyen egy országos tárlaton vonta magára a figyelmet és igen elismerő kritikát kapott a Művészet című folyóiratban. A lektorátus döntése azonban — siófoki elhelyezéséről — még hátravan ... A bizottság fölkérte a városi tanács vb-t, tegye meg az intézkedéseket az emlékmű helyének kijelölésére, a terület kisajátítására, a parkosításra stb. A honismereti szakkör Tudakozódtam: megvannak-e a fellelhető tárgyi emlékek, visszaemlékezés a siófoki eseményekről? Tíz éve sok mindent összegyűjtöttek a társadalmi szervezetek és az úttörők. Ennek jelentős része a megyei pártbizottság archívumába került. De talán élnek olyanok is, akiknek a visszaemlékezését még nem FÉLMILLIÁRD NYERESÉG Somogy múlt évi mérlege Hogyan alakult a foglalkoztatottság? — Éttermek helyett boltok Több a takarékos ember Meggyorsította Somogy fej- megyei Igazgatóságának múlt Bors István: Mártírsirató. föltárását; az ismert tényanyag ellenőrzését, sokoldalú megvilágítását A gimnáziumban Zugor Pál pedagógus eg>' 16 tagú honismereti szakkört vezet — A tizenkilences időszakra vonatkozóan gyűjtöttek-e valamit? — A KISZ-nek, úgy tudom, 5—6 éve megvolt a veteránok visszaemlékezése két magnótekercsen. Ez az anyag eltűnt... — Nem kellene pótolni valahogyan? Akiinél még lehet — Mi is gondoltunk rá, és amint hozzájutunk, sorra vesszük. Egy szakköri tagunlj azt is jelezte, hogy ismer egy öreg nénit akinek a férje fényképész volt 1919-ben. Nála vannak negatívok az akkori eseményekről. De csak anyagiak ellenében hajlandó átadni. Ezt is jó lenne megnézni és tisztázni. Csak hát elég sok aktuális feladat terhel bennünket így nehéz... Szerintünk ez elsősorban párt és állami feladat lenne. Lehet hogy ismert, de az is lehet, hogy teljesen ismeretlen dokumentumokat rejtenek a tizenkilences negatívok... Lesz-é amatőrfilm Siófokról ? A Kőolaj KlSZ-szervezeté- hez küldenek. Működik ott egy amatőrfilmes csoport Valamilyen rövidfilmet terveznek az évforduló alkalmából. Aján Gergellyel, az ifjúsági klub vezetőivel sikerül találkoznom. Elmondja, hogy terv is, pénz is van a filmre, de még semmi konkrét elképzelésük sincs róla. Egy magas, szőke fiatalembert hívat le, aki szintén amatőrfilmes. A fiatalember színes filmekben gondolkodik, másképpen a jubileumi rövidfilmet is nehezen tudná elképzelni. Egy kicsit vitatkozunk. — Miért lenne éppen dokumentumfilm? ... — kérdezi. — Lehet ez riportfilm is. Például egy veterán unokáját mutatnánk be: hogyan él, milyen megváltozott körülmények között... Ez igaz. De vajon nem lenne fontosabb előbb — kegye- letes szándékkal — megörökíteni azokat a helyeket, ahol megkínozták, legyilkolták a siófoki mártírokat? A falak, a házak itt történelmet lehelnek! ... Nekem megmutatták például azt a tornyos villát a parton, ahol Horthy és vezérkara tanyázott: És áll még, jelenleg bölcsőde ez az épület, ahol Siófok akkori tér- parancsnoka, Freisberger-So- mogyvári százados — alias »Gyula diák«, vagyis »vitéz« Somogyváry Gyula, az ellen- forradalmi korszak dédelgetett írója — lakott; ahol kommunistákat fogva tartott, kihallgatott ... Vajos nem dokumentumfilmre kívánkozik mindez? Vita közben fölfigyelek egy mondatra: a film a tanácsruár 15. S ha egy hét alatt nem készülhet el, akkor már késő, »akkor nincs film« ... Ezek szerint csak pályázati célokat szolgálhat egy amatőrfilm Siófokról? Az, amit az egykori hősök, mártírok utódai készítenének el? Eny- nyire