Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

Szerda, 1969. január 13. 3 SOMOST! NÍPMP Napirenden az új mechanizmus A somogyi mezőgazdaság távlatai A mezőgazdaság fejlődését ^bbij \;: téakedések tükrében vizsgálta meg a megyei pártbizottság. Megállapította, hogy a múlt év elején tapasztalt bizonytalan­kodás ellenére a mezőgazdasá­gi üzemek többsége helyesem értékelte és érzékelte a me­chanizmus ösztönzőit, s ennek megfelelően alakította ki Saz_ dálkodását, a vetésszerkezete­ket az adottságokhoz próbálta igazítani, igyekezett megter­melni a szükséges takarmányt, s növelte az árutermelést. A megye mezőgazdasági termelé­se a viszonylag kedvezőtlen időjárás ellenére az éves ter­veknek és a harmadik ötéves tervnek megfelelő ütemben fejlődött összességében. Az eredmények meggyőzően bizonyítják a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét. Például a búza, a rozs, az őszi árpa és a takarmánybúza termésátlaga meghaladta az 1970-re terve­zettet. A kedvezőtlen időjárás miatt ugyan csökkent a kuko­rica, a cukorrépa termésátlaga, a vártnál azonban lényegesen magasabb lett. Takarmányozá­si gondjainkon enyhített, hogy a másodvetásek és a silókuko­ricák a becsültnél nagyobb tö­meget adtak. Tavaly erősebben érződött, hogy a mezőgazdasági üzemek törekedtek nagyüzemi szintre emelni és jövedelmezővé tenni állattenyésztésüket a fejlett tartási és takarmányozási mód­szerek bevezetésével és az ész­szerű összpontosítással. Az ál­latállomány a tervezettnek megfelelően alakult, s jelentő­sen növekedett az állattenyész­tésből származó bevétel. A termelőszövetkezetek . tavaly mintegy harmincötezexrel több vágósertést, kétezerrel több vá­gómarhát és mintegy huszonöt­ezer hektoliterrel több tejet értékesítettek, mint 1967-ben, Mezőgazdaságunk egyes ka­pásnövényekből, szálas és lé­dús takarmányokból és zöld­ségfélékből nem termelt any- nyit, mint terveztük. Csökkent a burgonya és a napraforgó ve­tésterülete, termésátlaguk pe­dig évek óta egy szinten áll. Tovább csökkent megyénkben a háztáji állomány, az őszi ta­lajelőkészítő munkákból pedig több húzódott át, mint 1968 elejére. Mindent összevetve mégis kedvezőbb lesz a mező- gazdasági nagyüzemeink hely­zete, mint tavaly, hisz:« a termelőszövetkezetek terme­lésének értéke körülbelül százmillió forinttal, s az árbe­vételük hasonló összeggel na­gyobb a tervezettnél. Az álla­mi gazdaságok nyeresége rrintegy harmincmillió forint­tá i nőit az 1967. évihez képest. Tizenhéttel kevesebb a mér­leghiány os tsz-ek száma, a mérleghiány pedig öt-hatmil­lióval csökkent. Különösen kedvező, hogy figyelemre mél­tó eredményt értek el a mar­cali, a csurgói és a nagyatádi j árás termelőszövetkezetei. amelyek a korábbi években gyengén gazdálkodtak. Egyet­lenegy ■ állami gazdaság serr veszteséges a megyében. It1 említenénk meg azt is, hogy a tsz-tagok részesedése színtér emelkedik. A mezőgazdasági üzemek nagy részében megértették a vállalatszerű gazdálkodás lé­nyegét, döntéseikben megala­pozottságra törekedtek, a fej­lesztést pedig jobban átgondol­ták, fölismerték a középtávú tervezés szükségességét. A so­mogyi tsz-szövetségek tevé­kenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy javult a termelő- szövetkezetek szervezeti élete. A tsz-ek és az állami gazdaságok általában helyesen fejlesztet­ték a melléküzemeket. Néhány helyen azonban olyan tevé­kenységet folytatnak vagy akarnak folytatni, amelynek az eredménye nagyon bizonyta­lan, a mezőgazdasági termelés­be nehezen illeszthető be, egyszóval meghaladja az ész­szerű kockázat határait. Az idei legfontosabb feladat­ként