Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-07 / 31. szám
XXV. évfolyam, 31. szám. Péntek, 1969. február 7. JHe q kitt cÁcLq - emlékez t ötven éve egy esős január végi napon temették. A Nemzeti Múzeum előcsarnokából ezrek kísérték el sírjához, noha veszélyes volt csoportosulni, mert még dühöngött és szedte áldozatait a »spanyol«. . A nemzet halottja volt. Akkor a gyász, a fájdalom érzése járta át a rohanó, a március 21. felé közeledő Cserépkályba - központi léssel A Kaposvári Agyagipari Ktsz kitűnő cserépkályháit a megyehatáron túl is jól ismerik. A szövetkezet szakemberei azonban a hagyományos fűtőberendezések készítése mellett korszerűbb, praktikusabb kályhák építésének gondolatával is foglalkoznak. 1964-ben mutatták be az azóta már bevált légfűté- ses cserépkályhákat. A megyében és a megyén túl is sok ilyen fűtőberendezés dicséri találékonyságukat, kiváló munkájukat. Most ismét meglepetéssel álltak elő. Olyan cserépkályhát konstruáltak, amelyik a szoba levegőjének fűtése mellett eg.v beépített víztartályt is melegít. A folyton égő, koksztüzelésű kályha tartálya állandó forróvizet ad a háztartáshoz, és felfűti a többi helyiségekben elhelyezett radiátorokat is. Tulajdonképpen ugyanazt a szerepet tölti be a körülcsempézett tartály, mint az etázsfűtésnél a forró vizes tartály, csak így díszesebb és közvetlenül is alkalmas a szoba fűtésére. Ha a cserépkályhás központi fűtés beválna, különálló családi házak fűtésére lenne a legalkalmasabb, hiszen a ház alatt használatos etázskazánt egy szép kályha helyettesítené, melynek »fogyasztása« is elfogadható. A szövetekezet vezetői egyelőre ötven kályhához elegendő fémalkatrészt készíttetnek. Később az igényeknek megfelelően rendelnek még alkatrészeket. A prototípust a napokban próbálták ki a ktsz Ady Endre utcai bemutatótermében, ahol működés közben ismerkedhetnek meg a szakembereken kívül az érdeklődők is az új tüzelőberendezés előnyeivel. Az eddigi tapasztalatok szerint az ország egyetlen ilyen típusú fűtőberendezése kitűnően hasznosítja a tüzelőanyagot, és ' beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A terv megvalósításában nagy szerepe volt Major János vízvezeték-szerelőnek is, aki a »cserépkályha-kazán« hőelvezető csőrendszerét készítette. Az előállítási költségekről a ktsz vezetői elmondták, hogy az egyes lakásokhoz külön épített központi fűtés (etázs) beszerelésének költségeivel egyenlő. Előnye még, hogy emeletes épületek lakásaiban is használható, mivel a cserépkályhába épített víztartállyal a kazánt és a vízfor- 1 ralót is bármelyik helyiségben el lehet helyezni. N. J. Szánnal és terepjáróval a szülészetre A Tolna megyei Alsónánáról a honvédség segítségével juttattak kórházba szerdán éjjel egy szülő- asszony!. A mély völgyben elterülő faluból a közbeeső hegyen át szánnal vitték a bátaszék—szekszárdi út mellett levő Várdomb községig. A vajúdó asszony — Szalai Istvánná — férje a szán előtt baladva vezette a lovakat, nehogy szakadékba csússzanak. A mentőkocsi a hóvihar, illetve a hóakadályok miatt azonban még Várdombig sem jutott el. A nehéz helyzetben a mentőállomás a honvédség segítségét kérte. A kivezényelt katonai terepjáró gépkocsi végül is elérte a Várdombnál várakozó szánt és a megyei kórházba szállította Szalai Istvánnét, aki ott egészséges kislánynak adott életet. A Petőfi adó új antennái HEVERÖK AZ EBÉDLŐBEN Vasárnapi számunkban legnagyobb örömömre azt olvastam, hogy egy olasz professzor, név