nem értenék a lényeget?!... A gondolatot szerencsére nincs időm tovább fűzni. Aján Gergely zárja le beszélgetésünket: t — Valamilyen formában mindenképpen elkészítjük az amatőrfilmet. Legföljebb nem küldjük el a pályázatra... Megemlékezésül Visszatérve az elnökhelyettes-asszony, Kovács Istvánné az új emlékmű elhelyezéséről és terveikről szólt: — A kivégzés helye a mű- út közvetlen közelében van. Szeretnénk — az üdülőforgalomra való tekintettel is — azt, hogy ez az emlékmű állandó zarándokhellyé legyen. Ehhez megfelelő parkosításra is szükség lesz. Azt szeretnénk, ha itt megállnának majd a gépkocsik... Javasoltam már azt is, hogy a Bala- tonújhelyi Állami Gazdaság falára is emléktábla kerüljön az itt kivégzett kommunisták emlékére. Ismert, hogy itt működött a Prónay-külö- nítmény... ötvenkilencben silógödörásás közben itt is egy hatalmas tömegsírra bukkantak ... Ezenkívül szeretnék összehozni egy kis brigádot, amelyik emlékkiadványt állítana össze a siófoki mártírok tiszteletére. Kiadását a Siófoki Városi Tanács vállalná. W. E. lődését a refom első éve. A megyének az országos szinthez viszonyított elmaradottsága azonban nem szűnt meg, de a gondok enyhültek. A Központi Statisztikai Hivatal Somogy évet értékelő jelentése azt is megállapítja, hogy 1968-ban nem volt kielégítő a munka termelékenysége, s egyes vállalatoknál nem a legmegalapo- zottabbak a jövedelmek. Termelés és termelékenység Az ipari termelés a múlt évben nyolc százalékkal nőtt, s ez megközelítően azonos a harmadik ötéves tervben előirányzott növekedési ütemmel. A termelés növekedése elsősorban az újonnan belépett üzemeknek, illetve a rekonstrukcióknak köszönhető. Ez mintegy háromezerrel növelte egy év alatt a foglalkoztatottak számát A termelékenység azonban nem nőtt. A statisztikusok ennek okát abban látják, hogy a vállalatok a rendelkezésükre álló munkaerőt nem mindig a legmegfelelőbben használják fel, s befolyásolta a termelékenység növekedését a kötelező átlagbérszint is. Ez előnyei mellett azzal a hátránnyal járt, hogy a vállalatok igyekeztek — kevesebb fizetésért — alacsonyabb szakképzettségű embereket alkalmazni A termelés növekedésének mérséklődéséhez vezetett — főleg a tanácsi és a szövetke zeti iparban — az is, hogy az új irányítási rendszerre való áttérés időszakában nehézségek voltak az értékesítésben és az árubeszerzésben. Az építőipari vállalatok viszont — éppen az új finanszírozási és hitelezési rendszer hatására — arra törekedtek, hogy az év végéig minél több munkát befejezzenek. Bár a korábbi 143 millió forint helyett a múlt évben 178 millió forint értékű építkezést adtak át rendeltetésének, az építőipari kapacitás elégtelensége is hozzájárult ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti beruházásokra rendelkezésre álló 338 millió forintból csak 319 milliót használ lak fel. Ez ugyan huszonöt százalékkal több az előző évinél, de nagy részét építkezésre fordították. Hasznos lett volna a felhasználatlan pénzen gépeket vásárolni. Bővebb áruválaszték örvendetes jelenség, hogy a vállalatok közötti kooperáció egyre szélesebb, de nőtt a termelőüzemek kiskereskedelmi kapcsolata is. A kiskereskedelmi vállalatok többet vásároltak közvetlenül a termelőktől, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi éveknél nagyobb volt a kínálat Több pénz került a lakossághoz is: a bérből és fizetésből élők bevétele mintegy hét százalékkal, a parasztságé pedig tizenkilenc százalékkal nőtt A foglalkoztatottság növekedése mellett a bérek mintegy 3—3,5 százalékkal emelkedtek, az ezen felüli jövedelem pedig elérte a munkabér nyolc százalékát Előzetes számítások alapján kedvezően alakult a vállalatok nyeresége, s eléri a félmilliárd forintot, ebben azonban jelentős arányt képvisel az állami támogatás. Ennek ellenére a kiskereskedelmi forgalom növekedése lelassult. Okait elsősorban az első negyedév kisebb ellátási hiányosságaiban, az idegenforgalom csökkenésével kell keresni. Az is tény, hogy a vendéglátóipari forgalom csökkenéséhez hozzájárult az áremelkedés. Az emberek inkább boltban vásárolták az élelmiszereket. Itt az árszínvonal ugyanis alatta maradt az egy évvel korábbinak, s nőtt a választék is. A fogyasztói árszín- I vonal éves szinten kis mértékben nőtt, ezen belül az egyes ruházati cikkek ára érezhetőbben, a piaci árak pedig jelentősen emelkedtek. Közrej átszőtt az is, hogy a vállalatok az év elején bátortalanok voltak az árváltoztatásokban. Lakásépítés és népesség Mindez hatással volt Somogy népességének alakulására is: állandó jellegű elköltözés következtében nem csökkent a megye lakossága. Megtalálták a megélhetést Somogybán is: a fejlődő ipar több munkalehetőséget kínált. Ez az örömteli jelenség újabb gondokat is hozott: több lakás kellene. Enyhítette a gondokat a múlt évben felépült csaknem kétezer lakás, ez azonban mintegy nyolc százalékkal kevesebb az előző évinéi. A csökkenés az állami, a szövetkezeti lakásoknál és a magánerőből épülő családi házaknai egyaránt tapasztalható volt. Az állami és a szövetkezeti lakások száma csökkenésének egyik oka. hogy az előző években jelentős volt a tervtúlteljesítés. A magán- építkezők számának hétszázalékos visszaesését sokan az építőanyag-árak változásával magyarázzák, holott a vizsgálódások azt mutatják, hogy a kislakás-építkezéshez szükséges anyagok ára nem változott lényegesen. Változott viszont az erre a célra folyósított kölcsönök nagysága és kamata. Az utóbbi évek átlagát figyelembe véve a magánlakások háromnegyed részéhez kérték az OTP segítségét. Kercza Imre jegyezték föl? Jóllehet fontos forrásértékű adatokkal segít- . köztársasági pályázatra köbeinek az események hiteles i szül, Ennek a határideje íebJól működő klubélet a Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél Alig néhány hónapja alakult meg a Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél a szakemberek klubja. Az ötletet a klub létrehozásához a Közép-somogy Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél a múlt év közepén létrehozott, és azóta is eredményesen -működő számviteli szakemberek klubja adta. Abból az elgondolásból indultak ki a dél-somogyiak, hogy szükség van a termelőszövetkezeti elnökök, főmezőgazdászok és főkönyvelők olyan szakmai továbbképzésére, amely a gyakorlati munkához sok hasznosítható ismeretet ad, emellett szervezett egységbe kovácsolja a három déli járás agrár- és számviteli szakembereit. Ezért a szövetség klubjának tematikája két csoportra osztva szolgálja a kitűzött célt: termelési és számviteli-pénzügyi tudnivalókat tűznek rendszeresen napirendre. * A szövetség az első klubrendezvényt Lábodon tartotta, ekkor a termelőszövetkezetekben alkalmazható önköltség- és jövedelmezőségszámítási módszerekről Kovács Károly, a Kaposvári Járási Tanács pénzügyi osztályvezetője