határozta meg a megyei pártbizottság a tavalyi gazdál­kodásban tapasztalt negatív jelenségek okainak feltárását és megszüntetését. Nagy or fontos, hogy tovább erősödjön a már meglevő távlati szemlé­let a termelés fejlesztésében, s kibontakozzon a közép-, sőt a hosszútávú tervezés rendszere Mindennek előfeltételeként megfelelő szakemberekről is kell gondoskodni. Ahol meg­vannak a személyi és a tárgyi föltételek, ott támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyek a központosításra és a szakoso­dásra irányulnak. A mezőgaz­dasági üzemeket ösztönözni kell, hogy ennek érdekében használják fel az anyagi esz­közöket, a műszaki fejlesztés lehetőségeit, mert ezekkel a beruházásokkal nemcsak a termelés mennyiségét emelhe­tik, hanem a műszaki színvo­nalat is. Föl kell karolni és messzemenően támogatni a tsz-ek és a vállalatok együtt­működését, közös vállalkozá­sait, amelyek a foglalkoztatá­si gondokat is enyhítik és az árbevételt is növelik. Nagygondot kell fordítani \özetekre és a gyenge tsz-: hathatós támogatására. Az ál­lami támogatás odaítél«;? elemző munkát és nagy figyel­met igényel. A megyei párt- bizottság véleménye szerin' szükséges, hogy a tsz-ekben tudatosítsák az állami támo­gatás jelentőségét, hangsúlyoz­va, hogy a vezetőség és a tag­ság együttesen felelős a fel­használásáért. Csak úgy lehet megszüntetni a gyengeség okait., illetve csökkenteni a hatását, ha szakemberekkel is ellátják ezeket a termelőszö­vetkezeteket, s elősegítik az anyagi és műszaki ellátottsá­guk fejlesztését. A talajjavítás, a talajvéde­lem és a vízrendezés gyorsabb 'ütemű és céltudatosabb elvég­zése szintén lényeges föltétele .1 mezőgazdasági termelés fej­lesztésének. Ennek érdekében eljes egészében föl kell hasz­nálni a rendelkezésre álló erőt és állami támogatást, meg kell javítani az illetékes szervek együttműködését, a vízrendező és a talajvédelmi társulatok munkáját és a muelcálatok megtervezését. Készüljenek föl a mezőgazdasági üzemek, hogy a tavasszal gyorsan elvégez­zék az ősszel elmaradt talaj- előkészítési munkálatokat. Te­gyenek meg mindent a kukori­ca és a burgonya termésátla­gának növeléséért, a vetőmag- termesztés kiterjesztéséért, a ;aját takarmányalap megter­meléséért. A megye állatte­nyésztését a már kidolgozott tervek szellemében kell fej­leszteni, különösen nagy gon­dot fordítva arra, hogy a ház- áji szarvasmarha- és sertésál­lomány ne csökkenjen tovább. A megyei, pártbizottság ha­tározata szerint körültekintő politikai munkát, alapos el­lenőrzést igényel a pártbizott­ságok, a tanácsok és a tsz-szö- vetségek részéről a tsz-törvény elveinek érvényesítése, a me­gye lakosságának csaknem fe­lét érintő földjogi és földhasz­nálati törvény végrehajtása, mert ez kihat a termelőszövet­kezeti mozgalom egészséges fejlődésére, a vállalatszerű gazdálkodás kibontakoz^rérn. L. G. Hálót, varsát kötnek a drávai halászok Zajlik a Dráva. A gyors sodrású folyón jégtáblák úsz­nak. A halászok már december 6-án partra Vontatták á csó­nakokat, a bárkákat, a Drá­ván, a Murán és a holt ágakon tavaszig szünetel a halászat. A barcsi Dráva menti Ha­tárőr Halászati Tsz dolgozói háló- és varsafonással töltik a téli napokat. Tavasszal sokkal több hal­fogó eszközre lesz szükség, mint eddig: száznegyven hold­dal nő a halászható terület a Lábodi Állami Gazdaság és az Alsó-somogyi Halgazdaság tavainak átvételével. Külföldi árucikkek a boltokban jugoszláv levestészta, ételízesítő, nápolyi — Szovjet és lengyel cigaretta is érkezik — Egy főre 90 deka kávé jut Kályha mellett érlelik a banánt Megérkezett az első szállít­mány jugoszláv áru Kapos­várra, s a napokban megjele­nik az üzletek kirakatában a tetszetős csomagolású és ki­váló minőségű száraz tészta, ételízesítő, nápolyi. Dévényi Zoltán, a Somogy— Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója és Darvasi Károly osztályvezető elmond­ta, hogy a múlt év óta sokkal több külföldi árut szereznek be, hogy növeljék a választé­kot az üzletekben, s a hazai ipart a csomagolás szebbé té­telére, a minőség javítására ösztönözzék. 1968-ban elsősor­ban száraz tésztát, cigarettát hoztak be külföldről, lengyel édességet, desszertbort, bolgár konzervet, német és cseh kek­szet vásároltak. A tavaly meg­kötött egyezmény alapján az idén növekszik a szomszédos Jugoszláviával a kishatármen- ti áruforgalom. A háziasszonyok biztosan nagy örömmel fogadják a sza­badkai Fidelinka-gyár külön­leges eljárással készített kétto- jásos levestésztáit, amelyek nem áznak el a levesben. A közkedvelt Vegeta ételízesítő­ből elegendő lesz az idén So­mogybán és Zalában. Ezenkí­vül egyéb kiváló leveskészít­mények is érkeznek. Jó hír az édesszájúaknak, hogy citromos, nugátos, mok­kás és gyümölcsös nápolyit is vásároltak Jugoszláviából húszdekás csomagolásban. A nápolyi olyan omlós, hogy szinte elolvad a szájban. A magyar ipar nem tud elegen­dő mennyiségű nápolyit és kekszet gyártani, éppen ezért a négyféle nápolyi, az eszéki Sloboda-gyár Bobi nevű sós- rúdja, a cseh kekszek pótolják ezt a hiányt. A nagykereske­delmi vállalat Lengyelország­ból kekszet és cukorkát vár még. A Szovjetunióból érkező levestészták elsősorban a közületek igényét elégítik ki Bőven lesz az üzletekben bol­gár konzerv, befőtt, gyümölcs­íz, és külföldi szardínia. A múlt év végén a dohányo­sok amerikai, angol, francia, osztrák egyiptomi, nyugatné­met, román, bolgár cigaretták közül választhattak. Az utób­biból például tizennégyféle került az üzletekbe. A Plov­div füstszűrös cigarettát ugyanolyan áron hozták for­galomba, mint a Fecskét. A választék tovább nő lengyel és szovjet cigarettákkal. Ebben az évben már az ál­lami gazdaságok borait is for­galmazza a vállalat. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók negy- venöt-ötven fajta között vá­laszthatnak. Jelenleg kétszáz­ezer palackkal raktároznak belőle a somogyi és a zalai borivóknak. A legnagyobb verseny a ká- véfron tóm indult meg, s a vá­sárlók döntik el, hogy az Om- niát, az Amigót vagy a Brazilt részesítik-e előnyben. A két megyében ötven vagon (!) ká­vét vásárolhatnak az emberek ebben az évben. Darvasi Ká­roly Gyors számítása szerint 85—90 deka kávé jut me­gyénkben egy főre, ha a cse­csemőket is számítjuk. Tavaly érkezett meg a leg­korábban a narancs a kapos­vári üzletekbe, már december 4-én árusították. Déligyümölcs ezután is bőségesen lesz: celo­fánba és ládába csomagolt görög füge, amerikai mogyoró, kubai citrancs (grape fruit). Érdekességként megemlítjük, hogy az ecuadori és izraeli ba­nánt zölden szállítják Ham­burgból Nagykanizsára, s ott érlelik, majd a kályha melletti szüretelés után szállítják a boltokba. Az Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat február 15-ig tíz vagon jugosz­láv száraztésztát, százhúsz mázsa nápolyit és sósrudat, hatvanezer csomag Veget: ételízesítőt, az idén pedig két­száz vagon déli Bvü möl csőt. (öbb millió cisare*tát h'vv'* külföldről a Somogy- és za.la! vásárlók jobb ellátása vérét* -lg­Az új varsák és hálók per­ion fonalból készülnek, a kender zsinegből hurkolt há- tÖJÖWT hat-hét évvel tovább használhatók. Harmincötén ezer ú,i varsát és hálót kötnek tavaszig. Mun­kát ad ilyenkor a mér befa­gyott holt ágak lékelése is. Az iszapos, hináros vízfenék gáz­képződéssel veszélyezteti a ha­lak telelését. Pár évvel ez­előtt ez igen jelentős károkat okozott a szövetkezeinek: ta­vaszig több százezer forint ér­tékű állomány pusztult el. Lé­kek vágásával levegőhöz jut­nak a telelő halak, és a mocsa­ras, iszapos talajból feljövő gázok sem akozhatnak na­gyobb károkat. Az elmúlt aszályos év hatá­ra megmutatkozik a szövetke­zet tavalyi eredményein. 151 mázsával fogtak kevesebbet a tervezettnél. A februári köz­gyűlésen arról adhatnak szá­mot, hogy meglehetősen nehéz körülmények között — az ala­csony vízállás, a leapalt, ki­száradt holt ágak megn_.,3zí- tették a halászatot — 3S8 má­zsa halat értékesítettek. Eb­ből hatvan mázsa volt a me­gyében mindenütt kereset., íz­letes drávai ponty, 18 mázsa süllő, 22 mázsa az ugyancsak finom húsú harcsa. Angolná­ból, márnából, kecsegéből jó­val kevesebb került a hálóba. A márna és a kecsege, ez a két értékes halfajta, a Duná­hoz hasonlóan a Dráva vizé­ben is kiveszőben van. A Gyé­kényesre telepített 31 00 , an­golna ivadék még csak ké­sőbb fogható ki, ha a halak hossza az 50 centimétert meg­haladja. A szövetkezet életében nem­csak a halászat, hanem a te­lepítés is a fontos munkák közé tartozik. Ha az őszi háló­hűzás az aratásnak, a telepítés a vetésnek felel meg. Három­száz mázsa pontyot raknak ki a tavakba, ahova nö-Vényevő halakat, többek között fehér amurt is telepítenek. Az át­vett tavak lehalászáséval jö­vőre már nyolcszáz mázsával több zsákmányra számítanak, őz elmúlt évben ugyanis egy varsára negyven kiló hál ju­tott, ami szerény eredménynek számít. Aránylag sok ragado- halat fogtak ki erre az idén nagy gond'/ ■■ d irmk a >bbi halfajta védelme irnatt. N. X Megalakultak a közös községi tanácsok a csurgói járásban (Tudósítónktól.) A szerdán megtartott alakuló ta­nácsülésen Csurgó székhellyel, Csurgónagymartonnal kibővülve új közös községi tanács alakult. A testület egyhangúlag megválasztot­ta végrehajtó bizottságát, melyben megfelelő arányban képviseltetik magukat a társközségek. Bertalan József, a járási pártbizottság első titkára a közös tanács megalaku­lásával kapcsolatban jelentkező, a községek fejlesztésében várható feladatokról szólt. Még nagyobb önállóságra, tervszerű, felelősség­teljesebb munkára kérte föl a/, ú' testületet. A másik közös tanács Iharos, Iharost) erény és Pogány szentpéter községek egyesülésével Iharosbe- rényben alakult. A tanácsülésen Pápa Imre, a járási tanács vég­rehajtó bizottságának titkára is­mertette azokat a fontos feladato­kat, melyeket most már az erők egyesítésével kell megoldani. A kirendeltségek vezetői továbbra is helyben intézik a lakosság min­dennapos problémáit, míg a szá­mottevőbb, nagyobb szakmai fel- készültséget kívánó ügyekben a közös tanács apparátusa jár el. Ezzel egy időben a termelőszö­vetkezetek is egyesültek. A No­vember 7. Tsz, Iharosberény szék­hellyel most már csaknem ötezer kataszteri holdon gazdálkodik. NEHÉZ PERCEK Nehéz perceket élnek át a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum másodéves hallgatói ezekben a napokban. Meg­kezdődtek a félévi vizsgák, s most kell megmutatniuk, ho­gyan sajátították el fél év alatt az elméleti és a gyakorlati tárgyakat. Nehéz fél óra alatt átolvasni mindent, amit fél év alatt tanultak. Kulcsár Géza és Somogyi Gyula mégis meg­próbálja a lehetetlent. Hegedűs Nándor lótenyésztésből kollokvál Sziklai Iván ta­nárnál. Toldi Gyula és Kovács Tamás kíváncsian nézi Kalota Er­zsébet bizonyítványát. (Gyertyás László képriportja)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents