Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

SOMOGYI Fi £ Pli A P ) 6 CsfltOrtök, 1968. november T. „Olyan Magyarországot akarunk, ahol mindenkinek dolgoznia kell” A z Osztrák—Magyar Mo­narchia már az első világháború előtt is súlyos belső élientmonidás ok­kal küzdött. Bomlását meg­gyorsította a háborús verest-g, de a sírásója a néptömegek forradalmi harca volt. 19x8. október 17-én gróf Tisza Ist­ván, a magyar történelem gyű­lölt alakja, a nép és a társa­dalmi haladás ellensége par­lamenti felszólalásában igazat adott az ellenzék vezérének: kénytelen volt beismerni, hogy a magyar uralkodó osztály szövetségeseivel együtt elve­szítette a háborút Ezt követő­en drámai gyorsasággal pereg­tek a történelmi események. A kormány, amely már meg­alakulásakor sem bírta a nép bizalmát nem tudott megbir­kózni az előtte álló feladatok­kal, s ezért október 23-án le­mondott. Két nappal később a Függetlenségi Párt, a Radiká­lis Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői megalakítot­ták a Magyar Nemzeti Taná­csot A Nemzeti Tanács program­ja a polgári demokrácia meg­valósítása volt A program kö­vetelte a háború azonnali be­szüntetését, a demokratikus békét, az általános, titkos vá­lasztójog bevezetését, az egye­sülési és gyülekezési jog bizto­sítását, a képviselőház felosz­latását és az új választásokat, a politikai foglyok szabadon bocsátását. Hirdette a földre­form és a szociálpolitikai re­formok szükségességét. A Nemzeti Tanács elvben elfo­gadta a nemzetek önrendelke­zési jogát A monarchia vezetői min­dent elkövettek a régi rend­szer megmentéséért a Nemze­ti Tanács vezetői pedig této­váztak. A néptömegek a mun­kásosztály vezetésével a Nem­zeti Tanács háta mögött győ­zelemre vitték a polgári de­mokratikus forradalmat. A forradalom viharos gyorsaság­gal terjedt el az ország min­den részében. Kiterjedt nem­csak a városokra, hanem a legeldugottabb falvakra is. Me­gyénkben a munkások, a pa­rasztok és az értelmiségiek legjobbjai lelkesen reagáltak a nagy jelentőségű országos vál­tozásokra és forradalmi módon cselekedtek. A demokratikus pártok kaposvári szervezetei azonnal aikciőba léptek. Októ­ber 27-én este a Demokrata Párt kaposvári szervezete ülést tartott, amelyen kimondta, hogy a Nemzeti Tanács meg­alakulását tudomásul veszi, programjának megvalósítását támogatni fogja Három nap­pal később a Függetlenségi és 4^-as Párt jelentette be csat­lakozását, s erről értesítették gróf Károlyi Mihályt, a Nem­zeti Tanács elnökét. A távirat hangsúlyozta: »A kaposvári Függetlenségi és 48-as Párt­kor ... örömmel vette tudomá­sul a Nemzeti Tanács megala­kulását, azt tisztelettel üdvözli és határozatait kötelezőnek el­ismeri, kimondván, hogy min­den tekintetben a Nemzeti Ta­nács rendelkezésére álL» U gyanezen napon meg­mozdult Kaposvár szervezetit munkássága is. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete pártgyűlésen kimondta, hogy támogatja a Nemzeti Tanács programjának megvalósítását A pártvezető­ség röpiratot bocsátott ki, amelyben ismertette a kiala­kult helyzetet és hangsúlyoz­ta, hogy Kaposvár népének is Budapest népe mögé kell tö­mörülnie. A szociáldemokrata röpirat a célkitűzésekről ki­mondta: -Az új Magyarorszá­got akarjuk létrehozni, azt a Magyarországot, amelyben a tisztességes munka mindig megtalálja boldogulását.» Október 31-én este a város politikai pártjai a Demokrata Párt Korona szállóbeli helyi­ségében tanácskozást tartottak. A jelenlevők ismételten meg­erősítették előzetes álláspont­jukat és egyhangúlag elhatá- mcry&ák hogy támogatják a N Nemzeti Tanács programját. A Kisgazda Párt megjelent veze­tői azonban kijelentették, hogy pártjuk e kérdésben ér­tekezletet még nem tartott, így a párt hivatalos véleményét nem közölhetik, de mint ma­gánemberek támogatják a Nemzeti Tanácsot A tanács­kozás ezután elhatározta, hogy november 1-én délután három órakor a Turul Szálló nagy­termében népgyulést tart, ame­lyen megalakítják a Nemzeti Tanács helyi szervezetét. A politikai pártok megbízásából Tóth Lajos, a Szociáldemokra­ta Párt kaposvári szervezeté­nek elnöke és Juhász Imre még az éjszakai személyvonat­tal Budapestre utaztak, hogy a Nemzeti Tanácstól a népgyű- iésre szónokot kérjenek. Bu­dapesten azonban azt a taná­csot adták, hogy a demókrati- ;us pártok helyi vezetői le­gyenek a népgyűlés előadói. ovembar elsején rend­kívül élénk voit Ka­posvár politikai élete. Az utcákon az emberek lelke­sen tárgyalták az eseménye­ket, olvasták a nagy vörös pla­kátokat és röpcédulákat, ame­lyek a népgyűlésre hívták a munkásokat, polgárokat és ka­tonákat Délután ezrével men­tek az emberek a népgyűlés színhelyére. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a Turul Szálló kis- és nagyterme együt­tesen sem volt elég a megje­lentek befogadására. Dr. Bók Zalán Lajos, a Füg­getlenségi és 48-as Párt egyik régi tapasztalt vezetője nyitot­ta meg a népgyűiésit Nicso- vics Sándor dr. volt az első szónok. Beszédében azt az el­keseredést és elégedetlenséget vázolta, amely úrrá lett az egész népen. Leleplezte az or­szág volt vezetőit, akik eszte­len háborúba vitték a népet, akik a nemzet érdekeit alá­rendelték Bécs és Berlin urai­nak, s akik nem törődtek az ország sorsával és függetlensé­gével. Az előadó lelkes szavak­kal üdvözölte “c béke hajna­lát», a független Magyarorszá­got. Tóth Lajos a Szociálde­mokrata Párt, a szervezett munkásság nevében szólalt fel. Beszédében megállapította, hogy a szocialisták mentették meg az országot, a »haza áruló bitangok« hozták létre a füg­getlen Magyarországot. A mun­kásmozgalom céljairól szólva kijelentette: »Miután a hata­lom bitorlóit a forradalom el­söpörte, a munkásság nem akar rombolni és pusztítani, hanem építeni... Olyan Ma­gyarországot akarunk, ahol mindenkinek dolgoznia kell.« Ezt követően dr. Neubauer Fe­renc reakciós felfogású ügyvéd bejelentette, hogy a Kisgazda Párt elismeri és támogatja a Nemzeti Tanács programját. A beszédek elhangzása után a népgyűlés lelkes közfelkiáltás­sal megválasztotta a Nemzeti Tanács kaposvári bizottságát. Az elnökség tagja lett a Szo­ciáldemokrata Párt részéről Tóth Lajos, a Függetlenségi és 48-as Párt részéről dr. Bók Zalán Lajos, a Demokrata Párt részéről pedig dr- Soitein Gá­bor. Ezután megalakították a 12 tagú intéző bizottságod November másodikén a Nemzeti Tanács kaposvári bi­zottsága a Somogyv ármegye napilap hasábjain »Mindenki­hez.'« című felhívással fordult a város népéhez és a hatósá­gokhoz, hogy a rend fenntar­tásában messzemenően támo­gassák. A nép nagy lelkese­déssel támogatta a Nemzeti Tanács helyi bizottságát A kaposvári vasúti műhely dol­gozói úgy foglaltak állást, hogy teljes erővel támogatják a Nemzeti Tanácsot, a demok­ratikus átalakulást. Néhány napon belül a Nemzeti Ta­nácshoz csatlakozott: a Neve­lő Munkások Egyesülete, aiz Ipartestület, a Kereskedők Egyesülete, a Hivatalnokok Társasköre, a rendőrség egész személyi állománya, a 44-es honvéd gyalogezred és a 6. számú vadászzáezfóaii. " 1 a hatalom Kaposváron is a Nemzeti Tanács kezébe került. A néptömegek őszintén óhaj­tották a szebb és jobb életet, a demokratikus átalakulást. Azonban ezekben a napokban mindenki az őszirózsás forra­dalom »híve« lett. Még dr. Stecz László rendőrfőkapitány, Reichardt Béla őrnagy, állo- másparancsnak és dr. Kovács Soma polgármester-helyettes úr is, sőt a kaposvári katonai tisztikar is letette az esküt a Nemzeti Tanácsra. A hatalom birtokosai, akik eddig csak távolról figyelték az eseményeket, látták, hogy a forradalom győzelme reális valósággá vált. Gyorsan akció­ba léptek, hogy az új állam- hatalomban való részvételü­ket biztosítsák. »Megfelelő elő­készítő munka« után Somogy vármegye Törvényhatósági Bi­zottságának ülésén a földbir­tokosok és a nép más ellensé­gei »demokratikusan« saját soraikból megalakították a Megyei Nemzeti Tanácsot, amelynek elnökévé gróf Szé­chenyi Aladár földbirtokos főispánt, alelnökévé Gaál Gaszton balq tor bogiári föld- birtokost. Kacskovics Lajos földbirtokos alispánt és nagy­atádi Szabó Irtván kulákve- zért választották meg. Az ün­nepi ülésen kölcsönös esküté­telek hangzottak el — a Nem­zeti Tanács elnöke az alis­pánnak, az alispán és a vár­megyén tisztvteelők pedig a Nemzeti Tanács elnökének tet­ték le az esküt. Ezek az eskük sok mindent ígértek. Az alis­pán úr esküje például így hangzott: »Én, Kacskovics La* jós, Somogy vármegye alis­pánja esküszöm, hogy Ma­gyarországhoz hű leszek, tel­jes függetlenségét megvédem, minden erőmmel Magyaror­szág népének javát, szabad­ságát és haladását fogom szol­gálni.-» A Megyed Nemzeti Ta­nács, melyet a reak­ciós Törvényhatósági Bizottság hozott létre, azonnal munkához látott. Kidolgozta saját programját és hozzáfo­gott a járási és községi nem­zeti tanácsok megszervezésé­hez. A helyi nemzeti tanácsok megválasztását azonhan admi­nisztratív útra terelte. A köz­ségek »a polgárság óhaja sze­rint« legalább három, a na­gyobb községek hat, a jegyzői székhelyek pedig tizenkét je­löltet küldhetnek a járási nemzeti tanácsokba. Az igy megalakult járási nemzeti ta­nácsoknak öt-öt tagot kellett delegálniuk a Megyei Nemze­ti Tanácsba. Ezt a bürokrati­kus intézkedést azonban áttör­te a néptömegek forradalmi lendülete. A Tabi Járási Nem­zeti Tanács nem az előírásnak megfelelő öt tagot, hanem en­nek majdnem háromszorosát, tizennégy tagot küldött a Me­gyei Nemzeti Tanácsba. A Megyei Nemzeti Tanács programját a Somogyvárme- gye politikai napilap novem­ber 7-i száma közölte, s a programot plakátok formájá ban megküldték az összes köz­ségeknek is. A program szer­kesztői mindent elkövettek azért, hogy a polgári demok­ratikus forradalom keretei kö­zött maradjon a néptömegek forradalmi harca. A program hangsúlyozta: »A Nemzeti Ta­nács minden erővel arra fog törekedni, hogy e súlyos idő­ben az országnak, a szeretett vármegyénk lakosságának ér­dekeit megvédje, a közrendet, a személyi és vagyonbiztonsá­got fenntartsa. A Nemzeti Tanácsot ezen fontos és nemes feladatának teljesítésében a vármegye minden hazaszerető polgára támogatni köteles.« A Megyei Nemzeti Tanács felhívta a harctérről hazajött katonákat, hogy: «... magu­kat kipihenve teljes erővel fogjanak hozzá régebbi polgá­ri foglalkozásuk folytatásához, s munkájukkal, törvényszerű magaviseletükkel és a rend­bontók ellen való közreműkö­désükkel legyenek a hatósá­goknak, továbbá a nemzetőr­ségnek és polgárőrségnek se­gítségére.» A munkásokat és a gazda­sági cselédeket arra szólította fel a Megyei Nemzeti Tanács, hogy: » ... eddigi munkájukat folytassák, a cselédek munka­adóik rendeletéit pontosan tel­jesítsék, mert csak ez úton le­het a felszabadított Magyar- országnak, az ország sokat szenvedett népének élelmezé­sét biztosítani...« A program, amely elsősor­ban a kizsákmányolok alap­vető érdekeit fejezi ki, ezek­kel a szavakkal fejeződött be: »Mindenkit társadalmi kü­lönbség nélkül, a leggazda­gabbat úgy, mint a legszegé­nyebbet, felhívjuk a haza, a közrend fenntartására, a pol­gári élet- és vagyonbiztonság érdekében való tömörülésre, egymást megértő közös mun­kára, mert csak ezzel tudjuk biztosítani azt, hogy a sok vér árán megszerzett népjogokat továbbra is meg tudjuk tarta­ni és a haza jövő boldogulásá­nak biztosítására gyümölcsöz- tetni.« M int már oly sokszor, a reakciós urak ismé­telten a haza és a nemzet érdekében szónokoltak szép szavakkal. Így akarták biztosítani a kizsákmányoló rend megszilárdítását. A nép azonban a munkásosztály ve­zetésével egy olyan Magyar- ország megterem téséért küz­dött, ahol mindenkinek dol­goznia kell Surf Károly az Bptrön»ABi gépesítő vállalat keres torom/darukezi tanfolyami 18—42 ÉVES KORHATÁRIG VÁLTOZÓ munkahellyel, vasipari, TROMOStPARI ALAPSZAKMÁVAL, VAGY KÖNY- NYtJGEPKEZELOI JOGOSÍTVÁNNYAL RENDEL­KEZŐ Altalanos vagy annAl magasabb ISKOLAI VÉGZETTSÉGŰ MU NKAERŐKET. A tanfolyam fiJáíartansa alatt, a bérosAs megegye­zés szerbit. A beiskolázott dolgozok tanfolyami el­helyezése Debrecen, ahol kedvezményes térítés él- lemében teljes ellátásban részesülnek. Jelentkezés Írásban, rövid életrajzot mellé kelni ken. Ctm: Építőipari Gépesítő Vállalat, Budapest, XX, Soroksár, Marz K. n. 295. cmzl ÖTVENÉVES A PÁRT Jubileumi kiállítást rendezett a Kállai Éva brigád Hónapok óta készül erre a kiállításra ' a Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat szocialista brigádja. Tucatjával bújták a könyveket, az újságokat, tanul­mányozták a párt ötven évének a történetét, s közben gyűjtöt­ték a képeket és a doku­mentumokat, amelyek a Kom­munisták Magyarországi Párt­jának megszületésétől nap­jainkig hűen bemutatják a kommunisták harcát a magyar nép szabadságáért és függet­lenségéért, a szocializmus föl­építéséért. A Kállai Éva brigád mindent felkutatott, hogy a szükséges képeket megszerezhesse. A múzeumtól, sőt még a Párt- történeti Intézettől is kértek fényképeket Két hónapja rendezgetik az anyagot, s a legkifejezőbb ké­peket tablókra ragasztották fel. A brigád jubileumi kiál­lítása egy héttel ezelőtt nyílt meg, s nagy sikert aratott az üzemben. Elismeréssel nyilat­koztak a harminckilenc tabló­ból álló párttörténeti kiállítás­ról a kalinyini turistacsoport tagjai is, akik a múlt héten ellátogattad a Kefe- és Mű­anyagipari Vállalathoz. A Vil­lamossági Gyár dolgozóinak egy csoportja az üzemlátogatás alkalmával szintén megnézte a bemutatót a klubban. A kiállítás megrendezéséért dicséret és elismerés illeti a műszálüzem Kállai Éva szoci­alista brigádját, hiszen sok időt, türelmet, gondpsságot és tudást igénylő munkájuk kife­jezi őszinte és nemes érzései­ket, bizalmukat és szeretetüket a párt iránt L. G. Sokan beírtak már a brigád naplójába nyitása óta. A kép jobb sarkában Tóth Imréné ált a kiállítás meg- az üzem párttitkára, A párttörténeti kiállítást megrendező Kállai Éva szocialista brigád három tagja. Középen Csapó Sándorné, a brigád vezetője. A KŐOLAJVEZETÉK VÁLLALAT azonnal felvesz vizsgázott csőhegesztőket (MNOSZ: 1760. sz. szabvány szerint), vizsga hiánya esetén a vállalat annak megszerzéséhez segítséget ad. Kőműveseket, villany szerelőket, gépkocsivezetőket, kubikosokat» segédmunkásokat vidéki munkahelyre. Havi 10—12 szabadnapot biztosítunk. MUNKAHELYEK: Siófok, Nagykanizsa, Mátrabatta. FIZETÉS: megállapodás szerint. Munkásszállást, munkaruhát, külszolgálati átalányt, kedvezményes vezetékes vagy propán-bután gázt biztosítunk. Jelentkezni lehet a felsorolt munkahelyeken és a vállalat központjában (S iófok, Tanácsház u. 11.) a munkaügyi osztályon. (7730) «

Next

/
Thumbnails
Contents