tartott előadást. Legközelebb, még ebben a hónapban Fábri István, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője találkozik a klubtagokkal, és a munkaerő-gazdálkodásról, valamint a személyi Jövedelemről tart előadást. Az egész évre szóló program szerint havonta országos hírű szakemberek, oktatási intézmények vezetői, illetve munkatársai és megyei szakvezetők adnak új ismereteket a tsz-ek termelési és számviteli vezetőinek. A témák többsége a TIT szabadegyetemének keretében kerül a klubrendezvények napirendjére, ezekre a La4 inka Sándor Megyei Művelődési Ház a TIT-tel közösen biztosít előadókat. A többi összejövetelt a Latinka Művelődési Ház és a szövetség közösen rendezi. Az eddigi rendezvények arról tanúskodnak, hogy az érdeklődés egyre nő: az elsőn harmincán, a második foglalkozáson pedig már csaknem hetvenen vettek részt. A továbbiakban családi összejöveteleket, szakember—színész találkozót is terveznek, s a jövőben nemcsak a nagyatádi járásban, hanem Barcson és Csurgón — az ottani művelődési házak közreműködésével — rendezik a klubtagok b»vi összejövetelei*, Hogyan érzik magukat a képzőművészek ? Nemrégiben új já választották a Magyar Képzőművészek Szövetségének vezetőségét, s a területi szervezetekben is tisztújítás volt. A dél-dunántúli ' területi szervezet Somogy megyei titkárának Szekeres Emil festőművészt választották meg. Vele beszélgettem a csoporthoz tartozó képzőművészek munkásságáról, a csoport életéről, közös és egyéni terveikről, gondjaik- róL — Hogyan értékeli a múlt évet? — A hagyományos kiálli| tásokon kívül a megyében nem történt semmi Néhányan részt vettünk országos kiállításokon, többek között a II. balatoni tárlaton, Keszthelyen, a szegedi nyári tárlaton, a debrecenin; a csoport tagjai a múlt évben hasonló országos kiállítások felé orientálódtak. Legutóbb a Stúdió—1968 kiállításon szerepeltünk néhányan; Csiszár Elek, Szabados János és én. — A Képzőművészeti Alap hány tagja dolgozik megyénkben? — Tizenhárom... — A műtermekben milyen munka folyik jelenleg? — Tevékenységünk sokrétű Egy-egy alkotó több műfajban is jelentkezik. A Somogy megyei képzőművészek országos szereplései bizonyítják: a garast letettük. Ügy érzem, jelentős művek születtek Somogybán is az elmúlt rövid időszakban. — Terveik? — A csoport szelleme egységes, s ez a jövőre nézve is feltétlenül bízható. Közülün1' a II. tavaszi tárlatra, ősszel a Képcsarnokban Somogyi tá’ címmel kiállítást rendezünk. Nagy feladatot ró ránk a tanácsköztársasági jubileu ni kiállítás, pályázat, amely 1970- ben lesz, de egy alkotónak ez már olyan közeli. Egyéni kiállításra is készülnek a csoport tagjai: Honlhy Márta es Bors István — Budapesten. A megye kulturális életében részt kívánunk venni, azt formálni szeretnénk, természetesen elsősorban műveinkkel. — Hogyan érzik magukat a képzőművészek Somogybán? — Többször szó volt arról — felidézzem mikortól? —, hogy Kaposváron is épül műtermes lakás. Foglalkozott helyzetünkkel a városi és a megyei tanács vb is — legutóbb alig néhány hónapja —. az ígéret most sem maradt el: lesz műtermes lakás Kaposváron. De mikor? A másik égető gom dunk: nincs megfelelő kiállítási helyiség a megyeszékhelyen. Hogyan érzik magukat a képzőművészek Somogybán? A helyi tanácsok támogatást nyújtanak az itt élő képzőművészeknek, ezt a tavaszi tárlat -negrendezése és a különböző díjak alapítása is bizonyítja. el a