Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-15 / 294. szám
I Vasárnap, 1568. december 15. 3 SOMOGY! NÉPLAP BESZÉLNEK RÓLUK A kaposvári vasútállomás eddigi munkája alapján elérte az élüzem szintet. Ebben nagy részük van a vonatkísérőknek. Tőlük sok függött, hiszen a voma^kíséréssel járó feladatokon kívül a fordulóállomáso- kon kocsirendezéssel is kell foglalkozniuk. A nagy felelősség, a mostoha körülmények nagyon igénybe veszik őket. Már a korábbi években felismerték, hogy csak akkor dolgozhatnak eredményesebben, ha összefognak, segítik egymást. Elhatározták, szocialista brigádokat alakítanak. Kisebb létszámmal több munkát Csonka József Petőfi, Németh II. Lajos November 7., Hegedűs János Munkásor, Bata Ferenc Kossuth, Szentivá- nyi Ferenc Félszabadulás brigádja az idén különösen jól dolgozott. Ebben több tényező is közrejátszott. Farkas Lajos vezénylőtiszt segítségével úgy alakították ki a közösségeket, hogy a szolgálat ne akadályozza meg a szorosabb együttműködést, továbbá érezték, hogy az új mechanizmusban megnövekedett feladatokat csak úgy tudják jól ellátni, ha többet vállalnak. Ebben az évben náluk is előtérbe került a minőség já- vítása. Ez megmutatkozott például a bizonylati fegyelemben — ahogy ők mondják, a »■hiánylatoknál". Ügyeltek arra, hogy a rossz körülmények ellenére (kedvezőtlen világítás stb.) se legyen elírás, rossz számolás. Mintegy 15—20 százalékkal csökkent a hiba. Ennek jelentőségét főként akkor lehet értékelni, ha meggondoljuk, hogy csupán filléres eltérés is tíz embert foglalkoztat a vasútnál különböző posztokon. Különösen Csonka József kollektívája javított sokat e munkájában. Másik fontos feladatnak éppen a vasút sajátos körülményei miatt a teljesítmény növelését tekintették. Gyakran még szolgálaton kívül is vállalták, főiként Bata Ferenc, Sólyom József, Bútor Sándor, hogy elkísérik a vonatot. Így kevesebb létszámmal az előírtnál több kilométert tettek meg. azaz növelték a termelékenységet. Márpedig a termelékenység növelésének nagy jelentősége van. hisz köztudott, hogy 1968-ban a vállalatok egy része ezt nem tudta kellőképp megvalósítani. Tudnak felelni A vonatkísérőkből álló kollektívák, annak ellenére, hogy a sok utazás rendkívül megnehezíti az együttlétet, valóra váltották a szocialista módon dolgozni, élni és tanulni jelszó jegyében tett felajánlásukat. Igyekeztek a körülményekhez alkalmazkodni. A végállomásokon megtekintették a nevezetességeket, Keszthelyen például a múzeumot. De jól ismerik a kaposvárit és a szigetvárit is. Bekapcsolódtak a vasútnál folyó politikai oktatásba. Varga Károly, állomásfőnök, Szabó József szb-titkár, Bognár Sándor párttitkár segítségükre voltak ebben. Ügy tervezték meg az előadássorozatot, hogy azon az utazó vasutasok is részt tudjanak venni. Céljuk az volt, hogy a vonatkísérők politikai kérdésekben jól tájékozottak legyenek. Ezt elérték. Az egyéni tanulásban is eredményesek voltak. Németh Lajos II. pl. munka közben sajátította el a középiskolai anyagot és leérettségizett. Hárman a nyolc általánost végezték el. Nem hanyagolták el a társadalmi munkát sem. A városért 250 000 forint értékű, önként vállalt munkát végeztek. Emellett szakítottak időt arra is, hogy segítsék azokat a társaikat, akik családi házat építettek. Például a Petőfi brigád tagjai Papp Lajoshoz mentek dolgozni. Folytatják a versenyt Érdeklődésüket bizonyítja, hogy alaposan megismerték a vasút különféle területeit. Jártak csoportosan a váltóőrtoronyban, a telefonközpontban stb. Ez nemcsak arra volt jó, hogy lássák a részlegek munkája közötti összefüggést, hanem arra is, hogy még inkább becsüljék a más területen dolgozók munkáját. Nem csoda hát, hogy beszélnek a vonatkísérőkről. A fordulóállomásokon, Fonyódon, Barcson, Szigetváron stb. legszívesebben a kaposvári csomópontról érkező vasutasokkal rendezik a kocsikat. Gyorsan, pontosan, megbízhatóan dolgoznak. A szigetvári állomás- főnöík ezt írásba is foglalta. Az elismerő sorok a November 7. brigád naplójában olvashatók. A vonatkísérők a brigádokban formálódtak szorgalmas, fegyelmezett emberekké. A versenyt nem fejezték be. A jövő évben is folytatni kívánják. Már megkötötték a szerződéseket. Vállalásaikban különösen hangsúlyt kapott a még udvariasabb bánásmód az utasokkal, a még jobb kiszolgálás. Azt szeretnék, ha az utazóközönség is segítené őket ebben, és kötelességük teljesítése közben több megértést tanúsítana irántuk. Szegedi Nándor Postánkból Erdőfelelősök találkozója Soraogyzsitlán Ott Györgyné Somogyzsitfáról levélben megírta, hopr községükben rendezték meg a marcali járás erdőfelelöseinek találkozóját. A rendezvény azt a fő célt szolgálta, hogy hasznos gyakorlati útmutatást adjon az eredményes termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás szervezéséhez, irányításához. Ennek megfelelően alakult az egész napos tapasztalatcsere programja. A helybeli Hunyadi János Termelőszövetkezet vezetői először » fafeldolgozó üzemet mutatták meg a vendégeknek. Tájékoztatták a látogatókat arról is, hogy fagyár'mAnyaikra mindig előzetesen igyekeznek vevőt keresni, tehát megr ndelés alapján dolgoznak. Megtekintették az erdőfelelősök a termelőszövetkezet csemetekertjét IsAz Erdőgazdasági Szakmu k sképző Intézet munkájával is ismerkedtek, majd az állami erdészet területén fadöntés! bemutatón vettek részt. A cukorgyár a répa feldolgozási üzem iartamára FÉRFI ÉS NŐI DOLGOZÓKBT FELVESZ Havi kereseti lehetőség: Férfi dolgozók részére — munkahelytől függően 2000 Ft-tól — 3000 Ft-ig. Női dolgozók részére — munkahelytől függően 1300 Ft-tól — 1650 Ft-ig. Vidéki férfi dolgozóknak a gyár szállást és napi háromszori étkezést — térítés ellenében — biztosít. Utazási költséget térítünk. (7724) A járás és a várós közös gond ja: a bejáró helyzetének dolgozók megjtt vitása Időszerű és nagyon fontos bői Kaposvárra bejáró munkásokat hogyan lehetne sokkal eredményesebben bevonni az üzem vagy a falu társadalmi, politikád és művelődési életébe. , Csak a kaposvári járásból 4175 témát tárgyalt meg a kaposvári járási és a városi párt-vb első együtttes ülésén. Napirendre tűzte a bejáró dolgozók helyzetét. Elsősorban azt elemezte. hogy a járás községeiAz együttes ülést alapos fölmérés előzte meg. A két párt- bizottság nyolcvan tagja és aktívája húsz kaposvári üzemben és huszonöt községben tanulmányozta a bejárók számát és összetételét, élet- és munkakörülményeit, a politikai és társadalmi életben való részvételét. A megyeszékhely iparának fejlődése magával hozta, hogy évről évre nőtt a bejárók száma, s az idén már meghaladja a nyolcezer-háromszázat. Kaposvár vonzási körzetébe elsősorban a járás községei esnek bele. Egy adat hűen tükrözi ezt a helyzetet: az összes bejárók hetvenhat százalékát a kaposvári járásiak teszik ki. A városban dolgozók ötvenkilenc százaléka férfi, negyvenegy százaléka nő. Az utóbbi néhány évben a munkahelyek szaporodásának megfelelően gyorsabb ütemben nőtt a Kaposvárra bejáró nők, száma. Nagvon érdekes a bejáró dolgozók kor szerinti összetétele. Mind a férfiak, mind a nők többsége huszonöt éves vagy ennél fiatalabb. A négyezer- százhetvenöt bejáró közül ötszázötvennégy szellemi munkát, a többi pedig fizikait végez Kaposváron. Nyolc általános vagy ennél Alacsonyabb végzettsége van a megyeszékhelyen dolgozók nyolcvanhét százalékának. A fölmérés szerint otthoni életkörülményeik általában megegyeznek a városiakéval, sőt sok esetben jobbak. A városi munkások húsz százalékának van családi háza, a bejárók hetvenöt százaléka lakik saját házában. A legtöbb házban van rádió és televízió. Több bejárónak gépkocsija is van, motorja pedig nagyon soknak — ez megkönnyíti közlekedésüket. Annak a családnak, amelyből egy vagy több tag a városba jár dolgozni, magasabb a jövedelme, mint a faluban élő többi családnak, sőt sok esetben meghaladja a városi munkáscsa- '.ádokét is. Se az üzemben, se otthon Érdekes megállapítása a vizsgálatnak, hogy a bejárók sok esetben nem vehetik igénybe az üzemek szociális juttatásait. Például a Mezőgépgyárban a buszok és a vonatok indulása miatt nincs idejük meefürdeni. Sokkal ketanácskozásokon, az üzemi rendezvényeken, a politikai oktatásban kevesen vesznek részt. Amikor megkérdezik tőlük, hogy miért, általában azzal indokolják, hogy megy a buszuk vagy a vonatuk. Kevevesebben ebédelnek az üzemben, mint a városi munkások Amikor hazaérkeznek a faluba, akkor segítenek a mező- gazdasági munka elvégzésében. Sokan foglalkoznak háztáji állattenyésztéssel, a szakmunkások pedig magánmunkákkal. A szabadságukat általában nem pihenéssel töltik, nagy részét a mezőgazdasági munkacsúcsok idején veszik ki, s otthon dolgoznak. sebben vesznek részt közülük a társadalmi munkában is, mint a városi munkások vagy a községekben dolgozók. A bejáró párttagok — elég alacsony az arányuk az üzemi pártszervezetekben — nagy része kevésbé kapcsolódik be otthon a falu politikai, gazdasági és társadalmi munkájába. Ezt tapasztalták a vizsgálatot végzők Nagyberkiben, Batéban, j Osztopánban, Samogyszilban, A busz és a vonat indulásához való igazodás, oz otthoni elfoglaltság erősen érződik a bejárók többségének politikai és társadalmi tevékenységén. A pártnapokon, a termelési Kaposmérőben, Taszáron, Ma- gyaratádon és Bárdudvarnokon. Noha a bejárók többsége fiatal, az üzemi KlSZ-szerve- zetek nem fordítanak kellő gondot rájuk. A fiataloknak zaléka tevékenykedik odahaza pedig mindössze húsz (!) szá- |az ifjúsági szervezetben. Legfontosabbs a közlekedés Kapcsvár iparának fejlesztését figyelembe véve néhány éven belül további két-há- romezerrel nő a bejárók száma. A két végrehajtó bizottság éppen ezért egy létszámban egyre gyarapodó réteg gondjait, a politikai és a társadalmi munkába való bevonásának lehetőségét vette számba az együttes ülésen. Akjk reszt vettek a vitában — a járási párt-vb tagjai közül Békés Lajos, Eszterhai Sándor, dr. Virágh Ferenc, a városi párt-vb tagjai közül Deák Ferenc, Müller László, Vétek József, a meghívott gvárigazga- tók közül Szerecz László és Tóth Lajos —, eg)’tői egyig mélyen elemezték, hogyan lehetne hatékonyabban bevonni a bejárókat az üzem vagy a falu politikai életének hatósugarába. Dr. Szerényt János, a járási pártbizottság titkára és Somogyi József, a városi párt- bizottság első titkára is elsősorban erre irányította a figyelmet összefoglalójában. Csupán két kérdéscsoportot emelnék (kd a tartalmas vitából. Az első a közlekedés. Mindenki egyetértett abban, hogy. az idővel állandóan versenyt futó bejárók helyzetén elsősorban a közlekedés megjavításával lehet könnyíteni. S ez a kulcsa a társadalmi életbe való bekapcsolódásuknak is. Rendkívül fontos, hogy sűrűbben induljanak a buszok és a vonatok. jobb legyen a csatlakozás, rö~ videbb az utazási idő, hogy az így megmaradó órákat és perceiket tanulásra, gyűlésen való részvételre stb. fordíthassák az üzemben vagy pedig a faluban. A gyorsabb ütemű iparosodás megváltoztatta a város arculatát, a közlekedés azonban nem tartott lépést ezzel a fejlődéssel. A két végrehajtó bizottság megállapítása szerint a MÁV-nak és az AKÖV-nek további erőfeszítéseket kell tennie. A sok javaslat közül néhány: indítson a vasút írun- kásvonatot. A kaposvári üzemek egyezte:-:-?1: a munltr kezdést, s próbálják meg a közlekedési vállalatok támogatásával megoldani, hogy az ugyanazon az útvonalon lakó dolgozóikat esetleg -különjárat" hozza a városba. Különösen érdemes gondolkodni azon, milyen eredménnyel járna. ha lenne egy meghatározott mozgalmi nap. amikor a szokottnál, később is indul na vonat és bussz, s minden bejáró nyugodtan részt vehetne a termelési tanácskozáson, az oktatáson vagy más rendezvényen. A ruhagyár bevezette, hogy minden tizedik szabad szombaton egész napos tanfolyamot rendez a munkásoknak. Ahol már áttértek a negyvennégy órás munkahétre, hasznosíthatják ezt az ötletet. Egyenértékű társadalmi munka Hol tevékenykedjenek a bejáróik? Az üzemben vagy a községben? Erre nem adott kész réceptet az együttes ülés. Abban viszont állást foglalt, hogy az egyik helyen föltétlenül. Eddig főképpen azért talált •kibúvót a bejárók többsége, mert nagyon laza a kapcsolat az üzemi és a falusi párt- és tömegszervezetek között. A jövőben éppen ezért megkülönböztetett gonddal kel! foglalkozni a városban dolgozókkal. Mind a községi, mind az üzemi pártszervezetek, KISZ-szervezetek sokat tehetnék tudatuk formálásáért, mozgósításukért. Az együttes ülés elhatározta például, hogy ezután a lakóhelyen végzett munkát, az ott tanúsított magatartást is figyelembe veszik, ha bejárót vesznek föl párttagnak a kaposvári üzembe. Állást foglalt az együttes ülés abban is, hogy az üzemek ismerjék el a falusi KlSZ-szervezetckbcn ; ' ;*ran tevékenykedő fiatalok munkáját, s ha lehetséges, akkor részesítsék őket erkölcsi elismerésben. A kaposvári járásban több falusi KISZ-t;tkár vagy vezetőségi tag bejáró dolgozó. Az üzemek ne gátolják őket abban, hogy részt vegyenek tanfolyamokon, sőt inkább segítsék őket, A járás és a város közös gondja, hogy mennyit javul a következő években a bejárók helyzete. Éppen ezért a két végrehajtó bizottság évenként számba veszi a fejlődést, mérlegre teszi a hozott határozat végrehajtását. Jövő év elején pedig az üzemi és a falusi pártszervezetek megtárgyalják ezt a témát, s remélhető, hogy" az együttes ülésén elhangzott javaslatok többsége nagyon gyorsan megvalósul. Lajos Géza Számítógépek a meteorológia szolgálatában A Szovjetunió több mint 22 millió négyzetkilométeres területe a legkülönbözőbb klímájú ' vidékeket öleli fel. Elképzelhető, milyen hatalmas feladat a meteorológiai előrejelzések megfelelő pontosságú elkészítése. Ezt a munkát köny- uyíti és gyorsítja meg a képen látható »M—20" típusú elektronikus számítógép a Szovjetunió Meteorológiai Központjában. Szünet nélkül érkeznek az adatok a Föld legkülönbözőbb pontjairól és a hatalmas ország több ezer időjárásjei- ző állomásáról, valamint a Föld körül keringő szovjet meteorológiai szputnyikok- ról, hogy számot adjanak a csapadékról, a hőfokról, a páratartalomról, a légnyomásról, a szélirányról, a felhőzetről és még sok más értékes észlelésről. Ezek alapján mintegy napi ötven távprognózist készít a meteorológiai központ, melyeket a rádió különböző adásaiban naponta 29 alkalommal sugároznak, a televízióban pedig négy-hat esetben közölnek. A különféle előrejelzések az elkövetkező órákra, napokra, sót hónapokra vonatkoznak. ■/&&& '■
