Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-12 / 265. szám
Kedd. 19B8, november 12, SOMOGYI NÉPLAP 3 Nélkülözhetetlen, mint a levegő A vállalatnál, ahol leg- '' utóbb dolgoztam — panaszkodott villanyszerelő ismerősöm — egy Dutka nevű volt a főnök. Munkatársai bár elismerték, hogy jobban dolgozik, mint az elődje, mégse nagyon szerették. Ugyanis minden ap.ró hibáért kikelt magából, ordítozott, megsértette a beosztottját. Az persze alig tért vissza a helyére, elkapott valakit és leteremtette, szegény csak hápogott. A végén odáig fajult a helyzet, hogy ennél a vállalatnál a portás is rá- acsarkodott az idegenre, ha az véletlenül nem magyarázta el folyékonyan és hangosan, mit is akar. Egyszer felhívott az apám telefonon. Az öreg bizony mindig megilletődik, ha telefonon kell beszélnie, ugyanis falun még nem szokott hozzá a technika e csodájához. Vagy túlságosan halkan, vagy hangosan ordít bele. Most megille- tődött volt, de mire felocsúdott, a központos kisasszony már szót is kapcsolta, miközben valami dadogós ősöket emlegetett. Amikor megkérdeztem, miért nem hallgatta meg az öregemet, és miért beszélt vele ilyen csúnyán, nem is nagyon mentegetőzött. »Mit képzel, ráérek én valakinek a motyogását hallgatni? Különben nem is tudtam, hogy az apja«. Majd panaszképp hozzátette: »Tudja, hogy mennyi leto- lást kapok én naponta fentről semmiségekért? Ha hallaná, férfi létére biztosan belepirulna — Miért nem kéri ki magának? »Mert itt, szaktárs, ez a divat.-« A türelmetlen durva modor, a válogatott sértések özöne felülről sugárzik és megfertőz mindenkit. Persze elsősorban azokat, akiknek lehetősége van ezt a sugárzást lefelé továbbítani. Ez a káros sugárzás a főnöktől indult ki, Megmérgezte az egymás közötti kapcsolatokat, még aki hajlamos volt az udvraias közlésre, a határozott, de nem sértő utasításra, az is leszokott róla. Legföljebb panaszkodott, de tartotta magát az idetelepített új hangnemhez. Furdalt a kíváncsiság, vajon milyen ember volt a főnök az előző munkahelyén. Kiderült, hogy ott beosztott vezetőként dolgozott, és természetesen alkalmazkodott felettese szokásaihoz, átvette annak modorát. Ami viszont — és ez meglepett — határozott, udvarias embert tisztelő hang volt. Ennél a vállalatnál tehát ez volt a divat. Ehhez tartotta magát a portás és a telefonos kisasszony is. Természetesen ez alól nem vonhatta ki magát Dutka kartársunk sem, mert rendre utasították volna felülről, lentről pedig kikérték volna a durva, lekicsinylő hangot. Viszont amikor új munkahelyére került felelős vezetőbeosztásba — elismert érdemeiért —, akkor egy idő múlva »begőzölt-«. Visszafojtott indulatai feltörtek, igazi énjét mutatta. Érezte, hogy jól dolgozik, fölényes tudása, maga- biztossága tekintélyt szerzett neki, tehát nem törődött az olyan apróságokkal, mint a jó modor, az emberi hang. Tudta. azt hitte, hogy ezt minden fórumon megbocsátják neki, hiszen produkál. Keresünk budapesti és vidéki változó munkahelyre lakatos-szerelő szak- és segédmunkásokat Külszolgálatl költséget, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazás! költség-hozzájárulást, szállást térítünk, minden héten szabad szombat, 44 órás munkahét. Bérezés: teljesítménybér. kereset korlátozás nélkül. Jelentkezés: Fémmunkás Váll. szerelési üzeme, Budapest xm„ Lomb u. 11. Felvétel esetén a felutazisi költséget megtérítjük. OS) Tényleg, beosztottjai elő szőr meglepődtek, amikor lát Iák, hogy állandósult nála ez szavú főnök egyre gyakrabban kitör. »Biztosan ideges-«, védték, nyugtatgatták saját magukat. Míajd, amikor látták, hogy állandósul nála ez a betegség, megoszlott a vélemény. Egyesek, a »hajlamosak« hamar átálltak az új hullámhosszra, mások szenvedtek