Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

Péntek, 1969. január 3. SOMOGYI NÉPLAP Látogatóban egy szociaSista telepen A bcxrongós, nedves, ködös időben mintha miniatűr város­ka lépkedne elénk. Csinosan festett épületek, az esőtől megfakult deszkatornyok, pa­rányi parkok között cammog a gépkocsi, vagonokat, targoncá­kat kerülgetünk. Az ÉRDÉRT Vállalat 7. számú balaton­szentgyörgyi telepén járunk. — Az ÉRDÉRT Vállalat te­lepei közül a középméretűek- hez tartozunk — mondja Fu­rák József telepvezető —, száz­ötven dolgozónk van, az évi termelési értékünk meghalad­ja a százmillió forintot. Hat­vanezer köbméter fenyő- és lombos fűrészáru méretátala­kítását végezzük el egy év alatt, ellátjuk Nyugat- és Dél- Dunántúlt, ezenkívül tőkés­országokba exportáljuk ter­mékeinket. Csípős hideg a levegő, a va­gonok mellett hatalmas fara­kások. Villamostargon ca húz el mellettünk. Navrasics Fe­renc telepvezető-helyettes nem kis büszkeséggel jegyzi meg: — Ebben az esztendőben há­rom targonca beállításával — kétmillió forintot költöttünk Jövőre már az autódaru rakja ki a vagont. hívót is küldtünk — mondja szemrehányóan — a községi művelődési házban avattuk fel klubunkat, s a vállalattól, a tanácstól, a járási KISZ-bi- zottságtól kapott anyagi segít­séggel rendeztük be. Régen vágyódtak már a fia­talok egy ilyen helyiségre, s a klub programját nézegetve úgy véljük, nem fognak unat­kozni a hosszú téli estéken. Az ÉRDÉRT Vállalat, tizewnégy- szeres élüzem, s a szentgyör- gyiek a szocialista telep cí­mért folyó versenyben tavaly az első, az idén pedig a har­madik helyet szerezték meg­A munkahelyeiket járva az egyik fűrészcsamok mellett egy TECHNOIMFEX, Buda-, pest feliratú hatalmas faládát fed,ezünk fel. — Csehszlovákiából vásá­roltuk ezt az automata ingafű­részgépet — világosít fel a telepvezető —, jövőre már ter­melünk vele. Teljesen burkolt, minimálisra csökkenti a bal­esetveszélyt Ebédre csengetnek, a vago­nok mellől, a deszkatomyok közül elfogynak az emberek. Fél órára megáll a munka a telepen... , * S. G. »Haditanács« a beszélik meg. klubban; Nagy Lajos és a lányok a programot rájuk — a máglyázás és belső anyagmozgatás nehéz fizikai munkájának nyolcvan százalé­kát, sőt a vagonberakást is gépesítettük. Naponta 13—15 vagon kirakást végzik el az emberek, és 8—10 vasúti ko­csit kell megrakniuk. Ha jö­vőre sikerül megvásárolni az autódarut, akkor teljesen ki­küszöbölhetjük a nehéz fizikai munkát. Hat évvel ezelőtt kö­rülbelül hetven ember dolgo­zott a telepen, s csupán egyet­len irodaépület nyújtózkodott az udvaron. Az utak az esős időben járhatatlanak voltak, a gépjárművek felhasogatták £ földet, derékig ért a sár. Ma kövezett utak vannak, az egyetlen salakosat jövőre be­tonozzák, korszerű épületek, csempézett öltözők és fürdők műhelyek, melegedőhelyiségek épültek, csinos ebédlő áll a dolgozók rendelkezésére. — Ezek a munkavégzés tár­gyi feltételei. És a személyiek? — Alap- és középfokú szak- tanfolyamokat indítottunk be. itt képezzük ki szakmunká­sainkat. Embereinket megbe­csüljük, fluktuáció csak akkor van, amikor az üzembővítés­sel egyidőben munkásokat ve­szünk fel — mondja a telep­vezető. Sokat segít az üzem a falu­nak is. A tavasszal ismét épít­kezésbe kezdenek, s ha az épít­kezést befejezik, ötven asszony és lány talál munkát a tele­pen. Nagy Lajos, az. üzem KISZ-titkára most csatlakozik kis társaságunkhoz, hamaro­san bekapcsolódik a beszélge­tésbe: — Nem jöttek el, pedig meg­Forradalmi krónika 1919 JANUÁR S. A Somogyvármegye tudósítása szerint az SZDP-nek a megyében 43 873 tagja volt. 6-7. A Szociáldemokrata Párt megyei értekezlete. 12. A FÉK ŐSZ által egybehívott országos cselédkongresz- szuson a legradikálisabb követeléssel a somogyi küldöt­tek léptek fel. A somogyi cselédeik bérköveteléseit Lo- zsics Lajos (Lengyeltóti) terjesztette elő. 12. A Nemzeti Tanács helyébe új Munkás- és Nép tanácsot választottak Iharosbeiényben. 25. A Somogyi Hírlap e napi számában Latinka Sándor cikket írt. »A tüzes trónon megégetett Dózsa György hamvaiból virágzott ki a magyar szabadság... A for­radalom lehúzta az ezer holdasok lábáról a csizmát, amellyel évszázadokon keresztül rúgtak, és végre em­berré lett a cseléd is. Edílig csak rablánc volt számunk­ra, ezután azt akarjuk, hogy a föld a dolgozó munkás- népnek teremjen« — írta cikkében. 25. Latinka Sándor Búza Barnához írt levelében az aláb­biak olvashatók: »Az ezerholdasok között szállóige lett: »Inkbáb pusztuljon a termés, de nem lesz úgy, ahogy a cseléd akarja, majd meglátjuk, ki döglik meg előbb.« 31. A Somog3ri Hírlap e napi számában arról írt, hogy az uradalmi cselédek igen jelentős támogatást kaptak bérharcaikhoz a Kaposvári Munkástanácstól. Címzett: az egész társadalom A MAGYAR MEZŐGAZ­DASÁG ma a lakosság 30 százalékát foglalkoztatja, a nemzeti jövedelem 28 százalé­kát állítja elő, és megtermeli az ország ellátásához szükséges élelmiszerek 95—97 százalékát. Mivel íredig hazánkban az éle­lemre adott pénznek a lakos­ság költségvetésében még döntő szerepe van, ez azt jelen­ti, hogy minden második fo­rintot mezőgazdasági eredetű cikkekre adnak ki az emberek. Ezen túl pedig ugyanez a me­zőgazdaság adja összes expor­tunk egy negyedét, a tőkés ex­portunk 35 százalékát, de a fejlett tőkés exportnak (»ke­mény valuta!«) már a 45 szá­zalékát. Közben pedig a mező- gazdaság a termelési célú álló­alapoknak 24 százalékát hasz­nálja, és a termelési célú im­portból csak 18 százalék ere­jéig részesedik. Ez a tömör számsor talán bizonyítja, hogy a mezőgazda- sági termelés föllendítésének érdekeltje, haszonélvezője az egész magyar társadalom. De már itt, azonnal meg kell mondani, hogy ez nem jelenti az ipar »degradálását«, nem jelenti azt, hogy az ipar fej­lesztését mellőzhetnénk. Az ipar fejlesztése azonban lét- fontosságú a mezőgazdaság oldaláról nézve is. Miért? Azért, mert a mező­gazdaság már régen nem »ol­csó Iparág«, már régen nem lehetséges a földek hozamát csupán a paraszti szorgalomra, hozzáértésre alapozva fokozni. Berend Iván és Csendes Béla számításai szerint hazánkban a mezőgazdaság — rossz szó, de legalább tömör — »tőkeigénye« háromszorosa a könnyűiparé­nak, kétszerese a gépiparénak, de még a vaskohászat tőke­igényénél is 30 százalékkal több. A mezőgazdaságot lénye­gesen ebből a szempontból csak az energiaipar és a bá­nyászat múlja felül. A terme­léshez egyre, több beruházásra és egyre több iparcikkre van szükség. EZ AZ A PONT, ahol már a másik. ódáiról cimzett, érde­kelt az egész társadalom,. A paraszti termelés eddigi, dina­mikus fejlődésének ütemét to­vábbra akkor tudjuk biztosíta­ni, ha segít az egész népgazda­ság. Ezt a »mezsgyéken be­lül« már nem lehet megolda­ni! Az ipar, a népgazdaság eddig is segített. Több ma a gép a földeken, vastagabban szórjuk a műtrágyát, korszerűbb istál­lókban állnak a tehenek. Köz- gazdasági nyelven szólva ez azt jelenti, hogy a mezőgazda­sági termelés értékén belül az ipari eredetű anyagok felhasz­nálása az 1950. évi tíz százalék­A* év Üzemeink, vállalataink új gazdasági évet kezdtek. Az a tapasztalat, hogy az indulás hatással van az egész évi mun­kára. Most különösen számít, milyen a nekirugaszkodás, hi­szen a határidők megtartását szigorúbban veszi a kereske­delem. Több' üzemnél, válla­latnál és a kaposvári • Latinka Tsz-ben érdeklődtünk arról, milyen volt az új év első mun­kanapja. A legtöbb helyen január 2-a olyan volt, mint a többi nap. A Kaposvári Ruhagyárban azt mondták, észre sem vették, hogy közvetlenül az ünnepek után vannak. A szalagok tel­jes erőbedobással dolgoznak. Tulajdonképpen ott folytatják, ahol decemberben abbahagy­ták. Szerződéseik úgy szólnak, hogy az első negyedévben kell szállítaniuk a készárut. Hasonlóan nyilatkoztak a Kaposvári Bútoripari Válla latnál és a Somogy megyei Fi­nommechanikai Vállalatnál is A hideg ellenére sem volt szá­mottevő a hiányzók száma. A Bútoripari Vállalatnál egyébként az új év első mun­kanapja új garnitúra ^árta­nának kezdetét in iHerdette Hozzáfogtak a Boglárka elne­vezésű lakószobaberendezés munkanapja Teljes üzem a ruhagyárban — Üj termék a Bútoripari Vállalatnál — Előkészületek a kertészetben készítéséhez. Már az első. ne­gyedévben 700 garnitúrát ad­nak át belőle a kereskedelem­nek. A Villamossági Gyárban volt egy kis zökkenő. Ez főként abból adódott, hogy a most bevezetett 44 órás munkahét miatt megváltozott munkaren­det még nem szokták meg a dolgozók, azonkívül a hideg miatt késtek egy keveset az autóbuszok. A Mezőgépgyárban nem volt tegnap termelés, s nem is lesz egészen e hó 6-ig. Az idén életbe lépett 44 órás munkahét szabad szombatjai­ból kaptak meg ugyanis néhá­nyat az üzem dolgozói. Addig, amíg a jól jött szabad idő le nem jár, leltároznak az arra 'kijelölt személyek. A pihenő napokon erőt gyűjtőn k a dol­gozók — mondta az igazgató. Az idén igém nagy feladatok várnak rájuk: hetvenhét he­lyett száztizenhétmillió forint értékű árut kell előállítani ük. A kaposvári Latinka Ter­melőszövetkezetben tegnap 8 többi téli hétköznaphoz ha­sonlóan láttak hozzá tenniva­lóikhoz az emberek. A hajta­tóházban kikelt a paradicsom, a paprika, a saláta és más korai kerti növény magja, a tagok közül többen a meleg­ágyak előkészítésével foglala­toskodtak. A gépek, fogatok trágyát hordtak, és üzemelt a homokbánya is. Innen csupán decemberben 750 köbméter homokot szállítottak el. Foly­tatódott az építkezés Péter- pusztán: két sertésfiaztató be­fejezésén dolgoztak az embe­rek. A magtárakban a" csöver kukoricát morzsolták. A tér melőszövet kezeiben elmond ták, hogy csakúgy, mint az óév végén, mast is mindenki számára biztositanai-: munka ’ehetőségeket, aki azt. kéri.- A? irodában, miután a leltározás zömével még az ünnepek kö­zött végeztek, már az Idei ter­vek készülnek az alapok "bhez már megvannak, bisaen 17. ÍH'ó’ é«’4 . V*r>~ ' (Hernesz—Szegedi) ról 1967-ig 37 százalékra, azaz csaknem négyszeresére növe­kedett. A fokozódás tendenciá­ja pedig minden központi szándék és elhatározás szerint tovább emelkedik. Mihez is kell tehát ez a se­gítség, hol is tartunk ma a me­zőgazdaságban ? A kenyérgabona-kérdést meg- oldottu-r, a lakosság kenyere biztosítva van. A továbbiak­ban két fő gondot kell meg­oldanunk. Egyik, és a kisebbik az, hogy amit megtermeltünk — főleg a zöldséget, gyümöl­csöt, bort —, azt nem tudjuk kellőképpen tárolni, hűteni, csomagolni, szállítani még a belföldi piacokra sem, a kül­földiekre meg különösen nem. Vagyis ki kell építenünk a kapcsolódó és járulékos beru­házások széles hálózatát. A másik gond bonyolultabb. Ügy lehetne ezt a legtömöreb­ben summázni, hogy mi a saját életszínvonalunkhoz képest sok húst fogyasztunk, de nagyon kevés tejet, tojást, sajtot. Így egész fehérjefogyasztásunk el­marad a nekünk megfelelő színvonaltól. Van ennek egy olyan oldala is, hogy mi a marhahúst drágán termeljük, de viszonylag olcsón adjuk, a baromfit, tojást olcsóbban ter­meljük, de viszonylag drágán adjuk. Az igazi ok azonban mélyebb. Állattenyésztésünk állandó kérdőjele a takarmányellátás. Vagyis elkellene már végre érni, hogy megtermeljük a ku­koricát is, hogy ne a külföldről begördülő vagonoktól függjön, meghíznak-e a disznók, ad­nak-e tejet a tehenek. A falat végeredményben át is törhet­nénk, csupán gépeken, de még inkább műtrágyán múlik, hogy a mai 16—17 mázsa helyett 22—24 mázsa kukoricát termel­jünk holdanként. Ha pedig már van takarmányunk, akkor az állatokat is korszerű istál­lókban kellene elhelyezni, a folyamatok jó részét gépesíte­ni és így olcsón termelni. A felfutásból ami tej, tojás, ba­romfi, sertéshús származna, az nagyon ránkférne, hogy elfo­gyasszuk idehaza, a marhahús­többletet pedig még a mai nem túl rózsás piaci viszonyok kö­zött is elhelyezhetnénk kül­földön. De mindehhez pénz kell, sok pénz. A mai szándékok szerint a kö­vetkező ötéves tervben lénye­gesen fokoznánk a műtrágya- ‘ermelést, folyamatosan kielé­gítenénk a mezőgazdaság gép­igényét, biztosítanánk a szük­séges anyagokat és kapacitást az állati férőhelyek építéséhez és minél többet megvalósíta­nánk a hiányzó járulékos és kapcsolódó beruházásokból. Persze, egy ötéves terv most, az új mechanizmus viszonyai között már nem olyan közpon­tosán érvényesül, mint ko­rábban. Az anyagi eszközök­nek ugyanis áz állam csak egy részét vonja a saját kezébe, a többivel a termelő^ szabad n rendelkeznek. A vállalatok is. a tsz-ek is. Ez azt jelenti, hogy a tsz-ek nem bizonyos, hogy megveszik azokat a gépeket, amelyeket a kükoriratörésre rendeltünk. Lehet, hogy valami mást akarnak. Ugyanakkor pedig nem bizonyos, hogy vál­lalati erőből éppen a bet na-él­gyártásét fokozzák majd, pedig az istállóépítés meggyorsításá­nak ez az egyik kul-skérd se. A döntés szabadságát senki nem akarja korlátozni, a terv azon­ban bizonyos ösztönzői: t tar­talmaz majd, hogy a fejlődés ott következzék be, ahol a legkívánatosabb. ÍME TEHÁT. Á CÍMZETT, az egész társadalom elkap­ta a levelet, sőt »vetU a 'ápol«. Az előjelek a kívánt • "ha mutatnak. F.z‘ örömmel f •v.d- ja a parasztság. Mi pedig re­méljük. hogy a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődése még, a várakozásokat is felül­múlja és — íó érte! mhen — k • ‘is eg e -lboiítja maja!

Next

/
Thumbnails
Contents