szerint Carlo Sirtori kiadta a jelszót. — Gyomorbántalmak ellen vissza a rómaiakhoz! Azaz, a gyomor kímélése és az emésztés tökéletesítése abban rejlik, hogy nem ülve, hanem oldalunkra feküdve kell a táplálékot magunkba fogadnunk. Századunk a felfedezések, a világűrutazások, az anyagtakarékosság és a »bundázás« százada, érthető tehát, ha minden olyan értesítést, amely a régmúltba akarja visszakalauzolni az embereket izgalommal teli várakozással fogadunk. Eleinte megmosolyogtuk a hosszú hajú beat fiúkat — o völlig vagy olykor-olykor a derékig érő Rákóczi-frizura ma már vi’ágjelenség. Hajiunk tehát a vissza-vísszakacsingatásra. De a mostani ötlet, a »fekve kajálás« valóban forradalmi változásokat hozhat az étkezések történetében. Már látom lelki szemeimmel, hogy az éttermekben elfogynak a karosszékek, helyettük háromszemélyes he- verőket vásárolnak — hogy miért éppen háromszemé- lyeset azt nem tudom, de az olasz gyomortudor ezt bizonyára alaposan megfontolta, mielőtt szétrepítette ötletét a világba. Sőt az oly sokszor elparentált közétkeztetés is veszi a lapot, azaz a heve- rőket. Nem kell ezután a fél óra ebédidőt olyan szigorúan betartani — ha elkésem azzal védekezem: egyetlen szabad fekhely sem volt! Vgy érzem, a magyar konyha, a magyar gyomor feltétlenül igényli a fekve étkezést. Nehéz ételeink, csípős fűszereink már sok gyomorégést eredményeztek, ebből az következik, hogy az ételek nem a gyomor közepén helyezkedtek el, ahol köztudomásúan sokkal köny- nyebben emészthetők, hanem vagy a jobb, vagy a bal oldalon, ezt éve változtatta. A fekve étkezésnek azonban nemcsak egészségügyi előnyei vannak, hanem az ipar és a kereskedelem is sokat profitálhat belőle. Elkezdik gyártani az egy-két-há- romszemélyes, sőt a családi heverőket, ezekhez nyilván asztalokra is szükség lesz — és máris itt az új, a világpiacon is majd bizonyára jól fekvő termék. Az »ebédeljen heverve« mozgalom melleit volna még ötletem. Bevezethetnénk a guggolva nyirat- kozást, amikor is a hátunkba hulló hajmennyiség minimum egyharmada a cipőnkben fejezné be pályafutását., és ami már a megvalósulás útján jár, az álló focit. A rövid információ emlékeztet a két fogás közötti szünet feltétlen betartására és kihasználására. Eközben lehet pihenni. Ennek viszont — a régi római felszolgálók munkatempóját összehasonlítva a mi vendéglátóiparunk pincéreinek gyorsaságával — szomorú következményei lehetnek. A leves elfogyasztása után bal csípőnkön heverve átadjuk magunkat az édes emésztésnek és közben elalszunk. Mire jön a felté- tes főzelék, máris kipihenve és farkasétvággyal vetjük magunkat a második fogásra. Ez így gyönyörű utópia. Csupán egytől félek. Ha a szakácsok és a pincérek is bekapcsolódnak a mozgalomba, s ők is lehevernek az első fogás után, akkor mikor tudunk jóllakni? S»Iy Géza Az tv eleje «tu naryobb energiává! sugároz * Petőfi adó. A Lakihegyi felújítási program keretében sor került a Petőfi adó műsorát sugárzó berendezések korszerűsítésére is. Üzembe helyezték az új irányított antennarendszert, amely 2 db 86 méter magas, csőszerke- .etü adótoronyból áll. Ezek közül az egyik képünkön látható. Országos döntőre készülnek a brigádok A Tanácsköztársaság történetét tanulják a versenyzők Négy hónappal ezelőtt tartotta meg a HVDSZ megyei bizottsága a Ki mit tud a Tanácsköztársaságról? vetélkedő megyei döntőjét A vállalati vetélkedőkön részt vevő ötven szocialista brigád közül tizenhét került be a megyei döntőbe. A somogyi