Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 IS Vasárnap, 1969. január S. Korunk betegsége: az infarktus JOGÁSZUNK VÁLASZOL JAR-E GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY ANNAK A DOLGOZÓ NŐNEK, AKI NAPI NÉGYÓRÁS MUNKAIDŐBEN DOLGOZIK? Több olvasónk levélben le­vetette ezt a problémát, ezer ismertetjük az idevonatk. c rendelkezése két: A gyermekgondozási segéi ről a magyai- forradalmi mun kás-paraszt kormány 3 19'iV számú rendelete intézkedik. A rendelet szerint annak dolgozó nőnek állapítható me gyermekgondozási segély, alti. a) a szülést közvetlenül megelő­zően 12 hónapig folyamatos mun­kaviszonyban vagy másfél éven be­lül összesen 12 hónapig munkavi­szonyban állt; b) munkakörére megállapított teljes munkaidővel dolgozott: c) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A gyermekgondozási segély a dolgozó nőt örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke utrám is megilleti. A gyermekgondozási segély­re nemcsak a vállalatnál, in­tézménynél munkaviszonyban álló nő jogosult, hanem az is aki a fegyver is erők. a fegy­veres és rend ?. teitülete' hivatásos, ille ő g tovább­szolgáló á'lománvú tagja Azok az anyák is jogosultak a segélyre, akik kisipari szövet­kezetnél vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetnél munka­viszonyban állnak, illetve ott tagként működnek. A bedolgozó nem jogosul* gyermekgondozási segélyre. A mezőgazdasági termelő szövetkezet nőtagja gyermek- gondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben vagy a szülés előtti 12 hónapbar termelőszövetkezeti tagként legalább 120 napon át rész* vett a közös munkában. Közö<- munkában eltöltöttkérat kel1 tekintem azokat a naookat is. amelyeken a termelőszövetke­zeti tag anva: a) kártalanítási segélyben, kór­házi ánolns'nan részesült vagy be­tegsegélyre volt jogosult: b) szülési szabadságon volt; e) a tsz-vezetőség hozzáiárulása alapián munkaviszonvban állott; dl a közgyűlés hozzáiánjlásával ' közép- vagy felsőfokú oktatási in­tézmény r-apnali tagozatának haü- gatója volt, vagy egész napos tan­folyamon vett részt; e) a tsz vezetősége által engedé­lyezett tanulmányi vagy egyéb dí­jazott szabadságon volt; f> a tagsági viszony létesítése előtt nsaládtagként a tsz közös munkáiéban részt vett. feltéve, hogv ezt az időt számára az ille­tékes társadalombiztosítási szerv nyugdíjévként elismerte. A munkakörben megállapí­tott teljes munkaidő lényegé­ben az ott előírt törvónyer munkaidőnek felel meg. Ez ál­talában heti 48 óra; tsz-tag . s kiben a közös munkában el- öltöt't napok számításánál tíz .'unkában töltött órát kell egv u kanappal egyenlőnek te­_ inteni. A részallásban (pl- a csak napi 4—6 órát) dolgozók teh-á- gyermekgondozási segélyben 'em részesülhetnek. A gyermekgondozási yd"' összege havi 600 forint Tick yermekgondozäsi scgélyr igényt adó gyermek után a segély gyermekenként jár. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet nő tagja, valamint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély ösz- szege havi 500 Ft. A segély a gyermek két és fél éves karáig jár. Folyósítá­sánál;; tartama azonban a szü­lési szabadság idejével együtt a 30 hónapot nem haladhatja meg. Dr. B. J. Szívfirambózás. infarktus, koszorúér-elzáródás, »szívszól- hűdés« — gyakran előforduló kifejezések. Egyre gyakrab­ban halljuk, hogy a szívbeteg­ségekben meghallak száma évről évre növekszik. Valóban, mindenkinek van néhány is­merőse, aki infarktust kapott vagy szívtrombózis gyanújá­val kórházba került. Tény, hogy az infarktusok száma az utolsó 30 évben megkétszere­ződött. Infarktusnak a szívizom kisebb nagyobb területének az elhalását nevezzük, ha ezt a kóros folyamatot a vérellá­tás hirtelen megszűnése vagy jelentős csökkenése^ okozza. A szívizom pusztulását legtöbb­ször valamelyik koszorúérnek az elzáródása hozza létre. Öt százalék: negyven éven aluli Vannak családok, amelyek­ben o hirtelen »szívhalál« hal­mozódik. A statisztikai adatok szerint főleg a fiatalkorú in­farktusos betegek felmenő vagy oldalági rokonságában volt feltűnően gyakori az ugyancsak fiatalon elszenve­dett szívizomelhalás.. Valószí­nűnek tartják, hogy maga a betegség nem örökölhető, de bizonyos hajlam átörökítésé­nek a lehetőségével számol­nunk kelL A szívizom elhalása régeb­ben a 40—60 éves férfiak be­tegsége volt. Ma már az ösz- szes infarktusesetek 5 száza­léka a 40 évesnél fiatalabba- ':on fordul elő. és ez az élet­koreltolódás főleg az utóbbi évekre jellemző. A riasztó vál­tozás bonctani alapjaira a ko­reai háború idején végzett kórbonctani vizsgálatok vetí­tettek fényt. A háborús sérü­lések következtében elpusz­tít — átlag 22 éves — kato­nák több mint 70 százaléká­nak a koszorúereiben találtak melmeszesedéses tüneteket, és 10 százalékukban az erek ke­resztmetszete már annyira be­szűkült, hogy az valószínűleg vérellátási zavarokat okozha­tott. A legutóbbi években a nők infarktus megbetegedése is szaporodott. Az infarktus egyik legvaló­színűbb oka a túlzsíros táplálkozás Bár a kérdésnek könyvtár i irodalma van, ma még nincs egyértelműen eldöntve: sok kísérlet eredménye azt mutat­ja, hogy a csökkenő zsíradag ellenére növekszik az infark­tusok száma. Sok szó esik az infarktussal kapcsolatban az életmódról is. A testi erőfeszítés bizonyos mértékig növeli az ellenálló­képességet. Egy amerikai vizs­gálat szerint pl. a washingtoni postahivatalok íróasztal mel­lett ülő, kényelmesebb mun­kát végző tisztviselői között az infarktusok kimutathatóan gyakoribbak, mint a naponta sok száz emeletet megmászó postások között. A dohányzás rontja a koszo­rúerek állapotát — ez a szak­irodalom véleménye. Az a 45 —64 éves férfi, aki' napi 15 cigarettánál többet szív, két- háromszor nagyobb valószínű­séggel félhet az infarktustól, mint nem dohányzó sorstársa. Nehéz azonban megmagyaráz­ni azt a tudományos véle­ményt, mely szerint a koszo- rúór-hálózásból nem a nem dohányosok maradnak ki a legnagyobb százalékban, ha­nem azok az egykori dohányo­sok, akik leszoktak e szenve­délyükről. A nem dohányosok azonban ezen felbuzdulva ne szokjanak rá a dohányzásra csaik azért, hogy azután le­szokhassanak róla! Az angolszász irodalomban az infarktust gyakran nevezik menedzser betegségnek Kétségtelen valóban, hogy az infarktus gyakrabban szedi áldozatait a felelős beosztású vezető rétegből. Szovjet ada­tok is megerősítik, hogy a szel­lemi dolgozók között halmo­zódik a koszorúér betegség előfordulása. Az USA biztosí­tótársaságai a legmagasabb biztosítási díjakat az orvosok­ra, bírókra és vezető munka­körben levő egyénekre szab­ják ki. Az idegrendszert ter­helő tényezők jelentősége a koszorúér-ártalmak kifejlődé­sében vitathatatlan. A múlt év elején az Állami Biz­tosító kibővítette a termelőszövet­kezetek vagyonbiztosítási rendsze­rét. Az új kockázatok alapján 19*0 millió forintot fizetett ki fagy-, vi­har- és homokverés károkért. Növénykárokért 19^8-ban csak­nem hat és fél millió forintot fi­zettek ki. Ebből a legnagyobb ösz- szeget. hárommillió forintot a ka­posvári járás termelőszövetkezetei Az infarktus esetében külö­nösen igaz az a megállapítás, hogy jobb megelőzni a beteg­séget, mint gyógyítani. De ho­gyan? A »vissza a természet­hez!« szépen hangzó jelszó megvalósíthatatlan és hamis. A koszorúér-betegséggel súj­tott, civilizált államok népes­sége kevesebbet mozog és tar­tózkodik szabad levegőn, mint azt tehetné, viszont sokkal többet eszik, dohányzik és ide­geskedik, mint amennyit hosz- szabb időn keresztül büntet­lenül lehet. Ezeken kell vál­toztatnunk, és ez nem csupán orvosi feladat. A megfelelő táplálkozás legfontosabb elve, hogy ne hízzunk! Kevesebb zsírt, több gyümöl­csöt, főzeléket, sovány tejter­méket fogyasszunk. A nehéz zsír helyett jobb a növényi olaj. Káros a nálunk megszo­kott étkezési rend: a reggeli egy dupla kávé vagy egy csé­sze tea, délben a sokat szi­dott, de többnyire sok kalóriát adó üzemi ebéd, este pedig bőséges vacsora. A késő este felvett zsírt a szervezet nem égeti el, hanem felhalmozza) — sajnos az érfalakban is. Helyesebb bőséges reggelivel kezdeni a napot, és este csak keveset együnk. A testedzés, rendszeres, de nem túlzót: sportolás sokat se­gít az érelmeszesedés elleni küzdelemben. A kevés mozgást biztosító életmódon sportolás­sal könnyű segíteni. A do­hányzás viszont szükségtelen rossz, szokjunk le róla. Végül, de nem utolsósorban: ne ide­geskedjünk, és másokat se idegesítsünk. Ez persze — fő­leg az utóbbi — Igen nehéz, de nagyon fontos. Dr. Miklóssy Lajos kapták jég-, fagy- tűz-, homokve­rés és viharkárokért. A megyei statisztika szerint 196*. december 21-ig állaielhullásért 17 millió forintot utalt ki az Állami Biztosító. A kaposvári járásból pél­dául 1798 káresetet jelentettek be, s a biztosító 6 236 000 forintot fize­tett ki térítésként, a marcali járás á’latveszteségeiért pedig mintegy 2 576 000 forintot. A MÉHÉSZEKÉRT Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ tabl kaptárgyártó öze­mében méhészeti kellékeket és htom* típusú ládát gyártanak. A ter­űi szögezrtcsarnokot helyeztek üzembe, Így a ládák termelése hetven százalékkal növekszik. Hat és fél millió forint növénykárokért A z esküvő napján megállapodást kö- -*■ tőitek, mint két üzletember: — Nem állunk rózsásan anyagilag, éve­ken át egyikünk keresete a részletek kifi­zetésére megy. Ha majd leadtuk a gondo­kat, akkor legyein gyerekünk — javasolta Zsiga, s Edit beleegyezett. Kuporgattak, takarékoskodtak, de ahogy maguk mögött tudnak egy évet, s a részlet- fizetések sem rúgtak a csillagokig, mindket­ten érezték, hogy valami vagy valaki hány- zik az életükből. Edit műszaki rajzolóként dolgozott, s művészi ambícióit kiélendő ilyen társaságot keresett. Barátnője összeismer- kedtette egy kerámikusnővel, hetente két al­kalommal odajárt hozzá, bánni tanult az agyaggal. Ilyenkor kopott, szakadozott far­mernadrágot húzott, fölvette az anyjától örö­költ molyette pulóvert, s odaült a korong- asztalhoz. A közös munka, az alkotás szív- dobbantó megismerése hamarosan összekö­tötte Klárival, akit korábban zavart a fia­talasszony jelenléte. Közvetlenebbé váltak mondataik, Edit egyszer nála is aludt. Zsiga munkákat vitt haza — németből ér spanyolból fordított műszaki szövegeket — olykor éjfélig is égette a villanyt a kis szo­bában, s lefekvéskor futó csókkal kívánt szép álmokat feleségének. — Bármilyen paradox is — mesélte egyik barátjának —, de fiatal házas létemre nem az ágy, hanem a fotel köt össze a fe­leségemmel. Edit egyre több időt töltött a műhelyben. Megtanult korongolni, ügyesen irókázott. az egyik vázáját az Alap zsűrije is elfogadta. Kerámiaüzemekbe járt, férje összeköttetése révén a porcelángyárba is be­jutott, s ott a gipszformázás titkát leste el. A rosszullét váratlanul érte. Annyira el­temetkezett a hivatali és Klárinál végzett munkában, hogv eszébe sem jutott az anya ság. Aznap este férie lebeszélte a gyerekről — Ha szülsz, be kell felezned a kerá­miát. Én több pénzt előteremteni nem tu­dok. s gondold meg. még csak huszonnégy éves vagv. Ha két év múlva szánod rá ma­gad. akkor sínes későn. — Vneánv kis srácot szülsz maid nekem — ült 'e a fotel karfáiéra, s megsímogatte ^teréee «wtwivetarna haiát — olyan fiú' ki maid a falra keni a spenótot. Ebben mes is állapodtak, s Edit tíz nap múlva közölte, hogy minden rendben. ME MYISS AJTÓT! Klárinak elmesélte az esetet, s az jóvá­hagyólag bólogatott hallatán, fölöslegesnek tartotta elmondani, hogy ugyanahhoz az or­voshoz járnak mindketten, aki aggodalmas­kodva hallgatta foglalkozását: — Az ön munkájának van egy komoly veszélye. A mázakban levő ólomoxid med­dővé teheti magát. Gondolt már erre? — Teljesen egészségesnek érzem magam eszem ágában sincs férjhez menni. Fáira festi az ördögöt — válaszolta, és nem vett tudomást a nőgyógyász intelmeiről. TT diit három hónap múlva kórházba került. A műhelyben megcsúszott egy agyagdarabon, elesett, gyomrát, hasát rettenetesen beverte a hordozható falépcső­be. Ájultén tették be a mentőkocsiba. Férje — a megértő osztályos orvos fél­hivatalos jóváhagyásával — mindennap meg­látogatta, virágot is V’ tt neki, s elmesélte, hogy mióta nincs otthon, milyen házias lett. — Nekiállok és kilötyikülöm — kacag­tatta meg Edittet —, ha látnád, vizesebb vagyok néha, mint az ing vagy a trikó. Felesége gondolatai ezekben a percekben, egy pirospozsgás, vasgyúró kisfiú körül jár­tak, akivel majd megajándékozza férjét. — Bocsásson meg egy pillanatra — állí­totta meg kifelé menet az ügyeletes nővér. — A főorvos úr szeretne önnel beszélni. Hófehér hajú, tekintélyt parancsoló férfi kínálta hellyel a betűhiányos ajtó mögött. — Kellemetlen hírt kell közölnöm. A fe­leségét a közepesnél erősebb fokú ólommér gezósből is kikezeltük. Erről ő nem tud, d remélem egyelőre nem is fog tudni — né­zett keményen Zsigára. — Az ön felesége — itt megállt, rágyújtott — nem lehet anya! Elmagyarázhatom, miért, de ön mint mű­szaki ember, bizonyára ismeri az ólom alat­tomos tulajdonságait. Egy kockázatos mű­téttel esetileg megpróbálkozhatnánk, de nem javaslom, csak megijesztenénk esetleg a fe­leségét. Ismerem már magukat, fiatal em­berek mindketten, nehéz lesz, de igyekezze­nek elviselni ezt a súlyos csapást Ha már volna gyermekük, könnyebb lenne a helyze­tem, így viszont.. Ne haragudjon — nyúj­totta a kezét a döbbenettől megrendült fér­finak — úgy érzem, jobb így, hogy el­mondtam magának négyszemközt, mintha a felesége is megtudná. Zsigával egy hétig nem lehetett bírni a hivatalban. Angol ügyfelének, aki a család­ja után érdeklődött, azt találta mondani, hogy go too hell, s ez kis híján az állásába került Elkeseredetten szorította karjába a kórháztól visszakapott asszonyt éjszakán­ként egy szava sem volt, és Edit előtt ott vibráltak a mézeshetek napjai, az olcsó, egérszagú hotelszobák felforrt levegője. A következő évben Zsiga harmincezer forintot nyert a totón, kifizettek minden adósságot, s Edit kétezer forintot kapott a bundán fe­lül, amiről nem kellett elszámolnia, arra költötte, amire akarta. Egy vasárnap délután, amikor ebéd utáni megszokott pihenőjüket töltötték a virágos huzatú kanapén, az asszony megszólalt: — Mióta tudod, hogy nem szülhetek? Zsiga megdöbbenten könyökölt fel, s rá­úabált feleségére: — Honnan veszed ezt az őrültséget? — Ostobának tartasz — mondta nyugal­mat erőltetve Edit, de aztán elsírta magát: így szeretnék egy gyereket! — Nyugodj meg, kicsim — csitította zo­kogástól rázkódó feleségét. — Nem mertem •lmondani, de már a kórházban megtudtam. Hát nem szörnyű — folytatta inkább maga nak, a levegőbe beszélve — száz és száz- szülő van, aki eldobja magától a gyermekét, ahol meg mindkét embernek ez a vágya, ott egy baleset, egy szerencsétlen pillanat...? — Szeretnék kérni tőled valamit — for­dította felé kipirosodott arcát Edit — Bármit, azonnal teljesítem. — De nem haragszol meg? — Nem, nem, mondjad csak. — Annyi árva gyerek él állami otthonok­ban, fogadjunk egyet örökbe. — S gondolod, hogy ezzel anyának érzed magad? — Biztosain — gondolkozott el — kell. hogy valakit dédelgessek, hogy sírjon, hogy hozzám tartozzon, kell, kell kell... — Rendben van — csókolta meg a férje — holnap megérdeklődöm, mi az átjá­rnod ja. Másfél hónap múlva együtt mentek el az intézetbe, hogy elhozzák a babát. Fiút. Az iratok szerint Szekeres Péterkének hívták, s ez a név nagyon tetszett Editnek. Adoptáljuk — döntötték el, de a Péter név megmarad. A fiú nőtt, cseperedett, anyu­nak és apunak nevezte nevelőszüleit, akik imádták, becézték, kényeztették. Hétéves volt már, amikor felhívta őket az intézet igazgatója, és közölte, hogv Pé­terire édesanyja látni szeretné a fiát, el­menne hozzájuk. EHít a telefonálás után áiultan zuhant a földre. Péter berontott a szomszéd szobából, meglátta, mi történt, átszaladt a szemközti lakásba, segítségért. Átjöttek, lefektették, vizes borogatást tettek a homlokára. Edit nyitott szemmel bámult a mennye­zetre. megszámolta a fehérre festett fal re­pedésen, s nem akart semmire sem gondol­ni. Péter ott ült az áqva mellett, kezecské­jét az amyia csuklójára helvezte. s piszkos, tintafoltos ujjaival végigaim*tóit a sánadt arcon. Csengettek. Edit teliaidult. eltovota a fiú kezét és ú°v megszorította, hogv káfehé- redett keze feién a bőr. — Ne nyiss altot! ^ Péter kirántotta a kezét, kin vargáit az "lőszobába, maid mosolygós arccal visszajött. — M'érí; ijedtél meg? Fél öt, megérkezett nn. csokit is hozott. kz asszon V fel zokogott, és amikor Zsiga ’’előtt a szobába lehatolt, hogv megcsókolja, szorosan a nyakába kanaszkodott. Saly Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents