Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1968. december IS. Régi ár €j ár g Régi ár tJj ár Minivizor tv (antennával) 1450,— Ft 3950,— Ft 1 P. K. 10. tip. padlókefélő gép 1340,— Ft 1110,— Ft Szobai szökőkút 420,— Ft 250,— Ft Effekt cseh kályha 1260,— Ft 900,— Ft H 1—2. tip. kézi hajszárító 267,— Ft 230,— Ft VF—1. tip. főzőlap 95,50 Ft 76,50 Ft Unipress kávéfőző (hőkioldós) 362,— Ft 270,— Ft 1 VV. 1, tip. háztartási vasaló 106,— Ft 74,— Ft vásárlók Igényeit kielégítik a megyei állami és szövetkezeti szak­és iparcikkboltok mßL­HASZNOS SUfUUDEaCOZflSI THH£ICSIIDllS „A közel-keleti helyzet rendkívül robbanékony és igen nehéz“ — jelentette Nixon megbízottja ;i William Scranton volt pennsylvaniai kormányzó, aki Nixon amerikai megválasz­tott elnök megbízásából kö­zel-keleti körutat tett, tájé­koztatta Nixont tapasztala­tairól. A megbeszélés után Scran­ton . sajtóértekezletet tartott, amelyen kijelentette, hogy a közel-keleti helyzetet »rend­kívül robbanékonynak és igen nehéznek« tartja. "A világ e részében, mélységes az ingerültség és a gyűlölet. A békés rendezés sikeréhez szánté csodára volna szük­ség« — jelentette ki az ame­rikai politikus, aki ezután megismételte héttőn Izraelben tett kijelentését, miszerint az Egyesült Államoknak a jövő­ben »kiegyensúlyozottabb po­litikát« kell követnie a Kö­zel-Keleten. Scranton elmondta az új­ságíróknak, hogy amikor a Közel-Keletre utazott, igen súlyosnak tartotta az ottani helyzetet, de sok ottani ve­zető politikussal folytatott megbeszélésen azt a benyo­mást szerezte, hogy azok őszintén akarják a békés ren­dezést. A sajtóértekezleten Scran­ton kifejezte azt a vélemé­nyét, hogy Izraelnek még legalább három évig kell vár­nia az Egyesült Államoktól megrendelt Phantom típusú ötven sugárhajtású vadász­bombázó első kontingensének leszállítására. New York-i levél A nyugati valutaválságról Koreai tiltakozás az ENSZ-ben Róluk tárgyallak — de nélkülük? Az ENSZ-közgyülés 1-es számú politikai, bizottságában folytatódott a vita a Koreá­val kapcsolatos kérdésekről. A délelőtti ülésen Algéria kép­viselője felszólalásában hang­súlyozta, hogy Korea békés.' demokratikus egyesítésének útjában az amerikai és más külföldi csapatok dél-koreai jelenléte a fő akadály. Japán, Togó, Üj-Zéland és Rwanda képviselője az amerikai kül­dött példájára megpróbálta igazolni az Egyesült Államok beavatkozását a koreai nép belügyeibe és a koreai prob­léma igazságos rendezésére KBHIREKAWVILÄ semmiféle reális javaslattal nem élve, a »Korea egyesíté­sére és újjáépítésére alakult ENSZ-bizottság« törvényte­len tevékenységének folytatá­sa mellett szálltak síkra. Az ülésen a Szovjetunió, Szíria, Csehszlovákia \ Kuba. Románia és Magyarország küldötte elítélte az Egyesült Államok és szövetségesei be­avatkozását a koreai nép bel­ügyeibe, követelte az összes külföldi csapatok haladékta­lan kivonását Dél-Korea te­rületéről és a törvénytelenül létrehozott ENSZ.-bizottság feloszlatását. Az Egyesült Ál­lamoknak azt a kísérletét, hogy az ENSZ zászlajának fe­dezetével jóváhagyassák az amerikai katonai interven­ciót Koreában, ezt követően csupán Kanada és Thaiföld delegátusa támogatta. A bizottság hétfőn folytat­ja a vitát. « * * Az ENSZ-ben a közgyűlés 1-es számú bizottsága hiva­talos dokumentumaként köz­zétették a KNDK külügymi­nisztériumának 1968. decem­ber 1-i nyilatkozatát. A do­kumentum mint az ENSZ alapelveinek megsértését és a koreai nép szuverenitása elleni merényletet, elutasítja az amerikai imperialistáknak azt a manőverét, hogy az úgynevezett »feltételes meg­hívással« kirekesztették a KNDK képviselőjét a »ko­reai kérdés« megvitatásából. Rehabilitálták Fika tábornokot Jermolenko professzor ve­zetésével Londonba érkezett a szovjet békebizottság kül­döttsége. hogy visszaadja' az angol békemozgalom, delegá­ciójának tavalyi moszkvai lá­togatását. A CSKP Központi Ellenőr­ző és Revíziós Bizottságának küldöttsége, amely Milos Ja­kesnek, a bizottság elnökének vezetésével december 7-én ér­kezett a Szovjetunióba, szom­baton visszautazott hazájába. A vendégek az SZKP Köz­ponti Bizottsága mellett mű­ködő pártellenőrző bizottság munkájával és tapasztalatai­val ismerkedtek. A delegációt fogadta Leonyid Brezsnyev is. A New York-i állami al­kalmazottak szakszervezeté­nek két helyi vezetőjét — Lilian Robertst és Robert Füllen — harminc, illetve húsznapi börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték, amiért sztrájkot szerveztek több kórház, főként néger és Puer­to Rico-i személyzete között. Maguk az elítéltek is nége­rek. New Yorkban törvény tiltja az állami alkalmazottak sztrájkját. Március 9-től 16-ig rende­zik meg a jövő évi bécsi ta­vaszi vásárt, amelynek ki­állítási területét a bel- és külföldi cégek máris teljes egészében lefoglalták. Michel Debré francia kül­ügyminiszter, akinek ezekben a napokban Algírba kellett volna utaznia, nem látogat el Algériába. Látogatásának el­halasztása kétségkívül össze­függésben áll azzal, hogy a múlt héten megszakadtak a két ország közötti gazdasági tárgyalások. Heliodor Pika csehszlovák tábornokot 1949-ben hazaáru­lással, katonai titkok elái*ulá-' sávál, tisztségével való yisz- szaéléssel és bűncselekmé­nyek eltitkolásával vádolták és halálra ítélték. 1949. jú­nius 21-én végezték ki. A csehszlovák katonai bíró­ság 1968, májusában hatály» talanította az 1949-ben ho­zott ítéletet. A penijraf el vé­telt ez .év október 8—10 és december 4—13 között tar­tották meg. A katonai ügyész javasolta, hogy mivel az 1949-es vád konstruált volt, Pika tábornokot mentsék fel. A vizsgálat és a bizonyítékok alapján a katonai bíróság most felmentette a vád alól, Heliodor Pika tábornokot — Melyek a jelenlegi pénz­ügyi válság alapvető vonásai? — ezzel a kérdéssel fo.du t Henrich Borovik, az APN New York-i tudósítója Viktoi Perlő neves amerikai közgaz­dászhoz. Perlő válaszában hangsú­lyozta, hogy a jelenlegi váíság egyik fázisa a tőkés világ tíz éve tartó pénzügyi válságának. A helyzet különösen a leg­utóbbi másfél évben éleződött ki. — Megállapítható —, mon­dotta —, hogy az utóbbi idŐK- oen határozottan gyengült a dollár és az amerikai bankok befolyása a tőkés pénzügyi .vi­lágban. Az arany dollárban rögzített ára — 35 dollár egy uncia — több mint harminc éve áll fenn. Ez az ár a dol­lár különleges szerepét tétele­zi fel, azt, hogy a dollár veszi át az aranyalap szerepét. A dollárnak, mint fizertőeszköz- nek ez a megkülönböztetett szerepe az utóbbi években gyengült. Az arany értéke emelkedett. Ha az arany ára változatlan marad, az arany- tartalék nem elegendő arra, hogy fedezze a kapitalista or­szágok közötti kereskedelem gész volumenét. Az aranytar­talék ma a nemzetközi keres­kedelemnek csak két hónapos volumenét tudja biztosítani. Ha a mérleg csak kis időre is felborul, ez elegendő ah­hoz, hogy teljességgel kimerít­se egyik vagy másik tőkés or­szág aranytartalékát. Az Egye­sült Államok például elvesz­tette aranytartaléka 64 száza­lékát. — Miért ranaszkodik az Pnvesvl* Államok mégis az arany állandó árához? — Részben azért, hogy biz­tosítsa a dollár és az amerikai bankok vezető szerepét a nem­zetközi pénzpiacon. Másrészt tudvalévő .hogy. a Szoy.jetu niő a világi egyik legnagyobb aranyt exportáló állama. Az arany alacsony felvásárlási, ara tehát egyszersmind a szocia­lista tábor országai jövedelem­ás vásárióképessége csökkenté­sének eszközéül is szolgál. Azok a kísérletek azonban hogy a nemzetközi pénzpiacon Harcok Da Nang-nál tovább tartsák az arany ala­csony árát, nem váltak oe. Sőt ellenkezőleg, az árakat való­színűleg fel kell emelni. A szabad valutapiacon egy uncia arany jelenleg 40 dollárba ke­rül. Ez arra utal, hogy a d 1- lár devalválása felé haladunk — A jelenlegi pénzügyi vál­ság egyik alapvető jegye a ka­pitalizmus egyenlőtlen frjlő dése. Japán bruttó-terme lésé­nek évi növekedése 10 száza­lék, míg Nagy-Britan.niáé ke­vesebb. mint 1 százalék. Tanúi vagyunk egyrészt Japán, Nyu- gat-Németország és bizonyo: mértékben Olaszország gyors megerősödésének, másrészt Franciaország, Nagy-Britan- nia, valamint az Egyesült Ál­lamok viszonylagos gyengülé­sének. A' nemzetközi kereske­delemben az Egyesült Államok elveszíti vezető szerepét. — Miben nyilvánul ez meg? — Az utóbbi években az USA nemzetközi kereskedelme állandóan deficites. Hivatalo­san az export ugyan jelentékte­len túlsúiyoan van az import­tal szemben, ez a többlet azon ­ban kizárólag az ún. »külföldi államok megsegítésére irányu­ló export« jóvoltából keletke­zik, amely nem más, mint a Katonai és egyéb áruk kivite­le a bábkormányok és más csatlós kormányok számára, a kapitalista rendszer megőrzése céljából ezekben az országod­ban. — Napjainkban az amerikai vállalatok nem törekszenek arra, hogy csak amerikai áru­kat exportáljanak. Kifizető­dőbbnek találják, ha úgy hó­dítanak meg külföldi piacot, hogy tőkét exportálnak és megszerezzenek olyan külföl­di vállalatokat, ahol a munka­erő jóval olcsóbb, mint az USA-ban. — Ami az importot illeti, az amerikai cégek az Egyesüli Államokba azokat az áruké r hozzák be, amelyeket külföl­dön az általuk ellenőrzött vál lalatoknál gyártottak, illetve azoknak a külföldi cégeknek az áruit (pl. japán vagy nyugat­német cégekét), amelyekkel li- cencekre kötöttek szerződésé Az egyes amerikai váll°latr'k érdekei persze sokszor ellent­mondanak az egész amerikai imoerializmus érdekeinek. Ez az ellentmondás nehéz hely­zetet teremt az amerikai kül­kereskedelem számára. — Van-e valamilyen lehető­ség a jelenlegi pénzügyi vál­ság megoldására? — A válság meeoldásána' egyetlen határozott lehetősége, az amerikai dollárnak az aranyhoz viszonyított dévaivá dója lenne. Lehetséges, hogy 1960-ben meg is törté' ik. — Mi a véleménye a fran­ciaországi pénzügyi válság alapvető okairól? — A franciaországi válság is azt illusztrálja, hogy a vi­lág aranytartaléka nem fele1 meg a nemzetközi keres k°d°- lem volumenének és hogy az arany ára túl alacsony ahh 'z hogy ellenálljon a mérleg idő­leges felborulásának. A Fran­ciaországra gyakorolt pénzügyi nvomás egvébként annak a folyamatnak egy része, amely­Da Nang-nál heves harcok folynak a vietnami szabadságharcosok és az amerikai tengerészgyalogosok egységei között. (Telefotó: AP—MTI—KS) nek célja, hogy Franciaorszá­got újból alárendelt helyzetbe nozza az USA-val, illetve Nyú- gat-Németországgal szemben. — Az ameri Kai imper.aliz- mus 1967-ben kampányt in­dított a francia áruk bojkottá­lására és a Franciaországba irányuló turisztika csökkente­sére. A turizmusból származó jövedelmek sok ország számá­ra igen komoly bevételi tételt jelentenek. Tudvalevő, hew az USA és Nyugat-Nóme o ' g utaztatja a legtöbb turistacso­portot. Ez komoly eszköz a Ke­zükben. hogy • barátaikat meg­jutalmazzák és az engedetle­neket megbüntessék. Amikor néhány évvel ezelőtt az USA el akarta érni. hogy n-e "dönt­sék Goulart rendszerét Brazí­liában, a nyomás egyik e :z ö- ze a Brazíliába irányuló ame­rikai ’ turistaforgalom csök­kentése volt. Most ezt az esz­közt használják De Gaulle el­len. A francia válság második fázisát az ország belső politi­kai krízise jelezte idén tavasz- szal, amely az egyetemisták zavargásában és általános munkássztráikban fejeződött ki. A francia burzsoázia — szűk. önző asztátvérdekből — hatalmas mpnmdsf'gben vitte külföMre a tőkéjét. — A nyugatnémet és ameri­kai nagytőke, amely megérez­te, hogy a frank gyengüléséből hasznot húzhat, megindította a hajszát ellene. A francia kor­mány el tudta volna hárítani a kampányt, ha komolyan el­lenőrzi külkereskedelmét. Ez azonban ellentmondott volna a francia burzsoázia (érdekeinek és ezért nem foganatosított ilyen intézkedéseket. — Franciaország kormányá­nak, hogy a frankot megment­se, azoknak a monopóliumok­nak a vállára kell a pénzügyi terheket hárítani, amelyek -e- lelősek a válságért. Ha ezt nem teszi, kétséges, hogy si­kerül-e valamit elérnie a vál­ság pillanatnyi elodázásán kí­vül. — Véleménye szerint előre­láthatóan mire vezet a pénz­ügyi válság? — Mindenekelőtt a nyugat­német bankok jelentős meg­erősödésére. A dollár az ed­diginél jóval nagyobb mérték­ben függ majd a majna-frank- furtd bankárok támogatásitól Amerikának pedig messzeme­nő engedményeket kell tennie a nyugatnémet imperializmus­nak a nemzetközi deficit -ki- ezyenlítéséért. Hiszen Nyugat- Németország oly nagy mérték­ben segíti ma is az Egyesült Államokat, mint senki más. Az NSZK, ha nem tévedek, éven­te 850 millió dollárért vásárol különböző katonai félszer lé­seket. kölcsönöket vesz fel, sőt részt vesz a külföldi or­szágoknak nyújtott amerikai segélyben is. — A nyugatnémet bankok ugyanakkor következetesen növelik pénzügyi tártaié' aik arany fedezetét a dollár rová­sára. Ezzel csökkentik a koc­kázatot arra az esetre, ha a dollárt mégis dev^l 'diák. Mirdez rontja a Wall-Street-i bankárok helyzetét, és előre­veti a dollár devalvációjának lehetőségét. (APN—KS) KOZMOSZ—259 A Szovjetunióban szombaton Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—259 elnevezésű mesterséges holdat. A szput- nyikom elhelyezett tudományos berendezések rendeltetése az hogy folytassák a világűr ta­nulmányozását a korábban be­jelenteti programmal össz­hangban. A berendezések fogástalanul működnek. A 259. Kozmosz kezdeti 1 ringési ideje 100,3 perc; a F felszínétől való legnagyobb távolodása 1353 kilométer; l kisebb eltávolodása 219 ki méter.

Next

/
Thumbnails
Contents