Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-18 / 14. szám
Szombat, 19«9. január IS. 3 SOMOGYI NEPtAP Vállalati lakásépítési akció Budapesten és számtalan más városban egyre-másra bújnak elő a lakóházak, nőnek új lakótelepek. Az igényekkel azonban nem tudunk lépést tartani. Egy újabb akció bontakozik ki az országban, s most már megyénkben is: a vállalati lakásépítkezés. Somogy a harmadik ötéves tervben előirányzott állami és szövetkezeti lakásépítési tervét már teljesítette, de az üzemek és a vállalatok még sokat tehetnek a lakásgondok enyhítéséért. A gazdaságirányítás új rendszere nagyobb önállósággal ruházta fel a vállalatokat, s így lehetőség nyílik rá, hogy dolgozóik lakáshoz jutását anyagiakkal is támogassák. A városi tanács már szervezi az akciót, s megkérte a megyeszékhely vállalatait, intézményeit, hogy jelentsék be igényeiket. Nagy előny, hogy közművesített telkeket adnak át erre a célra, s ezeken ösz- szesen hétszáz korszerű lakás épülhet majd föl. A vállalatok rugalmasságától függ, hány család juthat több lakáshoz. Azok a vállalatok, amelyek csak három vagy hat lakást szeretnének építtetni, társulhatnak más üzemekkel, s egy-egy lakóház fölépítésében többen részt vehetnek. A vállalat így letelepítheti kiváló szakembereit és munkásait, megjutalmazhatja őket egy- egy lakással. Az akció a következőkön alapul: a dolgozó az összeg tizenöt százalékát készpénzben befizeti az OTP-nek. A lakás árának huszonöt százalékát a takarékpénztár kölcsönözi. Az állam és a tanács is segít, mert kedvezményes áron juttatja a telket A fennmaradó hatvan százalékot a vállalat adja kölcsön kamatmentesen. Ez az összeg egy kétszobás lakást figyelembe véve körülbelül százezer forintnak felel meg. Ez így első hallásra nagyon egyszerűnek tetszik, azonban bizonyos későbbi ellentmondásokat is rejt magában, akárcsak a társadalmi ösztöndíj. Például a dolgozó valami miatt — az elkötelezettség ellenére — meg akar válni az üzemtől. Vagy a vállalat kénytelen elbocsátani fegyelmi úton, sőt tíz év múlva nyugdíjba is mehet. Mi lesz akkor? Hiszen kétséges, hogy a másik vállalat átvállalja e kölcsönt. S vajon a nyugdíj előtt álló munkás vissza tudja-e fizetni a pénzt tíz év alatt? Ezek egyelőre kérdőjelek. A vállalat csak a kollektíva egyértelmű állásfoglalásának birtokában adhat kölcsönt a részesedési alapból. A Gazdasági Bizottság rendelete értelmében a fejlesztési alapból tíz százalékot használhat fel ilyen célra. Noha a pénzügyietek körül vannak még vitás pontok, nagyon helyes és fontos lépésként könyvelhető el a vállalati lakásépítkezési akció. S most már Kaposváron is nő iránta az érdeklődés, a KPM Közúti Igazgatósága, a Híradástechnikai Vállalat, a Húsipari Kombinát, a Villamos- sági Gyár, a MÉK stb. már megkötötte az egyezséget A vállalatok vezetői nem idegenkednek a gondolattól, hiszen elsősorban azoknak nyújthatnak segítséget, akik végleg itt akarnak letelepedni — fiatal műszaki értelmiségiek, törzsgárdatagok, kiváló dolgozók —, tehát nem vándormadarak. A lakások nemcsak a Kali- nyin városrészben, hanem a belvárosban is épülnének, így végleg eltűnhetnének a »fog- híjak-“. S. G. Elemzik a régit, készülnek az újra Hogyan készültek és készülnek a közelgő zárszámadásra — tömören ez volt a témája annak a beszélgetésnek, amelyet a hét közepén rendeztek a megyei pártbizottság kezdeményezésére, a bizottság székhazában termelőszövetkezeti vezetők részére. Közvetlen eszmecsere volt ez, szűk körű, de- mégis átfogó képet nyújtó, tájékoztató és tapasztalatátadó. Szigeti István, a megyei párt- bizottság titkára, Solymossy Dezső, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, Tóth Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője beszélgetett kilenc termelés zövetkeze ti vezetővel: Balogh Lajos csurgói, Rózsa István kálmáncsai, Szabó József nemesvidi, Varga Sándor hetesi tsz-elnökkel; Czeider György -nagyatádi, Kovács Imre somogydöröcskei, Szira István andocsi és Vincze Imre balatanszabadi párttitkárral, valamint Járadi Gyula nagy- bajomi főkönyvelővel termelő- szövetkezetük sajátos, időszerű problémáiról. Az önállóság növelte az önbizalmat Az új gazdaságirányítási rendszer a közös gazdaságok életében nem volt mereven elhatárolt, a múlt év első napjától életbe lépett forma, hanem egy korábbi folyamatnak, fokozatos átmenetnek a betel- :esülése. Megnövekedett a tsz-ek önállósága, kevésbé tá maszkodhattak másra akkor, amikor dönteniük kellett egy- egy törvényszabta kereten bélüli kérdésben. Mert a törvény immár adva van, s ez megszabja a főbb irányokat. Elmaradtak központi intézkedések, amelyek — amíg szükség volt rá — szinte kézen fogva vezették a gazdaságokat, így nyújtva segítséget éveken át a megerősödéshez. Most, a zárszámadások ké- :zítésének időszakában épper. ezért az eddiginél nagyobb szükség van az év végi összegezés politikai, gazdasági előkészítésére, a gazdasági vezetés mellett a helyi pártszervezetek aktív tevékenységére — erre utalt a beszélgetés során Szigeti evtárs is. A termelőszövetkezeti vezetők többsége tudott élni az új lehetőségekkel, megnőtt az önbizalma és megbirkózott a megnövekedett feladatokkal; szót értett a tagsággal és megvilágította a változások lényegét, hasznosságát Ahol így történt, ott mindenütt kimutatható a pártszervezet tevékenységének hatékonysága; először a kommunisták beszélték meg a tennivalókat, és ezután kerültek a nagy közösség elé a tervek. A zárszámadások összeállításánál ugyancsak erre az együttműködésre van szükség. Hol hogyan készülnek az év végi összegezésre? A kilenc termelőszövetkezet mindegyikében fontos feladatként jelölte meg a pártszervezet a zárszámadás előkészítését, a leltározás megszervezését. Megbeszélték vagy ezután beszélik meg a múlt évi gazdálkodás tapasztalatait, ezeket egy előzetes közgyűlésen vitatják meg, s csak ezután kerül sor a zárszámadó közgyűlésre. A beszélgetésen néhány különösein tanulságos, követésre érdemes módszert hallottunk. , Leltározták “ a végzett munkát is Több gazdaság abból indult ki, hogy a zárszámadásra nem az év végén kell felkészülni, A hidegben is helytállnak A hó fehér lepelként borult a házakra, az utakra. Az erős hidegben az emberek dideregve, felhajtott gallérral járkáltak. A lakások, irodák ablakaiból nézve azonban a csillogó, havas táj is kellemes hangulatot árasztott. Sokan ilyenkor is a szabadban dolgoznak, dacolva a hóval, a hideggel, számukra reggeltől késő estig csak a megfeszített munka melege teszi elviselhetővé a sokszor szigorú telet. A kőművesek, kubikosok és az építkezéseknél dolgozó segédmunkások keze nyomán egyre-másra nőnek ki a földből a lakások, a családi otthonok. Nekik is köszönhetjük, hogy amíg kint tombol a zord, kemény tél, barátságos otthont érezhetünk magunk körül. És ezek az emberek nem panaszkodnak... A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 25—30 brigádja dolgozik a megyében, vagy éppen a megye határain túli építkezéseken. Ta- száron öt brigád hatvan embere dacol a hideggel. Különösen Molnár János kubikosbrigádjának van nehéz dolga; télen, nyáron a szabadban végzik a tereprendezést, a csatornázást. Mind a kilencen Buzsákon laknak, reggelenként és este a vállalat gépkocsija szállítja őket. Bu- zsák ötven kilométerre van Taszártól, s így már