Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

Csütörtök, 1968. november 7. < o w n o T i w ifi a p Társadalmi alanon — szövetkezeti jelleggel I? gy országos fölmérés szerint jelenleg mint­egy másfél ezer termelőszövet­kezeti vezető vesz részt társa­dalmi alapon a területi tsz- szövetségek választott testüle­téinek, bizottságainak munká­jában. A szövetségek tehát vi­szonylag kevés függetlenített dolgozóval és sok társadalmi munkás bevonásával látják el sokrétű feladataikat — állapí­totta meg K. Nagy Sándor, a Termelőszövetkezetek Orszá gos Tanácsának főtitkára a tsz-szövetségek főbb munka- tapasztalatai összegezésére nemrégen rendezett ankéton. Ezzel teljesen megegyezik a somogyi tsz-szövetségek gya­korlata is. Egyik szervezetnél sem jött létre nagy hivatali apparátus. Fonyódon és Nagy­atádon egyaránt heten, Kapos­váron pedig nyolcán dolgoznak — a titkárral együtt — a szö­vetség függetlenített munka­társaiként. A megyei párt- végrehajtóbizottság megállapí­tása szerint a szövetségek jó munkája nagyrészt azon alap­szik, hogy az elfogadott és jóváhagyott alapszabályuk sze­rint működnek. Sajátosságaik­nak megfelelően feladataikat nem felülről és kívülről kap­ják, hanem a programot a vá­lasztott testületeik állítják ösz- sze. A küldöttgyűlés, illetve az elnökség határozza meg mind­azt a feladatot, amit az-appa­rátusnak el kell végeznie, s a függetlenített munkatársakra nagy szerep hárul a testületek napirendjére kerülő kérdések sokoldalú összefüggéseinek fel­tárásában, a témák elemzésé­nek elősegítésében. Éppen ezért nagy tanulság — vallják egy év múltán nem­csak a fonyódiak, hanem má­sok is —, hogy nem szabad el­aprózni önmagukat, nem ful­ladhatnak bele az egyedi, napi ügyek tengerébe, hanem a szö­vetkezetek mindegyikét vagy legalábbis döntő többségét érintő dolgokkal kell foglal­kozniuk. A szövetségek össz- tevékenysége eredményességé­nek növelése szempontjából nagy jelentősege van a vá­lasztott bizottságok munkája hatékonyabbá tételének. Alap­vető érdekek fűződnek ahhoz, hogy a többi munkabizottság is felzárkózzék a legjobban dolgozó közgazdasági bizott­sághoz. Kívánatos, hogy a szö­vetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeivel, szociá­lis helyzetének javításával a kulturális igények kielégítésé­vel többet és behatóbban fog­lalkozzanak. A munkaverseny szervezése, a szocialista brigá­dok pártfogolása ugyancsak rangos szövetségi, bizottsági feladat. A megyei párt-vb ülésén meg a kozép-somogyi szövet­ségnél folytatott eszmecserén is nagy hangsúlyt kapott ez a követelmény: a termelőszövet­kezeti mozgalom általános tár­sadalompolitikai problémái, a szövetkezetek belső életrendje alakulásának időszerű kérde sei ugyancsak nagyobb figyel - met érdemelnek részükről F feladatok közül külön is meg­határozó szerepe van az új termelőszövetkezeti törvény gyakorlati végrehajtása során szerzett tapasztalatok összege­zésének és általánosításának. Alapszabály és ügyrend — ehhez igazodik a tsz-vezetök szövetkezeti tagok élete, mun­kája, a jogok és kötelességek egymással szerves egységet al­kotó rendszerében. Szükséges és érdemes erre mindenütt az új társadalompolitikai jelensé­gek iránti kifinomult érzékkel odafigyelni. A történelem során most-t*- először alkotta meg ön­igazgatásának átfogó, a társa­dalmi demokratizmus erőtel­jesebb kibontakoztatását szol­gáló és az új mechanizmus szellemének tökéletesen meg­felelő törvényét valamennyi szövetkezet tagsága. A műkö­désük második évét járó so­mogyi tsz-szövetségek is még hasznosabban munkálkodhat­nak