Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-15 / 268. szám

Péntek, 1968. november 15, 3 SOMOGYI NÉPLAP AHOL A VEZÉRLŐBERENDEZÉSEKET GYÁRTJÁK A jövő műhelye a Kapos­vári Villamossági Gyárban a vezérlőberendezések össze­szerelésével foglalkozó üzemrész. Mintegy hetven — többségében érettségizett — szakmunkás szereli itt a különféle esztergapadok, marógépek és köszörűgépek lelkét. Az utolsó simításokat végzi a félautomata köszörű vezér­lőtábláján Nagy Zoltán és Horváth György. Ez a szekrény vezérli majd a korszerű marógépet. Próbapadon vizsgálják a kész vezérlőket a gyárban. End- rődi Lajos műszaki ellenőr elektromos ellenőrzés alá veti a másoló esztergapad jövendő szívét. (Gyertyás László felvételei.) Szerződés az együttműködésre A modern épületek alumí­nium ablakait és ajtóit gyártó Fémmunkás Vállalat és az or­szág «legtöbb új ipartelepét tervező IPARTERV szocialis­ta együttműködési szerződést kötött. A tervezés és a gyár­tás összehangolását, a gyárt­mányfejlesztést és végső so­ron a fontos beruházások épí­tésének meggyorsítását segítik ezzel a szerződéssel. Az együttműködés a két partner versenyképességét is növeli az építési piacon. Mivel mind­két fél más országok meg­rendelőinek is dolgozik, a szellemi és termékexport je­lentős bővítésére is lehetőség nyíliki Egészséges politikai közhangulat uralkodik a gyárban CSŰCSVEZETŐSÉG-VÁLASZTÁS A RUHAGYÁRBAN A megyeszékhely harmadik legnagyobb vállalatának, a Kaposvári Ruhagyárnak a kommunistái taggyűlésen vá­lasztották meg a három ka­posvári és a taszári pártszer­vezetben azokat a küldötte­ket, akik kedden délután a csúcsvezetöség újjáválasztásá- ra gyűltek össze a szépein fel­díszített klubban. Frányó Má­ria, a küldött-taggyűlés elnö­ke nyitotta meg a ruhagyári kommunisták legmagasabb fó­rumát, majd Fonai Edit Bara- nyi Ferenc Elül a harc című költeményével köszöntötte a párttagokat Ezután Farkas Imre, a csúcsvezetőség titkára beszá­molt arról, hogyan irányítot­ta és hangolta össze a csúcs­vezetőség a pártszervezetek munkáját, miként végezte gazdaságszervező és -ellenőr­ző feladatát mit tett a párt­határozatok helyi végrehajtá­sáért. Hangsúlyozta, hogy a ruhagyár a népgazdaságban és a ruhaiparban elfoglalt he­lye miatt, s mivel a megye és a város egyik legnagyobb gyára, állandóan reflektor- fényben van. Ezért sem mind­egy, miként végzi a munkáját. A már megszerzett hírnevei és elismert eredményeit a jö­vőben is meg kell tartani, sőt növelni kell. Számot adott a beszámoló a párttagok példamutatásáról és megbecsüléséről. Két év alatt tízen részesültek minisz­teri kitüntetésben, tizenket- ten kaptak kiválódolgozó ok­levelet, százhatvan alkalom­mal jutalmaztak kommunistá­kat. Két év alatt harminchét párttagot vettek föl a ruha­gyárban, s közülük huszonhét nö. A csúcsvezetőség értékelé­se szerint a pártépítő munka jó volt, az alapszervezetek megfontoltan és eredménye­sen erősítették soraikat Elis­meréssel szólt a beszámoló a politikái oktatásról is. Az 1968/69-es oktatási évben ösz- szesem kétszáznyolcvannégyen gyarapítják ismereteiket a különféle tanfolyamokon. Mérlegre tette a csúcsveze­tőség a szakszervezet és a KISZ tevékenységét is. Az utóbbiról megállapította, hogy javult ugyan a munkája, de az még mindig nem kielégí­tő. A jövőben sokkal többet kell tennie a fiatalok nevelé­séért, az alapszervezet létszá­mának