versenyzők most már a Miskolcon megrendezendő országos döntőre készülnek. Rtég csaknem négy hét áll rendelkezésükre az alapos fölkészüléshez. A kétszer háromtagú csapat és a három tartartalék versenyző a Kefe- és Műanyagipari Vállalat, a Híradástechnikai Vállalat, a Finommechanikai Vállalat, a Bútoripari Vállalat szocialista brigádjaiból tevődött ösz- sze. A megyei döntőn ők szerepeltek a legjobban, ők tudtak legtöbbet a Tanácsköztársaság országos és somogyi eseményeiről. A somogyi csapat megkezdte a fölkészülést a szocialista brigádok Petőfi téri klubjában. »Edzőjük« Szamosi István, a HVDSZ megyei kulturális bizottságának vezetője. A versenyzők már megkapták a szakszervezet központi veordulóra nűreket. zetőségétől a témaköröket, s rögtön felosztották egymás között. Azóta odahaza, az üzemben, a könyvtárban izgatottan bújják a történelmi könyveket, az évfo: megjelentetett új mű Levelet írtak más megyék könyvtárainak, s jegyzéket kértek a megye múltjáról írott könyvekről. Somogy csapata márciűs 2- án méri össze tudását Veszprém, Fejér, Borsod, Hajdú, Győr és Nógrád megye legjobbjaival. Reméljük, hogy megállják helyüket események emberét ötven évvel később a meghitt emlékezés, a hagyaték; az Ady- életmű hangulata és tartalma. Ennek a kétségtelen jelzéseit éreztük a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár hétfői Ady-emlékestjén is Demeter Hedvig és Simon György, a Csiky Gergely Színház művészeinek előadóestjén, Bajor Ferenc közreműködésével. A két előadóművész igényes, koncepciózus válogatása és hangulatteremtő versmondása — helyesen — nem a korszakaihoz kötött és nem a versek időrendjéből bontakozó költői portrét állította a középpontba, hanem az élő Adyt. S ha az elhangzott csaknem 30 mű egyikének-másikának értelmezésével, hangvételével vagy előadási módjával vitatkozhatunk is, egészében — a szerkezettel is érzékelhető mondanivaló és az érzelmi hatások szintézisében — az est élményt jelentett Különösen megkapó volt Ady egyik legszebb novellájának (A Pierre sírja) js Emlékezés egy nyári éjszakára, Ének aratás előtt, Párizsban járt az ősz című verseinek megidézése Demeter Hédi, illetve a Jégpályán, Mert engem szeretsz, Góg és Magóg című költemény Simon György előadásában. Tőle hallottuk a versösszeállítás szinte mértani középarányosaként beillesztett leánykérő levelet is, Boncza Berta apjához. Itt, hozzá kapcsolódva csendült fel az egyik legszebb Reintz-dal, a megzenésített Őrizem a szemed Bajor Ferenc előadásában és mellette a Héja-nász az avaron. Bajor daléneklése jelentős részben hozzájárult az est művészi tartalmának hangulati egységének megteremtéséhez. Hangjának lírai értékei, egyéni színei és lágysága különösen az őrizem a szemed előadásában villantak elő az érett technikai készségek és az érzelmi-hangulati azonosulás művészi fokán. A dalokat Szabó András kísérte zongorán; az estet Szirmai Endre tartalmas gondolatai vezették be. Az emlékidézés. Ady Endre ma is eleven életének szép bizonysága volt az est nagy sikere a pótszékestől is zsúfolt előadóteremben. És az is, hogy sokan jegy nélkül maradtak ... W. E. Bonnván 10 600 forint az egy tagra jató részesedés (Tudósítónktól.) 183 tagja van a bonnyai Zöldmező Termelőszövetkezetnek, s 2042 holdon gazdálkodnak. Ebből 1433 hold a szántó. A gazdaság a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek közé tartozik. A múlt évi szorgalmas munka a rossz körülmények ellenére is meghozta az eredményt. A növénytermelés 521 000 forinttal hozott többet az előző évinél. Búzából például 11,7 mázsát takarítottak be holdanként, s ez a tsz fennállása óta a legmagasabb átlagtermés. Kedvezően alakult az állattenyésztés eredménye is. A tervezettnél 149 000-rel többet, 259 000 forint bevételt értek el. Ez lehetővé tette a gazdaság fejlesztését is: 530 000 forintért három új erőgépet, munkagépeket vásároltak, és két úi ötvagonos górét építettek. Nőtt a tagok részesedése is, elérte az 1 981 000 forintot. Ennek 80 százalékát a teljesített munkanapok arányában már havonta kifizette a szövetkezet. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés 10 593 forint. A P <0R0lí Ingyen — azt már nem Bordeaux francia városban a Roy házaspár válóperét tárgyalta a bontóbíróság. Az 55 éves monsier Roy 30 évi házasság után válni akart. Madame Roy először hallani sem akart a dologról, később azonban kijelentette: — Tekintetes bíróság! Hajlandó vagyok beleegyezni a válásba, de csak egy föltétellel ... Az »egyetlen«« föltétel igen meglepő volt: madame Roy azt óhajtotta, hogy a férje fizesse meg a »szokásos taksát*« minden olyan esetért, amikor a házasság megkötése óta Madame Roy »hitvesi kötelességét«« teljesítette. — Állapítsa meg a mélyen tisztelt bíróság a szokásos taksát — jelentette ki Madame Roy —, én pedig addig kiszámítom, hány esetben teljesítettem hitvesi kötelességemet a harminc év alatt. A bíróság természetesen nem fogadta el a különös feltételt. Madame Roy viszont nem engedett. A kétségbeesett monsier Roy végül is a legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy vizsgálja meg az esetet és hozzon elvi döntést, vajon válás esetén a feleségnek joga van-c fizetséget követelni a »hitvesi kötelességért««. A legfelsőbb bíróság válasza: nem, nincs joga ... Roy asszony válasza: — Rendben van — akkor nem válók! fgy hát a Roy házaspár nem vált el. Monsier és madame Roy továbbra is egy fedél alatt él, csakúgy, mint azelőtt. Csakhogy madame Roy visszautasítja a szóban forgó hitvesi kötelesség teljesítését. Ingyen azért sem teszi. *. Selecták Rövid az élet — mondotta a tiszavirág és meghalt ... A legbutább parasztnak terem a legnagyobb burgonyája — mondotta elégedetten a paraszt, akinek évek óta csak apró szemű burgonyája termett. « » * Tiszteld a kort — mondotta a tolvaj és a borospincében csak a legrégibb évjáratú borokat lopta. ... A nemesség kötelez — mondotta a gróf, s otthagyta az állapotos polgárlányt és feleségül vette a gazdag bárónőt. ... Az idősebbeké az elsőség — mondotta a fiú az apjának, amikor mindketten ejtőernyő nélkül kiugrottak az égő repülőből. A gorillák és a televízió A New York-i állalkert vezetősége néhány ketrecben tv-készülékeket szerelt föl, hogy a gorillák felhagyjanak az egymással való civakodással. A kísérlet sikerült — a gorillák nem civakodnak már, és rendkívüli érdeklődéssel figyelik a tv-adásokat. Nevessünk A nagyothalló paciens megkérdezi az orvostól: — Mennyivel tartozom a vizitért? — Negyven shilling. — Bocsánat, hetven? — Nem uram, hatvan! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanárs lapja. Megbízott főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. Z. Telefon: 11-510, 11-51L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Látinka S. u. Z. Telefon: il-511. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk viss/.a. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemébói* Kaposvár, Latinka S. u. *. Felelős vezető: Mautner Jozset,
