Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-31 / 25. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1969. január 31. Seljepin 1 m r m kairói beszéde Alekszandr Seljepin. a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke fel­szólalt az Arab Szakszerveze­ti Szövetség kairói kongresz- szusán. Hangsúlyozta: Nem szabad megengedni, hogy az izraeli provokációk következ­tében a közel-kelet térsége súlyos nemzetközi összetűzés színhelyévé váljék. Kijelen­tette, hogy a szélsőséges iz­raeli vezetők állításai ellené­re az idő egyáltalán nem Iz­rael javára dolgozik. Először is — mondotta — az arab országok és hadseregeik vé­delmi potenciálja napról napra erősödik. Másodszor: Izrael nemzetközi elszigetelő­dése fokozódik és Izraelt ma már olyan körökben is elíté­lik, amelyek nemrég még tá­mogatásukról biztosították. Harmadszor: a megszállt arab területeken növekszik a la­kosság igazságos harca. A szónok befejezésül a szovjet nép támogatásáról biz­tosította az arab népek igaz­ságos harcát A szocialista országok főügyészeinek tanácskozásáréi Bulgária, Magyarország, Lengyelország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia főügyészei január 28-án és 29-én értekezletet tartottak Berlinben. Az értekezletről kiadott közlemény szerint a részve­vők munkájukban a háborús bűntettek és az emberiség el­len elkövetett bűntettek üldö­zésének és megtorlásának jogi alapjaiból indultak ki. Ezeket a jogi alapokat a nürnbergi ítéletben fektették le. A fő­ügyészek felhívták a figyel­met arra, hogy Nyugat-Né- metországban a legkülönbö­zőbb módon igyekeznek két­ségbe vonni a nemzetközi jog azon rendelkezéseit, amelyek a háborús bűntettek és az emberiség ellen elkövetett bűntettek üldözésére vonat­koznak. Az értekezlet részve­vői egyöntetűen azt a véle­ményeket juttatták kifejezés­re, hogy intézkedéseket kell tenni a náci és háborús bű­nösök védelmét célzó neoná­ci mesterkedések meghiúsítá­sára. Országos védelmi tanács alakult az EAK-ban Gamal Abdel Nasszer. az Egyesült Arab Köztársaság elnöke rendeletet adott ki az EAK országos védelmi taná­csának megalakításáról. Ez lesz az ország legfelső nem­zetbiztonsági kérdésekkel fog­lalkozó szerve — közli az A1 Ahram. A tanácsban maga Nasszer elnököl. Tagjai Anvar Szadat, Husszein E l-Satei és Ali Szabri, az Arab Szocialista Unió legfelső végrehajtó bi­Kinek all érdekében ? CUl PRODEST? KINEK ALL ÉRDEKEBEN — így tették fel a kérdést már a ré­gi Rómában is, ha különösen bonyolult ügy szövevényéhez érkeztek. Helyénvaló ugyanilyen nyíltsággal feltenni a kérdést: kinek áll érdekében, hogy Csehszlovákia az állandósult feszültség légkörében éljen? Kinek áll érdekében, hogy Prágában megnehezüljön égj’ valóban szocialista konszoli­dáció kibontakozási folyama­ta? A kérdés annál inkább jo­gos, hiszen az elmúlt hét vé­gén jobboldali erők provoka­tív megmozdulásairól érke­zett hír a csehszlovák főváros­ból. Ürügynek használva a szerencsétlen diák. Jan Pa­lack tűzhalálát, utcai tünte­téseket és rendbontásokat szerveztek. Vagyis a tűznél — amelynek fellangolási kö­rülményei egyelőre több mint rejtélyesek — saját politikai pecsenyéjüket akarták meg­sütni. A nagj'obb zűrzavarnak csupán határozott adminiszt­ratív eszközökkel lehetett ele­jét venni. A jobboldali erők, amelyek láthatóan tartottak a húr túl taszításéból kirobbanó konfliktustól, ennek nyomán a taktikai visszavonulást vá­lasztották. Ezt megelőzően ul­timátumokkal bombázták a párt és állatni vezető szerve­ket, olyan követelésekkel, amelyek egyike-másika szé­pen hangozhat, de teljesítése nem tartozik a jelen realitásai közé. Ilyen törekvéseik pél­dául a pártkongresszus és a választások szinte azonnali megtartása. Még a politikai analfabétáknak is látniuk kell. hogv ezeknek, az egyéb­kén* szükséges folyamatok­nak idő előtti megrendezése a kiélezett légkörben, megfe­lelő program nélkül: nem a rendezés, hanem a zűrzavar elmélyítését szolgálná. Él­nünk kell a gyanúperrel, hogy egyesek saját pozícióikat sze­retnék biztosítani, mielőtt jobboldali platformjuk még inkább lelepleződnék. Érdemes idézni egy való­ban mértékadó véleményt, Strougalnak, a CSKP KB tit­kárának minapi kijelentését: »Véleményem szerint a kong­resszusnak mindenekelőtt ab­ban a tekintetben kell majd állást foglalnia, hogyan to­vább követel iV az embe­rek a tqr^-Hqlom és a kommu­nisták többsége Meg kell mondanunk véleményünket és el son tolásainkat gazdasági életünk további feilődéséről is, meg kell mondanunk, mi lesz a gazdasági reformmal, a dolgozók tanácsaival, a poli­tikai rendszer értelmezésével és nem utolsósorban meg kell fogalmaznunk, hogyan szán­dékozunk megvalósítani a párt vezető szerepét... E kér­dések megoldása nélkül nem mehetünk a kongresszus elé, ha azt akarjuk, hogy az való­ban kongresszus legyen és tel­jesítse feladatát«. Hangsúlyozni kell ugyanak­kor, hogy az elmúlt hétvége rendbontó akciói lényegükben csupán Prágára összpontosul­tak, s a lakosság túlnyomó többsége távol tartotta magát a zavargóktól. Lassan maguk­ra találnak azok az egészséges erők, amelyek következetesen valóra kívánják váltani a párt tavaly januárt és novemberi plénumainak határozatait, a közben előadódott torzuláso­kat kiküszöbölve. A milícás- ták előtt elhangzott, mér idé­zett Strougal-beszéd szerint a párt a válságos helyzet leküz­désének módját a központi bi­zottság politikájáért síkraszál- ló, egészséges erők összefogá­sában és a rájuk támaszko­dásban látja. Ez az összefogás azonban nem megy a megfe­lelő elhatárolódás nélkül. El­határolódást jelent mindazok­tól. akik meg akarják torpe­dózni a helyes politikát, bár­milyen megtévesztő jelszava­kat hangoztassanak. A csehszlovák belső hely­zet természetesen nem vá­lasztható el az eu rópai és a nemzetközi politikától. Vélet­len-e, hogy Nyugat-Németor- szág területén, a csehszlovák határoktól alig negyven kilo­méternyire nagyszabású ame­rikai hadgyakorlat kezdődött, amelynek során a »feltétele­zett ellenségebi támadták. A NATO ülésein a csehszlovák helyzetet használják indokul a fokozott militarizáláshos, s szinte csepp a tengerben, hogy a Szabad Európa Bizottság ugyanilyen jelszavakkal gyűjt dollárokat a rádió fenntartá­sához. CUI PRODEST? Ogy gon­doljuk, hogy mind a csehszlo­vák népnek, mind a csehszlo­vák nép igazi barátainak az az érdeke, hogy a viszonylag hosszú kritikus időszak után megszilárduljanak a szocialis­ta vívmányok és a korábbi hi­bákat mellőzve, lendületes di­namizmussal folytatódjék a szocialista építés. A jobboldali erőknek az országon belül és a nemzetközi reakció külöcrhöző osztagainak annál inkább ér­deke a zűrzavar tartósítása. Minél többen, minél előbb és minél határozottabban is­merik fel ezt az alapigazsá got. annál gyorsabban fog végbemenőd a szükséges szo­cialista kibontakozás. zottságának tagjai, a külügy- és a belügyminiszter, a fel­derítő szolgálat vezetője és a fegyveres erők vezérkari fő­nöke. Az országos védelmi tanács előreláthatólag a jövő héten ül össze először. Borman Európába indul Nixon amerikai elnök csü­törtökön újságírók előtt kije­lentette, hogy Frank Borman, az Apollo—8 űrhajó parancs­noka vasárnap nyugat-euró­pai körútra indul. Látogatá­sa során nyolc államot keres fel, de lehetséges, hogy to­vábbi országokat is beiktat­nak az útiprogramba. Bor­man közölte, két társa: Ja­mes Lovell és William An­ders azért nem tudja őt elkí­sérni, mivel már gyakorolnak az Apollo—11 repülésére. Ez történt Sztálingrádnál (3.) Parlamenterek 1943 januárja a Volga pari­ján látszólag nem bővelke­dett eseménye.: a-u. A doni frontszakasz csapatai Rokosz- szovszkij tábornok parancs­noksága alatt (a 6. német hadsereg teljes bekerítése után a hadműveletben részt vett egységeket egy frontba fogták össze) tovább har­coltak, hogy a bekerített had­seregcsoportot felmorzsolják. Az egyre gyengülő ellenség minden vesztesége ellenére eszeveszetten ellenállt. Fegy­verbe állították az utolsó tartalékokat — a harcképte­len katonákat, betegeket és sebesülteket is. Január 8-án a szovjet pa­rancsnokság parlamentereket küldött Paulus törzskarához javasolva a bekerítetteknek, hogy adják meg magukat. A hitleristák azonban visszauta­sították az ultimátumot. Janiár 10-én csapataink parancsot kaptak a bekerített hudseregcsoport likvidálásá­ra. Már január 25-én sikerült két részre, egy északi és déli részre osztani a »katlant“. Elérkezett január 31-e. A hadsereg törzskara a lövész- árkokból már régen átköltö­zött Sztálingrád egyik elővá­rosába. Beketovkába. Ekkor már szinte minden éjszaka al- hattunk. Ezen a napon is hajnalban keltünk, mint rendszerint. A tisztek rendbe hozták magukat, én éppen borotválkoztam. Egyszeriben feltárult az ajtó és a hadsereg törzskará­nak főnöke, Lasakin tábornok lépett be. — Tolmács, hozzám! Azonnal jelentkeztem. — Egy pillanat alatt legyen) kész, és indulunk — mondot­ta a tábornok és eltűnt. Gyorsan letöröltem még bo­rostás arcomról a szappanha­bot és a tábornok után ira­modtam, menet közben gom­bolgatva bundámat. c,_:szkm tábornok házánál az utca szo­katlan képet mutatott: ott állt a hadsereg szinte egész sze­mélyautó-parkja, hosszú sor­ban álltak a gépkocsik. Alig foglaltam helyet az egyik autóban, máris megindult a kocsisor. — Mi történt — kérdeztem Laszkin segédtisztjétől, aki a kocsiban maradt. — Sztálingrádba megyünk Paulusért. — És elmesélte a részleteket Az elmúlt éjsza­ka a hadseregünkhöz tartozó tengerészgyalogos dandár ka­tonái szorosain körülzárták a 6. hadsereg törzskarát. A né­metek arra kérték parancs- sokságunkat. küldje el képvi­selőit, hogy tárgyaljanak a megadásról. Megadás ,.. Milyen zenéje van ennek a szónak. Paulus törzskara azonban azt a fel­tételt szabta, hogy a szovjet parlamenter rangban leg­alább tábornok legyen és fel­tétlenül Rokosszovszkijt kép­viselje. A választás Laszkin tábornokra esett. íme, itt állt előttünk Sztá­lingrád. a sokat szenvedett hős város. Egyszeriben kiderült, hogy nem is olyan köninyű feladat felkutatni az ostromlott el­lenséges vezérkart. A térké­pen ugyanis gondosan fel volt tüntetve, de hogyan lehetett vcána megtalálni ezen a tere­pen, ahol a halál és a pusz­tulás uralkodott! A legponto­sabb vezérkari térképek sem nyúithattak segítséget» sem­miféle támpont nem maradt. Köröskörül, amerre a szem ellát, mindenütt szétzúzott kő, megsemmisített acél he­vert és a hó végérvényesen felismerhetetlenné tette az utcák arculatát. Soltéig keringtünk, egy re- másra kérdezgetve a szembe­jövő katonákat. Olykor né­i..evekkel találkoztunk, fegyveresek . ..Lak, takarók­ba bugyolálva, otromba mű­anyag csizmákat viselteit. Rá se hederítve a szokatlan gép­kocsi-karavánra, mint a holdkóros'ok, baktattak vala­hova. Megpróbáltunk szóba elegyedni velük, de apa- tikus tekintetük sem­mit sem árult el. A mély hóban kitaposott keskeny l, »vények hol szétfutottaík, hol ismét találkoztak: így volt ez mindenütt. Szétrom­bolt vagy teljesen ép tanítok és ágyúk — egy csepp ben­zin, egyetlen töltény nélkül. Chlorodont fag'krémtubusok, ólomsúlyú, egyáltalán nem habzó szappan darabkái. Pisztolyok, géppisztolyok, puskák, acélsisakok, távcsö­vek, különféle ruhadarabok. És még valami... Eleinte azt hittük róla, hogjr téglahaimaz. Amikor az­tán az egj-ik megállónál kér- dezősködés közben Itiszáll- tunk a kocsiból, valaki esiz- niájával megrúgta a fagyos havat. Kiderült, hogy nein téglatörmelék van alatta, ha­nem holttestek. A hitleristák rengeteg holttestet hagytak maguk után. Holttestek, holt­testek mindenütt. Soha a há­ború végéig egyetlenegyszer sem láttam annyi tetemet. . . .. . Félkörben álltok tank­jaink és közöttük 45 millimé­teres ágyúk. Az ágyúk csöve egyetlen pontra irányult — egy hatalmas épület romjai­ra. Valamikor ezt az épületet áruháznak nevezték. Az ágyúk csövénél szinten fél­körben szorosan egymás mel­lett álltak kigombolt töltény- táskákkal és lövésre kész géppisztolyokkal a hitleris­ták. Ez volt Paulus törzskara. V. Sztyepanov KÖVETKEZIK: »AM ZIEL!« Újabb sztrájkok Olaszországban Az olasz utcák és iskolák csütörtökön szinte elnéptele­nedtek, miután az ország nagy részében általános sztrájkot kezdtek a tanítók, valamint a benzinkutak keze­lői. Számos ülősztrájk, illetve felvonulás volt több olasz vá­rosban, így Milánóban, Tori­nóban, Bolognában, Trieszt­ben, Velencében, Firenzében. A máskor oly zajos Róma is szokatlanul csendes volt csü­törtökön. Az ország 40 000 benzinkútja közül mindössze néhány száz tartott nyitva, hogy az orvosejk gépkocsijai­nak üzemanyag-szükségletét kielégítse. A csütörtöki sztrájkok na­gyobb rendbontás nélkül foly­tak le, csupán Nápolyban volt hevesebb összecsapás baloldali diákok és a rendőr­ség között, amikor több száz diák kísérletet tett arra, hogy megtorlásként az újfasiszták által néhány nappal ezelőtt a város egyeteme ellen vég­rehajtott támadásra megost­romolja az újfasiszta párt ná­polyi székházát. A volt osztrák belügyminiszter pere Á bécsi esküdtszék előtt csütörtökön megkezdődött Franz Oláh volt belügymi­niszter és szakszervezeti el­nök pere. A Szocialista Párt egyik hajdani vezetőjét mil­liós sikkasztásokkal és csa­lással vádolják. A perben egy sor ismert politikust hallgat­nak ki tanúként. Oláh vezető szakszervezeti funkcionárius­ként az 50-es években éles kommunistaellenes fellépé­seivel vált ismertté. A parla­ment alelnöke, majd a szak- szervezeti szövetség elnöke és belügyminiszter lett. Amint utóbb kiderült, ezek­ben az években önhatalmúlag A nemzetközösség és ]\agy-Britaniifa használta fel a szakszerveze­tek vagyonát. Titkos anti- kommunista szervezetet, va­lamint cégeket alakított, ame­lyek a többi között illegális fegyverszállításokkal foglal­koztak 1956-ban, a magyar- országi ellenforradalom ide­jén. Oláh megvásárolt pártja, illetve a saját politikai ambí­ciói számára két bécsi bul­várlapot, az Expresst és a Kropenzeitungot. Belügyminiszter korában a vádlott nyilvánosságra hozta, hogy. a hatóságok több száz­ezer, a náci időkből szárma­zó úgynevezett spicli-aktát őriznek és gj’arapítanak to­vább, amelyek a legkülönbö­zőbb párti. ű osztrák köz­életi szereplőkre vonatkozó bizalmas adatokat tartalmaz­nak. Mint a szocialista párt­vezetés tagja, titokban egy­millió sehillinget bocsátott a szélsőjobboldali Szabadság- párt rendelkezésére. Manipu­lációit megsokalva pártja Olahot 1964-ben visszahívta funkcióiból, majd kizárta. A nemzetközösség Londonban megtartott legutóbbi értekezletén a rhodesiai problémán kívül a be­vándorlás» a nigériai helyzet és egyes világgazdasági kérdések te­kintetében sem sikerült a részve­vőknek megállapodniuk. Mindin­kább nyilvánvalóvá válik, hogy Nagy-Britannia egyre kevésbé ve­szi figyelembe a nemzetközösség tagállamainak érdekeit és magára a közösségre is egyre inkább a > széthúzó erők a jellemzők* A folyamatot jól szemlélteti a nemzetközösség és Nagy-Britannia külkereskedelmének alakulása, kü­lönösen ha az elmúlt ííz év kereszt- metszetében vizsgáljuk ezeket a kapcsolatokat. A nemzetközösség tagállamainak exportjában csökke­nő hányaddal szerepel a Nagy-Bri- tanniába irányuló tétel, ugyanak­kor Nagy-Britannia sem törekszik a munkamegosztás elmentésére. Figyelemre méltó viszont, hogy az említett időszakban a Dél-afrikai Köztársaság külkereskedelme fej- •dött Nagy-BritanniávaL Ilyen körülmények között érthe­tővé válik, hogy miért került sor a londoni értekezletet követően Arushában a kelet-afrikai országok és az Európai Gazdasági Közösség közötti tárgyalásokra és miért ér­zik felbátorítva magukat a Dél-af­rikai Köztársaság, valamint Rhode­sia fajvédő kormányai. Franco és az újságírók Franco tábornok szerdán, a sajtó napja alkalmából fo­gadta a külföldi sajtó képvi­selőit. A fogadáson a 76 éves diktátor mindössze néhány szót mondott Azt a reményét fejezte ki, hogy »az ország­ban történt eseményeket a külföldi sajtó nem használja fel szenzációként«. Madridban egyébként tart­ják magukat a találgatások, amelyek szerint a rendkívüli állapot kihirdetésében szere­pet játszott az agg diktátor meggyengült egészsége is. Ér­tesülések szerint rendszere­sen kap stimuláló injekciókat és a kormány ülésein legfel­jebb egy óra hosszat vehet részt. Az AP tudósítója szerint a 76 éves Franco reszkető han­gon ''«szélt. Az amerikai tu­dósít’ »I'm tartja lehetetlen­nek. ir.gy a spanyol diktátor Parkinson-kórban szenved.

Next

/
Thumbnails
Contents