miatta, ezek végül vagy beletörődtek, vagy odébbálltak. A makacsabbak, akik látták a sugárzás igazi okait, a jellembeli fogyatékosságokat, szívós harcba kezdtek ellene. Lassan a vállalatnál kialakult két hullám. Az egyikből káros sugárzás áradt, a másikat hasznosnak nevezhetjük. Ez utóbbi még gyönge, de egyre terjed és meghonosodik. Szaporodnak az általa »megfertő- zöttek«. Bizonyos, hogy végül is uralkíwióvá válik az egész vállalatnál, a vezetőtől a portásig. LJ iszen a munkatársak kö- ■* zötti kellemes légkör, a jó munkahelyi közérzet ép- úgy nélkülözhetetlen a dolgozó emberek számára, mint a kenyér vagy a levegő. Alexa Ferenc ,Vd TI I FORGALOM Tapasztalatok a kaposvári körzeti pályaudvaroo Kinőtt a megyeszékhely egy iskolát Tizennégy éve épült meg a Kaposvári Kisegítő Iskola, a Beloiannisz utcában. Akkor 110 tanulóra méretezték, jelenleg azonban kétszázötvenkilenc általános iskolás korú gyermeket tartanak benne nagyon rossz körülmények között. Még az ebédlőt és a zsibongót is kénytelenek voltak tanteremmé átalakítani, hogy a zsúfoltságot viszonylag enyhítsék. A csökkent szellemi képességű gyerekeknek sokkal több mozgásra van szükségük, és most a hideg idő beálltával nagyon hiányzT.i a zsibongó. Minden délben átrendezik tanteremből ebédlővé az étkezőhelyiséget. majd újra helyükre kerülnek a padok. A tanterem és a tanműhely például háttul az udvarban, egy felvonulási épületben kapott helyet sok-sok huzavona után. Böröcz János igazgatóhelyettes elmondta, hogy tíz év óta nem kapott a kisegítő iskola pénzt felújításra. Költségvetésük csak arra elég, hogy az apró javításokat elvégezhessék belőle. Kinőtte hát ezt az iskolát a megyeszékhely, és közös érdek, hogy minél előbb bővítsék, fejlesszék. Gy. L. Ismeretes, hogy a MÁV tíztizenöt éves távlatban a kis forgalmú állomások megszüntetését tervezi. Az első lépést ezen az úton a kaposvári körzeti pályaudvar létrehozásával tette meg 1968. január 1- én. Ennek következtében Répáspuszta és Bárdudvarnok állomásokon teljesen megszüntették a szállítást, Kapós- mérőn a téglagyár, Toponáron a DÉDÁSZ, Szentbalázson fjedig a Dél-somogyi Erdőgazdaság szállítmányait veszik csak fel. Május 25-én a megyei pártbizottságon illetékesek bevonásával a Népszabadság arukétot rendezett, amelyről a lap A v «, it körzetesítésének első tapasztalatai Kaposváron címmel be is számolt. Ekkor Kapalyag Imre, a lap munkatársa még arról írt, hogy vannak olyan problémák, amelyek nehezítik a cél elérését. Így például megemlítette, hogy azok, akik saját iárművükkel szállítanak, nem kapnak költség-visszatérítést a MÁV-tói. Mi az őszi forgalomban látogattunk el ismét a körzeti pályaudvarra. Három ízben — szombaton, vasárnap és hétfőn — jártunk ott. így kereszt- metszetében megfigyelhettük a forgalmat. Fuvar a városban Szombaton aránylag nagy forgalom volt a körzeti pályaudvaron. A 13. sz. AKÖV gépkocsijai főként a Vas-müszaki Nagykeresedelmi Vállalatnak vitték ki a megérkezett árut. Különleges terméket nem kellett fuvarozni. Ám ha lett volna ilyen, se tagadta volna meg elvitelét az Autóközlekedési Vállalat. Ma már ugyanis nemcsak az ömlesztett árut juttatja célba (eddig ezzel is probléma volt), hanem a különleges méretű vagy összetételénél fogva veszélyes árut is. A nemrég kapott négykerék- meghajtású ZIL-jei a szántóföldig fuvarozzák, ha kell, a műtrágyát is. De ha netán olyan árut kellene továbbítani, amelyhez Kaposváron nincs speciális kocsi, akkor az AKÖV-nek lehetősége van arra, hogy azt valamelyik testvérvállalatától gyorsan megszerezze. Igaz, az utóbbi nem kötelező. Ám mindent megtesznek azért, hogy egyetlen árura se kelljen azt mondaniuk: nem visszük el. Kocsipark, egyéb fölszerelés (daru stb.) tekintetében tehát megyénk közlekedési vállalata nagyon jól felkészült s mindenkinek rendelkezésére áll. A pályaudvaron külön kirendeltséget tart fenn, hogy felvilágosítást adhasson az érdeklődőknek, gyorsan intézkedhessen és a helyszínen irányíthassa a ki- és berakást. A gond az AKÖV-é Nem titok: az a cél, hogy a körzethez tartozó falvak szövetkezeteinek, állami gazdaságainak, intézményeinek szállítási igényét az AKÖV elégítse ki. Ezért is készült fel úgy, hogy lehetőleg egy esetben se kelljen nemet mondania. Ebben kétségkívül van vállalati érdek is: történetesen az, hogy a gépjárművek kapacitását lekössék és a gépkocsivezetőket foglalkoztassák. De fölfedezhető benne a szállíttató munkájának megköny- ny ítésére irányuló törekvés; azaz a kettőt egybevetve a népgazdasági érdek is. Jól bizonyítja ezt egy, a pályaudvaron hallott történetecske. Egy zselici szövetkezetnek műtrágya érkezett aratáskor. Amikor megkérdezték az elnöktől, hogy az AKÖV-vel akarja-e elvitetni a műtrágyát vagy a tsz járművével, az elnök azt gondolta akkor cselekszik jól. ha azt feleli, saját kocsikkal viszik el. Igen ám, de a legnagyobb aratásban a munkából nem tudta kivonni az embereket. A Zselicségben különösen hátrányos az ilyesmi, hisz a dombokon a kaszáknak még nagy a szerepük. A vagonokat csak néhány napos Menetrend és munkakezdés Minden évben két megyei színtű értekezlet előzi meg a távolsági és a városi autóbusz-menetrend összeállítását, kiadását. Ezenkívül járásonként is összegyűjtik a tapasztalatokat, és az Igények összegezése után kerül sor a járatok kijelölésére. A panaszok és kérések többnyire mégis a menetrend megjelenése után hangzanak el. Az idén például 1005, személyforgalommal kapcsolatos panasz érkezett az AKÖV-hüz. A figyelmet sem igen érdemlő apró észrevételektől az üzemi, vállalati érdekekre hivatkozó kérésekig sok mindent szóvá tesznek a vállalatok, hivatalok vezetői és az utasok. A cukorgyáriak azt panaszolják: az autóbuszjáratok nem igazodnak a müszakkezdéshez. A legtöbbet emlegetett probléma a vidékről bejáró dolgozók hazaszállítása. Szigethy Árpád, a cukorgyár tervosztályának vezetője azt kifogásolja, hogy a vasárnap esti műszak után a toponáriaknak sokat kell várniuk az autóbuszra, ezért a művezetők kénytelenek húsz perccel előbb hazaengedni őket, hogy elérjék a korábbi járatot Ez pedig az üzem rendjének megsértése nélkül nem történhet. A Kazsokból, Gölléből, Büs- süből bejárók munkába szállításának gondját sem sikerült megoldani. — Hány cukorgyári dolgozót érint ez? — Húsz—huszonöt embert a toponári vonalon, tizenöt— húsz bejárót as iéali járaton, de itt csak minden harmadik héten jelentkezik ilyen gond. A napokban, amikor a kaposvári járás autóbusz-közlekedése került mikroszkóp alá, ismét napirendre tűzték a cukorgyár kéréseit A kérésekkel a 13. sz. AKÖV- nél Késmárki József szakosztályvezetőt és Hagy Lajos osztályvezetőt kerestük meg. — Javasoljuk a gyár szak- szervezeti bizottságának és a termelési osztálynak, hogy lehetőség szerint próbálják meg egy műszakba beosztani az azonos tájegységekről bejáró dolgozókat — mondta Késmárki József. — így ugyanis, ha húszán—huszonötén járnak Kazsokból, Gölléből, csak hat—hét ember jut egy műszakra. A gazdaságosság pedig minket ugyanúgy szorít, mint a cukorgyárat. Huszonhét ráfizetéses járatunk van eddig á megyében, és ezeknek a számát nem akarjuk tovább növelni. A jelenlegi kocsiparkkal csak úgy teljesíthetők az üzemek kérései, ha a vállalatnál és a vállalatok egymással is egyeztetik az igényeket Ehhez az AKÖV azzal járul hozzá, hogy igyekszik kisebb autóbuszokat beállítani, hogy a járatok kihasználhatósága se legyen akadály. Nagy Lajos arról tájékoztatott bennünket, hogy a helyi járatok menetrendjét a már évek óta kialakult gyakorlat alapján készítették el. A cukorgyár előtt naponta harminc autóbusz halad el és mind a harminc meg is áll. A vasútállomásról induló kocsik pontossága pedig a beérkező vonatok pontosságától függ. Ha ezek a járatok a menetrendhez és nem a munkásokat hozó vonatokhoz igazodnának, akkor néha idejében ugyan, de üresen érkeznének a gyárhoz Szigethy Árpád úgy összegezte véleményét, hogy a következő répafeldolgozási kampány idejére jobban kidolgozott, több vállalattal egyeztetett menetrendjavaslattal kell az AKÖV-höz fordulni. Addig olyan megoldást várnak, ami a gyárnak és az AKÖV-nek is elfogadható. Nagy József. késéssel ürítették ki. A tsz- nek kötbért kellett fizetme, a vagonok kiestek a forgalomból. Később rájött az elnök, hogy helytelenül járt el. Most, ha szólnak neki, hogy vagonjuk van, csak ennyit mond: hozza az AKÖV. Most már egyre több szövetkezeti vezető vélekedik hasonlóan. Ezt bizonyítják a számok is. Az első negyedévben 22J2 kocsiból 59-et, a második negyedévben 253 kocsiból 26- ot, a harmadik negyedévben, annak ellenére, hogy ekkor már a MÁV a saját járművel fuvarozóknak Í6 fizetett visz- szatérítést, 95-öt az AKÖV vitt el. Vasárnap például a magyaratádi termelőszövetkezetnek szállított az AKÖV. Kovács János, a kirendeltség forgalmi irányítója szerint, a szövetkezet főagronómusa nagyon örült annak, hogy az AKÖV-re bízhatja a fuvarozást. Ha nekik kellene szállítani — mondta — bajban lennének. Vasárnap ugyanis igen nehéz rakodókat szerezni. Az AKÖV viszont vasárnap is megbirkózott feladataival. Nemcsak azért, mert őt is ösztönzi az állomás által nyújtott kedvezmény, az tudniillik, ha munkaszüneti napon rakodnak, elengedhető a kocsiálláspénz. Maguk szállítanak... Tapasztaltam hétfőn a körzeti pályaudvaron, hogy a toponári—zimányi szövetkezet saját szállító járműveivel, saját rakodóival végezte el feladatát. Ebben bizonyára nagy része van annak, hogy a saját szállítóeszközzel fuvarozóknak is jár (az árunként változó) térítés, amelyet a MÁV fizet. Eddig csak az AKÖV kapott ilyent, pontosabban ő kapta meg azt a különbözetet, amely a kaposvári pályaudvarról elvitt áru közúti és vasúti szállítási költsége között volt. Már az eddigi tapasztalatok is bizonyítják, hogy megéri fenntartaná a körzeti pályaudvart, hiszen jelentős megtakarítás mutatkozik. A kaposvári körzeti pályaudvar létrehozása következtében — a térítés kifizetésével a megtakarított összeg előreláthatóan mintegy tíz—tizenkétmillió forint lesz az év végéig. Ha arra gondolunk, hogy a körzetesítés kiterjesztésével ez az összeg megsokszorozódik, akkor • csak azt mondhatjuk, a körzetesítés helyes út, a jövő útja. A május óta eltelt idő is erről tanúskodik. Elhárítottak az útból egy sor akadályt, nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá vált a munka a körzeti pályaudvaron, a vállalatok, szövetkezetek megkedvelték az új formát. Ezt mutatja a helyes intézkedések után megnövekedett forgalom is. Annak ellenére, hogy a szárazság, a beruházások mérséklődése, egy-két iparvágány építése (TÜZÉP) miatt a vártnál szegényebb volt a forga- galom, a körzeti pályaudvaron háromszáz vagon árut raktak ki, illetve be a harmadik negyedévben, csupán ötven vagonnal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Szegedi Nándor A cukorgyár a répafeldolgozási üzem tartamára FÉRFI ÉS NŐI DOLGOZÓKAT FELVESZ Havi kereseti lehetőség: Férfi dolgozók részére — munkahelytől függően 2000 Ft-tól — 3000 Ft-ig. Női dolgozók részére — munkahelytől függően 1200 Ft-tól — 1650 Ft-ig. Vidéki férfi dolgozóknak a gyár szállást és napi háromszori étkezést — térítés ellenében — biztosít. Utazási költséget térítünk. (7724)
