Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-29 / 304. szám

így látja A RAJZOLÓ MAI ROMULUS ÉS REMUS DILEMMA — Fölmásszak most, vagy majd húsz éT múlva? A SOROMPÓK VÁROSA NEM TUD ELZÁRKÓZNI Már kezemben a város kulcsa... De hol van Itt egy nyilvános vécé. (Faragó Ákos rajzai) BELVÁROSI A DÉLI PARTON MILYEN NAGY A BIRODALOM? — Nemegyszer előfordult, hogy külföldről kaptunk le­velet, amelyben asztalt rendeltek nálunk. A Jugoszláriából érkező autóbuszok mind megállnak itt: pihennek és szóra­koznak az utasok. Az évi kétmillió forintos forgalom nyolc­van százalékát nyáron hozzuk. A tavasszal — , közel egy­millió forintos költséggel — korszerűsítettük az üzletet. Azóta még keresettebb ez a hely, bár ilyenkor többnyire csak magyar vendégek vannak. Első osztályúként műkö­dünk, ez sok emberben azt a képzetet kelti, hogy maga­sak az áraink. Az ételeknél körülbelül egy forinttal, az italoknál két forinttal kérünk többet mint a másodosztályú helyeken. És cserébe zenét is kap a vendég. — Egy szakasz a miénk a déli parton: Balatonszárszó­tól Deliéig terjed a birodalmunk, s ezen a területem nya­ranta több mint ötven egységet üzemeltetünk. Télen mind­össze három éttermünk tart nyitva es a lelleá Hangulat presszó. A három étterem tulajdonképpen háromféle spe­cialitást is jelent: ennyiféle igényt elégít ki. S talán ennek is köszönhető a kialakult törzsközönség, s az a nagy ven­dégsereg. amelyik évről évre külföldről a Balaton-partra érkezve felkeresi a balatonlellei Vörös Csillag étitermet, a Becsali Csárdát és a szárszói Vóndióíát — tájékoztatnak a Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat balatonlellei kiren­deltségén. Mindjárt azt is hozzáteszik, hogy a forgalomról, a vendégekről beszéljenek az üzletek vezetői. A Véndiófa simára gyalult asztalai között Nemes Pólné üzletvezető-helyettes x'endégkönyvet tesz elénk. Ezt lapoz­zuk: szakácsremekekhez irt ódát, keresetlen köszönő sza­vakat találunk benne. A magyar és a francia dicsérő sza­vakat német és orosz váltja fel, Európa csaknem vala­mennyi országából jártak itt vendégek, és elégedettségüket fejezték ki. Volt aki visszatért? Idézzük egy budapesti fiatalember véleményét: »Pesti és miskolci barátaim már ezzel a cím­mel a zsebükben jöttek a. Balatonra. Kell ebben lenni vala­minek! S van is! Kiváló üzletvezetés, remek gárda és meg­érdemelt hírnév.« | A hímév itt azt jelenti, hogy nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában a turisták egymásnak ajánlják ezt az éttermet. Az idény befejezése után is állandóan parkol­nak itt a gépkocsik. Az éttereim naponta három-négy-ötezer forintos forgalmat bonyolít le. Nyáron éppen a tízszeresét. Mit talál itt a vendég? Kényelmet, udvariasságot, és csöndét, a jól elkészített ételeken kívül. — Azt mondta, egy . NDK-beli turista, hogy a káposztá­ból készült ételeinkért jött vrissza többször is — hallom Zsilinczky Istvántól, a balatonlellei Vörös Csillag étterein vezetőjétől. — S mi valóban törekedtünk arra. hogy spe­cialitást tudjunk adni a vendégnek. A káposztaféléken kí­vül ilyen a ha.1, meg a csirkefélék. Nyáron, teljes üzemben nem kevesebb, mint hétszáz vendég tud egyszerre asztalhoz ülni. Téléin száz embernek terítünk egyszerre. S az étte­rem majdnem mindig megtelik: a disznótoros kedvenc étel nemcsak a magyarok, hanem a külföldiek számára is. Megkedvelték a vendégek, ezt bizonyítja a forgalmunk is: a szeszélyes nyár ellenére százezer forinttal nagyabb forgalmat bonyolítottunk le, mint a múlt évben. Télen a rendezvényeinkre érkeznek vendégek: nemegyszer lako­dalmat is tartottunk már. Kétszer rendezünk havonta táncestét. Mindig telt ház HU (R A VENDÉG HÁROM VÉLEMÉNY AKIK VISSZATÉRNEK — A mi üzletünk specialitása a magyaros íz: nemcsak ételeinkre jellemző ez. hanem éttermünkre is — mondja Záros Béla, a Becsali Csárda üzletvezetője. Népviseletbe öl­tözött zenészek muzsikálnak, népművészeti térítőt talál az asztalon a vendég, s a magyaros függöny me^ a vertvas csillár kellemes hangulatot kölcsönöz. Specialitásaink közé tartozik a halászlé és a magyaros ételek is. A Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat legjobb szakácsai készítik eze­ket. S akik télen térnek be ide, azoknak a tanítványok főaiek. »A várossá szervezés új lehetőségeket ad a Siófoki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek.. Erre azon­ban fel keil készülnünk.« A felkészülés terveit nem­csak papíron tudja mutatni Haragh János elnök, hanem az épülő új áruházzal pél­dául már a városközpontban találkozhat a látogató. A ti­zenhárom-millió forintos építési költséget tizenhét­milliós árukészlet követi majd. Az a tény, hogy So­mogy legnagyobb — s leg­modernebb — áruháza lesz ez. meghatározza helyét, fel­adatát a Balaton-part ellá­tásában is. Sok mindenben elüt ez az ország többi áru­házától. Többek között ab­ban. hogy először itt való­sítják meg az önkiszolgáló rendszert, A nagy ideaen- förgalom tette ezt szüksé­gessé: a vevőnek nem ke'l ír. eladóra várni, han»m n;nga választhatja ki a szük­séges anyagot vagy ruhát és viszi a pénztárhoz blok­kolni. A nagy áruházhoz nagy áruválasztékra is szükség van. A szövetkezet beszer­zési lehetőségei bővültek. Továbbra is a megyében működő nagykereskedelmi vállalatoktól veszik az áru zömét, de hiánypótlásra, az áru színesítésére más nagy­kereskedelmi vállalatoktól meg termelőktől is vásárol­nak. — A nagykereskedelem felajánlotta azt is, hogy utólagos fizetéssel bizomá­nyosként adja oda az árut. Ez nekünk piackutatásra is lehetőséget ad, hiszen bát­rabban rendelünk új termé­keket. — A fejlesztésünket to­vábbra is meghatározza a várossá alakult Siófok. Az OTP-vel például szoros koo­perációra törekszünk: ahol emeletes házakat épít, ott mi üzletet csinálunk a földszintre. így épül meg többek között egy új, 1500 négyzetméter alapterületű ABC-árüház. Programot ké­szítettünk a kórház környé­kére is: kisvendéglőt, boro­zót építünk, s éppen most tárgyalunk egy régi, több szintes raktár vendéglátó egységgé való átépítéséről. Mi valamikor ezt le akar­tuk bontani, s helyébe új épületet húzni: a tervezők javasolták, hagyjuk meg és alakítsuk át. A szövetkezet, cukrászüze­mének a fejlődő üzletek ki­elégítése az egyik feladata. De a siófoki foglalkoztaíásá gondok megoldásában is se­gít. A termelőüzem a város és környékének ellátásán túl a budapesti éttermek meg­rendeléseit is ki tudja elé­gíteni. — Nekünk nagy gondot okoz a külterület ellátása is. Sokáig fehér foltja volt ez Siófoknak. Az új gazda­ságirányítási rendszer beve­zetése után az állami keres­kedelem megszüntetett né­hány gazdaságtalan pavi­lont. Mi újakat építettü nk, illetve építünk helyettük. Egyik láncszeme az új rend­szernek a Balatonszéplak- aisón és a siófoki tisztvise­lőtelepen ■ megépített pavi­lon. A várossá fejlődés adott új feladatot is. Bala- tonkiliti már Siófokhoz tar­tozik: bővítettük az ottani cukrászdát, s további ter­veink is vanna k. A pavilonokat nem tekin­ti a Siófoki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet sem végleges megoldásnak. A bolthálózat kiépítésére is gondolt Először azonban a város belterületén kell meg­felelő szakbolt hálózatot kialakítani. Az áruházon kívül ilyen az autó-alkat­részeket árusító bolt is. Terveiket a város fejlesztési tervével összhangban készí­tik el, s ezért anyagi támo­gatást is kaptak a községi tanácstól. U ' 1 ÜZLETEK I ÁRUHÁZ SIÖFOK 1968. XII. 29

Next

/
Thumbnails
Contents