Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-17 / 295. szám
Kedd, 1968. december 17. E&O 3 SOMOGY! NÉPLAP Az 1969. évi költségvetés az országgyűlés előtt Tanácsi költségvetés két esztendőre Az írásos agitáció jelentőségéről, terjesztéséről és felhasználásáról Az idei utolsó parlamenti ülésszak fő témája — az 1969. évi állami költségvetés — az egész ország lakosságát közvetlenül érinti. Ennek különböző vonatkozásait, fontos részterületeit vizsgálták meg az előző hetekben az ország- gyűlési képviselők megyei csoportjainak ülései, a napokban pedig az országgyűlés külügyi, honvédelmi, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, jogi, egészségügyi, kulturális, s végül: terv- és költségvetési állandó bizottságai. Ezeken a bizottsági' üléseken az érintett minisztériumok vezetőinek bevonásával, az ö előzetes tájékoztatásuk alapján sokoldalúan megvitatták a képviselők az állami költségvetés egy-egy fontos területét, problémakörét. S bár valamennyi bizottság elfogadásra ajánlotta a jövő évi költség- vetést, több figyelemreméltó észrevétel, indítvány, javaslat is elhangzott a bizottsági ülésen. Ismeretes, hogy az ülésszak napirendjét maga az ország- gyűlés állapítja majd meg. Ez a napirend — előreláthatóan — így alakul majd: A képviselők meghallgatják a Népköztársaság Elnöki Tanácsának — két országgyűlési ülésszak között legfőbb államhatalmi szervünk — munkáját ismertető beszámoló jelentést. Ezután kerül sor a pénzügyminiszter expozéjára, amely természetesen — mintegy az 1969. évi költség- vetés indokolása, megalapozásaként — részletesen elemzi az új gazdasági mechanizmus első évének, az 1968. évi gazlálkodásának legfőbb tapasztalatait, tanulságait is. Az előterjesztett állami költségvetést, amelyhez a >énzügyrhiniszter után a terv- és költségvetési bizottság előadója is jelentést fűz majd a gazdasági és pénzügyi helyzet alapos elemzése alap- ián, az 1969. évi népgazdasági tervvel összhangban dolgozták ki. Már a korábbi bizottsági és csoporttanácskozásokon is nyilvánvalóvá vált, hogy az előirányzatok figyelembe veszik társadalmunk fejlődésének követelményeit és a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozatos javulását., így tehát egy, részleteiben is _ jól átgondolt, alapos számvetéshez és költség- vetési törvényjavaslathoz szólhatnak majd hozzá az országgyűlési képviselők. Az ülésszak vitájára kerülő 1969. évi költségvetés egyik érdekessége, hogy abban nemcsak 1969-re, hanem 1970- re is részletezik a tanácsok költségvetési és fejlesztési alapjának elöirán zatai t: vagyis ez lesz tanácsaink első kétéves költségvetése. Ez annak a már korábban elfogadott elvnek a gyakorlati átültetését jelenti, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben — a távlati célkitűzések megalapozása és a pénzügyi eszközök hatékonyabb fel- használása érdekében — a tanácsok részére az igénybe vehető bevételek körét, mértékét s az állami hozzájárulás összegét az ötéves népgazdasági terv időtartamára szólóan kell megállapítani. U. L. Az írásos ági tációnak a tájékoztatásban, a tudatformálásban különleges szerepe van: a szellemi muníciót biztosítja propagandistáink számára. Szükséges tehát, hogy nagy gondot és figyelmet fordítsunk összeállítására, terjesztésére és felhasználására. A párt vezető szerepének érvényesülése, politikájának végrehajtása attól is függ, hogy a lakosság különböző réteged mennyire teszik magukévá a Magyar .Szocialista Munkáspárt célkitűzéseit. Az írásos agitáció e célok szolgálatában áll: segít megvívni a megalapozott, tudatos eszmi harcot az ellenséges nézetekkel szemben, hatékony eszköz abban a tevékenységben, amely az emberek megnyeréséért, a párt tömegkapcsolatának bővítéséért folyik. A betű erejével az emberek százaira tudunk hatni, mozaósíthatjuk őket az előttünk álló nemes feladatok végrehajtására. Áz írásos agitáció forma- és ‘-“•magazdagsága lehetővé teszi, hogy mindenkor és mindenütt megfeleljen a követelményeknek, minden igényt kielégítsen. Legfontosabb fonná ja: a sajtó. Lenin elvtárs tanításából tudjuk, hogy az újság nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is. Ez meghatározza a sajtó helyét a politikai tömegmunkában. A párt kiadója, a Kossuth Könyvkiadó által megjelentetett könyvek, kiadványok, folyóiratok megfelelő segítséget nyújtanak a tanuláshoz, a termelés szervezéséhez, a gazdasági, politikai kérdések tanulmányozásához stb. Megyei kiadványaink szervesen egészítik ki a pártkiadó által megjelentetett anyagokat, s lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy áttekintsük, a somogyi adatokat, a fejlődés tényeit, alaposabban megismerjük a helyi vezetés koncepcióját. Az üzemi laook és híradók ugyancsak hathatós eszközei, lehetőségei a tájékoztatásnak. HOL TARTUNK JELENLEG? Az MSZMP Központi Bizottságának a tájékoztatásról 1965-ben megjelent határozata azt követeli 'tőlünk, hogy megyénkben is nagyobb gondot fordítsunk a tájékoztatás kü- ’önféle eszközeire és formáira. Szerénytelenség nélkül meg- államthatjúk, hogy a határozat ■meaielenése óta igen sokat fejlődött a menyei kiadványok szerkesztése, előállítása, színvonala. Jól tudjuk, hogy e kiadványok és az üzemi laook .megjelentetését Somoevban n“tn mindig, kísérte egyöntetű helyeslés Effv e téren — főként 1956 élőt* — a számszerűségre való törekvés volt a jellemző, s a mondanivaló háttérbe szorította a színes, érdekes formát, az olvasmányosságot. Az ellenforradalom után azonban fölismertük, hogy valami újat kell adni, friss gondolatokkal és igényesen. A gondolatot tett követte, s elhatároztuk, hoey rendszeresen megjelenő agitá- ciós füzetet adunk ki azzal a céllal, hogv állandóan időszerű ismeretekkel lássuk el agitátorainkat. A műit év közönén jelent meg először s atóta rpqvedéven,ként kerül az olvasók kezébe a meffvei nár+b’- zottság Útközben című kiadványa, amely azóta az aktivisA GÉPEK ORVOSAI Az elmúlt héten kezdték meg a növényvédő gépek javítását is. Eddig húsz RAPIDTOX—2 gép érkezett az állomásra. Márciusig 55—60 gépet javítanak ki. Megkezdődtek a téli nagyjavítások a Kaposvári Gépjavító Vállalat csokonyavi- sontai gépjavító állomásán. Eddig tizenkét erőgépet és nyolc kombájnt javítottak ki. k r ■ Vnlass4ásra készülnek a szakmaközi bizottságok Politikai oktatás 15 faluban Emelkedik a taglétszám A megyében működő szakmaközi bizottságok fontos fölmérést végeznek a községekben. December végéig megállapítják, hogy hány tsz-alkal- mazottal, ktsz-ben dolgozó alkalmazottal, hány ipari és alkalmi nyugdíjassal nő a létszámuk. A jövőben ugyanis minden községben a szakmaközi bizottságokhoz tartoznak ezek a szakszervezeti tagok. Éppen ezért a tsz-ben és a ktsz-ben megalakítják a szak- szervezeti csoportokat, kiépítik a bizalmi hálózatot. A bizottságok másik feladata, hogy 1969 első negyedévében együttes ülésen tárgyalják meg a községi tanács vb-vel az együttműködési szerződést, s ha szükséges, akkor módosítsák. A jövőben látnak hozzá minden községben a távlati tervek kimunkálásához. A szakmaközi bizottságok nagy segítséget adhatnak azzal, hogy összegyűjtik és továbbítják a faluban élő szakszervezeti tagok véleményét és javaslatát Választásra készülnek a szakmaközi bizottságok is. A jövő év tavaszán megújítják mindenhol a bizottságok tisztségviselőit. Mint Cseh János, az SZMT szervezési bizottságának munkatársa elmondta, nagyon fontos, hogy minél több fiatalt vonjanak be a vezetésbe. Tizenöt szakmaközi bizottság tart tanfolyamot a társadalom időszerű kérdéseiből. Több mint háromszázan vesznek részt az oktatásban. Különösen nagy az érdeklődés Berzenoén, Darányban, Ma- gyaratádon és Balatonszárszón. ták keresett olvasmányává vált A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny legjobbjairól készítettük A hármas jelszó jegyében című riportfüzetet, amelyben értékes tapasztalatokat adtunk közre. Az új gazdaságirányítási rendszer kezdeti időszakának tapasztalatait Az első hónapok után címmel kötöttük csokorba. összeállítottunk és közreadtunk több, a megyei párt- és államvezetés koncepcióit ismertető kiadványt is. Ezt a célt szolgálta a megye fejlődését szemléltető »Somogy 1960—70« című színes tabló. A megye mezőgazdaságának fejlesztésében előttünk álló feladatokat, irányelveket szintén kiadványban foglaltuk össze. A pártoktatás segédanyagaként olyan füzeteket bocsátunk ki, melyek a megye fejlődésének egy-egy kérdését ismertetik. A KIADVÁNYOK Tapasztalataink azt mutatják, hogy az utóbbi években számottevő fejlődést értünk el a sajtótermékek és kiadványok terjesztésében is. Megyénk lakossága 1958-ban 17 438, 1968- ban 20 703 Népszabadságot, illetve 1958-ban 13 734, 1968-ban pedig már 44 539 Somogyi Néplapot vásárolt egy-egy megjelenési napon. Jelenleg minden száz somogyi család közül 85 előfizetője, illetve példányonkénti vásárlója valamilyen napilapnak. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége tavaly az 1958. évi 340 000 forinttal szemben 859 000 forintot forgalmazott. Megyei kiadványaink 2—4000 közötti példányszámban jutottak el aktivistáinkhoz. Az üzemi sajtótermékek is lényegesen nagyobb példányszámban jelennek meg, mint korábban. Az eredmények elérésében nagy szerepük volt a sajtóelőfize- tés-gyűjtö vasárnapoknak, a politikai könyvhónapoiknak, az író-olvasó találkozóknak, a könyvkiállításoknak. A sajtóterjesztő tevékenység azonban már korántsem olyan dicséretes, mint amelyet a fenti számok tükrében joggal elvárhatnánk a terjesztőktől. Nem volna helyes, ha az eredmények megtévesztenének bennünket, ha az eredményeket nem vetnénk egybe a lehetőségekkel. Ma már felléphetünk olyan igénnyel, hogy felnőtt lakosságunk legalább egy napilapot rendszeresen olvasson, vagyis, hogy minden családra jusson egy-egy napilap. E feladat teljesítéséhez a sajtótermékek egyre javuló színvonala és a lakosság állandóan növekvő kulturális Helyénvaló megállapítás, hogy a kiadás és a terjesztés fokozódásával párhuzamosan javul az írásos anyagok hasznosítása. Vannak már olyan járások, községek, üzemek és intézmények, ahol — helyesen — tudatosítják azt, hogy mit kell áttekinteni a párttitkárnak, a propagandistának, a gazdasági vezetőnek, illetve mit hol találnak meg. A nagyatádi járásban például felhívják az ünnepségek előadóinak figyelmét, hogy az Útközben című kiadványban forrást találnak. A siófoki járásban fontosnak tartják, hogy minden vropaaandistának járjon az Útközben. Helves és hasznos a barcsi járási párt-vb trióda szere, eszerint ugyanis a párttitkári értekezleten útmutatást adnak az oktatási anyagokim7 kapcsolódó irodalomról, örvendetes ténv az is, hoey a Somogy I960—70 című tab’óso- -ozatunk szinte minden *e1e"- teceHh üzeműn kisen. infézmé- ovünkhen megtalálható, a fo- ’vosók illetve a tanácskozó- fomr-n/üV -falán. Társadalmunk fejlődése, a szocializmus teljes fölépítése nagy feladatok elé állítja a somogyi kommunistákat, a mer A megye történetének leg- fontosabD eseményeit tudományos alapossággal feldolgozzuk és közkinccsé tesszük. A közelmúltban bocsátottuk útjára a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett somogyi internacionalisták élményszerű, hiteles visz- szaemlékezéseit taxtalmazó művet, hogy eszel is emléket állítsunk nagyszerű forradalmi tettüknek. Hasznosnak tartjuk hogy a siófoki járási pártbizottság, a kaposvári városi pártbizottság, a megyei KISZ-bizottság és a megyei könyvtár önálló kiadvánnyal jelentkezett az elmúlt időben. Kiadványaink és üzemi lapjaink, híradóink külső köntöse, szerkesztése, tördelése s nem utolsósorban nyomda- technikai munkája igényességről, egyre javuló színvonalról tanúskodik. A formagazdagsággal, színességgel egvütt fejlődött, javult a belső tartalom is. TERJESZTÉSÉRŐL igénye segíthet hozzá. Igaz, van néhány gátló körülmény, de ezek nem elháríthatatla- nok. Néhány gondot említek: a siófoki és barcsi járás több községe csak másnapos lapot kap. Néhány Balaton-parti község — többek között Siófok is' — csak a késő délutáni órákban kapja meg a megyei lapot. Tűrhetetlen, hogy egyik-másik kis településire (puszták, üzemegységek, majorok) csak hetenként egyszer vagy kétszer kézbesít a posta. A pontosabb, udvariasabb kézbesítés nagyban elősegítené az előfizetők számának gyarapodását. Sajnos a panaszok (az előfizető nem kapja meg a lapot; vasárnap — az utasítás ellenére is — a levél- szekrénybe kézbesítenek stb.) nagyon lassan fogynak. Ettek nem azt bizonyítják, hogy a posta illetékes szervei tiszteletben tartanák az olvasóközönség véleményét, és igyekeznének miméi jobban teljesíteni a kérését. A sajtó népszerűsítésével, ankétdk, viták szervezésével is elő kellene segíteni, hogy még gyorsabban emelkedjen az előfizetők száma. Ehhez pártszervezeteinktől, községi tanácsainktól, tömegszerveze- teinktöl is lelkesebb tevékenységet kérünk. Hiba, hogy a terjesztés nemegyszer alkalomszerű, kampányjellegű. Előfordul, hogy egyik-másik helyen még az ingyenes kiadványok is hónapokig az íróasztal fiókjában, a könyvszekrényben hevernek, vagy csak akitor jutnak el rendeltetési helyükre, amikor már aktualitásulcat vesztették. TOSANl gye dolgozó népét. Ezért az írásos agitáció jelentősége tovább nő, hiszen nő népünk igénye is a tájékoztatás iránt. Mindez azt követeli meg tőlünk, hogy az információs és a kulturális nevelést szolgáló kiadványok mind színvonalasabb kivitelben, magvasabb tartalommal lássanak napvilágot. Arra kell törekednünk, hogy az igényeket megelőzve szerkesszük a megyei lapot, a különféle üzemi híradókat és egyéb kiadványainkat. A megyei pártertekezlet fontos feladatként jelölte meg: Minden kommunista kötelessége, hogy képviselje és meggyőződéssel hirdesse a párt politikáját a tömegek kötött, hatékonyan segitse a párt előtt álló politikai feladatok megértetését, vegye ki részét az agitációs, felvilágosító tevékenységből.« Az írásos agitáció minden kommunista, minden tömegszervezetben, -mozgalomban dolgozó elvtársunk, kezében hathatós fegyver 4, pártértekezlet által támasztott célkitűzés megvalósításában. Balajcza János, a megyei pártbizottság eiuakawaa