reggel négykor el kell hagyni a meleg ágyat, hiszen ötkor indul az autó. Sokat vándorolnak, korán kelnek, mégis szívesen és lelkiismeretesen végzik munkájukat Otolec János fő-építésvezető szerint a Molnár-brigád a vállalat egyik legszorgalmasabb kollektívája. Őket soha I nem kell biztatni, fagyszabadságot sem igényelnek, I számukra a tél — bármilyen szigorú is — nem jelent tétlenséget. Orsós György a kőművesek brigádjában dolgozik egy habarcskeverő gépnél. Három fia van, úgy tervezi, hogy betanítja őket, s azután — mivel már ötvenéves — köny- nyebb munkára jelentkezik. A brigád legfiatalabb tagja, Palóczi György Kadarkútról jár Taszárra. A vállalatnál tanulta meg a kőműves szakmát Alig tizennyolc éves. ő sem panaszkodik a hideg miatt — Amikor ezt a pályát választottam, tisztában voltam azzal, hogy télen nem lesz könnyű dolgom. Mégis szívesen csinálom, mert szeretem ezt a munkát. — Kis szünetet tart, aztán hozzáteszi: — Kicsit hideg \ an, de ha állandóan dolgozunk, nem érünk rá fázni... K. V. J. hanem egész éven át folyamatosan. Ebből a helyes felismerésből eredt, hogy nyomon kísérték a tervezett hozamok és költségek alakulását. Látva a szárazság okozta károkat, újra szántottak, vetettek, ahol tehették, növelték az állatállományt vagy melléküzemágat indítottak, hogy ellensúlyozzák a kárt. Ez már felkészülés volt a jó zárszámadásra. Az önállóság azt is jelenti, hogy az üzemágak, brigádok vezetőit is önálló feladatokkal bízzák meg, amelyeknek teljesítéséért felelősek. A megnö- vekedett feladatok ellátása újabb követelményt állít: jói képzett szakemberek kellenek a gazdaságokban a különböző posztokra. A hetesi Egyesült Erőben például ilyen elgondolásból értékelték a vezetőket, a szakembereket — a munkájukon keresztül... A csütörtöki beszélgetésen — mint a felsorolásból is kitűnik — a megye minden részéből voltak részvevők, s bár eltérő lehet a gazdaságok termelési adottsága, a tagok kor szerinti összetétele — azonos cél elérésén munkálkodnak. Gazdaságonként változhat a cél elérésének útja-módja mégis egyet akarnak: fejlődni, megerősödni. Ezért kell a következetesség a munkában, az irányításban, hogy előbbre jussanak. A részvevő tsz-vezetők közül nem egy néhány esztendővel ezelőtt még nehézségekkel küszködő gazdaság élén állt; nehéz utat jártak meg, de nem eredménytelenül. Most, zárszámadás előtt nemcsak a vagyonleltározás folyt például Balatonszabadi- ban, hanem ezt is számba vették — »leltároztak« —, hogy a szövetkezet különböző bizottságai, a tsz és a pártszervezet vezetősége mit végzett. Személyre szólóan elemezték, ki hogyan oldotta meg a rábízott feladatot, akadt-e mulasztás. Ügy gondolták, hogy ez is természetes része az év végi számvetésnek — és igazuk van. Az ilyen leltározás valóban követendő más közös gazdaságokban is. Mi kerül a beszámolóba ? A zárszámadó közgyűlés minden termelőszövetkezet életében kiemelkedő jelentőségű. Mindenki készül rá, s ha előtte tartanak is tájékoztatót brigád- vagy üzemegység-gyűléseken az évi gazdálkodás eredményeiről, a zárszámadás hivatalos kihirdetése és megerősítése ' nem veszít fontosságából. Éppen ezért már a rendezés és a bonyolítás is megkülönböztetett körültekintést igényel. A hangosambeszélőn vagy dobszóval történő meghívás talán kevés is. Az sem helyes, ha a beszámolás csak egy adathalmaz felsorolásából áll. A megyei pártbizottságon elhangzott beszélgetésből kitűnik, hogy alaposan készülnek a nagy eseményre a közös gazdaságok. Pártvezetőségi és taggyűlésen előzetes tanácskozások folynak azért, hogy lé- nyegretörő, a múlt évet érdemben bemutató beszámolók készüljenek. A szövetkezeti vezetők elmondták, hogy megemlékeznek gazdaságuk megalakulásának vagy fejlődésének tizedik évfordulójáról. Ba- latonszabadihan a község fejlődésébe építve értékelik e gazdálkodás eredményeit, hiszen a fulu képének, az emberek életkörülményeinek változása a termelőszövetkezet egyenletes erősödését tükrözi, s a tagok jóléte környezetük változásában hűen kifejeződik. A csurgói Zrínyi Tsz-ben sokszorosított kiadványon adják a tagok kezébe zárszámadáskor a múlt évi gazdálkodás részletes számadatait, s csak a gerincet, a főbb gondolatokat mondják el elemzően a beszámolóban. Az összegezéssel egy időben készülnek az idei év tervei. A szövetkezeti vezetők elmondták, hogy miként a zárszámadási, úgy a tervezési munkákban is számítanak a pártszervezetek segitő-kezdeményezö tevékenységére. Ez eredményre vezet — tapasztalatból tudják, és ez a szaros együttműködés a jövőben is átsegíti a gazdaságot a kdsebb-nagyobb buktatókon. A zárszámadások értékelése minden bizonnyal sok tapasztalatot ad majd, ezeket hasznosítani kell az idei munkáknál a hibák elkerülése és az eredmények fokozása érdekében. Hernesz Ferenc Szebbet, jobbat — olcsóbban Irányt mutató közgyűlés a Kaposvári Asztalosipari Ktsz-nél A múlt évi munkát értékelte és az 1969. évi feladatokról tanácskozott a közelmúltban megtartott közgyűlésén a Kaposvári Asztalosipari Ktsz tagsága. Vincze Károly, a szövetkezet elnöke mondta el a vezetőség beszámolóját, s ebből kitűnt, hogy a termelés értéke eléri a huszonnégymillió forintot, ez négymillióval több az előző évinél. Huszonkettővel nőtt a ktsz tagjainak száma, kétezer forinttal emelkedett az egy főre eső termelés. Csökkent az export, növelték viszont a belkereskedelembe kerülő bútorok mennyiségét, javították a minőségét és választékát is, jóllehet a funm'r- lemezek és a bútorlapok hiánya ma is hátráltatja a mun kát. A szövetkezet tagsága a nehézségek ellenére eredményesen valósította meg a feladatokat, ezt bizonyítja a négymillió forintos bruttó nyereség. A szövetkezet közgyűlése elhatá rozta, hogy még ebben a hónapban negyvennégy órára csökkentik a heti munkaidőt, és műszaki-szervezési intézkedésekkel, a munkaidő jobb kihasználásával növelik a termelést. Gazdasági számításokkal k; mutatták, hogy 1400 forintU ‘ csökkenthető a 16 000 forintos Somogy dolgozószoba ára. 13 000 forintba kerül a modern Fenyves lakószoba, amelyből háromszáz garnitúrát gyárta nak a közeljövőben a múlt é' tervek és kísérletek alapján. A ktsz közvetlen árukapcso latot szeretne teremteni a lakossággal úgy is, hogy — ha erre engedélyt kapnak — a Széchenyi téri mintateremben bemutatott bútorokat eladnák, vagyis üzletté alakítanák át a mintatermet. Csökkenteni a bútorok árát, növelni a választékot, közvetlen piackutatással megérdeklődni a rendelők kívánságait: ezt célozták a szövetkezeti tagság közgyűlésén elmondott javaslatai. ötletadásra serkent a ktsz vezetősége azzal is, hogy pályázatot hirdetett új. kar- szerű bútorok készítésére. A felhívás fölkeltette a tagok — elsősorban a fiatalok — érdeklődését. A vezetőség ezer, hétszáz és ötszáz forinttal díjazza a legjobb pályázatokat. Szebbet, jobbat, olcsóbban! Erre mozgósít a felhívás, ezért versenyeznek a szövetkezet tagjai. Végül a vásárlók látják majd hasznát a nemes vetélkedésnek. Sz. E. Értesítek a í, utazóközönségei, o 7 hogy a 3-as, 4-es, 11-es és a 11 a számú helyi járatok in- lulú állomását a vasútállomással szemben a park oldalától a mai naptól kezdve áthelyeztük ■ régi MAVAUT f'-i-’slmi iro- ; elé. A 11 és 11 i : j,', vasút felőli oldalon vannak. a 3-as és a 4-es megállója pe~ a régi MÁVAUT előtt van. di, li \<J v (1554)