érvényesítésének elősegí­tésén. Kutas József KAPOLY, 1968 falu a fejl utján. • 0 “Evek óta akarnak közsé­günkben óvodát, de a mai napig is csak terv maradt.. A középületek állapota sem kielégítő. (Egy kapolyi olva­sónknak a közvélemény-ku­tató ivén beküldött észrevé­teleiből.) Az asztalon tervrajzok kite­rítve, azokat tanulmányozza elmélyülten Városi János ta­nácselnök és Trunkos József, a Közúti Építő Vállalat műve­zetője. — A Rákóczi utca járdájá­nak tervrajza. Hamarosan megtárgyaljuk a tanácsülésen, utána megkezdődhet a mun­ka, s ebben az utcában is lesz 1300 méter hosszúságban asz­faltjárda — tájékoztat az el­nök.' Hamarosan a község életére — az elmúlt évekre és a jö­vőre — terelődik a szó. — Az utóbb} években töb­bet fejlődött Kapoly, mint korábban évtizedek alatt — mondja Városi elvtárs —, s aki nem isimeri alaposan a községet, az is igazat ad neki a felsorolt adatok hallatán, főként, ha egy kis időt szán arra, hogy körülnézzen a fa­luban. Közel a tanócsházhoz hídépítő munkások szorgos- kodnak. Rövidesen végeznek és a 986 000 forintba kerülő 1 hidat és a hozzá csatlakozó 250 méter hosszú új utat ün­nepélyesen átadják a kapolyi- aknak. De ebben az évben már lezajlott egy ilyen ünnep­ség: elkészült a Kossuth La­Porfelhő az autóbuszon Az egyik Szentgáloskér—Ka­posvár közötti járat utasa vol­tam a napokban. A szép napsü­téses őszi idő meg a busz ké­séségek hosszú perceit is feled­tette velünk. Am amikor a ko­csi mögül előtóduló porfelhő el­lepett bennünket, már nem érez­tük olyan kellemesnek a körül­ményeket. Az ülésekre vastagon rátelepedett a por. Meglepetés­re minden ablakot zárva talál­tunk. Amikor néhányan megkí­séreltünk segíteni mostoha hely­zetünkön, a kalauz kissé eré­lyes és tán radikálisnak is ne­vezhető hangon rendre utasított bennünket. — Az ablakot nem lehet ki­nyitni. örülök, hogy még meg­vannak, igazán nem fogok érte kártérítést fizetni. — De a nagy por ... — próbált tiltakozni az egyik utas. — Én egész nap ilyen levegő­ben utazom, mégsem panaszko­dom — válaszolt a kalauz nem kis cinizmussal, bizonyára, hogy “megvigasztaljon“ bennünket. Ez bizony gyenge vigasz volt számunkra. K. V. 1. A terveket tanulmányozza Városi János elnök Trunkos József művezető. jós utca, s korszerű út visz a ísz-majorjába. Ez az 1400 mé­teres út 2 600 000 forintba ke­rült. Majdnem új az az 500 méteres útszakasz is, amelyet a “község bank­hitellel épített §1 meg. Az állványok még ott sora­koznak a mű­velődési otthon körül, befestett ték, s ezzel ba­rátságosabbá tették a falu központjában emelkedő, szé­pen berende­zett házat. — Sokáig tartott, amíg ez megépült... Elkezdtük a munkát, de folytatni neun tudtuk, mert csak 586 forin­tunk maradt. — Évekig taka­Kislány - nagy felelősség Kialakult munkastílusról még nem lehet beszélni, hiszen Erős Erzsi, a Ta­nácsi Építőipari Vállalat építésvezetője még csak 19 esztendős, mindössze más­fél évvel ezelőtt végzett a Pécsi Építő­ipari technikumban, és néhány hete épí­tésvezető. Vannak azonban olyan tulajdonságai, amelyek fölkeltették a vállalat vezetői­nek figyelmét. Ezek: a szorgalma, a ki­tartása, a lelkiismeretessége. Ezek alap­ján bíztak meg benne, s nevezték ki építésvezetőnek a balatonboglári főépí­tésvezetőségen. A tabi nyolc tantermes iskola építke­zésén találkoztam Erzsivel. (Ez a mun­kahely még Boglárhoz tartozik.) Panasz­kodott, hogy álmos. Nemcsak azért, mert hajnali négykor kelt, hogy idejé­ben Tabra érjen, hanem azért is, mert iskolatársai látogatták meg, s egy kicsit későre nyúlt a vendéglátás. Azért ha­mar