Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-10 / 264. szám
Vasárnap, 1968. november 10. SOMOGYI NÉPLAP 3 vrrrw?*i HEGYEZI A GÉP A MŰSZÁLÁT Egyre jobban terjed a műszál a kefeiparban. Ezeket a műanyag tömőanyagokat a szegedi ecsetgyár dolgozza majd fel. A Kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalat műszálüzemében Tormási Gyuláné a legérdekesebb műveletet végzi: géppel hegyezi a poliamid szálakat. Beszélgetés a népművelésről Kulturális életünk fontos területe a népművelés. A gazdasági élet új mechanizmusának bevezetése óta a közfigyelem elsősorban a termeléslehetőségei, eredményei felé irányult. Meglehetősen kevés szót ejtettünk viszont arról, hogyan biztosíthatnánk a jövőben a jobb gazdasági eredményekhez nélkülözhetetlen magasabb tudást, szakmai és általános műveltséget? Egyáltalán milyen eszközökkel segíthetné a népművelés közvetlenül és távlataiban is a termelést? A továbbiakban több ízben is visszatérünk erre lapunkban. Először a népművelési eredményeiről ismert nagyatádi járás párt- és kulturális vezetőihez fordultunk kérdéseinkkel. Beszélgetésünkön részt vesz Gajdos László, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Gémesi Sándor, a járási pártbizottság titkára; Szabó István, a járási párt- bizottság művelődési főelőadója; Nemes István, a járási pártbizottság mezőgazda- sági főelőadója és Dorcsi Sándor, a járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője. — Hogyan segíti *v,' gazdasági céljaink elérését a népművelés? Különös tekintettel a mezőgazdaság helyi termelési ágazataira, a gazdasági vezetők és a népművelők kapcsolatára, szemléletére? GAJDOS L.: — Gazdasági eredményeinket illetően nem mellékesek a népművelés területei. Igaz, ennek a munkának az eredményei csak lassan mutatkoznak. Járásunkban a népművelést már korábban a gazdasági tevékenység szolgálatába igyekeztünk állítani. Tevékenységi formáit ezért a célnak megfelelően alakítottuk. Azzal az elhatározással, hogy a népművelésben a gazdasági szakemberek is vegyenek részt. EnJól sikerült az előkészítés éve a fonyódi földhivatalnál Ez az év volt a tavaly hozott földtörvény végrehajtásának előkészítési éve. A munka, amelyet a megyei földhivatal irányításával végeztek a járásokban, abból állt, hogy megállapítsák Immár végérvényesen. kik a tulajdonosai a termelőszövetkezetek által használt földeknek. Hosszú évek mulasztásait teszik jóvá ezek a számbavételek, amelyek végül is alapul szolgálnak a kívülállók földjeinek a megváltásához. Ez a folyamat jövőre kezdődik és őrt évig tart... A FomyócB Járási Földhivatal dolgozói a megyében elsőként végezték el feladatukat. Boródy Sándor csoportvezető így beszél erről: — Április elsején kezdtünk hozzá a munkához, és harminc községben dolgoztunk. Augusztusban felajánlást tettünk, hogy november 7-re — egy héttel a tervezett határidő előtt —■ elvégzünk. Az eredmény az lett, hogy október 23-án pontot tehettünk a nagy munka végére. Szőllős- kislakkal kezdtük, és Gamás volt az utolsó állomás. — Hogyan szervezték meg a munkát? — Hat bizottság között osztottuk fel a járást, a bizottsági titkár a hivatal dolgozója volt, tagjai pedig a községek vezetői. Négy—hat község jutott egy-egy bizottságra. Viszonylag simán ment a munka, a községi vezetők többsége minden segítséget megadott, és még mi adhattunk segítségül egy szakembert a marcali kollégáknak. Mindvégig az előzetesen készített ütemtervhez tartottuk magunkat Ettől eltérni csak Balatons zentgyörgyön kellett, ott munkaerőt csoportosítottunk át, mert nagy a körzet. — Mekkora területet érintettek munkájuk során? — Kereken 54 100 holdnak a feldolgozását terveztük, ezzel szemben 54 600 holddal kellett megbirkóznunk. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a régi birtokívek egyiké- ről-másikárél hiányzott a tulajdonos lakcíme, és nem tudtuk, hol keressük. Előfordult, hogy a beidézésre nem jelentek meg az ügyfelek, s inkább a megváltási ár érdekelte őket, mint a rendezés körülményei. Nemcsak hazai földtulajdonosokkal akadt dolgunk, mert 88 holdnyi területnek külföldön él a tulajdonosa ... Most mintegy háromezer telekkönyvi végzést kell átvezetnünk. Ezt december végére vállaltuk. Dr. Moher László, a Megyei Földhivatal vezetője a héten meglátogatta a fonyó- diakat, és tekintélyes összegű jutalmat vitt a hivatal dolgozóinak. A munka befejezésében elért első helyért 3000 forint jutalmat osztattak ki a dolgozóknak, 500—500 forintot kapott a hivatal öttagú törzsAZONNAL FELVESZÜNK! KÖZPONTI TELEPHELYÜNKRE: esztergályos, marós, lakatos, ív- és lánghegesztő, motorszerelő, villanyszerelő, elektroműszerész és kőműves szakmunkásokat, mérő- és szabályozó körök üzembe helyezéséhez technikusokat, továbbá férfi segédmunkásokat. KÜLSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE: műszerész- és technológiai szerelési munkahelyeinkre (Orosháza, Szeged környéke, Százhalombatta, Szöny), csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunlkásoikat, A központi munkahelyen 44 órás a munkahét és minden második szombat szabad. A vidéki munkahelyeken 44 órás a munkahét és minden szombat szabad. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér: megegyezés szerint. Segédmunkások részére hegesztSkepzéSi Jelentkezés a BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR munkaügyi osztályán: Budapest XV Hí., Gyomról út 79—83. (5270> gárdája. Jutalmat kaptak a törvény végrehajtását előkészítő jó munkáért is. Több községi tanácselnök 300—500 forintot kapott a hivataltól, amiért elősegítette a feladat teljesítését. A fonyódi hivatal vezetője, Liszkai Mihály, és a földnydlvántartásd csoport — Boródy Sándor, Bódi József, Kismányoki Kornél, Kónya Ferenc, Gazdag Emilia és Héra József — méltán büszke a megyei elsőség-e . .. Dr. Ruda Gyula, a Fonyódi Járási Tanács vb-elnökhe- lyettese a tanács és a hivatal együttműködését említi: — Különösen a munka megkezdésekor igyekeztünk a lehető legnagyobb segítséget megadni a dolgozóknak, hiszen éreztük a feladat súlyát. Megbeszéltük a községi tanácsokkal, hogy irodát és megfelelő segítőket biztosítsanak a bizottságoknak. Á tanácsok végrehajtó bizottságai minden községben megtárgyalták ezzel kapcsolatos tennivalóikat. Mi is örülünk, hogy a hivatal elismerte segítő szándékunkat, és a községi vezetőket lelkes munkájukért később meg Is jutalmazta. Dr. Mohar László a munka értékeléséről szólva, kiegészítésként még ezeket mondja: — Azóta a kaposvári jáírás néhány községének kivételével az egész_ megyében végeztünk a földtörvény végrehajtásának előkészítésével, és felkészülten várjuk az újabb feladatokat Tudni beli azonban, hogy ebben az időszakban nem cshk ez a munka várt a hivatalokra. Folytak a kisajátítási ügyek, a művelési ágváltozások bejegyzései, a talajbecslések, illetve -minői sítések. Á megyed hivatal rajta tartotta a szemét a legfontosabb tennivalón, ahova kellett, személyi segítséget adtunk. A törvény végrehajtásának előkészítése közben sohasem feledkeztünk el arról, hogy a papírok mögött emberek, gyakran öreg, magatehetetlen emberek vannak ... És a munka nem áll meg. A körültekintő előkészítés után jövőre elkezdődik a törvény konkrét végrehajtása. Ugyancsak jövőre rendezik megye- szerte a zártkerteket, és ez a munka 1973-ig tart Az idei év eredményes munkája arra kötelez, hogy a folytatás is legalább ilyen szervezett, körültekintő legyeit m. r. nek a törekvésnek azonban csak kezdeti eredményeiről szólhatunk még. Egyfelől céltudatosabb és sokszínűbb lett a népművelő munka, másfelől a vezetés színvonalát is igyekeztünk erősíteni ilyen módon. Ezt a célt szolgálta vezetésiéi ektani előadássorozatunk, amelyen 40 üzemi és mezőgazdasági vezetőnk, szakemberünk vett részt. A termelőmunka és a népművelés kapcsolatára több példát is hozhatok. Járásunk burgonyás terület. Ságvári Balázs keszthelyi tudományos kutató évek óta mezőgazdasági szakkört vezet Görgetegen. Ennek a szakkörnek a hatása kisugárzik a környező termelőszövetkezetek termésátlagaira is. De erről talán hallgassunk meg néhány összehasonlító adatot... SZABÓ I.: — A görgetegi szakkör ottani tsz-tagokból verbuválódott. A szakkörvezető előadásokkal és szakmai bemutatókon ismertette meg a korszerű burgonyatermesztés minden csínját-bínját Máshonnan is sokan (tsz-ve- zetők, agronómusok) részt vettek a konzultációkon és bemutatókon. Az eredmény hamarosan jelentkezett. Fontos ismeretterjesztő, népművelő munka ez — a termelés gyakorlatában. NEMES I.: — Csak három község példáját erre: Görgetegen a. járási termelési átlag fölé; Kuntelepen — még a járási átlag alatt — mintegy 5—10 százalékkal; a lábodi Kossuth Tsz-ben pedig a járási átlag fölött kb. 30 százalékkal emelkedett a burgonya termelési átlaga. De van a népművelésnek egy másik fontos kapcsolata is: Egy éve szakemberekből elméleti és módszertani munkaközösséget alakítottunk. De — a járás gazdasági eredményeit elősegítő — tudományos dolgozattal juthat be valaki. Ko- pecsnyi Vince állami gazdasági igazgató például az alta- lajlazítási kísérletekről, András József erdőmérnök az okszerű erdőgazdálkodásról, a tsz-ek jövedelmét megsokszorozó faipari (pl. szerszámfa- készítési) lehetőségekről, Iber- packer István agrármérnök pedig a tefhozam növeléséről (»■A tenyésztési eljárások gyakorlati alkalmazása a nagyüzemi tehenészetben-« címmel) ír dolgozatot. Ezeknek az anyagát a tsz-szövetség területén megküldjük _ az összes érdekeltnek, és vitára bocsátjuk. A továbbiakban tágul a kör. A helyi szakemberek (pl. a tehenészek) képzését, az új módszerek átvételét már a vita alapján bonyolítják le. GAJDOS I.: — Itt említeném meg a háromfai sertéstelepet is, melyet nyolc tsz társulásával létesítettek hizlalás! és tenyésztési célokra. Modem technológiával egy ’modern közös M-m űhely«-ben végzik azt a munkát, amit eddig korszerűtlen módon kv.lön-külön végeztek. Itt a szakmai isme retek elterjesztésében juthat fontos szerephez a népművelés. — Hogyan tükröződik mindez a községek művelődési terveiben? — Itt talán jó lenne külön is szólnunk a hivatásos népművelők munkásságáról. S arról is, hogyan viszonyai a járás műszaki és mezőgazdasági értelmisége a népműveléshez? Általában vannak-e nem pedagógus népművelők is? GÉMESI S.: — Egy példát mindenekelőtt egy régi jellegzetes hibára. Nemrégen egy körzeti tanácskozáson vettünk részt. Beszámolót hallottunk ott, hogy Csökölyben milyen jól működik az állatenyésztési szakkör. (Mellesleg tényleg jól, eredményesen működik.) Megkérdeztem a helyi népmű eelő mbértől, az előadótól: menynyi a tsz tejhozama, s hogyan viszonylik az a járási átlaghoz? Csodálkozott: Hát ezt ő tonnán tudja? Én megmondjam. A tejhozamra is meg a szakkör gazdasági eremdónyei- re vonatkozó adatot is. Mert attól működik jól az a szakkör. És nem attól, amit a ' o- művelő látott belőle, hogy vetetik a szakköri naplót és megtartják az üléseiket. Ezt és elsősorban ezt illik tudni ma egy falusi hivatásos népművelőinek. NEMES I.: — Egy másik példa: Hatvamháramban még egyértelműen az volt a gazdasági szakemberek véleménye, hogy ők gazdálkodnak és nem népműveléssel foglalkoznak. Azóta sok szakember kicserélődött és szemléletük is megváltozott. Tsz-enként legalább egy, népműveléssel is foglalkozó, agrárszakemberről tudok a tárásban. Viszont a községi vezetők sokszor nem becsülik eléggé a falu népművelési vezetőiét. Egy ízben Mikében tanácskozásra összehívtam a falu irányítóit és a társadé1"'! vezetőket. Ugyancsak elcsodálkozott a tanácselnök, mikor a művelődésiotthon-igazgató nevét is bediktáltam. »-Az is jöjjön?-« — csodálkozott. »Ö is — természetesen.« Mint a falu egyik fontos kulcsembere ... GAJDOS L.: — Igen fontos tényező a helyi pártszervezet aktivitása a népművelő munkában. Sok múlik azon. milyen a helyi párttitkár és népművelő kölcsönös kapcsolata; a pártvezetőség mennyire igényli a kulturális vezetők segítségét és viszont. Ezt eléggé gyakran hangsúlyozzuk a párttit- kári értekezleteken is. SZABÖ I.: — Van változás “zen a téren, általában formálódott a vezető emberek népművelési szemlélete az utóbbi ■dobén. Korántsem tekinthetjük azonban ezt még gyökeres változásnak. Ezen a téren még sok a tennivalónk. Különösen az üzemek műszaki értelmiségénél. Velük még nem tudtunk annyira szót érteni, mint az agrárértelmiség különböző csoportjaival. Kerekasztal-beszélgetésünkön Gajdos elvtárs megkért: tolmácsoljam a járási pártbizo ’ tság tiszteletét és elismerését a nagyatádi járás népművelőinek, eddigi munkásságukért. A jövőben még több olyan segítőtársra számítanak a járás vezetői, akik a gazdasági termelőmunka különböző területein felsorakoznak elősegíteni a járás gazdasági, politikai és kulturális fejlődését W. 8. DORCSI S.: — Körülbelül három éve kezdett változni a tervezés módszere nálunk. A követelmény — mint ismeretes — az, hogy a népművelés részfeladatai (műkedvelés, ismeretterjesztés stb.) helyett a helyi szükségletek szerint tervezzék meg a feladatokat. így eljutottunk oda, hogy a szak- muinkásigányek és a helyi fő termelési ágazat (az állattenyésztés vagy növénytermelés) valamelyik területe már helyet kap a kulturális tervekben, amikor a szakmai műveltség terjesztéséről esik szó. A fő szempont: mennyiben segíti elérni egy-egy feladat a helyi gazdasági célokat? Ez persze nem könnyű, korábban egyszerűbben ment... Viszont ez a tórekvés jelentős változás az öt-hat évvel ezelőtti »müked- velés«-kőzpontú tervezőmunkával szemben, SZABÓ I.: — Viszont ebben nem jutottunk még olyan messzire, mint szerettünk volna. Sok helyütt módszerként elfogadják, a megvalósításban azonban már kevésbé látják át, hogyan segíthetik jobban a helyi gazdasági célok elérését. Ilyen kifogásokkal élhetünk még mintegy a községek felénél. Elsősorban a községi vezetők vagy népművelők hozzáértésének, szemléletének a hiányosságaiból. A KMP jubileumára A Magyar Fosta az Ütrtörő- szövetsóggel közösen gyer- meknajzpályázatot hirdetett a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. A beérkezett munkák közül a zsűri kiválasztotta azokat, amelyeket bél yegsorozaton november 16-án bocsát ki a posta. A 40 és 60 filléres, továbbá 1 forintos címletekből álló sorozat 1 tó5 000 fogazott és 5400 fogazatlan példányban készült. A 40 filléres bélyeg két gyermeket ábrázol, kezükben vörös, illetve nemzetiszínű zászlócskákkal, a 60 filléres bélyegen két-két úttörő fiú és kislány látható, míg az egyforintos címlet rajza úttörőtáborról készült a felvont csapatzászló alatt úttörő gyermekekkel. Ugyancsak a KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából november 23-án 1 és 2 forintos címletekből álló bélyegsorozatot is forgalomba hoz a posta. t Már a nyárra gondolnak A Sütőipari Vállalat fonyódi üzemében a két régi kemencét felújítják, és még egy új kemencét építenek. így a jövő nyáron a három kemencével egy műszak alatt 52 000 süteményt sütnek majd a jelenlegi harmincnégT*' f&err#1 szemben-
