Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-28 / 49. szám
<&' K KA '~\Q$V & riLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 49. szám 1969. február 28., péntek II termelőszövetkezetek a ma nemzedékének jobb életét, a nép, a nemzet jövőjét szolgálják KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE GYŐRBEN Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága és a megyei tanács tegnap Győrben együttes ülést tartott abból az alkalomból, hogy a megyében — országosan elsőként — tíz évvel ezelőtt fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A tanácskozáson részt vett és beszédet mondott Kádár János, a párt Központi Bizottságának első titkára. Kedves elvtársak'. Szívből üdvözlöm a Győr- Sopron megyei pártbizottság a megyei tanács tagjait, az együttes ülés minden részvetermelőszövetkezeti mozgalom úttörőit Történelmi évfordulóra emlékezünk, olyan eseményre, amely sorsforduló volt a megye, országunk parasztsága és egész népünk életében. Nem túlzá^, ha azt mondjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az a tény, hogy parasztságunk szocialista útra lépett, történelmi jelentőségű esemény. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a munkás-paraszt szövetség nagy győzelme. Ez a szövetség nem új keletű, a nép szabadságáért, a teljes társadalmi, povöjét. Külön is köszöntőm a litikai, gazdasági felszabadulásért vívott sok évtizedes harcban kovácsolódott ki, és szorosan összefonódott történelmünk előző sorsfordulóival. — mondotta, majd ennek a történelmi útnak az áttekintése után, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének közvetlen előzményeire emlékeztetve így folytatta: — Amikor hazánkban napirendre került a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a tapasztalatokon okulva arra gondoltunk, hogy a parasztságnak éreznie és tudnia kell, hogy osztálytestvérünk, akivel végül is egyetértésre jutunk. Szilárd elhatározásunk volt, hogy az önkéntességet, a demokráciát betartjuk, a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésének időszakában is. A párt elvi politikájának gyakorlati megvalósítása szükségessé tett különféle állami és hatósági rendelkezéseket. Ezek közé tartozott például a beszolgáltatás eltörlése, a ku- láklista hatályon kívül helyezése, az árviszonyok szabályozása. Engedjék meg — s talán elfogadható —, hogy először arról szóljak: a termelőszövetkezetek létrejötte elsősorban a munkásosztály nagy érdeme. Ezt hármas értelemben is mondhatjuk. Először, hogy a párt, amely politikailag megfelelően kézbe vette és vezette a mező- gazdaság szocialista átszervezésének folyamatát, a munkás- osztály forradalmi pártja. Másodszor: a munkásostály, mint termelőerő és dolgozó osztály teremtette meg az átszervezés sikerének, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak anyagi feltételeit. Végül: nagy érdemeket szereztek a tíz- és százezrek, akik a gyárban elvégezve rendes, mindennapi munkájukat, fáradságot nem ismerve évekig járták a falvakat, s bár nem mindig találkoztak megértéssel, szerveztek, agitáltak, segítették a parasztembereket, hogy megtalálják a helyes utat. Elmondhatjuk — s talán megengedhető, hogy ez alkalommal megemlékezzünk erről —, hogy a munkásosztály és azon belül az egyes munkásembereknek a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért ég fejlődéséért hozott áldozata nem volt hiábavaló. Megfelelő időben nyújtottak segítséget a testvéri osztálynak, s ezzel végső fokon — ahogy minden jó ügynél lenni szokott — a közös ügyet, az ország, a nép javát és jövőjét szolgálták. Parasztságunk nagy történelmi érdeme, hogy megértette a párt, az idők szavát és a mező- gazdaság szocialista útjára lépett. A parasztság is azzal a meggyőződéssel gondolhat vissza a tíz esztendővel ezelőtti időkre, hogy helyesen, jól döntött, pozitív cselekvéssel válaszolt a hívó szőréé A mezőgazdaság szocialista átszervezésében részt vett százezrek alkotása a történelemé, amely a ma nemzedékének jobb életét s a nép, a nemzet jövőjét szolgálja. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a szocializmus alapjainak lerakása befejeződött és napirendre kerülhetett a szocialista társadalom teljes felépítése. Pártunk azóta is elvi politikát folytat a mezőgazdaság és & munkás—paraszt szövetség kérdéseiben. Ez jutott kifejezésre a párt IX. kongresszusán is, ahol egyebek között az agrárpolitikával és a parasztság életét érintő néhány más, nagy horderejű kérdéssel foglalkoztunk. Megoldásukra különféle javaslatokat tettünk és azok nagy részét a gyakorlatban már végre is hajtottuk. Utalok a földtörvény és a termelőszövetkezeti törvény megalkotására, bizonyos felvásárlási árak emelésére, a nyugdíjak rendezésére, a gyermekgondozási segélyre, a parasztság néhárty más, szociális problémájának napirendre tűzésére. Ezek az intéz(Folylatás a 2. oldalón.) Fehér Lajos látogatása a néphadsereg egyik alakulatánál Csütörtökön a néphadsereg égyik Bács-Kiskun megyei alakulatánál egész napos látogatást tett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnök- helyettese. Vele volt Erdösi József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke és a néphadsereg több más magas rangú tisztje. A tiszteletére felsorakozott díszszázad üdvözlése után Farkas Mihály, az ' alakulat parancsnoka tájékoztatta Fehér Lajost a katonák életéről, harci—politikai felkészültségéről. Ezt követően szabad pártnapot rendeztek az alakulat tisztjeinek és tiszthelyetteséinek részvételével. A gyűlésen beszédet mondott Fehér Lajos, amelyben főleg külpolitikai kérdésekről szólt. Délután haditechnikai bemutatón vett részt Fehér Lajos. Megismerkedett az alakulat fejlődésével, korszerű harcászati eszközeivel és a katonák elhelyezésével, életkörülményeivel. (MTI) Szirmai István látogatása a Lapkiadó Vállalatnál Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön a Lapkiadó Vállalathoz látogatott. Kókai Imre, a lapkiadó pártszervezetének titkára tájékoztatta a vendégeket a szerkesztőségek kommunistáinak munkájáról. Ezután Szirmai István Ko- moróczi Sándornénak, a VII. kerületi pártbizottság titkárának társaságában meglátogatta a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a Film, Színház, Muzsika szerkesztőségét, majd találkozott a kiadó lapjainak szerkesztőivel, munkatársaival és a feltett kérdések alapján tájékoztatta az újságírókat az időszerű bélés külpolitikai kérdésekről. Dr. Tímár Mátyás Berlinbe utazott Dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, a magyar—NDK gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke csütörtökön Berlinbe utazott, hogy tárgyalásokat folytasson a bizottság német tagozatának elnökével a két ország gazdasági kapcsolatainak további elmélyítéséről. Tímár Mátyás Berlinből Lipcsébe utazik, ahol átveszi a március 1-én megnyíló tavaszi lipcsei v4z sáron részt vevő magyar kormánydelegáció vezetését. Mezőgazdasági küldöttség Jugoszláviában Kazareczki Kálmán mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével csütörtökön mezőgazdasági küldöttség utazott Jugoszláviába. A küldöttség részt vesz a magyar—jugoszláv mező- gazdasági együttműködési albizottság Bledben, illetőleg Belgrádban sorra kerülő' egyhetes ülésszakán. Ezt megelőzően részt vesznek az opatijai nemzetközi tejtermelési és tejfeldolgozási szimpóziumon is. ülés részvevői nagy figyelemmel hallgatják a beszédet. Hm fotó — pálfay Gábor felv. — Képtávírón érkezett) A termelők és termeltetők kapcsolatának további javítására van szükség Értékelő közgyűlés a MÉK-nél Tegnap Kaposváron, a Cser vendéglőben tartotta meg a múlt évi munkát értékelő közgyűlését a Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központja. A tanácskozáson több mint hatvan szövetkezeti küldött vett részt Berki Józsefnek, a homokszentgyörgyi Zöldmező Tsz és a Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége elnökéinek megnyitója után Küher János, a MÉK igazgatóságának elnöke mondott kiegészítőt a múlt évi munkáról szóló írásos beszámolóhoz. A múlt év tavaszán már olyan tervet fogadtak el a küldöttek, amely a gazdaságirányítás reformjának szellemében készült. így a mostani köz gyűlés egyúttal azt is értékelte, hogyan sikerült a reform első esztendeje a MÉK-nél. Tevékenységük zömét a burgonya, a zöldség és a gyümölcs felvásárlása, illetőleg értékesítése tette ki, s amíg az első két cikkféleséget csaknem teljes egészében a megye mezőgazdasági nagyüzemeitől vették meg szerződések alapján, addig a különböző gyümölcsöket a háztáji gazdaságoktól kapták. Kevesebb étkezési burgonyát termelnek ez idő szerint Somogybán, mint korábban, s ez a MÉK-kel kötött szerződéseknél, de a más úton történő értékesítéseknél is megmutatkozik. A MÉK alig több rpint 1900 va-1 gomnál vett át, s ez csupán 54,3 százaléka az előirányzatnak. A zöldség- és gyümölcsfelvásár lás ugyancsak elmaradt a tervezettől, vöröshagymát viszont csaknem 13 százalékká1 többet vettek át, mint ameny nyit terveztek. A teljesítések alakulásánál közrejátszott a múlt évi szárazság, főként ennek tulajdoníthatók az alacsony terméseredmények. (Az idei bizakodó hangulatra jellemző, hogy erre az évre már eddig 1700 vagon burgonyára és 2450 vagon zöldségre kötöttek szerződést a termelőszövetkezetekkel.) Jelentékeny emelkedés tapasztalható a MÉK ipari üzemeinek termelésénél, a szeszfőzésnél például csaknem száz százalékos ez a növekedés Nagy a kereslet külföldön a különböző szárított termelvé- nyek iránt. Szárított almát 300 mázsát, szárított vöröshagyma1 pedig 1122 mázsát exportáltak .4 múlt évi összes nyereség végül is a MÉK-nél meghaladja a 7,5 millió forintot. Több küldött és meghívott mondta el véleményét a szóbeli kiegészítés után. Rózsa István kálmáncsai tsz-elnök a múlt évben megváltozott értékesítési rendszerről beszélt: a termelőszövetkezetek éltek a többcjsatornás értékesítés lehetőségével, a MÉK is megváltoztatta — javította —• korábbi módszereit, és szorosabbá vált a munkakapcsolat termeltető és termelő között. Azonban még hathdtósabban kellene segíteni abban, hogy több hajtatóház, gyümölcs- és zöldségtároló, csomagoló épüljön. Vébe? József, a Balatonnagyboreki Állami Gazdaság főkertésze ugyancsak a partneri kapcsolatról beszélt. A gazdaság 120— 150 vagon árut ad évente a MÉK-nek, kölcsönösen támaszkodnak egymásra. A Balatonpart egyre növekvő igényeinek kielégítését közös erőfeszítéssel segítik. A legtöbb felszólaló kitért a burgonyatermesztéssel kapcsolatos problémára. A téma nem mai keletű, és — mint arra Tóth József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osziá- lyának munkatársa ezen a közgyűlésen fölhívta a figyelmet — nem az ármódosítás a gyógyító orvossága a bajnak. Ugyanis mindaddig alig jövedelmez a burgonya termesztése, amíg a hozam a jelenlegi alacsony szinten marad. A többtermelés, a hozamnövekedés adhat egyedül megoldást, tehát csakis az erre vaió törekvés lehet célravezető. A kérdésekre Bódi István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője,- Bogó László, a MÉSZÖV elnöke és Küher János válaszolt A küldöttek az igazgatóság beszámolóját és a felügyelő bizottság jelentését is elfogadták. (Hernes^