belemelegedtünk a beszélgetésbe. — Kiderült, hogy részt vett a siófoki Delta kivitelezésében, amely az egész vállalat számára kemény dió volt. Itt lett dühös először, amióta dolgozik. Valamelyik munkás azt mondta neki, nem jók az elszámolások. Ezért szökött arcába a vér: — Nem vesztünk azért össze — mond­ta kedvesen —, én nem tudok goromba lenni, fia nagyon mérges vagyok, akkor inkább nevetek s jönnek a könnyeim. Az ajtóba állt Virág János, a tabi mű­vezető. Figyeltem a meglett férfi, a ta­pasztalt szakember arcát. Egyszer sem nevetett, komolyan hallgatta a kislány — fölöttese — szavait. S ha megszólalt, tisztelettel beszélt Erzsivel. Egy ízben kijelentette: jól együtt tudunk ádoozni. •Ezt mondta Schell János, a brigádvezetö is. — Szereti az embereket7 — kérdez­tem Erzsitől. — Igen, csak velük együtt, a segítsé­gükkel lehet jól elvégezni a feladatokat. A hozzám tartozó munkahelyeken na­gyon rendes emberek dolgoznak. Őszin­tén szólva, ha nem így volna, nem vál­laltam volna el a megtisztelő megbíza­tást. — Nem éltek tússzá fiatal korával s azzal, hogy nő? ' Elgondolkodott. Nagy szemével a sar­kot nézte: — Nem, különösebben nem — mond­ta. — Az igazat megvallva, küldtek már collstokért, dehát engem sem kell fél­teni. Megtaláltam a helyzethez illő sza­vakat. Megnéztük a szép modem iskolát. — Jöjjön, Virág bácsi, maga is — hangzott Erzsi csöndes, határozott hang­ja induláskor. S Virág, a művezető en­gedelmesen jött. Az épület mellett 27 méter magas ké­ményt emelnek. Állványok veszik kö­rül: — Most más módszerrel falazunk majd tovább — jegyezte meg Erzsi. — Az állványokat már nem lehet ma­gasabbra építeni, összedőlhetnek ... Erzsi itt egy pillanatig sem volt bo­hém, mosolygós kislány. A jó szakem­ber, a határozott vezető benyomását kel­tette, s tiszteletet parancsolóan beszélt. A vállalat személyzetise egyszer meg­jegyezte: kijelölték azokat az épülete­ket, amelyeket az év végéig el kell ké­szíteni. A tabi iskola is köztük van. — Elvégezték? — kérdezte a lánytól. — Ránk már eaak az udvarrendezés és egy-két kisebb munka vár. Ha a szak­iparosok is megteszik a magukét, ez az építkezés nem fogja rontani a nyeresé­get — hangzott a válasz. Lám, az építőipar istenverése, a szak­ipar itt is kérdőjelet tesz — gondoltam. Aztán megragadva az alkalmat, meg­kérdeztem Erős Erzsit —, mit tenne, ha az építőipar kormánykerekét hirtelen a kezébe adnák? — Megszüntetném a sok vitára okot adó bonyolult teljesítményelszámolási rendszert. De nemcsak ehhez nyúlna Erzsi. Visz- szamenne az iskoláig. Elrendelné, hogy a technikumban a hagyományos építő­ipari ismereteken kívül tanítsák meg a fiatalokat a korszerű építkezésre is. Nem tanulnak például a ma oly gyak­ran használt panelekről. Ilyesmiről persze nem szívesen beszél. Mások dolga ez! Van egy olyan kor­mánykerék, amit neki kell forgatni: tizenegy munkahelyet, mintegy nyolc­van embert irányít, és kilencmillió fo­rintos értékért felel. Ez éppen elég gon­dot okoz neki. A személyzetistől hallottam, és Erzsi is célzott rá, hogy a vállalat illetékesei is jól tudják, hogy **•tanulóvezetőről■* van szó, s a kormánykerékhez gyakran hozzá kell nyúlni nekik is, nehogy ka­rambol legyen. Ez örvendetes. így egyszer biztossá válik majd ez a vezetés. Akkor majd lesz kialakult mun­kastílusa, s határozott koncepciója is a fiatal lánynak. Addig persze még gyak­ran ki kell menni vidékre, elkészíteni a végzett munkáról az elszámolást — úgy, mint most itt Tabon. Szegedi Nándor rékoskodtunk, de megérte — emlékezik vissza az elnök. A napokban kezdődött meg ünnepélyesen a művelődési otthonban a párt- és a KISZ- oktatás: a pártoktatásra 32 felnőtt jár, a fiatalok közül huszonketten vesznek részt az oktatásban. Esténként úttörők és KISZ-fiatalok népesítik be a művelődési otthont: színda­rabot, verseket tanulnak a no­vember 7-i ünnepségre. Itt kapott helyet a községi könyvtár is. Az 1300 kapolyi lakos mindegyikére 1.5 könyv jut. Szabó István könyvtáros­nak jócskán van munkája, a közelmúltban arról számolha­tott be, hogy 200 felnőtt és 300 fiatal kölcsönzője van a könyvtárnak. S hogy legyen miből válogatniuk, a tanács évente nyolcezer forintot költ a községfejlesztésből új köny­vekre. Tavaly pzt az összeget kétezer forinttal túl is lépték, tízezer forintért vettek köny­vet ... A művelődési terv értelmé­ben nemsokára ismét meg­kezdődik a szülők akadémiája, a kisállattenyésztőknek — két ilyen szakcsoport is van a községben — pedig előadáso­kat tartanak. A múlt évben ötven—száz ember is megje­lent egy-egy előadáson. Volt több olyan alkalom is, amikor dr. Bérdi János körzeti orvos­nak a fertőző betegségek meg­előzéséről szóló előadását két­százan hallgatták meg. Nagy érdeklődés kísérte dr. Váczi Jenő főá-llatorvos előadását is. De más esetek is bizonyítják, hogy a kapóiyiakat érdekli fa­lujuk sorsa. Azokon a nyilvá­nos tanácsüléseken, amelyeken a községfejlesztésről tárgyal­nak, a húsz tanácstagon kívül ötven—száz kívülálló is részt vesz. A középületek állapota, ígv főleg a tanácsházé, a művelő­dési otthoné kifogástalan, s ezt lehet mondani az iskoláról is. Egyedül — és nem Kapoly az egyetlen ilyen falu — a posta nem illik bele a környe­zetbe, pedig kevés pénzzel megfelelő állapotba hozhat­nák. Ám • takács többszöri kérésére a postaigazgatóság azt válaszolta, hogy nincs pén­zük. A világért sem szeretnénk azt a következtetést levonni, hogy a Pécsi Postaigazgatóság •:em törődik megyénk posta- hálózatának fejlesztésével, hi­szen számtalan ellenkező pél­dát is sorolhatnánk. De emlé­keztetünk az éveke n '. elha­nyagolt lábodi, nagykorpád! postára. Kapoly a tervek sze­rint falukörzet lesz. Ez azt kör veteli, hogy az ilyen községek középületeit — így a postát is — az eddiginél tervszerűbben fejlesszék. Városi János tanácselnök gazdag terveiket is elsorolja: jövőre kezdik meg egy emele­tes tanácsház, pártház építé­sét, itt kap majd otthont a KTSZ és a tűzoltóság is. Nyolc tantermes iskolát építenek szolgálati lakással együtt, to­vább gazdagodik, szépül tehát Kapoly. Sajnos még nincs a községben napközi otthon, óvoda. Évekkel ezelőtt volt ugyan idénynapközi — fenn­tartása a költségvetésben is szerepelt —, de aztán a falu lakóinak érdektelensége miatt megszüntették. A község la­kóinak többsége a tsz-ben dol­gozik, így a szülők elfoglaltak, s nem érnek rá gyermekeikkel alaposan törődni. Ezért érthe­tő, hogy az iskolába kerülő gyerekekkel az itteni pedagó­gusoknak sokkal többet kell vesződniük, mint azokban a községekben, ahol óvodában nevelkednek a gyerekek. Bi­zonyára tudnának ezen változ­tatni, ha a tanács és a ter­melőszövetkezet összefogna a falu lakóival egv óvoda építé­sére. Szalai László A cukorgyár a répafeldolgozási üzem tartamára FÉRFI ÉS NŐI DOLGOZÓKAT FELVESZ Havi kereseti lehetőség: Férfi dolgozók részére — munkahelytől függően 2000 Ft-tól — 3000 Ft-lg. Női dolgozók részére — munkahelytől függően 1200 Ft-tól — 1650 Ft-ig. Vidéki férfi dolgozóknak a gyár szállást és napi három­szori étkezést — térítés ellenében — biztosít. Utazási költséget térítünk. (7612)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents