Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-21 / 43. szám

S O M O GlI I _ NÉPLAP 2 Péntek, 1969. február 21, ZAVARGÁSOK KELET-PAK1SZTÁNBAN Katonák tüzelésre kész fegyverrel állnak szemben a kelet-pakisztáni Daccában a kor­mányellenes tüntetőkkel az egyik kormányépület előtt. (Telefotó __ AP__MTI__KS) M ER Rt TART ? Elmaradt A kínai és az amerikai dip­lomáciai megbízottak csütör­tökre kitűzött varsói tanács­kozásának meghatározatlan időre való elhalasztásával ideig-óráig zátonyra került az utóbbi öt év legjelentősebb kínai külpolitikai kísérlete. Az új kínai—amerikai meg­beszélést, amely sorrendben a 135. lett volna, tavaly novem­ber 26-án Kína javasolta. Az indítvány annál is feltűnőbb volt, mivel oly csekély idő telt el az úgynevezett kultu­rális forradalom legszélsősé­gesebb megnyilvánulásai és a szovjetellenes kampány min­den eddiginél élesebb szaka­szának megkezdése óta. Pekingi diplomáciai megfi­gyelők a varsói megbeszélé­sek elhalasztásának hátterét két tényezőben látják: 1, ki­na — alapos tanulmányozás után — nem látta Jelét, hogy pozitív' kezdeményezésére az új amerikai kormányzat meg­felelően reagálna. 2. Peking- ben sem hoztak még határo­zott döntéseket az Egyesült Államokkal folytatandó dia­lógus fő vonaláról. Ezekhez képest Liao Ho-su volt há­gai ügyvivő disszidálási bot­ránya viszonylag kisebb je­lentőségű — hangoztatták pe­kingi diplomáciai körökben... Rámutatnak itt, hogy Kína mindvégig az egyenlő partne­rek dialógusának kimunkálá­sára törekedett és átmeneti­leg elvi síkon tartotta volna a tajvani kérdést, viszont be­leszólást kért a Vietnammal kapcsolatos tárgyalások utol­só szakaszának lebonyolítása lebonyolításába. Az utóbbi idők fejleményei azonban csalódást keltettek Peking- ben. Pekingi diplomáciai megfi­gyelők ugyanakkor emléfcez­kör A kanéi lapok egyrészt el­határolják az arab államokat a zürichi merénylettől, más­részt rámutatnak arra, hogy annak forrása az izraeli ag­resszió. Az A1 Gumhurija sze­rint az ellenállók támogatása nem azonos az értük vállalt fe­lelősséggel. A Journal d’Egypte például Ördögi kör című vezércikké­ben kifejti, hogy a dráma színhelye nem a zürichi repü­lőtér, hanem a Közel-Kelet. Addig mindig a szakadék szé­lén lesz a világ, amíg a közel- keleti válságot meg nem old­ják. De Gaulle tábornok meg­mondta: A megszállás ellenál­lást, az ellenállás megtorlást szül. Ehhez hozzá kell fűzni: és a megtorlás viszontválaszt. Az pedig újabb megtorlást eredményez és így tovább, amíg i az ördögi kör végzetes robbanásban össze nem törik Ezt csak akkor lehet megaka­dályozni, ha a nagyhatalmak gyorsan és komolyan cselek­szenek a radikális megoldás érdekében: a megoldás az ENSZ kezében, a Biztonsági Tanács állandó tagjainak ke­zében van. Sietniük kell, amíg aem késő. (MT1J találkozó tefcnek arra, hogy a Tajvan­nal kapcsolatos követelések­ről és az amerikai imperializ­musról megjelent kínai cik­kek fő irányvonala időszakon­ként változott, ami azt jelen­tette, hogy a külpolitika né­hány módszerét illetően a fő irányvonal nem kristályoso­dott ki‘és némely felelős pe­kingi tényezők számára a Hollandiából disszidált kínai diplomata Amerikába szökte- tése időnyerési alkalom volt az Egyesült Államokkal szemben támaszott követelé­sek újrafogalmazására. (MTI) Másodszor érkeztem Ulán­bátorba, ismerősként léptem a főváros repülőterére. Mon­gólia kb. tizenötszörte na­gyobb hazánknál, lakosainak száma 1,2 millió. E hatalmas országban 18 megye, 305 já­rás található. Sok