Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-21 / 43. szám
Péntek, 1969. február 21, 3 SOMOGTINÉPLAP A SZAKMUNKÁSTANULÓKRÓL ot emeleten Kaposvár egyik legszebb, legmodernebb épületét (kapták meg. Úriás üvegablakaival a Beloiannisz utcára néz. Ügy is hívják a városban: »luxushotel«. A bejárat fölött pedig ez áll: 503-as Ipari Szakmunkásképző Intézet. A fölszinti folyosó második ajtaján Arató Árpád nevelési igazgatóhelyetteshez kopogtatunk be. A világos bútorokkal berendezett, közepes méretű szoba falain szinte érződik még a friss mészszag. — Ha (kívülről ránéz az ember erre az épületre, azt hihetne, csak itt-ott lézeng valaki benne. A látszat azonban csal. Eddig két épületiben, a Tanácsház és az Irányi Dániel utcában, s a Táncsics Gimnáziumban tanultak diákjaink. A múlt hetekben beköltöztünk a Virág utcai épületbe, az ötemeletes »luxushotelba« és kiderült, hogy a Tanácsház utcai iskola termei is tele lesznek diákokkal. Sőt az Irányi utcai épületre is nagy szükségünk lesz a tatarozás után — kezdi beszélgetésünket Arató Árpád. A KISZ központi bizottsága 1968 februárjában foglalkozott a szakmunkástanulók problémáival. A helyzetüket feltérképező anyagban olvashattuk, hogy a szakmunkásképző intézeteket eddig elhanyagolták. A középiskolákra fordított beruházások összege 1960 és 1965 között országosan 75 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a szakmunkásképzőké mindössze 13 százalékkal. Pedig itt a tanulók létszáma jóval gyorsabban növekedett, mint a középiskolákban. Kaposváron az új intézet átadásával egy lépéssel előbbre jutott a szakmunkásképzés. — Hány forintot kapott áz intézet az előző években beruházásra, és mennyibe került az új székház? — 1967-ben például 40 000 forintot költöttünk bútorokra és egyéb berendezésre, 200 000 forintot pedig tankönyvekre és munkaruhákra. A bútorvásárlás 1968-ban mintegy 800 000 forintot tett ki, a tankönyvek és a ruhák ára pedig 400 000-et. Az új épület beruházási költsége körülbelül 38 millió forint. 1963-ben további kétmilliót kapunk gépek vásárlására, az Irányi utcai épület felújítására pedig 770 000-et fordítunk. — Óriási összegekről esett itt szó. Az előbb viszont azt kezdte fejtegetni, hogy a látszat csal, s a mutatós számadatok ellenére is szűkösen férnek el az intézetben. Milyen az épület beosztása? — A földszint igazgatási szint tanári szobákkal. Áz első, második és harmadik emeleten tantermek vannak), a negyedik, ötödiken pedig diákotthon. — Előadók, laboratóriumok, szertárak? — Vannak, de ennyi gyereknek és osztálynak bizony még mindig kevés. Egy kémiai és egy rajzi előadóink van, s minden két tanterem között egy szertár. Ezek viszont elég kicsik. A tizenhat tanteremre meg a két előadóra jut a hetvenkilenc nappali tagozatú osztályunk, ezek közül van amelyik három, van amelyik kettő és van olyan is, amelyik egy napot tartózkodik az iskola épületében egy héten. A tizenegy emelt szintű osztályunk viszont heti három napot tanul, s a következő 'tanévben már a harmadik évfolyamosok is emelt szintű oktatást kapnak. Így nem olyan biztató a kép. Ezért szükségünk van a Tanácsház utcai iskola kilenc tantermére is. Haidd mondjam el, hogy úgynevezett tumusos képzést is tartunk, amely öt osztályt érint. Ók januártól márciusig mindennap iskolába járnak. Ezenkívül nyilvántartunk 76 levelező és beszámoló csoportot. Elég nehéz rendszerezni az adatokat. Aki nem ismeri az intézet »mechanizmusát«, első hallásra talán meg sem érti. Mindenesetre Kaposvár, a megyei és a városi KISZ-vezetők, az üzemek, a gyárak vezetői és mindazok, akik foglalkoznak a szakmunkástanuló kérdéssel, ettől az épülettől, illetve a megváltozott körülményektől várják az intézet nevelési és mozigalmá munkájának fellendülését. Hiszen sok a teendő a szakmunkásképzésben. Jelenleg az ország szakmunkástanulóinak a száma mintegy négyszerese az 1950—56-os évek átlagának. Megyénkben az iparosodás következtében évről évre nő a szakmunkás- tanulók száma. Az 503-as Ipari Szakmunkásképző Intézetben az 1968—69-es tanévben 2147 szakmunkásjelölt sajátítja el a különböző szakanyagot. Közöttük egyre több az érettségizett. Száznegyvennyolcan érettségi után jelentkeztek szakmunkásképzésre. A főbb mint kétezer diákot harminckét tanár, negyvenkét főhivatású szakoktató és tizenhat óraadó szakoktató tanítja. Az 1968—69-es tanévben hét új tanerőt kapott az intézet. — Mi a helyzet a tanműhelyeket illetően? — Tizenhárom tanműhelyünk van a városban. 526 tanuló üzemi tanműhelyben sajátítja el szakmáját, csoportosan 219 tanuló. Ök nem tanműhelyekben, hanem egy-egy iskolai szakoktató mellett dolgoznak. Az is köztudott, hogy a szakmunkástanulóknak jobb kulturális, sportolási és üdülési lehetőségre lenne szükségük. — Az intézet mennyit költ ilyen és hasonló célokra egy- egy évben? — Nagy lehetőségeink nincsenek. Évente 250 fiatalt üdültetünk napi 10 forintért a MÜM-üdülőkben a Balaton - parton, Miskolcon és Szegeden. Százhúszan a balaton- íenyvesi nyári táborban vészinek részt. A Szakma kiváló tanulója országos verseny helyezettjei is jutalomüdülést kapnak az intézettől, Egy-egy tanulót évenként külföldre küldünk. A tanulmányi kirándulásokra öt-hatszáz diákot viszünk minden évben. Színházra, mozira, szociális segélyekre, utazásra 1967-ben csaknem 80 000 forintot költött az intézet, 1968-ban pedig mintegy 130 000 forintot. Ennyit a számokból, ennyit az 503-as ipari ta nuló-in tóze .. »gazdasági ügyeiről«. Ez azonban — bár nem létezhetne nélküle egy intézet sem — kevés. Az eredmény az intézetet irányító pedagógusoktól, az intézetben tanuló diákok lelkes munkájától, ügyszeretetétől függ. Bán Zsuzsa (Folytatjuk.) Nyolcvanezer belépő Nem mehetünk el szó nélkül az első hallásra sem hétköznapi hír mellett: a múlt esztendőben nyolcvanezer taggal — csaknem 10 százalékkal — gyarapodott a termelőszövetkezeti mozgalom. Minden diadalérzet nélkül bár, de eszébe jutnak most az embernek azok a minden járásban található »büszke parasztok«, akik tiz esztendővel ezelőtt azt mondták, nekem akkor szóljanak majd, ha a parasztok kopogtatnak a tsz ajtaján, fölvételért kilincselve. Hát ez a korszakos változás bekövetkezett. Mielőtt azonban ennek következményeit elemezgetnénk, az igazsághoz hűen kell megállapítani, hogy az új tünet nem az egész tsz-mozga- lomra jellemző. A jelentős hányadot alkotó, gazdaságilag gyenge, mostoha viszonyok között gazdálkodó tsz-eket érthetően nem ostromolják a jelentkezők. Ezekben a gazdaságokban még egy előző tennivaló vár a vezetőkre: megerősíteni a szövetkezetét. Ez ma már nem lehetetlen, hiszen az eleve biztosított állami támogatások felhasználásával, a gazdálkodási szerkezet okos megváltoztatásával, szükség esetén szellemi beruházással — azaz jó szakemberek alkalmazásával — vagy melléküzemágak indításával ezek a tsz-ek is talpra állíthatók, vonzóvá tehetők. A nagyobb részt kitevő közepes és jó ^szövetkezetekben azonban a fordulat már bekövetkezett. Nem egy helyen tucatjával sorakoznak a belépési nyilatkozatok a vezetőség asztalán. Sőt, sok helyen szinte válogatnak a kérelmezők papírjai között. Tagjelöltséget kötnek ki, vagy a belépést vagyoni hozzájáruláshoz kötik, hogy az »ostromot« fékezzék. Ezt bizonyítja egyébként, hogy már tavaly százezer kérelmező volt, de csak nyolcvanezer kérést teljesítettek. A tapasztalatok szerint azonban az elutasítottak között számosán vannak, akikkel a szövetkezet — ma vagv holnap — erősödhetne. Napjainkban ugyanis két olyan körülmény alakítja ki ezt a helyzetet, amely néhány évig még párhuzamos lesz, de azután nem bizonyos, hogy állandósul. Óránként háromezer baromfit KalÄHnaHüsko az átszerelt bontópályán a Kaposvári Húskombinátban. A horgok számát növelték, a pályát kétfelé osztották, így a műveleti idő az eredeti sebesség felére csökkent, a termelés azonban mégis több lesz az előzőnél. Képünkön: Szabályozzák a sűrített pályát. Ebben az esztendőben kezdődik ugyanis a tömeges nyugdíjbavonulás. Most telik le először a tíz esztendejük azoknak, akik már elmúltak 65, illetve 60 évesek, de eddig nem volt meg a jogcímük a nyugdíjra. Az idén és még egy-két évig a tagok ezrei és tízezrei válnak ki az aktív munkából. Vagyis fiatalítani kell. Ezt könnyíti, hogy az úgynevezett demográfiai hullám csúcsán vagyunk, éppen ezekben az években ugyancsak tömegesen keresnek munkát, élethivatást az általános iskolákból kilépő gyerekek. Néha azért is jelentkeznek a tsz-be, mert az iparban nem jut számukra hely. De ez a helyzet is változhat. Miközben tehát itt állunk a nagy tagfelvételi konjunktúra előtt, a tsz-ek megkapták e tekintetben a teljes önállóságot is. Korábban többé-ke- vésbé jogszabályok is megkövetelték, hogy a közös gazdaság gondoskodjék az egész falu foglalkoztatásáról, vegye föl a jelentkezőket akkor is, ha nincs munkahely. Erre a tanácsok gyakorlatilag kötelezni is tudták a közgyűlést Most viszont, amikor a gazdaságok többsége konszolidá- dik, az ottani lehetőség vonzó; fölvételi kötelezettség közvetetten sincs. Pontosabban jogilag nincs. Erkölcsileg azért van. Nem dicséretes dolog ugyan, ha valaki tíz esztendővel ezelőtt sértegette a szövetkezeti mozgalmat, de ez nem lehet ok arra, hogy elutasítsák, ha kopogtat a szövetkezet aj táján. Az pedig, ha olyan fiatalok fölvételi kérelmét utasítják el, akiknek a szülei megbecsült szövetkezeti gazdák, és akik most nőttek munkaképes korúvá, már olyan »újgazdagdolog, ami aligha találkozik a falu egyetértő ítéletével. Az a közösség, amely csupán a keresett szakembereket, divatos szakmák művelőit akarja sorai közé fogadni, de elutasítja a gazdaságilag és erkölcsileg egyébként indokolt felvételi kérelmeket, helytelenül jár el akkor is, ha közben semmiféle jogszabályt nem sért meg. F. B. Sir James Dalian bizonyára azt sem tudta, hogy üzemeihez egy vegyészmérnök is tartozik. Olykor, a tisztviselőknek valami jubileumán, esetleg kezet fogott egy pillanatra ezzel a sasorrú, zöldszemű, magas fiatalemberrel, de igazán nem lepte volna meg az sem, lia utólag kiderül, hogy az illető raktárnak, vagy kiküldött tudósító. Az öreg Dalton leánya, Mary- míg ebben a futólagos fonná -■ an sem érintkezett a gyár alkalmazottaival. Mary autót vezetett, bridzselt, zongorázott, öltözködött, vagy Earl of Teddyved teniszezett. Earl of Teddy kifejezetten aranyifjú volt. Ahogy az előkelő »Earl« címet a keresztneve mellé biggyesztették, ez körülbelül híven jellemezte felületes, rangjához nem méltó, léha természetét Ugyanez oknál fogva, nagybátyja, Lord Flatherry gyámsága alatt állott. De ez nem jelentett korlátozást Earl of Teddy számára, mert a lord nagyon szerette unokaöccsót, és nem bírt tőle semmit sem megtagadni. Earl of Cunningham Ma- ckabeo Theodor hatalmas vagyonin kívül, Lord Flatherry- nek is egyetlen örököse volt, miután az öreg lord azt az időt amelyet más ember családalapításra fordít, az oroszlánoknak szentelte Afrikában. Hazatérve a Szaharából, csodálkozva konstatálta, hogy .nemes passziója közben lassan betöltötte ötvenedik életévét és okos ember hacsak teheti, ilyenkor már nem nősül. Milliomosok érthetetlen szokásai közé tartozik, hogy leányaikat még náluk is gazdagabb emberhez szeretik hozzáadni. Az öreg Dalton báró is azon fáradozott, hogy Mary Dal tont Earl of Teddy nőül vegye. Fáradozása sikerrel járt, bár nem valami nagy szenvedély kötötte egymáshoz a jeFakitertuelés — szakszerűeo A kaposvári járás termelőszövetkezeted megkezdték az évi fakitermelési terv megvalósítását Az idén csaknem 35 ezer köbméter fa kitermelését irányozták elő. A nagy fizikai erőit igénylő, korábban kézzel végzett munkát a járás majdnem minden közös gazdaságá- I ban gépesítették. A fürészgá- I pékét megfelelő szakképzettsé- gű emberek kezelik, erre rend- $ szeres képzéssel készítik fel őket. Jelenleg is folyik a fr. gyeseiket Mary keveset tartott Long számára nem csalt, belőle is az igazi férfi, és meg- f vágok szakmai oktatása, a vidám, felületes Teddyről és Thomas Long igen hires he- erősödne. Sajnos Teddy erről \ Teddy, bár tetszett neki a szép gedűművész volt és Relling úgy vélekedett hogy nagyba-^ Az erdőgazdálkodás a teres kedves Dalton baronesse, fénykorában nagyban udvariam volt szerelmes belé. Vég- rolt a tőzsdés Viktoria nevű re is azonban a két vidám paj- leányának, aki szépen zongo- tás Mary és Teddy lassanként rázott és játékával valóság- megbarátkoztak a gondolattal, gal elbűvölte a nagyembert. hogy házastársak legyenek. Mary, Earl of Teddyvel teniszezett, midőn először életében megpillantotta Bradley Tamást. A teniszpályától nem messze néhány öreg vadgeszLehet, hogy véletlen volt, minak engedékenységére, meg- ’ ígérte a lordnak, hogy elmegy J vele az oroszlánvadászatra. ért kételkednénk egy művész Afrikába. Ezért látogatott el! idealizmusában? Annyi tény, hogy miután Relling tönkrement, a kiváló hegedűművész érdeklődése Viktoria zongoratenye fá állt és az egyik mö- játéka iránt nagyon megcsap- gül előtűnt