Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-19 / 15. szám
Vasárnap, 1969. január 19. 5 SOMOGYI NEPtAP Betekinteni a költészet kapuján Sikerek és gondok — A vers csaknem tökéletesen kifejezi azt, amit én már nem tudok elmondani. A vers gyönyörűen leírja azt, amit én sem szavakkal, sem ecsettel, sem agyaggal nem tudnék visszaadni. Nekem a vers a lámpásom. Szeretem a verseket. Egy tanár és két diáklány társaságában ülünk a siófoki Perczel Mór Gimnázium egyik termében. A költészetről, az irodalomról, a művészetekről beszélgetünk. Az előbb idézett gondolatokat Csizmadia Éva mondta el. Második osztályos tanuló, második éve tagja a gimnázium irodalmi szakkörének. — Mi vonz téged a szakkörbe? — Egy nagy cél. Betekinteni a költészet kapuján. Minél több verssel megismerkedni, többet foglalkozni a szavak mestereivel, mint ahogyan azt a tankönyvek lehetővé teszik. S ezenkívül egy-egy vers szép elmondása, a helyes magyar beszéd elsajátítása is. — Betölti ezt a szerepét a szakkör? — Igen — válaszol kérdésemre Pintér Piroska, aki már negyedik osztályos tanuló, s negyedik éve szakköri tag. — A szakkörben verselemzéssel is foglalkozunk. Ezenkívül műfajelmélettel és a különböző, modem irodalmi irányzatok megismerésével, esetleg boncolgatásával. Mivel azonban a szakkör tagjai számtalan önálló műsor és verseny szereplői is, így a szép magyar beszéd elsajátítása az egyik fő feladatunk. — Milyen, számodra emlékezetes műsorokon vettél részt a három év alatt? Színdarabok, könyvek, filmek készültek róluk, a bestseller irodalom központi alakjai még ma is. Elegánsan, frissen és csinosan uralkodnak az igazgatói előszobákban az írógép és a telefon társaságában. Ki az ideális titkárnő? — végeztek közvélemény-kutatást az Egyesült Államokban, s minden külső követelmény! meghatároztak. Derékbőség, csipőbőség, hajszín, testsúly és az ördög tudja még hányféle adat alakította ki a legideálisabb típust. Szeretni kell az embereket! A Tanácsi Tervező Iroda ízléses, tágas igazgatói előszobájában vörös kontyos lány gépel. — Somogyi Anna — fog kezet, s egy kicsit elcsodálkozik, hogy most az egyszer nem a főnökéhez jöttek. — Mit gépelt, remélem nem zavarom? — A napi postát. Átnézem, iktatom, válaszolok a levelekre, ugyanis tizenegyig ezt kell elvégeznem. Azután jönnek a szerződések, kimutatások és persze a telefonok. — Mi az igazság abból, hogy maguk a kávégéppel, telefonnal ébrednek és alszanak? — Túlzás. Nálam legalábbis az. Feketét naponta — persze, ha nincs vendég — csak kétszer főzök, a telefon pedig bent csörög az igazgatómnál. A hatalmas íróasztal sarkán hangosan beszélő. Ha értekezletre hívják össze az osztályvezetőket, nem kell futkározni utánuk, csak egy gombnyomás és Anci közli velük, hány órára jöjjenek. — Mióta titkárnő? — Tizenkettedik éve dolgozom ebben a munkakörben. Amikor a gyors- és gépíró iskola elvégzése után ide kerültem és közölték, hogy ez az Irodavezetőség szándéka velem, féltem ettől a beosztástól — Sok ügyfele van naponta? — Amíg a magánénítkezése’< terveit is mi vizsgáltuk felül, voltak jócskán, de most már főleg csak a koúégák járkálnak ide a szobába. Somoevi Anna szabad idejében a megyei könyvtár irodalmi színpadának tagja, versmondó. Hetenként kétszer próbátn»k — ez a szórakozása. — Véleménye szerint hogyan -rt-.ufóén!mazni a titkárnő "O’"! r*v>HkA1át« — ha egyáltalán van ilyen? — Szeretni kell az embereA TIT anketia Nagyatádon Látogatás a Kaposvári Agyagipari Htsz-nél Balra: Supricz István fürge ujjai alatt formálódik a köcsögváza. Balra lent: Sárközi mintával díszíti a zománccal bevont tányérokat Bognár Károly. Lent: Habán és sárközi anyag válogatása szállítás előtt. az új gazdasági mechanizmus tapasztalatairól Űjszerű kezdeményezésnél lehettünk tanúi pénteken este Nagyatádon a Fegyveres Erők Klubjában. A TIT megyei ér járási elnöksége az MSZMP járási bizottságával közösen az új gazdasági mechanizmus tapasztalatairól rendezett anké- .ot. A gazdasági fórumon a TIT negyei szervezetének képviseletében részt vett Príevara Pál a megyei pártbizottság munkatársa, a TIT közgazdaság szakosztályának titkára. Ben- cze József, a Kaposvári Váró si Tanács vb-elnökhe!yettes? a TIT megyei alelnöke, Tiha- lyi Zoltán, a Magyar Nemzeti 3ank megyei igazgatója. Tamás József, a megyei tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetője és Tárnoki Levente, a TIT megyei szakti' kára. Ott voltak a járás polii;- kai, társadalmi és gazdaságéletének vezetői is, többek kö zott Gémesi Sándor, a jóra pártbizottság titkára. Kovác Ferenc, a járási tanács vb-ei- nöke, valamint az ipari és < mezőgazdasági üzemek igazsa.- *01 és közgazdásza4 Az ankét részvevőd dr. Ro* Pál, a TIT járási elnöke köszöntötte. Bevezető sza.aiban elmondta, hogy a gazdasági fórum célja megvitatni az egyéves iacr szia la tokát, közvetlen, baráti eszmecserét foly- .aini az lSöb-as év gazdálkodási eredményeiről, hiányosságairól. Ezt követően Prievara Pál mondott vitaindítót, melyben hangoztatta, hogy megyei szinten (is sikerrel vézették be az új gazdasági mechanizmust, jelentősen nőtt a foglalkoztatottság, nőttek a kere- -etek és emelkedett az életszínvonal. Tovább foly, mi gyénk iparosítása, újabb ipartelepek létesültek 1968-bai» Ezt követően szólt az 1969-e» »v gazdasági tennivalóiról is. A vitaindítót nagy aktivitás ••övette. a részvevők számta- an kérdést tettek‘föl a megyei d egeknek. m ' elmondták vé’em'ryr': !. ‘-’oaszta- -t. A gazdasági fórum '-égéről Bencze József : )11 ppf;étzáró összefoglalóiában. é.s ígéretet tett arra, hogv egy év múlva hasonló ónké ton találkoznak a TIT me- ;yei képviselői a nagyatádi járás vezetői”-’ D. S. — A nagy nemzeti és nemzetközi ünnepeken jelentkezünk irodalmi színpadi összeállítással a községi, illetve most már a városi rendezvényeken. Tavaly április 4-re újszerű irodalmi műsor előadására vállalkoztunk. A művészi értékű, a gondolkodtató, nemcsak az érzelemre ható. nagy hatást kiváltó irodalmi műveket mutatunk be. Mi áhítattal. a költészet alázatával készültünk, a közönség azonban nem fogadta el, nem értette meg. Lehet, hogy azért, mert nem figyeltek eléggé oda, mert a megszokott strófákat várták, amelyek évek óta ismétlődnek már. Mégis ez az est volt a legemlékezetesebb számomra. Egy Szabó Lőrinc-verset mondtam itt. Szabó Lőrinc kedves költőm. A sikertelenség letört egy kicsit, de a könny hamar felszá rád .. . — Sajnos — kapcsolódik a beszélgetésbe Iby András tanár, az irodalmi szakkör vezetője — nem találunk egyformán megértésre. Amit a IIéli korion értékelnek, azt Siófok községe legtöbbször nem érti. meg. A Helikonon szép sikerekkel szerepelt mindig a~ irodalmi színpadunk ... — Megtudhatnánk valamit a szakkör történetéből? — 1961-től írjuk az irodalmat szerető diákok összejöveteleinek történetét a siófoki Perczel Mór Gimnáziumban. Kezdetben mint diákszínjátszók tevékenykedtünk, aztán 1963- ban alakultunk irodalmi szakkörré, színpaddá. S már 1964- ben a meavei kulturális szemlén harmadik helyet szereztünk a Két arcú Németország című műsorunkkal. Azóta is törette» lelkesedéssel dolgozunk, s minden évben valami újjal szeretünk kirukkolni. Adottságaink azonban szegényesek. Nincs művelődési ház Siófokon, az iskolában is egy kicsi termet »bérelünk«. Ennek ellenére szeretik a gyerekek az összejöveteleket. 1968. októberében az őszirózsás forradalom emlékére adtunk műsort. Jelen pillanatban egy nagy műsoron dolgozunk. Nagy, mert egy jelentős korszakot ölel föl: 1848-tól a Tanácsköztársaság napjain á: 1945-ig, a felszabadulás évéig A magyar nép forradalmi útját próbáljuk szavalókórussal, versekkel, magnós kísérőzenével bemutatni. A Helikon ünnepségeken három szavaló kislány versenyez a szakkör képviseletében. — A távolabbi tervekről még mit hallgatnánk? — Célunk, és törekvésünk a modern irodalom megismertetése, megszeretie-ése a siófokiakkal. Hogy figyeljenek oda igy-egy újszerű megoldásra, vállalkozásra, sőt igényeljél: n■ újat, a változatosat. Az ízlés formáló, nevelő szerepét is vállalni akarjuk városunkban. Nagyon szeretnénk, ha ezentúl is meghívnának bennünket a város rangosabb eseményeire. A most kialakuló, tőként második osztályos tanulókból ó.lló gárda képes lesz kielégíteni az egyre nagyobb •'gényeket, mert a gyerekek te hetségesek és nagy az akaratuk, a szorgalmuk is. Sokkal több, mint amennyit a szabad idejük lehetővé tesz. Nekem is ez ad erőt minden évben az újrakezdéshez, az újjászületés hez. Bán Zsuzsa Titkárnők két. Tudom, közhely amit mondok, de így érzem. Alkalmazkodóképesség, udvariasság, kedvesség, és nem arra gondolni, hogy én vagyok a »Titkárnő«. Halló, itt OTP! A nyitott ablakon benyúl egy kéz: — Manyika. Legyen olyan kedves, fizesse be ezt a törlesztést, tudja ki küldte? — Persze. Mondja meg, hogy elintézem! Az asztalon hatalmas paksa- méta, mind a mai postával érkezett Az igazgatói előszobába percenként állítanak be ügyfelek, vagy Nádor Gézát keresik, vagy valamilyen vitás ügyben kémek segítséget. Hangyái Mihályné tizennégy éve dolgozik az OTP-nél titkárnőként. — Akkor tudok dolgozni, ha izgalmas-mozgalmas a szoba, nagy a jövés-menés. Itt van mellettem a telefonközpont, egyik hívás a másikat éri, mások már biztosan megszöktek volna innen. Kézbesítőkönyvet hoznak, kiveszi a borítékot, aláír. — Tudja, amióta itt vagyok, már annyi mindent megtanulom, megismertem, hogy amit lehet, elintézek én is. — Sokféle ember megfordul itt naponta, hogyan találja meg velük szemben a megfe- ’elő hangot? — Igyekszem udvariasan, türelmesen beszélni, ha néha nehezemre esik is, mert vannak még akadékoskodó emberek. De miután a türelem rózsát terem, ha megkapják a kielévitő választ, már minden rendben van. Beszélgetés a Vikár Béla Kórus karnagyával »Do-ti-la-mi-Ia...« Bach 117 motettája most még szolmizálva emeleti csarnokában, a Vikár Béla Kórus üsrzíjrófcáján. zsong a Tanítóképző Legutóbb lengyelországi hangversenykörútjuk után adtunk hírt róluk. Azóta két év múlt el sikerek és gondok közepette. Ezekről kértünk beszámolót Zákányt Zsolttól, a kórus vezetőjétől. Jelenleg 75 --bejegyző'!« tagja van a kórusnak. Létszámban is tíz fiatal dalossal erősödött. így vannak tizenéves és vannak hatvanon felüli tagjai is. Szerepeltek ünnepségeken; a bogiári hagyományos KlSZÖV-dalrstaláJÍko- zókon és meghívással Sopronban, Székesfehérváron, a vendéglátókkal közös műsorban. A 66-ban megszerzett országos minősítést, az »aranykoszorús-" fokozatot tavaly megújították. Tehát a kaposvári Vikár Béla Kórus továbbra is — aranykoszorús fokozattal — ott van az ország kétszáz legjobb kórusa között. Egy másik elismerés: az ősszel a Fölberreg a telefon, beszél getésünk alatt már vagy tizedszer: — Halló? Itt a kaposvári OTP. Nem kérem, tévedés, nem az AGROKBR. Bevallom, hogy a beszélgessek előtt több érdekesség-, vártam riportalanyaimtól. D már Somogyi Anna is lehű- ötte várakozásomat, a takarék- pénztárban pedig végleg el is űn-t. Ugyanolyan dolgozó nők mint a többiek a rajzasztal mellett vagy a kémcsövek fölött, csupán a kabaré emelte ki őket a hétköznapok asszonyai, lányai közül. Saly Géza budapesti Fészek Klubban ünnepélyesen átnyújtottál; — somogyi kórusnak először — a Kiváló együttes kitüntető címet. — Mit jelent a kórusnak ez a kitüntetés? — A cím két évre szól. S hogy a kitüntetésen, az elismerésen túl ez mit jelent, azt egy öreg kórustagunk fogalmazta meg. »Kötelezettséget jelent: bizonyítani, hogy nem méltatlanul kapta meg a kórus ...« — Mit terveznek, mivel szeretnének bizonyítani? Több új feladat előtt állunk. Március 11- én a forradalmi dalok kaposvári kórushangversenyén Lendvai Kamillo Dal a Tanácsköztársaságról és Lantos Rezső Zsong a folyó című kórusmű vével szerepelünk. Ezt a pécsi városi kórussal közös hangversenyünk követi, ugyancsak itthon. Mű« sarunkat praeklasszikus. romantikus szerzőktől, valamint Bartók- és Kodálv-művv 1- oöl válogattuk. Szentjorébon ismeretterjesztő célú kishang- versenyt adunk: »őszt veszünk a Vi-kár-emlék ünnepség műsorában: a Filharmónia fölkérés ' áprilisban Bach-motett éneklünk a szimfonikus hangverseny keretében, mr nyáron egy bolgár ha: verseny- kőrúttal zárul az idei program. Mai amatőr 'órusmoz- galmunk arculatát szeretnénk bemutatni B «áriában. — Ilyen szép es mozgalmas kórusélet bizor.yára ösztönző hatású. De nyilván ez sem problémamentes. Mi jelenleg a legnagyobb gondja a kórusnak, illetve karnagyé nak? — Tervünk éveken át folyamatosan feltölteni fiatalokkal az énekkar állományát. Tagjai jelenleg mintegy hatvan százalékban kottaolvasók. Vannak azonban művek, melyeket nem lehet csak hallás után megtanulni. S az sem mindegy, mennyi idő alatt, mennyi energiával . .. Ezért jó néhány fiatal tagunknak folyamatosan a szölmizációt és a kottaol- vasást is meg kellene tanítanunk. Azonban ezt a belső nevelő munkát és a tanulást, sőt az egész próbatervünket is sokszor keresztülhúzzák a hirtelen változások. Tehát az, ha nem szólnak Idejében egy- egy feladatról. Például a napokban tudtam meg, hogy szerepelni fogunk a Vikár- ünnepségeken március végén. De hogy mivel, hol és pontosan mikor lesz ez a fellépés — még ma sem tudom ... Az lenne egyedül helyes és elfogadható, ha ősszel, évad kezdetén pontosan közölnék:1 hol és milyen alkalommal1 számítanak a kórus szereplésére. Ez a műkedvelő munka, az emberek megbecsülését is jelentené. — Hallottuk, hogy voltak tervek egy zenekarral közös oratórium előadására. — Erről is szó esett. Ám egy oratórium megtanulására csak kottaolvasó kórustagok vállalkozhatnak. Kétségtelenül rangot jelent a filharmóniai koncerten való szereplés. De csak azért, hogy közösen a zenekarral nem sok értelmét látom. Ragyogó aca- pella kórusirodalmunk. Kodály Zoltánunk és Ba tók Bélánk van. Őket kell népszerűsítenünk elsősorban. Wallinger Endre
