Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-05 / 3. szám
Vasárnap, 1969. január 5. 3 SOMOGY! NÍPtAP A miniszterhelyettesi értekezlet megállapítása: Kívánatos a megye erdőgazdaságának, faiparának mielőbbi fejlesztése JÓ ÚTON HALAD A MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBERKÉPZÉS Mezőgazdasági pilóták továbbképzése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium repülőgépes növényvédő állomásának kaposvári bázisán — Kaposújlakon — minden évben megrendezik a mező- gazdasági pilóták továbbképzését. A múlt év utolsó hónapjaiban két turnusban összesen nyolcvanketten indultak az előkészítő tanfolyamon, hogy eredményesen megvédhessék “-jogosítványukat-« és a repülőgép vezetéséhez szükséges szolgálati igazolványukat. A rendelkezések szerint ugyanis minden évben bizonyítaniuk kell, <MTI-rotd, Bajkor József felvétele) hogy alkalmasak ennek a felelősségteljes munkának az ellátására. A továbbképzésen a mező- gazdasági pilóták tovább bővítették ismereteiket. A továbbképzést Szerencsés András főpilóta és Császár Károly vezette. Az idén tovább folytatódik a mezőgazdasági repülőflotta pilótáinak továbbképzése. Kaposújlakon a tervek szerint még ebben a hónapban újabb tanfolyam kezdődik. Képünkön: a rádiónavigációs ismereteiket gyakorolják egy AN—2-es repülőgép pilótafülkéjében. Javuló ‘ Öreglakon Egy szülői értekezlet tapasztalataiból MINDÖSSZE HÁROM ÉVE kezdte meg a fiatalok oktatását az öreglaki szakmunkás- képző iskola. Hallgatóinak zöme falusi fiatal, akik a mezőgazdaságban akarnak szakemberekké válni. A tanulók többnyire kertészkedő tsz-ek- től ‘kerülnek az iskolába. A fiatal oktatási intézmény igyekszik a körülményeknek megfelelő képzettséget nyújtani; azt akarják elérni, hogy a hallgatók vizsgáik után a szükséges ismeretek birtokában vállalhassák a rájuk bízott szakmai feladatokat. Bár az igyekezet megvan az iskola tantestületében, eredményeket is felmutatnak, mégsem kapunk teljesen kedvező képet a hallgatók képzéséről, ha közelebbről vizsgáljuk annak körülményeit. Az iskola évenként háromszor tart szülői értekezletet, s azon a szülőkön kívül az érdekelt gazdaságok vezetői is részt vesznek, hogy megismerkedjenek a szakmunkásképzésben fölmerült problémákkal. A legutóbbi értekezleten a hozzászólások és vélemények a vártnál több hiányosságot hoztak felszínre. Sok szülő fölvetette, hogy a bent lakó tanulók ellátása nem kielégítő. Bár eddig sem volt megfelelő tánsalgóhelyi- ség, a hálószobákban csak egy villany égetését engedélyezték azzal a magyarázattal, hogy a hálószoba alvásra szolgál és nem olvasóterem. A fűtésre is panaszkodtak. Este még megfelelő az átlagos hőmérséklet, de éjszakára annyira kihűlnek a hálószobák, hogy a hidegtől nem lehet nyugodtan pihenni. A szakmai oktatással szemben is hangzottak el bíráló vélemények. Több szemléltetésre volna szükség. A gyerekeket nem nevelik kellően önállóságra. Általános panasz, hogy a tanulók 70—80 százaléka nem ismeri meg oly mér- fgkher a szakmát, s nem rendelkezik olyan gyakorlattal a vizsgák után, hogy biztonságosan vállalkozhatna önálló feladatok ellátására. Ugyanakkor azt is fölvetették, hogy a tsz-ek nem támogatják megfelelően a végzett szakmunkásokat. Sok termelőszövetkezetben azt tartják, hogy a szakmunkásiskolából kikerült hallgatótól — megfelelő gyakorlat nélkül is joggal elvárható a szakma tökéletes ismerete. a helyi Állami gazdaságtól IS több segítséget várnak. Szakembereik megtehetnék, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a hallgatók gyakorlati képzését Sajnos előfordul, hogy a gazdaság kiszállítja a tanulókat munkára, visszaszállításukról azonban már nem gondoskodik. Emiatt többen megfáznak, megbetegednek. Nincs rendjén, hogy a tanulók gyakorlati oktatására kijelölt gazdasági dogozók esetenként nyomdafestéket nem tűrő hangot használnak. Sokan kedvetlenül végzik feladataikat, mert úgy órák, hogy nem minden esetben veszik figyelembe a szakmai jelleget, és sokszor kapnak olyan feladatot amely nem gyarapítja ismereteiket Völgyesi János, az állami gazdaság igazgatója az észrevételekre válaszolva elmondta, hogy technikai nehézségek és szervezési problémák miatt valóban előfordulhattak hibák. De ígérte, hogy a tantestülettel összefogva mindent megtesz a körülmények javításáért Biztosította az iskolát hogy ha szükségessé válik, akkor szakemberekkel és technikai berendezésekkel az eddiginél is nagyobb támogatást fognak nyújtani. Dancsó József, az iskola igazgatója szerint a nehézségek legfőbb okozója az volt, hogy működésük óta egy szakoktatóval dolgoztak, de őt is az állami gazdaság biztosította- Ez a probléma már megoldódott mert december elején a megyétől egy kisegítő oktatót kaptak A feltételek további javulását jelenti az is, hogy 1969. január 1-től új főhivatású nevelő áll munkába. REMÉLHETŐ, hogy a szülői értekezleten fölmerült eeészséees észrevételek hatására folytatódik a javulás, s a szülők, a tsz-vezetők és az iskola tantestületének összefogásával megszüntetik a hibákat, ily módon lehetőség nyílik olyan szakmunkások nevelésére, akik helytállnak a kertészeti termelésben. — Erdőben szegény, fában gazdag ország vagyunk! Ezt a tréfás, de nagyon találó megállapítást tette Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára azon a tanácskozáson, amelyen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői Somogy erdőgazdaságának, faiparának helyzetét, fejlődésének lehetőségeit vitatták meg. Zelnik Sándor és Németh Vilmos, az erdőgazdaságok vezetői pedig arról számoltak be, hogy ők és dolgozóik is fájó szívvel látják, mint megy veszendőbe az erdőn a drága fa — évente mintegy 10—15 000 köbméter! —, összegyűjteni viszont nem érdemes, mert eladni, feldolgozni nem tudják. Nem mai s nem is csak somogyi gond ez. Az illetékes szakemberek már régóta látják: országunk fafeldolgozó ipara nem tartott lépést az erdőtelepítésekkel, az erdőgazdálkodással, s a faipar — bár némi fejlődés itt is van — egyre kevésbé képes a mind nagyobb mennyiségű nyersanyag feldolgozására. S ez nemcsak olyan gondot okoz, hogy drága pénzen vagyunk kénytelenek fát importálni, de azzal is jár, hogy építőiparunk gyakran faanyaghiány miatt marad el sürgős építkezésekkel, lakások, mező- gazdasági épületek befejezésével, F orgácslapépü let- elem-gyár kellene Ezért is hallgatták nagy érdeklődéssel az értekezlet részvevői Schmal Ferencnek, a MÉM főosztályvezetőjének szavait, aki a várható fejlődésről és a megoldás lehetőségeiről beszélt Megyénk erdőgazdasági, állami gazdasági, tsz-erdeiből jelenleg csaknem 400 000 köbméter fát termelnek ki évente. Ez a mennyiség 1980-ra meghaladja majd az évi 700 000 köbmétert (Sót a megye erdészetednek vezetői szerint egymillió köbméterre lehet számítani. Az ipari és tűzifát meg a faipari vállalatoknak adott anyagot leszámítva még így is jelentős mennyiség marad, amelyet érdemes helyben, illetve megyénkben feldolgozni. — Forgáoslapelem-gyárat kéül létesíteni Somogybán, hogy hasznosíthassuk az egyébként veszendőbe menő fát Ezekből az elemekből olcsóbban és gyorsabban lehet építkezni a mezőgazdaságban, s csökken a szállítási költség is. Ezenkívül arra is szükség van, hogy az erdőgazdaságok mostani kis fafeldolgozó telepei helyett kevesebb, de nagyobb kapacitású üzemeket hozzunk létre a jelenleginél alkalmasabb helyen, az erdők közelében — hangzott a javaslat Közös vállalat — vállalkozás? A tanácskozás részvevői jónak. hasznosnak tartották a javaslatot többen azonban aggályuknak adtak kifejezést hogy a megvalósításhoz szükséges pénzt honnan és miből fedezzék. Az erdőgazdaságok és a megye faipari vállalatai csak annyi pénzzel rendelkeznek, amennyi a jelenlegi munka végzéséhez elengedhetetlenül szükséges. Végül valamennyien azt javasolták, hogy fogjanak össze az erdőgazdaságok, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek s azok a vállalatok, amelyek ugyancsak érdekeltek megyénk mt- tógazdaságának fejlesztéseket, illetve azok, am:lyek az új üzem termékeit forgalomba hozzák majd. Erről beszélt Bohr.i József, a megyei tanács vb-elnö- ke, Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára, Földes László miniszterhelyettes és mások. Szavaikból az tűnt ki, hogy az új gyár' termékei, az épületelemek nemcsak a mező- gazdaságban, hanem a Balaton menti kis nyaralók építéséhez is nagyszerűen felhasználhatók. Érdekes javaslatot tett dr. Gergely István miniszterhelyettes: Érdemes 1 rinne arra is gondolni — mondotta —, hogy ez a forgácslapelem-gyár ne csak épületelemeket készítsen, hanem teljesen fölszerelt, berendezett épületeket, üzemeket is, mert ez jelentősen növelné az építőipari kapacitást s az üzem termelési értékét is. — Amikor megyénkben járt legutóbb Kádár János elvtárs, arra hívta fel figyelmünket, tegyünk meg mindent azért, hogy Somogy mezőgazdaságát mintaszerűvé fejlesszük. Ez a forgácslapelem-gyár jelentős segítséget nyújt e feladat végrehajtásához — mondotta Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. Több más ötlet, javaslat is elhangzott még Arról is szóltak az értekezlet részvevői, hogy csökkenteni kellene az erdőgazdálkodásra évenként szánt összeget, s érdemes volna azt a pénzt a faipar fejlesztésére fordítani. — Somogy fejlődése, előrehaladása érdekében, de nép- gazdasági szempontból is fontos a megye erdőgazdaságának, faiparának mielőbbi fejlesztése — összegezte az ezzel kapcsolatos vitát dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Végleges megállapodás ugyan még nem született, hiszen még igen sok a feladat e téren, mindenekelőtt számba kell venni a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, össze kell fogni az erőket. E.1 kell még dönteni, hogy közös vállalat, vállalkozás a megoldás útja, vagy pedig más anyagi erőforrásokat kell keresni! Abban viszont megállapodtak, hogy a MÉM szakemberei a megye képviselőivel együtt 1969. szeptember végéig kidolgozzák Somogy’ erdőgazdaságának, faiparának fejlesztési tervét. Teljes az egyetértés abban is, hogy a forgácslapelem-gyá- rat a negyedik ötéves tervben okvetlenül meg kell építeni, s annak legmegfelelőbb helye Marcaliban lesz. Megérdemelt elismerés Megyénk mezőgazdasági szakembereinek képzése is szerepelt a miniszterhelyettesi értekezlet napirendjén. Dr. Guba Sándor igazgató számolt be a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum munkájáról, az oktatásról, a felső- és középfokú szakemberképzésről, a szakmunkásképzésről, illetve a kutató és szaktanácsadó munkáról. A miniszterhelyettesek s a megye vezetői is elismeréssel szóltak a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum munkájától. Dr. Szűcs Kálmán, a MÉM oktatási főigazgatóságának vezetője, Fábri István, a megyei pártbizottság osztályvezetője es mások is megállapították, a technikum nagy érdeme elsősorban az, hogy olyan u. képzett szakembereket bo. ó ki, akik megyénkben és ír, sutt is megállják a helyül,: s előre viszik mezőgazda, lógunk fejlesztését. — Köszönet ezért a lelt Ismeretes munkáért. A technikum vezetői, tanárai az elmú években olyan tevékenység . fejtettek ki, hogy megérderr . a munkájuk további színvonalának emeléséhez kért és szükséges segítséget — mondotta Németh Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára. Az értekezlet részvevői kifejtették az oktatással, a szak emberképzéssel s a tovább képzéssel, valamint a kutató munkával és a szaktanács;- fejlesztésével kapcsolatos javaslataikat. Dr. Dimény Imre ezeket mondotta: — A Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum országosan is az egyik legjobb iktatási intézményünk. Szükségesnek, indokoltnak tartom a fejlesztésre vonatkozó javaslatokat Elképzelésünk szerint egész Dunántúlon itt alakítanánk ld az állattenyész<; szakemberképzés központ . Megadjuk az ehhez szüksé segítséget, s úgy végezzük a munkát, hogy a kapós: Felsőfokú Mezőgazdasagi Technikum 1970—71-ben — első l:ö zött az országban — főiske'ó.- ivá alakulhasson át — moc I dotta. Sz. L. Budapestnek is dolgoznak A Nagybajomi Építőipari Ktsz komfortrészlege eddig munkaruhákat készített. A közelmúltban áttértek a minőségi pantallók, a fiú- és férfi csizmanadrágok gyártására. Áruikat a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnak, a Pest megyei kiskereskedelemnek, a Centrum, a Verseny és még más budipesti áruházaknak szállítják. Egész évi termelési értékük négymillió forint. A részleg egy része ötszáz garnitúra ágyneműt készített az ünnepekre a Pest megyei Kiskereskedelmi Vállalatnak. K. Varga József 02320102010201