gyarapításáért Farkas Imre felvázolta a csúcsvezetőség legfontosabb feladatait is. Első helyen em­lítette a kommunisták ideoló­giai fölkészítését elsősorban az oktatások révén. Figyelemmel kísérik ezután is a szakszerve­zetben tevékenykedő kommu­nisták munkáját Az üzemi demokrácia kibontakoztatása végett javítani kell a terme­lési tanácskozások színvona­lán. — Tovább kell keresni a pártmunkában azokat az új módszereket amelyekkel még eredményesebben végezhetjük gazdaságszervező, -ellenőrző és segítő munkánkat a gyár gazdasági eredményeinek nö­velése céljából — mondta a csúcstitkár. Az új mechanizmus eddigi tapasztalatairól szólva leszö­gezte, hogy az eddig eltelt időszak bebizonyította: helyes és szükséges volt az átállás. Nagyon sok változást hozott szemléletben és módszerben egyaránt. A teljes kibontako­zás azonban majd még ezután várható. A gazdasági év be­fejeződése után nagy felelő­séggel és körültekintéssel szükséges megvizsgálni, ho­gyan hatott a ruhagyárra a gazdaságirányítás új rendsze­re. A beszámoló az eddigi ta­pasztalatok alapján megálla­pította, hogy a körültekintő előkészítés meghozta a gyü­mölcsét, az eddig elért nyere­ség hűen tükrözi az eredmé­nyes munkát. A csúcsvezető­ség megtárgyalta többek kö­zött a vállalati mérleget, a 44 órás munkahét előkészítését később pedig a bevezetés ta­pasztalatait. Mérlegre tette a vállalat munkaerőhelyzetét és bérpolitikáját stb. Az e té­mákban hozott határozatok a kommunisták révén megvaló­sultak, s ez növelte a párt- szervezet tekintélyét, a mun­ka hatékonyságát. A csúcsve­zetőség szerint a jövőben fe­lül kell vizsgálni a munka­verseny jelenlegi értékelését, s javítani kell a tájékoztatá­son. Az egyenlősdi szemlélet megszüntetése már érződik az anyagi ösztönzésnél, ezután még bátrabban lehet a helyes .törekvést folytatni. A beszá­moló úgy összegezte végeze­tül: a gyárban egészséges po­litikai közhangulat uralkodik. Ezután Horgost Márton szer­vező titkár ismertette a kül­döttekkel a munka javítását szolgáló határozati javaslato­kat. A titkár beszámolója és a határozati javaslatok megfe­lelő alapot adtak a tartalmas vitához. A küldöttek — Gál Mihály, Kaufmann János, Hotter Károly, Fekete László, Tallián Ferenc, Kiss Pál, Ba­logh Lajosné, Rózsa Ferenc és Pál János — a kommunis­tákat leginkább foglalkoztató kérdéseket ragadták ki, ele­mezték. A munkaverseny igazságosabb értékelésével, a régi dolgozók megbecsülésé­vel, a ruhagyárnak a megyére és a városra kisugárzó erejé­vel foglalkoztak többek kö­zött. Két kérdés körül élénk vita bontakozott ki. Az egyik: hogyan lehetne a taggyűlése­ket még tartalmasabbá tenni, a másik pedig: miként lehet­ne a régen óhajtott műszaki szakkört megalakítani, föllen- díteni az ismeretterjesztést, a fiatalok és az idősebbek mű­velődését és szórakozását. Az az igény is megfogalmazódott a vitában, hogy a kommunis­ták példamutatása, nevelő­munkája, útmutatása és ta­nácsa minden munkahelyen sugározzon ki a dolgozókra, s ösztönözze őket több és jobb munkára Müller László igazgató tol­mácsolta a küldött-taggyűlés­nek a városi párt-vb köszöne­tét és elismerését, majd más szemszögből világította meg a két legvitatottabb kérdést. Felrajzolta azokat a tényeket és jeleket (szavalóverseny, Ki mit tud?, ünnepi műsorok), amelyek a művelődési élet megpezsdüléséről tanúskod­nak. S megállapította, hogy a gyár klubja mindenki előtt nyitva áll, ha meghatározott programnak kér helyet. A taggyűlések színvonalemelésé­nek kulcsát abban határozta meg: sakkal jobban készülje­nek föl az előadók egy-egy té­mára, legyen minél magasabb színvonalú a beszámoló. A gyár kommunistáinak többsé­ge fejlett és képzett ember, s az igényüknek leginkább ez felel meg. Farkas Imre a válaszában tájékoztatta a küldötteket, hogy elkészült a gyár jövő évi művelődési terve, s ez meg­szabja a munka fő irányát. A küldött-taggyűlés ezután megválasztotta a hétta'/ú csúcsvezetőséget. Titkára a következő két évre is Farkas Imre lett. Újra megválaj/ztot- ták a vezetőségbe Horgosi Mártont. Molnár Józsefet, Zá- gó Ottónét és Gábor Róbertét. A vezetőség két új tagja: Hotter Károly és Cüap Ist­ván. A ruhagyári kommunisták küldött-taggyűlése felelősen és elemzően adott tzámot keit év munkájáról, s meghatároz­ta a feladatokat if. Hű _ tükre volt a rendszeres és tartalmas pártéletnek, amelyet a városi párt-vb éppen egy hónappal ezelőtt ismert el a gyár párt- tevékenységének megtárgya­lásaikor. Lajos Géza AZ ÚJ MECHANIZMUS GYAKORLATA SZERINT Friss lej a tablaMnak Most szombaton valami hi­ba történt. Szondi István, a Kaposvári Tejipari Vállalat igazgatója sorolja a tabi bol­tosok panaszát: — Egyikük­nek neon jutott tej, másik kettő meg csak annyi kapott, amennyit fél nap alatt el tu­dott adni. Pótlás kellett vol­na. Kellett volna bizony! Mert a tabiak az utóbbi hetekben rászoktak a tejivásra. Többet fogyasztanak, mivel október 1-től a helyi Egyetértés Ter­melőszövetkezet látja el őket kiváló minőségű, jó zsíros, friss tejjel. Hogyan került er­re sor? Mindenki jól jár Bíró Antal, a vállalat fel- vásárlási csoportvezetője sze­rint a termelő, az átvevő meg a fogyasztó érdekét egyaránt szolgálja ez a lebonyolítási rendszer. Magyarázza is: — A szövetkezetnek az ezzel járó külön munkáját megtérítjük: a tej árán felül literenként 48 fillért fizetünk neki. Ebből 7 fillér a hűtési. 12 a szállítási díj, 29 fillér pedig a nagyke­reskedelmi árrés. Mivel az egész községben felvásárolja a tejet, a hűtési díjon felül az elkülönítve kezelt háztáji tej­re is jár a 40 filléres nagy­üzemi felár. Nekünk is gazda­ságosabb ez a megoldás. Nem kell a Tabon átvett tejet Sió­fokra vinni, ott pasztörizálni és kiegyenlíteni, majd pedig visszafuvarozrri a tabi boltok­ba. Nagy tétel az, amit így a szállítási költségekből megta­karíthatunk. Következik az eladás. Som- lyai Jenő áruforgalmi és ér­tékesítési csoportvezető veszi át a szót: — A tsz-ből a fo­gyasztókhoz nem néhány nap múlva jut el a tej, hanem ha­marosan a fejés után. így mindig friss tejet kap a vá­sárló. A természetes állapotú, nagyobb zsírtartalmú nyers tejet szívesebben, veszik a fo­gyasztók Tabon is, ezért kell belőle egyre több és több. Gondos felkészülés Amikor az újszerű vállal­kozás szóba került, az Egyet­értés Tsz-ben azonnal hozzá­fogtak az alapos és körülte­kintő felkészüléshez. Maga Ajzert Jenő, a szövetkezet el­nöke foglalkozott a föltétel ek i megteremtésével. Gyakran el­járt a tejcsamokba személyes ■tapasztalatokat szerezni. Már- má,r meg is egyeztek a válla­lattal a szeptemberi kezdés­ben, amikor kiderült: a szö­vetkezet a tejipar helyi alkal­mazottjával a munkabérben nem tud megállapodni. Ezzel azonban nem futott holtvá­gányra a kezdeményezés, csu­pán az kellett, hogy egy hó­napnál elhalasszák a csarnok átvételét. Éppen szeptember 2-án kez­dődött a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban a tejkezelők képzése. Nem is egy, hanem két tsz-tagot küldtek ide a tabiak. Illés Zsuzsa baromfitenyésztő szak­munkás szívesen vállalkozott új szakma elsajátítására, hi­szen a tavaszig úgysem lesz­nek csibék. Mizerák Jánosné ugyancsak kedvest érzett eh­hez a munkához. A szövetke­zet nem szűkmarkú hozzájuk: a tanfolyam ideje alatt min­dennap egy-egy munkaegysé­get írtak a javukra, most meg a napi nésv-öt órás munkával havonta 720 forintot keres mindegyikük. Október 1-én vette át a tej- gyűjtést a vállalattól az Egyetértés Tsz. Csatos Géza állattenyésztő agronómus meg Kecskés Ferenc brigádvezető vállalta magára a csarnoki munkát arra a néhámv napra, ameddig a tejkezelők még tanfolyamon voltak. Minden­ki segített, aki tehette, akire szükség volt. — Nem túlzás: az egész iroda figyelme a csarnokra szegeződött a kez­dés időszakában. Könyvelők, adminisztrátorok kérdezgették egymástól, mi van a tejjel — emlékezik vissza az elnök. Az első számvetés — Hogy mi van a tejjel? — kérdez vissza most is Háziin­ger János főagronómus, mi­Munkásfelvétel! A Fővárosi Szerelőipari Vállalat felvesz siófoki munkára vizvezetékszerelő szak-, betanított és segéd­munkásokat. Jó kereseti lehetőség! 44 órás munka­hét. Minden héten szabad szombat. Jelentkezés: min­den kedden lő—12 óráig: Siófok, Erkel úti Csepel SZOT-Üdűlo. (42231) közben obtobur pontos kimu­tatását teszi elém: — Volt jó leveles répafej, rámentünk az etetésre és 8.8 literes fejési átlaggal zártuk októbert. A 20 115 liter tófejt tejből 15 164 litert szállítottunk n. gyűjtőbe. 227 litert elvül:-1, a tehenészek, 4723 litert pedig fölözni kellett, hogy legyen mit itatni a borjakkal Az egész állomány tbc-men- tes. Ebiért Stigler István te­jeskocsis a reggeli és a teljes esti fejest hűtés után a csar­nokból viheti a vállalat meg­bízásából a fogyasztási szö­vetkezet boltjaihoz, annak arányában, hogy Pintér Jenő, Irányi Elemér és a többi üz­letvezető mennyit rendelt. S ha ez nem elég? Akkor a sió­foki üzem — előzetes jelzésre — Daránypusztáról megküldi a hiányzó mennyiséget; csak az kell, hogy kiforrja magát ez a lebonyolítási módszer, akkor nem lesz fennakadás szombatomként sem, amikor két napra való tejet vesznek a fogyasztók. Persze, ha a tsz nem kényszerül ilyen nagy mennyiségű tej fölözésére. ha­nem kap teiport a tröszt és a vállalat útján, akkor a hét­végeken is kielégítheti a he­lyi fogyasztás Igényeit. A literek után beszéljünk a pénzről. A kísérleti hónap számvetése azt bizonyítja, hogy megérte a vállalkozás az F.gvetértés Tsz-nek. A csar­nok használatáért 400 forint bérletet fizetnek ugvamemnyi- re rúg az áramdíj meg más kellékek költsége; a tejkeze­lők és a teieskocsis iavadal- mazását is figyelembe véve a kiadás egvüttvéve 2500 fo­rint körüli összegre tehető. Ennek kétszerese a közvetlen haszon. Jó dolog, hogy mindez a te­hénállomány további növelé­sére. a tejtermelés fokozására ösztönzi a tabi Egyetértés Termelőszövetkezetet. Kutas József A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat építőipari technikusokat keres * Balaton-pa«.. ahelyek­re Balatonboglár és Siófok székhellyel. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 52- sz. alatt a személyzeti ve­zetőnél. (71153)

Next

/
Thumbnails
Contents