a sasorrú, komoly pant és rövidesen egy Clayton fej, nagy zöldes tekintetű nevű tekintélyes gazdag ügyszemekkel. A leány el is hi- véd lányának zenei intellígen- bázott néhány labdát, mert ciája tűnt fel neki. Művész- érezte, hogy ez a férfi őt né- lelkének minden rajongásával zi. Azután nem látta többé vonzódott Elly Claytonhoz, Bradleyt, csak a botrányos akit szülei gordonkázni tanít- eset alkalmával, amely annyi tatnak. Adósságai dacára Thocsijának különös bogarai van--' melószövetkezetekben is napnak. Miután azonban állan- ' tárt ev szierint folyik, így az dóan szüksége volt gyámja-'időjárás esetleg kedvezőtlen 3 alakulása sem okoz lemaradást. Most például a hó sok helyütt akadályozza a kitermelést és feldolgozást, de mindezt a tavaszi jó idő beálltával pótolni lehet. A gépesítéssel egy időben a legtöbb termelőszövetkezetben megalakították a brigádokat, melyek csak a kitermelést végzik. ember életét egycsapásra. változtatta meg mas Long mégiscsak világhírű művész volt. Így érthető, hogy a dúsgazdag ügyvéd jó szemmel nézte Elly leányának szépen fejlődő vonzalmát a művész iránt aki Elly gordonkajátékáról elragadtatással nyilatkozott Bradley Tamás húga gépírólány volt a »Relling Corporation« néven működő utazási irodánál. A vállalat vezérigazgatója, Mr.- Fred Relling valamikor vezető szerepet játszott a City bankköreiben, de egy hatalmas afrikai telek- spekuláció jóformán teljesen tönkretette. Évek óta állandó gondok között élt és a válla- lat szerény jövedelméből úgy, sága miatt. Meggyőződése ahogy fenntartotta némi lát- volt, ha Teddy egyszer bele- szatát, egykori úri életének. Ez kerülne a veszélyes kaland a látszat azonban Thomas izgalmába, akkor kiütközne Az egész bajt Lord Flatherry indította el. Mint régi oroszlánvadász, állandóan aggódott unokaöccse elpuhultRellinghez, aki újabban szakember lett ilyen afrikai ostobaságok tekintetében. A külső irodában csinos, szőke nőre, lett figyelmes. i — örülök kedves Mr. Relling, hogy láthatom, — köszöntötte az ex pénzfejedelmet. — Űjabban nagyon is visszavonul a társasélettől, Relling keserű ember volt. Jól tudta, hogy Earl of Teddy ismeri visszavonultságának magyarázatát. — Mivel szolgálhatok sir? — kérdezte kitérően. — Szeretném, ha valami tervet ajánlana, egy afrikai útra, oroszlánvadászat a Szaharában ... vagy ilyesmi. — Azt hiszem minden igényét kielégíthetjük e tekintetben. Forduljon kérem Miss Bradleyhez, ő az útiprogramok elsőrangú szakembere. — Csakugyan?... Az a csinos szőke lány itt a külső irodában? — Igen. — Férjnél van? Jelenleg a járásban 18 szövetkezeti erdész szakember, köztük egy erdőmémök irányítja a favágást és feldolgozást. Egy-egy szakvezető több tsz-ben is ellátja ezt a feladatot. Tevékenységük eredménye a múlt évben a tervezési és gyakorlati munkákban már egyaránt érezhető volt: majdnem kétmillió forint értékű erdőtelepítést és felújítást végeztek. A kivágott fa nagyobb részét üzemükben félkész vagy készáruvá dolgozzák fel, s saját célra használják, illetőleg értékesítik. ^folytatjuk.) Ezekhez a munkákhoz megvannak a személyi és technikai föltételek; megfelelő létesítmények és gépek állnak rendelkezésre. Az értékesítés nem } jelent gondot a közös gazda4 Ságoknak.