évszázados elnyomás után, 1921-ben győ­zött a népi hatalom és 1924- ben kikiáltották a népköztár­saságot. Irdatlan távolságok jellemzik Mongóliát, hihetet­len gazdag, most feltárás alatt álló ásványkincsek sej­tetik a jövőt, fantasztikus ál­latállomány adja a jelen gaz­dagságát Tanulni, tudnivá- gyó nép ez a velünk hajdani őseink révén rokon nép, amely ma is őrzi a hagyo­mány alapján álló mongol— magyar barátságot. Ezt az ér­zést a szocializmus építésének közös útja csak elmélyítette az utolsó negyedszázadban,. Közös szavakat őrzünk, íme néhány mutatóban: Bá­tor = bátor, mén = ló, kok = kék, teme = teve. A nép- vándorlás kora óta eltelt ren­geteg idő sem mosott el min­dent a közös múltból. Dzsin- gisz kán népét, a hajdani vi­lágbirodalom mindent leigázó áradatát testünkkel állítottuk meg. Hétszáz évvel ezelőtt egymás ellen vívott csatát a közös hazából származó ma­gyar és mongol. És kétségte­len a közös eredet: itthon, a magyar falvakban is hány mongolös külsejű embert lát­hatunk. Mongóliában is akad szép számmal, aki hazánkban is elmenne a lányok, legények között. Ulánbátor egészen különle­ges város. A múlt és a jelen keveredik a látképében. Jel­lemzője a messze magasodó tv-torony, hőbb *Biekles ház­Visszautasítás A holland kormány szóvivő­je csütörtökön közölte, hogy e hágai kormány a leghatáro­zottabban visszautasította azo­kat a kínai vádakat, amelyek szerint az USA-val »ösz- szeesküvést szőtt« , Kína volt hágai ügyvivője disszidálásá­nak elősegítésére. A holland választ a közel­múltban adta át Hollandia pe­kingi ügyvivője a kínai kül­ügyminisztériumban. A hol­land jegyzék hangoztatta, hogy Liao Ho-su január 24-én »sa­ját kezdeményezésére és sza­bad akaratából« határozta el a disszidálást és fejezte ki óha­ját az Egyesült Államokban való letelepedésre. sorok, modem szállodák, nyomdaipari kombinát, az impozáns konmánypalota, előtte a hatalmas, 200—300 méteres betankockás tér, Szuhe Bátor és Csojbolszan mauzóleumával. A lüktető életű, 250 000 la­kosú főváros másik jellem­zője ,a jurta-város. Sokan a forró nyári és a kellemes őszi hónapokat a jurtáikban töltik, a telet komfortos lakásukban. Ez a kettősség az évezredek hagyományának tisztelete és megbecsülése. A jurtáról külön kell be­szélni. Már csak azért is, mert magunk is vendégei vol­tunk nem egynek. A fővárosi programokat követően egy vidéki termelőszövetkezetet tekintettünk meg. Itt élt az a megtiszteltetés bennünket, hogy az egyik állattenyésztő meghívta a magyar küldöttsé­get: tekintenénk meg a jurtá­ját, lennénk az ő vendégei. Elfogadtuk a meghívást. Egy-egy jurta, vagyis sátor alaprajza kör alakú, az át­mérő 6—8 méter. A rácsos fa­vázra — amely a tetőkarika magasságában eléri a két mé­tert — nemezt borítanak, er­re teszik a sűrű szövésű vá- szonyponyvát. Ez széltől, eső­től kitűnően véd. Az ajtó nyí­lása mindig dél-re tekint. Bent, éppen a tetőkarika alatt egy kis fadobogón áll a tűz­hely. A berendezés praktikus és egyszerű: ládák, heverők, székek, és természetesen sok szőnyeg, állatbőr. Ha itt nem is, de például a fővárosban sok-sok jurta tetején láttunk tv-antennát is. A bulgani termelőszövetke­zetben újra megkóstoltuk a hagyományos, a barátoknak kijáró vendégfo&adtátás elen­Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön fogadta Horst Bittnert, az NDK moszkvai nagykövetét. A megbeszélés, amely a nagykö­vet kérésére jött létre, me­leg, baráti légkörben zajlott le. Rendőrséghez közel álló for­rások szerint 70 »kommunis­tagyanús« személyt tartóztat­tak le a napokban Madridban, és Valenciában. A letartózta­tottak legtöbbje illegálisnak minősített munkásbizottság és diákszervezet tagja. • Az amerikai nagykövet Li­mában hivatalos tiltakozó jegyzéket adott át a perui külügyminiszternek az ameri­kai halászhajókkal kapcsola­tos incidensek miatt. Mint ismeretes, több amerikai ha­lászhajó pénteken megsértet­te a perui felségvizeket és ágyúnaszádok tartóztatták fel őket. A francia nyelvű országok nemzetközi értekezlete hatá­rozatot fogadott el az érde­kelt országok sokoldalú együttműködését szervező ügynökség létesítéséről. Meg­alakítottak egy ideiglenes tit­kárságot is Jean Marc Leger québeci (Kanada) francia küldött vezetése alatt. Josef Smrkovsky elnökleté­vel ülést tartott a csehszlovák népi gyűlés elnöksége. Meg­vitatták a népi gyűlés és a szövetségi gyűlés tevékenysé­gének irányvonalával és fel­adataival kapcsolatos kérdé­seket. Az elnökségi ülésen részt vett P. Colotka, a szö­vetségi gyűlés elnöke is. Edward Kardclj, a JKSZ elnökségéneik tagja megláto­gatta Rumor olasz miniszter- elnököt és Martino miniszter- elnök-helyettest. Kardelj ve­zette a jugoszláv pártküldött­séget, amely részt vett az OKP bolognai kongresszusán. Olasz közlemény szerint Kar­delj és Rumor a két ország kapcsolatairól tárgyalt gedhetetlen kellékeit: a ku­miszt. Bőven kortyoltuk a porcelántálban felszolgált, er­jesztett kancatejet. Íme, a re­ceptje: a kancáktól fejt tejet bői-tömlőkbem tárolják, ebbe aludttejet öntenek, majd kö­pünk, a zsiradék eltávolítása után fehéres folyadék marad, az író, ez erjedt állapotban a kumisz. Alkoholtartalma át­lag 3—4 százalék. Kellemesen savanyú íze igazán megnyer­te tetszésünket. Barátaink bi­zony sokat isznak belőle. A napi fogyasztás a 10—12 litert is elérheti. Mi sem adr.uk alább egy liternél soha. A kumiszból pálinkát is főz­nek, ez a 35—40 fokos arhi. Mongóliában a legnagyobb a húsfogyasztás a világom, na­ponta és fejenként meghalad­ja az egy kilót S aki a bá­rány- és birkahúst szereti, az sokféleképpen, változatosan elkészítve fogyaszthatja. Et­tünk olyan bárányt, amelybe előbb forró köveket varrtak, kívülről porzsolták, s az így megsült, megfőtt húst tették az asztalra, hogy az Illem és a vendéglátás szabályai sze­rint a legtiszteletreméltóbb vendég lásson ne ki a felszele­telésnek, s ahogyan dukál: a legkedvesebb barát tányérjá­ba tegye a legzsírosabb, leg- faggyúsabb darabokat. A mongol lovasok bemutat­ták tudásukat a bulgani szö­vetkezet egyik »üzemegysé­gében«. Láttunk vadló betö­rést, szemtanúi voltunk a sza­badon élő ménesből kiszemelt vadló befogásának, amelyet lasszó helyett rudas szíjbu­rokkal visznek végbe. S ami­kor a legerősebb, legszilajabb lovat közrefogják, nagy ügye­sen kiszakították a többiek közül, áriába szíjjal rózsát A HÓNAP, MELY AZÓTA TELT EL, hogy az új ame­rikai elnököt hivatalosan be­iktatták, még nem elég ah­hoz, hogy politikájáról, me­lyet az elkövetkező négy esz­tendőben meg kíván valósí­tani, átfogó képet alkothas­sunk. Különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy Nixon mily terhes örökséget vett át elődjétől, Johnsontól. Az »át­értékelő« és politikaformáló munkára az Egyesült Álla­mokban is időt engednek, s általános gyakorlat, hogy az első kommentárok csupán az új elnök kormányzásának első 100 napja után jelennek meg. Nixon azonban már eddig is »rendhagyó« volt, ameny- nyiben egyrészt új stílust ho­nosított meg a Fehér Házban. Ez nemcsak abban állt, hogy az előkelő és reprezentatív ovális teremből, melyet előd­je dolgozószobának használt, átköltözött a Fehér Ház mel­letti, szürkére festett, a né­pes hivatalnoki gárdának szolgáló épületbe. Az új elnök e lépéssel a közvélemény előtt, az elnöki teendőkben a munkát kívánja hangsúlyozni a reprezentáció rovására. Olyan benyomást akar kelte­ni az amerikai állampolgá­rokban, hogy szerény, szor­galmas, a problémák megol­dásán teljes erővel fáradozó elnökük van. Nixon e »rend­hagyó« viselkedésébe tartozik az is, hogy már e hónap leforgása alatt két nemzetkö­zi problémakörben is állás- foglalásra szánta el magát. EGYIK LÉPÉSE a közel- keleti válság ügyében tör­tént. Ennek a problémakör­nek két nemzetbiztonsági ta­nácsülést is szentelt a közel­múltban. Nixon a helyzet ki­éleződésével magyarázta azt, hogy kormánya ily nagy fi­gyelmet szentel az ügynek. Ezért első sajtóértekezletén puskaporos hordóként jelle­mezte a rendezetlen arab— izraeli viszályt. Az amerikai kormányzatot az is sürgette, hogy a közel-keleti ügyben a Nixon kormánynak amolyan »tiszta lapot« előlegező arab országok felszólították: él­jen az alkalommal és hagy­jon fel az izraeli agresszív kö­röket búj fogató és támogató korábbi amerikai politikai vonallal. Nagy nyomást jelentett az új republikánus kormányra az is, hogy a Szovjetunió ép­pen a fehér házbeli őrségvál­fűztek, nyerget, kantárt ve­tettek rá, s aztán hiába ug­rált, vágtatott, őrjöngött a ló, hamar kezessé szelídült. Minket is bíztattak kedves vendéglátóink a szilaj lovak meglovaglására, de mi in­kább a tevéket választottuk. »Tevegeltünk«, imbolygóit velünk a sivatag hajója. Idézhetnénk a szebbnél szebb múzeumi látogatásokat, a buddhista templomokat — tisztelegtünk a főlámánál is —, s mély benyomást gyako­rolt ránk az ulánbátori gyá­rakban tett látogatások élmé­nye. Nagyszerű érzés volt, amikor az NDK-gépeken dol­gozók magyarul szólítottak meg minket. Nálunk tanultak, sok szép emléket vittek ha­za a szaiktudáson és a ma­gyar nyelv ismeretén kívül Budapestről. Büszkék termé­keikre, a kitűnő minőségű bőrárukra, a ruhagyár ké­szítményeire, most fejlődő, most bontakozó iparuk ered­ményeire. E hatalmas ország egyik legnagyobb problémáj a: a vízhiány. A magyar vízkuta­tók vizet fakasztottak és fa­kasztanak évet óta, iható vi­zet, s ezt igazán csak a mon­golok tudják, hogy milyen nagy dolog. A kút neve: mad- zsar, magyarnak nevezik, mert hát a magyarok adták nekik. Sivár föld a mongol felföld, ez az 1200 méter magasban fekvő ország sok kemény küz­delmet követel lakóitól. Az elmúlt év a rosszak közül va­ló volt: árvíz, fagy, állatel­hullás nehezítették a mongo­lok életét. A nomád állattar­tásról most térnek át a kor­szerűbb állatenyésztésre. A látogató idegen megta­nulja a koccintáskor mon­dandó köszöntést: Eruul men- dijn Mongol — Egészségetek­re, mongolok! Kovács István tűs idején' kezdett nagyszabá­sú diplomáciai offenzívába a közel-keleti békés rendezés érdekében. A hivatalba lépő Nixon hamarosan olyan hely­zetben találta magát, hogy egy négyhatalmi tárgyalás ügyében a másik három ha­talom már kedvezően nyilat­kozott, s csupán az amerikai helyeslő válaszra vártak., így — bár Washingtonban egye- 'őre a monopoltőkés csopor­tok között nem alakult ki még az egyetértés a követen­dő célokat illetően, s így a kormánynak sincs döntése arról, hogy lazítson-e s mi­lyen mértékben az Izraelt egyoldalúan támogató koráb­bi johnsoni politikán —, Ni­xon nerfi térhetett ki a né­gyes értekezlet elfogadása elől. Mindenesetre a körül­bástyázott amerikai »igen«- ből látható, hogy Washington formai kérdésekkel akarja el­húzni a négy hatalom érde­mi tárgyalásainak megkezdé­sét legalább addig, amíg lét­re nem jön a monopoltőkés csoportok közötti kompro­misszum. AZ A TÉNY IS NIXON rendhagyó elnöki viselkedé­sére vall, hogy egy sor orszá­got látogat végig mindjárt kormányzása kezdetén. Az új elnök Nyugat-Európát válasz­totta első külföldi látogatá­sának céljául. Ezzel alátá­masztja azt a feltételezést, hogy Nixon elnöksége idején megszűnik majd fokozatosan az amerikai külpolitika egy­oldalú délkelet-ázsiai orien­tációja. Ezentúl a problémá­kat nem kizárólag azon a szemüvegen át tekintik majd, hogy milyen befolyást gya­korol az Egyesült Államok délkelet-ázsiai pozícióira. Ez a felfogás nyilván Kiesinger­nek, Nixon fő nemzetbizton­sági tanácsadójának javasla­tára alakult ki. Kiesinger ugyanis nem egy cikkében hangsúlyozta: véleménye sze­rint a Johnson kormányzat külpolitikájának egyik legna­gyobb hibája volt, hogy egy­oldalú ázsiai szemléletével meggyengítette Washington kapcsolatait nyugat-európai NATO-szövetségeseivel. Nixon ebben az ügyben is »tiszta la­pot« akar nyitni, s nyugat- európai útja — mely Brüsz- szelbe, Londonba, Bonnba, Nyugat-Berlinbe, Rómába és Párizsba vezet — az új ame­rikai szándékok látványos de­monstrációját szolgálja. Ez az utazás egyébként csupán tapogatózó jellegű. Nixon elsősorban azt kívánja a helyszínen személyesen fel­mérni, hogy milyen állapot­ban van a NATO, hogyan fo­gadják a szövetségesek kor­mányának elképzeléseit, s hogy melyik szövetségesre kell Washingtonnak nagyobb súlyt fektetnie. Az- új elnök egyébként azért választotta a NATO-főhadiszállás székhe­lyét, Brüsszelt útja első állo­másául, hogy ezzel is hang­súlyozza: a Nixon-érában mily rendkívül jelentőséget tulajdonítanak ennek a kato­nai szervezetnek. Abban egyelőre viszont nincs Wa­shingtonban egyetértés, hogy a Washington—Bonn tengely további erősítése vagy a Pá­rizzsal való »kiengesztelődés« kutatása legven-e az alapja a közeljövő amerikai diploma-" ciai erőfeszítéseinek az euró­pai szárazföldön. AHOGY KÖZELEDIK az elnöki utazás startjának dá­tuma, úgy szorít mindent hát­térbe Washingtonban a nyu­gat-európai körút előkészíté­se. S hogy ez milyen tanul­ságokkal végződik az új ame­rikai elnök és fő tanácsadói számára, bizonyára befolyá­solja majd a Nixon-kormány- zatnak a következő hónapok­ban teendő külpolitikai lépé- se*t- Arkus István Űj nagykövetek Nixon elnök csütörtökön ki­nevezte az Egyesült Államok új nagyköveteit. Ezek szerint Jacob B. Beam lesz az új moszkvai • nagykövet, Walter H. Annenberg londoni, John Eisenhower pedig brüsszeli nagykövet lesz. Ziegler sajtótitkár rámuta­tott, hogy az új nagykövetek addig nem veszik át hivatalu­kat, amíg Nixon elnök vissza nem tér nyugat-európai körút­járól. Növekvő beruházások az EAK-ban Az Egyesült Arab Köztársaság 1968—69. évi állami költ­ségvetése 2 146 500 000 egyiptomi font összegű kiadást irá­nyoz elő. Ez 264 millióval haladja meg az előző évi költség­vetés kiadásait. A költségvetés 50 millió fonttal 312 millió fontra növeli a beruházásokat. Ezeknek 36,5 százalékát az iparban, a 'bányászatban és az olajgazdaságban, 19,6 szá­zalékát a mezőgazdaságban és az öntözésben, 15,8 száza­lékát pedig az energia-gazdálkodásban és az asszuáni erő­mű építésénél használják fel. Barátainknál Mongóliában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents