Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-05 / 3. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 IS Vasárnap, 1969. január S. Korunk betegsége: az infarktus JOGÁSZUNK VÁLASZOL JAR-E GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY ANNAK A DOLGOZÓ NŐNEK, AKI NAPI NÉGYÓRÁS MUNKAIDŐBEN DOLGOZIK? Több olvasónk levélben levetette ezt a problémát, ezer ismertetjük az idevonatk. c rendelkezése két: A gyermekgondozási segéi ről a magyai- forradalmi mun kás-paraszt kormány 3 19'iV számú rendelete intézkedik. A rendelet szerint annak dolgozó nőnek állapítható me gyermekgondozási segély, alti. a) a szülést közvetlenül megelőzően 12 hónapig folyamatos munkaviszonyban vagy másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt; b) munkakörére megállapított teljes munkaidővel dolgozott: c) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A gyermekgondozási segély a dolgozó nőt örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke utrám is megilleti. A gyermekgondozási segélyre nemcsak a vállalatnál, intézménynél munkaviszonyban álló nő jogosult, hanem az is aki a fegyver is erők. a fegyveres és rend ?. teitülete' hivatásos, ille ő g továbbszolgáló á'lománvú tagja Azok az anyák is jogosultak a segélyre, akik kisipari szövetkezetnél vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetnél munkaviszonyban állnak, illetve ott tagként működnek. A bedolgozó nem jogosul* gyermekgondozási segélyre. A mezőgazdasági termelő szövetkezet nőtagja gyermek- gondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben vagy a szülés előtti 12 hónapbar termelőszövetkezeti tagként legalább 120 napon át rész* vett a közös munkában. Közö<- munkában eltöltöttkérat kel1 tekintem azokat a naookat is. amelyeken a termelőszövetkezeti tag anva: a) kártalanítási segélyben, kórházi ánolns'nan részesült vagy betegsegélyre volt jogosult: b) szülési szabadságon volt; e) a tsz-vezetőség hozzáiárulása alapián munkaviszonvban állott; dl a közgyűlés hozzáiánjlásával ' közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény r-apnali tagozatának haü- gatója volt, vagy egész napos tanfolyamon vett részt; e) a tsz vezetősége által engedélyezett tanulmányi vagy egyéb díjazott szabadságon volt; f> a tagsági viszony létesítése előtt nsaládtagként a tsz közös munkáiéban részt vett. feltéve, hogv ezt az időt számára az illetékes társadalombiztosítási szerv nyugdíjévként elismerte. A munkakörben megállapított teljes munkaidő lényegében az ott előírt törvónyer munkaidőnek felel meg. Ez általában heti 48 óra; tsz-tag . s kiben a közös munkában el- öltöt't napok számításánál tíz .'unkában töltött órát kell egv u kanappal egyenlőnek te_ inteni. A részallásban (pl- a csak napi 4—6 órát) dolgozók teh-á- gyermekgondozási segélyben 'em részesülhetnek. A gyermekgondozási yd"' összege havi 600 forint Tick yermekgondozäsi scgélyr igényt adó gyermek után a segély gyermekenként jár. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet nő tagja, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély ösz- szege havi 500 Ft. A segély a gyermek két és fél éves karáig jár. Folyósításánál;; tartama azonban a szülési szabadság idejével együtt a 30 hónapot nem haladhatja meg. Dr. B. J. Szívfirambózás. infarktus, koszorúér-elzáródás, »szívszól- hűdés« — gyakran előforduló kifejezések. Egyre gyakrabban halljuk, hogy a szívbetegségekben meghallak száma évről évre növekszik. Valóban, mindenkinek van néhány ismerőse, aki infarktust kapott vagy szívtrombózis gyanújával kórházba került. Tény, hogy az infarktusok száma az utolsó 30 évben megkétszereződött. Infarktusnak a szívizom kisebb nagyobb területének az elhalását nevezzük, ha ezt a kóros folyamatot a vérellátás hirtelen megszűnése vagy jelentős csökkenése^ okozza. A szívizom pusztulását legtöbbször valamelyik koszorúérnek az elzáródása hozza létre. Öt százalék: negyven éven aluli Vannak családok, amelyekben o hirtelen »szívhalál« halmozódik. A statisztikai adatok szerint főleg a fiatalkorú infarktusos betegek felmenő vagy oldalági rokonságában volt feltűnően gyakori az ugyancsak fiatalon elszenvedett szívizomelhalás.. Valószínűnek tartják, hogy maga a betegség nem örökölhető, de bizonyos hajlam átörökítésének a lehetőségével számolnunk kelL A szívizom elhalása régebben a 40—60 éves férfiak betegsége volt. Ma már az ösz- szes infarktusesetek 5 százaléka a 40 évesnél fiatalabba- ':on fordul elő. és ez az életkoreltolódás főleg az utóbbi évekre jellemző. A riasztó változás bonctani alapjaira a koreai háború idején végzett kórbonctani vizsgálatok vetítettek fényt. A háborús sérülések következtében elpusztít — átlag 22 éves — katonák több mint 70 százalékának a koszorúereiben találtak melmeszesedéses tüneteket, és 10 százalékukban az erek keresztmetszete már annyira beszűkült, hogy az valószínűleg vérellátási zavarokat okozhatott. A legutóbbi években a nők infarktus megbetegedése is szaporodott. Az infarktus egyik legvalószínűbb oka a túlzsíros táplálkozás Bár a kérdésnek könyvtár i irodalma van, ma még nincs egyértelműen eldöntve: sok kísérlet eredménye azt mutatja, hogy a csökkenő zsíradag ellenére növekszik az infarktusok száma. Sok szó esik az infarktussal kapcsolatban az életmódról is. A testi erőfeszítés bizonyos mértékig növeli az ellenállóképességet. Egy amerikai vizsgálat szerint pl. a washingtoni postahivatalok íróasztal mellett ülő, kényelmesebb munkát végző tisztviselői között az infarktusok kimutathatóan gyakoribbak, mint a naponta sok száz emeletet megmászó postások között. A dohányzás rontja a koszorúerek állapotát — ez a szakirodalom véleménye. Az a 45 —64 éves férfi, aki' napi 15 cigarettánál többet szív, két- háromszor nagyobb valószínűséggel félhet az infarktustól, mint nem dohányzó sorstársa. Nehéz azonban megmagyarázni azt a tudományos véleményt, mely szerint a koszo- rúór-hálózásból nem a nem dohányosok maradnak ki a legnagyobb százalékban, hanem azok az egykori dohányosok, akik leszoktak e szenvedélyükről. A nem dohányosok azonban ezen felbuzdulva ne szokjanak rá a dohányzásra csaik azért, hogy azután leszokhassanak róla! Az angolszász irodalomban az infarktust gyakran nevezik menedzser betegségnek Kétségtelen valóban, hogy az infarktus gyakrabban szedi áldozatait a felelős beosztású vezető rétegből. Szovjet adatok is megerősítik, hogy a szellemi dolgozók között halmozódik a koszorúér betegség előfordulása. Az USA biztosítótársaságai a legmagasabb biztosítási díjakat az orvosokra, bírókra és vezető munkakörben levő egyénekre szabják ki. Az idegrendszert terhelő tényezők jelentősége a koszorúér-ártalmak kifejlődésében vitathatatlan. A múlt év elején az Állami Biztosító kibővítette a termelőszövetkezetek vagyonbiztosítási rendszerét. Az új kockázatok alapján 19*0 millió forintot fizetett ki fagy-, vihar- és homokverés károkért. Növénykárokért 19^8-ban csaknem hat és fél millió forintot fizettek ki. Ebből a legnagyobb ösz- szeget. hárommillió forintot a kaposvári járás termelőszövetkezetei Az infarktus esetében különösen igaz az a megállapítás, hogy jobb megelőzni a betegséget, mint gyógyítani. De hogyan? A »vissza a természethez!« szépen hangzó jelszó megvalósíthatatlan és hamis. A koszorúér-betegséggel sújtott, civilizált államok népessége kevesebbet mozog és tartózkodik szabad levegőn, mint azt tehetné, viszont sokkal többet eszik, dohányzik és idegeskedik, mint amennyit hosz- szabb időn keresztül büntetlenül lehet. Ezeken kell változtatnunk, és ez nem csupán orvosi feladat. A megfelelő táplálkozás legfontosabb elve, hogy ne hízzunk! Kevesebb zsírt, több gyümölcsöt, főzeléket, sovány tejterméket fogyasszunk. A nehéz zsír helyett jobb a növényi olaj. Káros a nálunk megszokott étkezési rend: a reggeli egy dupla kávé vagy egy csésze tea, délben a sokat szidott, de többnyire sok kalóriát adó üzemi ebéd, este pedig bőséges vacsora. A késő este felvett zsírt a szervezet nem égeti el, hanem felhalmozza) — sajnos az érfalakban is. Helyesebb bőséges reggelivel kezdeni a napot, és este csak keveset együnk. A testedzés, rendszeres, de nem túlzót: sportolás sokat segít az érelmeszesedés elleni küzdelemben. A kevés mozgást biztosító életmódon sportolással könnyű segíteni. A dohányzás viszont szükségtelen rossz, szokjunk le róla. Végül, de nem utolsósorban: ne idegeskedjünk, és másokat se idegesítsünk. Ez persze — főleg az utóbbi — Igen nehéz, de nagyon fontos. Dr. Miklóssy Lajos kapták jég-, fagy- tűz-, homokverés és viharkárokért. A megyei statisztika szerint 196*. december 21-ig állaielhullásért 17 millió forintot utalt ki az Állami Biztosító. A kaposvári járásból például 1798 káresetet jelentettek be, s a biztosító 6 236 000 forintot fizetett ki térítésként, a marcali járás á’latveszteségeiért pedig mintegy 2 576 000 forintot. A MÉHÉSZEKÉRT Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ tabl kaptárgyártó özemében méhészeti kellékeket és htom* típusú ládát gyártanak. A terűi szögezrtcsarnokot helyeztek üzembe, Így a ládák termelése hetven százalékkal növekszik. Hat és fél millió forint növénykárokért A z esküvő napján megállapodást kö- -*■ tőitek, mint két üzletember: — Nem állunk rózsásan anyagilag, éveken át egyikünk keresete a részletek kifizetésére megy. Ha majd leadtuk a gondokat, akkor legyein gyerekünk — javasolta Zsiga, s Edit beleegyezett. Kuporgattak, takarékoskodtak, de ahogy maguk mögött tudnak egy évet, s a részlet- fizetések sem rúgtak a csillagokig, mindketten érezték, hogy valami vagy valaki hány- zik az életükből. Edit műszaki rajzolóként dolgozott, s művészi ambícióit kiélendő ilyen társaságot keresett. Barátnője összeismer- kedtette egy kerámikusnővel, hetente két alkalommal odajárt hozzá, bánni tanult az agyaggal. Ilyenkor kopott, szakadozott farmernadrágot húzott, fölvette az anyjától örökölt molyette pulóvert, s odaült a korong- asztalhoz. A közös munka, az alkotás szív- dobbantó megismerése hamarosan összekötötte Klárival, akit korábban zavart a fiatalasszony jelenléte. Közvetlenebbé váltak mondataik, Edit egyszer nála is aludt. Zsiga munkákat vitt haza — németből ér spanyolból fordított műszaki szövegeket — olykor éjfélig is égette a villanyt a kis szobában, s lefekvéskor futó csókkal kívánt szép álmokat feleségének. — Bármilyen paradox is — mesélte egyik barátjának —, de fiatal házas létemre nem az ágy, hanem a fotel köt össze a feleségemmel. Edit egyre több időt töltött a műhelyben. Megtanult korongolni, ügyesen irókázott. az egyik vázáját az Alap zsűrije is elfogadta. Kerámiaüzemekbe járt, férje összeköttetése révén a porcelángyárba is bejutott, s ott a gipszformázás titkát leste el. A rosszullét váratlanul érte. Annyira eltemetkezett a hivatali és Klárinál végzett munkában, hogv eszébe sem jutott az anya ság. Aznap este férie lebeszélte a gyerekről — Ha szülsz, be kell felezned a kerámiát. Én több pénzt előteremteni nem tudok. s gondold meg. még csak huszonnégy éves vagv. Ha két év múlva szánod rá magad. akkor sínes későn. — Vneánv kis srácot szülsz maid nekem — ült 'e a fotel karfáiéra, s megsímogatte ^teréee «wtwivetarna haiát — olyan fiú' ki maid a falra keni a spenótot. Ebben mes is állapodtak, s Edit tíz nap múlva közölte, hogy minden rendben. ME MYISS AJTÓT! Klárinak elmesélte az esetet, s az jóváhagyólag bólogatott hallatán, fölöslegesnek tartotta elmondani, hogy ugyanahhoz az orvoshoz járnak mindketten, aki aggodalmaskodva hallgatta foglalkozását: — Az ön munkájának van egy komoly veszélye. A mázakban levő ólomoxid meddővé teheti magát. Gondolt már erre? — Teljesen egészségesnek érzem magam eszem ágában sincs férjhez menni. Fáira festi az ördögöt — válaszolta, és nem vett tudomást a nőgyógyász intelmeiről. TT diit három hónap múlva kórházba került. A műhelyben megcsúszott egy agyagdarabon, elesett, gyomrát, hasát rettenetesen beverte a hordozható falépcsőbe. Ájultén tették be a mentőkocsiba. Férje — a megértő osztályos orvos félhivatalos jóváhagyásával — mindennap meglátogatta, virágot is V’ tt neki, s elmesélte, hogy mióta nincs otthon, milyen házias lett. — Nekiállok és kilötyikülöm — kacagtatta meg Edittet —, ha látnád, vizesebb vagyok néha, mint az ing vagy a trikó. Felesége gondolatai ezekben a percekben, egy pirospozsgás, vasgyúró kisfiú körül jártak, akivel majd megajándékozza férjét. — Bocsásson meg egy pillanatra — állította meg kifelé menet az ügyeletes nővér. — A főorvos úr szeretne önnel beszélni. Hófehér hajú, tekintélyt parancsoló férfi kínálta hellyel a betűhiányos ajtó mögött. — Kellemetlen hírt kell közölnöm. A feleségét a közepesnél erősebb fokú ólommér gezósből is kikezeltük. Erről ő nem tud, d remélem egyelőre nem is fog tudni — nézett keményen Zsigára. — Az ön felesége — itt megállt, rágyújtott — nem lehet anya! Elmagyarázhatom, miért, de ön mint műszaki ember, bizonyára ismeri az ólom alattomos tulajdonságait. Egy kockázatos műtéttel esetileg megpróbálkozhatnánk, de nem javaslom, csak megijesztenénk esetleg a feleségét. Ismerem már magukat, fiatal emberek mindketten, nehéz lesz, de igyekezzenek elviselni ezt a súlyos csapást Ha már volna gyermekük, könnyebb lenne a helyzetem, így viszont.. Ne haragudjon — nyújtotta a kezét a döbbenettől megrendült férfinak — úgy érzem, jobb így, hogy elmondtam magának négyszemközt, mintha a felesége is megtudná. Zsigával egy hétig nem lehetett bírni a hivatalban. Angol ügyfelének, aki a családja után érdeklődött, azt találta mondani, hogy go too hell, s ez kis híján az állásába került Elkeseredetten szorította karjába a kórháztól visszakapott asszonyt éjszakánként egy szava sem volt, és Edit előtt ott vibráltak a mézeshetek napjai, az olcsó, egérszagú hotelszobák felforrt levegője. A következő évben Zsiga harmincezer forintot nyert a totón, kifizettek minden adósságot, s Edit kétezer forintot kapott a bundán felül, amiről nem kellett elszámolnia, arra költötte, amire akarta. Egy vasárnap délután, amikor ebéd utáni megszokott pihenőjüket töltötték a virágos huzatú kanapén, az asszony megszólalt: — Mióta tudod, hogy nem szülhetek? Zsiga megdöbbenten könyökölt fel, s ráúabált feleségére: — Honnan veszed ezt az őrültséget? — Ostobának tartasz — mondta nyugalmat erőltetve Edit, de aztán elsírta magát: így szeretnék egy gyereket! — Nyugodj meg, kicsim — csitította zokogástól rázkódó feleségét. — Nem mertem •lmondani, de már a kórházban megtudtam. Hát nem szörnyű — folytatta inkább maga nak, a levegőbe beszélve — száz és száz- szülő van, aki eldobja magától a gyermekét, ahol meg mindkét embernek ez a vágya, ott egy baleset, egy szerencsétlen pillanat...? — Szeretnék kérni tőled valamit — fordította felé kipirosodott arcát Edit — Bármit, azonnal teljesítem. — De nem haragszol meg? — Nem, nem, mondjad csak. — Annyi árva gyerek él állami otthonokban, fogadjunk egyet örökbe. — S gondolod, hogy ezzel anyának érzed magad? — Biztosain — gondolkozott el — kell. hogy valakit dédelgessek, hogy sírjon, hogy hozzám tartozzon, kell, kell kell... — Rendben van — csókolta meg a férje — holnap megérdeklődöm, mi az átjárnod ja. Másfél hónap múlva együtt mentek el az intézetbe, hogy elhozzák a babát. Fiút. Az iratok szerint Szekeres Péterkének hívták, s ez a név nagyon tetszett Editnek. Adoptáljuk — döntötték el, de a Péter név megmarad. A fiú nőtt, cseperedett, anyunak és apunak nevezte nevelőszüleit, akik imádták, becézték, kényeztették. Hétéves volt már, amikor felhívta őket az intézet igazgatója, és közölte, hogv Péterire édesanyja látni szeretné a fiát, elmenne hozzájuk. EHít a telefonálás után áiultan zuhant a földre. Péter berontott a szomszéd szobából, meglátta, mi történt, átszaladt a szemközti lakásba, segítségért. Átjöttek, lefektették, vizes borogatást tettek a homlokára. Edit nyitott szemmel bámult a mennyezetre. megszámolta a fehérre festett fal repedésen, s nem akart semmire sem gondolni. Péter ott ült az áqva mellett, kezecskéjét az amyia csuklójára helvezte. s piszkos, tintafoltos ujjaival végigaim*tóit a sánadt arcon. Csengettek. Edit teliaidult. eltovota a fiú kezét és ú°v megszorította, hogv káfehé- redett keze feién a bőr. — Ne nyiss altot! ^ Péter kirántotta a kezét, kin vargáit az "lőszobába, maid mosolygós arccal visszajött. — M'érí; ijedtél meg? Fél öt, megérkezett nn. csokit is hozott. kz asszon V fel zokogott, és amikor Zsiga ’’előtt a szobába lehatolt, hogv megcsókolja, szorosan a nyakába kanaszkodott. Saly Géza