Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

■ OMOGYT WEPLAF 6 Vasárnap, 1969. Január 19. Huszonhét robbanékony oldal »MEZŐGAZDASÁG 1980«. Ez volt a címe annak a hu­szonhét oldalas, sűrűn nyom­tatott tervezetnek, amelyet a Közös Piac Brüsszelben szé­kelő főbizottságának alelnöke, a holland Mansholt helyezett a gazdasági közösség asztalá­ra. »Ez a 27 oldal' olyan, mint 27 atombomba-“ — írta a terve­zet nyilvánosságra hozatala után a nyugatnémet Süd­deutsche Zeitung. S ha ezt a véleményt nem a szó élettani, hanem politikai értelmében mérlegeljük, akkor nincs ben­ne semmi túlzás. A Mansholt terv ugyanis végrehajtása ese­tén a következő tizenegy esz­tendőben valósággal szétrob­bantaná a nyugat-európai or­szágok társadalmi struktúrá­ját, hihetetlen élességű gazda­sági harchoz, esetleg még vér­ontáshoz is vezetne. Az ügy tragikumához tarto­zik, hogy elvont gazdasági szempontból Mansholtnak vol­taképpen igaza van. Mini mond a Közös Piac főbizottsá­gának alelnöke? Azt, hogy ha Nyugat-Európa vissza akarja verni az Egyesült Államok és Kanada mezőgazdasági ex­portjának rohamát és kifizető­dővé akarja tenni a mezőgaz­daságot — akkor el kell ker­getnie földjéről ötmillió pa­rasztot. 1960-ban a Közös Piac hat tagállamában még 15 mil­lió parasztot tartottak nyilván. Számuk azóta majdnem ötmil­lióval csökkent Jelenleg Olasz­országban mintegy négy és fél millió, Franciaországban há­rommillió, Nyugat-Námetar- szágban több mint két és fél millió paraszt él, a Benelux - államokban pedig alig félmil­lió. Ezeknek a parasztoknak elég tekintélyes része viszony­lag kis területen gazdálkodik, a világszínvonalhoz képest el­avult módszerekkel. Mansholt kiszámította: ha ezen nem vál­toztatnak, akkor a mezőgazda­ság ártámogatására jelenleg kiadott évi kétmilliárd dollár 1980-ra már tizmilliárdra emelkedik. Ebből Mansholt azt a követ­keztetést vonja le, hogy el kell söpörni az útból a nem meg­felelő gazdasági hatásfokon termelő parasztgazdaságokat A »Mezőgazdaság 1980« szer­zőjének adatai szerint a gabo­natermelő gazdaságok minimá­lis nagyságát 100—120 hektár­ban. a tejtermelő gazdaságokét 80 tehénnél, a sertéstenyésztő gazdaságokét 450—600 sertés­nél kell megszabni. GAZDASÁGILAG EZ AZT JELENTENÉ, hogy a Közös Piac országaiban, ahol a me­zőgazdasági önellátás már je­lenleg is 70—90 százalékos, gyorsan elérnék (bizonyos spe­ciális termékek kivételével) a teljes önellátást. Ez persze pusztán gazdasági szempontból is viharos következményekkel járna. A Közös Piac országai­ban már most is fölöslegek vannak tejtermékekből, sertés­húsból, zöldségből és burgo­nyából, a Mansholt terv végre­hajtása esetén a Közös Piac gyorsított ütemben exportőr­ként lépne fel a világpiacon. Ez nyugati irányba kiélezné a Nyugat-Európa és Észak-Ame- rika közötti mezőgazdasági ex­portháborút. Keleti viszonylat­ban pedig szétrombolná az európai szocialista országok és a Közös Piac külkereskedelmé­nek jelenlegi szerkezetét. Ezek azonban még csak a számok. A robbanás igazi for­rása — ák emberek! A Közös Piac országaiban élő mintegy 11 millió parasztból Man­sholt ötmilliót elkergetne a földjéről. Ebből az ötmillióból azonban — akik a dolog ter­mészeténél fogva valameny- nyien kisparasztok — csak mintegy kétmilliót tudna fel­szívni az ipar. Hárommillióval a Mansholt terv »nem tud el­számolni«. Legfeljebb azt ajánlja, hogy ezeknek munka­nélküli segélyt, illetve az idő­sebb korosztálynak nyugdijat fizessenek. A mezögazdasAgban MARADÓ öt-hatmillió pa­rasztból Mansholt elképzelései szerint is csak négymilliót tudnának bevonni az előbb említett nagygazdaságokba. Ebből a négymillióból három­millió olyan kisparaszt lenne, aki elvesztette gazdaságát és mezőgazdasági bérmunkára kényszerül. Mansholt úgy vé­li, hogy egymillió kisparaszt gazda inkább vállalja a lassú haldoklást, de nem válik meg földjétől. Mindez azt jelenti, hogy a Mansholt terv — saját szerzőjének számításai szerint is — egy hétmilliós, elégedet­len és meggyötört tömeget hoz­na létre: hárommillió, földjé­ről elkergetett és munkáüan- ságra ítélt parasztot, három­millió gazdát, akiket a kapita­lista nagygazdaságokban bér­munkára kényszerítenek és egymillió »fuldokló« kisparasz tot A felsorolás már önmagában is jelzi, hogy ez valóban tár­sadalmi és politikai »atom­bomba« — vagy legalábbis dinamit A Mansholt terv e pillanat­ban még nem egyéb 27 tele- nyamtatott papírnál. Miután azonban a nyugat-európai gaz­dasági élet tényleges és pilla­natnyilag megoldhatatlannak tűnő problémáját tárja fel — a viharok máris megkezdőd­tek. N yugaA- N érne tországban például, ahol 1969-ben válasz­tások lesznek, a kormány már hivatalos nyilatkozatra kény­szerült, amely szerint elveti a tervet. Franciaországban és Olaszországban tavaszra nagy­szabású parasztmegmozdulá­sok várhatók. S ez még csak a kezdet! HA NÉHÁNY ÉV MÜLVA a gazdasági fejlődés kénysze­rítő hatására Mansholt terve kezd fizikai valósággá válni, Nyugat-Európában teljesen új, rendkívül robbanékony hely­zettel kell számolni, amely politikailag és társadalmilag erősen megrendítheti a konti­nens vezető tőkés országait. —le— EUR OPA-MOZD Történelmünk közös kutatása I zgaimas feladat múl- ' tunk kutatása, és ezt bizonyítja az, hogy a forrá­sok, emlékek — a mi né­pünk esetében legalábbis — nagy része kívül esik ha­zánkon. Ez természetesen megnehezíti azok felkutatá­sát vagy a megtalált lele­tek tanulmányozását. Különösem sok magyar vonatkozású nyomot, adatot rejt a Szovjetunió területe. Az ősmagyarokra vonatkozó adatoktól, leleteiktől kezdve jelenkori történelmünkig vé­gig követhetjük népünk éle­tét, megfejthetjük titkait. Felbecsülhetetlen értékű anyagot tartalmaznak a szovjet levéltáraik, múzeu­mok raktárai, archívumai. Ezekbe még csak olykor­olykor pillantott bele né­hány kutató. Tervszerű, ala­pos feldolgozás még nem történt. A Szovjetunió területén folyó hatalmas építkezések során, különösen az Uralon túl és Közép-Ázsiában ren­geteg lelet kerül felszínre. Ezek között nagyon sok, a magyarok vándorlásbori életére utaló anyag találha­tó. Legutóbb Ukrajna terüle­tén Nyeverino közelében magyar vándorláskor! sí­rokra buíkkantak. A sírok számát mintegy tízezerre becsülik. Elképzelhető, mennyi értékes adattal szolgál majd ezek feldolgo­zása. Hagymafeldolgozás Ebben, a szezonban idáig 200 \ nyers hagymát a makói, a szé- 1 vagon nyers hagymát dolgoz­tak fel, melyből 20 vagon szá­rított hagymát nyertek a MÉK zákányt szárítótclepén. A kesfehérvári, a pécsi, az enyingi és az orosházi MÉK-től kap­ták. A szárított szelet nagy ré­szét exportálják. Az idén még 50—60 vagon nyers hagymái dolgoznak fel. A tisztítás na­ponta 65—-80 asszonynak ad munkát. Egy hete kezdték meg a hagymapor készítését. (Első képűnk.) A megszáritott hagymaszele­teket megőrlik, rostálják és 10 kilogrammos zsákokba csoma­golják. (Második képűnk.) A vegyes bizottság, amely­nek a megalakulásáról szóló jegyzőkönyvet a napokban ünnepélyes körülmények között írták alá Budapestem részletesen kidolgozott ter­vek alapján kezdi meg a közös munkát. Nemcsak a magyar, de a szovjet kutatók szmáára is jelentős ez a létrejött egyezmény. A magyar levél­tárak is sok szovjet vonat­kozású anyagot tartalmaz­nak. Népeink élete az egész történelem folyamán mindig összefonódott. A közös kutatásokon kí­vül a vegyes bizottság egyik sarkalatos , feladata lesz: foglalkozik a történelemtu­domány. elvi és módszertani kérdéseivel. Tagjai sorában a történészek mellett filozó­fusok, néprajzkutatók, régé­szek is vannak. K özös, tevékenységünk ■ eredménye tovább mélyíti népeink történelmi múltú kapcsolatait. A. F. A Német Szövetségi Vasutak legújabban a nemzetközi forgalomban újfajta, ún. négyrendszerű villamosmozdonyo­kat alkalmaz. E négyrendszerű mozdonyok rendeltetése a szomszédos vasúti rendszerekkel összefüggő határantúli for­galom. Mivel a mozdonyokat átállítási nehézségek nélkül az összes áramrendszerekben lehet üzemeltetni, jelentősen hoz­zájárulnak a nemzetközi forgalom meggyorsításához. A sok­oldalú alkalmazási lehetőség miatt ez a mozdonyfajta az Európa-mozdony nevet kapta. Kifejlesztését az tette szükségessé, hogy az európai vas­úti igazgatós ágoknál különféle áramrendszereket alkalmaz­nak: Egyfázisú váltakozó áram van (16 2/3 Hz, 15 000 V) Ausztriában, Svájcban, az NSZK-ban, Svédországban és Norvégiában. Váltakozó áram (50 Hz, 25000 V) üzemelteti a villany- mozdonyokat Magyarországon, Észak- és Kelet-Franciaor- szágban, Bulgáriában, Romániában, a Szovjetunióban, Por­tugáliában és Nagy-Britanniában. Egyenáram (1500 V) van Hollandiában, Közép- és Dél- Franciaországban. Ugyancsak egyenáram (3000 V) van Olasz­országban, Belgiumban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. Az új mozdony valamennyi áramnemen egyaránt működ­tethető. . A vontatómotor hatpólusú vegyes áramú motor, amelyet szilafdan építenek be a mozdony forgóvázába. A hajtókerék átmérője új állapotában 1250 mm. A mozdonyba egy munka- vezetéktől függő egyenáramú ellenállásféket szereltek be. A TIT NYÁRI EGYETEMEINEK PROGRAMJA Még javában tart a tél, de a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat tíz nyári egyete­mének előkészítő munkálatai már a befejezéshez közeled­nek. Az eddig befutott jelent­kezések alapján várhatóan is­mét több ezer külföldi vendé­ge lesz az évről évre népsze­rűbbé váló nyári egyetemek­nek. Már összeállított prog­ramjaik alapján megállapít­hatjuk: a rendező szervek to­vábbra is alapelvnek tekintik, hogy a hazai és a külföldi résztvevők minél jobban meg ismerhessék Magyarország egy- egy fontos tájegységét, annak történelmét, kultúráját, ter­mészeti szépségeit A minél eredményesebb ismerkedés ér­dekében a részvevők úgyneve­zett intenzív tanfolyamok ke­retében — külön erre a célra kiadott magyar nyelvkönyv segítségével — magyarul is tanulhatnak majd. A Duna-kanyar Művészeti Nyári Egyetem (Esztergom) idei kéthetes programját is a magyarországi ének- és zenei nevelés ismertetésének szente­li: a gyakorlati oktatás Kodály világhírű metodikája alapján történik majd. A gyulai Nyári Eszperantó Egyetem több érdekes kirán­dulással s a gyulai Várszín­ház előadásaival is vonzza az érdeklődőket. A miskolci Borsodi Nyári Egyetem hallgatóit a Bükk szépségein kívül az aggteleki csepkőbarlangban rendezendő koncert várja és kirándulást szerveznek — többek közt — Sárospatakra, Tokajba, Eger­be, 4 Matyóföldre. A Soproni Nyári egyetem előadásaira a soproni ünnepi hetek idején kerül sor, így a kulturális program igen vál­tozatos lesz. A pécsi program — a Népek Barátsága Nyári Egyetemén — nagy gondot fordít Baranya megye néprajzi arculatának bemutatására; ennek érdeké­ben sok érdekes kirándulást vezetnek majd. A veszprémi Balatoni Nyári Egyetemen és a keszthelyi Georgikon Nyári Egyetemen ugyancsak gazdag téma várja a Dunántúl és a Balaton ba­rátait. A veszprémi hallgatók ellátogatnak a Herendi Porce­lángyárba, a keszthelyiek pe­dig a világhírű hévízi fürdőbe is. Jellemző az érdeklődésre, hogy a keszthelyi nyári egye­tem minden helye foglalt már. A debreceni nyári egyetem részvevői — magyar nyelvtu­dásuktól függően — három csoportban vehetnek részt az előadásokon. A szegedi nyári egyetem ez alkalommal Korunk ifjúsági problémáival foglalkozik ne­ves hazai és külföldi pedagó­gusok, szakemberek előadásai­ban. A hallgatók ott leszneM természetesen a szabadtéri já* tékok előadásain is. A szombathelyi Savaria Nyári Egyetem elsősorban a római kori emlékekkel ismer­teti meg részvevőit, de sor ke­rül ősrégi, jáki, kőszegi, ba­latoni kirándulásokra -is. A júliusban és augusztus­ban megrendezendő nyári egyetemek tehát az idén is jó propagálói lesznek kultúránk­nak, idegenforgalmi neveze­tességeinknek, szocialista ha­zánknak. _ H. £.

Next

/
Thumbnails
Contents