Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-06 / 261. szám
feerda, 1968. november 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ssa ksservese a mi esőgaisda ságr ha A földmunkás-szervezkedés több mint fél évszázados forradalmi hagyományaiban gyökerező mai szakszervezeti munka a mezőgazdasági üzemekben és intézményekben évről évre sikereket ér el. A Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, közkeletű nevén, a MEDOSZ, 270 000 embert tömörít soraiban, az ösz- szes állami gazdasági gépjavító állomási és vízügyi dolgozók 90 százalékát. Munkásságát most különösen érdemes — ha röviden is — szemügyre venni, hiszen az új gazdasági mechanizmus viszonyai között jelentősen bővült a szakszervezetek, így a MEDOSZ jogköre, a dolgozókért viselt felelőssége is. Elsőrangú feladatának, amint az természetes is, a termelő- munka hathatós segítségét tartja. Munkásságával nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy működési területén ma már 3500 szocialista brigád dolgozik. Felkarolja az újító- mozgalmat is, amely jelentősen előbbre viszi a termelés korszerűsítését. Ide tartozik az a nem lebecsülendő tevékenység is, amelyet a MEDOSZ a dolgozók szakmai képzéséért folytat. Évről évre tízezrekre tehető azoknak a száma, akik a szakszervezet különféle tanfolyamain bővítik tudásukat, s szereznek képesítést a továbbképző tanfolyamokon. A technika előretörésével megnövekedett a baleseti veszély a mező- gazdaságnak csaknem valamennyi munkaterületén. A munka- és balesetvédelmi tanfolyamokon, amelyeket nagyrészt a szakszervezet hathatós segítségével hoznak létre és működtetnek, igen sokan sajátítják el vagy tökéletesítik magukban a gépek biztonságos üzemeltetésének tudományát Napjainkban minden eddiginél jobban előtérbe kerül a szakszervezet munkájában a dolgozók érdekvédelme. A MEDOSZ tavalyi, XXII. kongresszusán a központi vezetőség beszámolójában Kovács István főtitkár egyebek között hangsúlyozta: »Szakszervezetünknek joga és kötelessége, hogy közreműködjék a vállalati tervek kialakításában, és különösen nagy figyelmet fordítson a dolgozók munkakörülményeit, életszínvonalát illető intézkedésekre.-X Ezeknek a szavaknak a komolyságát érzékelteti az a nagy horderejű munka, amé- lyet a szakszervezet a mező- gazdasági dolgozók munkaidejének csökkentésére vonatkozó intézkedések kimunkálásban végez. Az állami gazdaságokban, a gépjavító állomásokon s a vízügyi vállalatoknál a tervek szerint 1970-ig fokozatosan valósítják meg a munkaidő-csökkentést. Először az egészségre ártalmas foglalkozási körökben került erre sor, majd a legnehezebb fizikai munkát végzőkét, s azokét csökkentették, akiknek a munkaideje a leghosszabb. Különösen fontos feladatának tartja a szakszervezet a dolgozó nők és fiatalok munkaidejének megnyugtató rendezését. A munkaidővel kapcsolatban az a szakszervezet álláspontja, hogy a működési területükön dolgozó üzemekben havi munkaidőkeretet határozzanak meg úgy, hogy éves átlagban a munkaidő ne haladja meg a napi nyolc órát. A nagy munkák idején, különösen tavasszal és ősszel, természetesen a napi munkaidő meghaladhatja a nyolc órát, hiszen • az összetorlódott időszerű munkákat másként nem tudnák elvégezni. Egyéb időszakokban pedig ennél rö- videbb lehet, mindig a termelés követelményei szerint. Fontos elv, amelynek megtartásáért' a MEDOSZ mindent elkövet, hogy a munkaidő csökkentése nem járhat bér- csökkenéssel. Az érdekvédelmi tennivalók körébe tartozik az üzemi munkásszállások bővítése, korszerűsítése, kényelmesebbé tétele. Ide tartozik a dolgozók lakás- legtöbbet azért, hogy zavartaépítésének támogatása, s annak lehetővé tétele, hogy minél több dolgozó részesüljön szervezett üdülésben.. A MEDOSZ nagy erőfeszítéseket tesz azért is, hogy bekapcsolja a városi kultúra áramkörébe a perifériákon élőket. Minden évben milliókra rúg az az összeg, amelyet a szakszervezet juttat művelődési házak, klubok létesítésére, a meglevők korszerűsítésére. Sok helyen a MEDOSZ tesz a lanul működjék a futball-, kézilabda- és röplabda szakosztály. V ázlatos áttekintésünk is azt bizonyítja, hogy a korszerű magyar faluban az új, városias életforma kialakításáért a MEDOSZ igen eredményes munkát végez.. Az első sorokban küzd, harcol azért, hogy mielőbb valóság legyen a szocialista falu kialakításának nagy célkitűzése. MEGJELENT AZ ÚTKÖZBEN Megemlékezés a KMP megalakulásáról — Az őszirózsás forradalom krónikája — Külpolitikai kommentár a csehszlovákiai eseményekről Ünnepi számmal zárta az évet az egyre tartalmasabb és népszerűbb megyei folyóirat, az ÜTKÖZBEN. Az 1963. évi négyedik számában az őszi jubileumokat állította a középpontba. Vezércikkében Dicsőséges ötven esztendő címmel a Kommunisták Magyar- országi Pártjának e hó végén ünneplendő születésnapjára emlékezik hangsúlyozva, hogy •*az elmúlt ötven esztendő során a kommunisták pártja vitte diadalra hazánkban a PARASZTHÁZBAN FONODA FEHÉRRE MESZELT, tornácos parasztház Szent- balázson. A homlokzaton piros betűkkel felírva: Fonoda. Mondják, hogy két öreg élt itt, de nemrég a gyermekeikhez költöztek. Az épületet megvette a termelőszövetkezet. És a fehérre meszelt tornácos házban, ahol évtizedeken át egy család meghitt mindennapjai peregtek, most fonógépek csikorognak zúgnak. Egyenletes zaj kíséretében méltóságteljesen forog a kártológép nagy hengere, s a melléképület, amely talán még nem is olyan rég a takarmányt- őrizte a jószágnak, mo6t a bálákba t csomagolt alapanyagnak ad helyet. A külső forma és a házban zajló mai, üzemszerű élet valahogy megkapja az embert, különös hangulatot teremt. Falun, termelőszövetkezetben ilyen melléküzemág sehol sincs a megyében. Hulladékanyagokat dolgoznak fel, műszálat és gyapjúfonalat készítenek belőle. És ki tudná ösz- szeszámolni, hogy néhány hónap alatt hány ember érdeklődése, figyelme terelődött a szentbalázsiiak fonalára. Jártam Kaposváron, az elárusító- helyükön. Szinte -kéz a kéznek adja a kilincset, és ha elégedetlenség van, az azért van, mert kevés az áru. A szálazó kártolón gyűlik az előfonál. — Most meg szinte a gépről viszik el az árut. A fogyasztók örömmel fogadták ezt a kezdeményezést. Hát a ezentbalázsiak? Jelenleg húsz asszonynak és négy férfinak ad rendszeres munkát az üzem. — ELSŐSORBAN RAJTUNK SEGÍTETTEK — jegyzi meg Gálfi Lajos né és Sárdi lmréné —, hiszen nekünk asz- szonyoknak eléggé nehéz ösz- szeszedni a nyugdíjhoz szükséges munkaegységet. Kezük fürgén, ügyesen mozog a szálak között. — Pedig mi mind a ketten újoncok vagyunk itt, néhány hete járunk csak ide. Meg lehet ezt tanulni hamar. És ahol a szálak egymást keresztezve kész sodrott fonallá alakulnak, a visszálógép Parasztasszonyok a pergő orsók előtt. Pedig a fehér tornácos házban reggel hattól este tízig pörögnek az orsók kilométerszám szalad a fonál. Amikor elkezdték a gyártást, és összegyűlt bizonyos készlet, attól tartottak, nogy gondot okoz az értékesítése. előtt fekete kendős parasztasz- szony. — Én, angyalom? Hetvenegy éves vagyok — mondja Látó Eerencné. Míg beszél tekintetével őrzi az orsók pergését. Még látni látott azelőtt ilyen üzekozás a tapasztalatok szerzése ez az év. ' — Amit eddig ez az egy két hónap hozott, arra csak azt mondhatjuk: örülünk. Nyílik a kertkapu, újabb vásárló érkezik. — Egy kiló fonál kellene .. . Vörös Márta, met. Egész élete, munkája a faluhoz, a mezőhöz kötötte. — Látja, megfogta. Leállítja a gépet, elrendezi az összekuszálódott szálakat, és egy kézmozdulatára ismét forognak a csévék. — Szeretem csinálni. Mindjárt az elején kértem, hadd jöjjek ide. Nem nehéz ez, csali figyelni kell. Az ember azt hinné, aki egész életében a határ csendjéhez szokott az nehezen barátkozik meg egy üzem zakatolásával, zúgásával. — Á, meg lehet ezt szokni hamar. Bár már korábban lett volna ilyen üzemünk! . Jó nézni, milyen ügyesen mozognak itt a gépek között a földmunkához értő, évtizedeken keresztül csak azt végző emberek. És talán arra, hogy mennyire szeretik, mennyire magukénak érzik ezt az üzemet a szentbalázsiak, elég egy kis történetet elmondani. Az őszi betakarítás meglehetősen nehéz és sok munkát adó napjait, éljük. Az asszonyokat — itt úgy emlegetik őket, hogy a begyakorlott régebbi brigádot — nap mint nap a határba szólítja a munka. Törik a kukoricát. De miután hazatérnek a mezőről késő délután, és elvégzik az otthon körüli esti munkájukat, hatkor odaállnak a pergő orsók elé, és 'este tízig még itt az üzemben is dolgoznak. Ök kérték, hogy így legyen. Azt hiszem, ebben benne van minden, ehhez nem kell hozzáfűzni semmit. HARMINC KILÓ FONAL. Ennyi készül naponta. De most már mind többet beszélnek arról, hogy jó volna a meglevőhöz hasonló még egy gépsort felállítani. Mert a fehér tornácos házban van még erre alkalmas szoba, és a faluban vannak még, akik örömmel dolgoznának itt is. A próbáltökés—földbirtokos hatalmat felszámoló forradalmat, teremtette meg a dolgozó nép hatalmát; leraktuk a szocializmus alapjait, s hozzákezd- tünk a szocializmus teljes felépítéséhez. Bizonyos, hogy a kommunista párt vezetésével, a marxizmus—leninizmus szellemében munkálkodva, együtt a baráti szocialista nemzetekkel, újabb nagyszerű sikereket ér el népünk a további évtizedekben is«. Megemlékezik az Útközben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenegyedik évfordulójáról, Tóth Ilona tollából leírja az őszirózsás forradalom somogyi krónikáját A KIMSZ jubileuma kapcsán idézi föl ifjúságunk harcát a társadalmi haladásért Balázs Nándor. Somogyi Pál Visszatérés című novellája az ötven évvel ezelőtti forrada- mi hangulatot ábrázolja. A Tegyünk többet Somo- gyért! rovatban Pfeiffer Elemér a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tevékenységének főbb tapasztalatait összegezi, Honfi István a népművelési feladatokat jelöli meg. A gazdasági életről szóló Írások szerzői (Tihanyi Zoltán, Bogó László és Müller László) a pénzügyi szabályozók érvényesüléséről, a fogyasztási szövetkezetekben eddig mutatkozó mechanizmus tapasztalatokról és a Kaposvári Ruhagyár biztató fejlődéséről számolnak be. Az esti egyetem tízéves történetéről írt Számvetés címmel Suri Károly, a politikai könyvhónapra irányítja rá a figyelmet Balajcza János. In- ke Sándor a Tanácsi Építőipari Vállalat üzemi híradójának szerkesztéséről számol be. Nemes János A szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség néhány időszerű kérdése a fonyódi járásban címmel írt cikket. Andrássy Antal a somogyi kommunisták felszabadulás utáni harcáról szóló sorozatában az 1947j március 8.—augusztus 31. közötti időszak történetét elemzi. Vidák Mihály a szófiai VIT-röl írt a részvevő szemével. Varga József a csehszlovákiai eseményeket elemzi a Nemzetközi események rovatban. Az Útközben idei utolsó számát harmincöt kép, rajz és fotókópia illusztrálja, könyv- és cikkjegyzék, eseménynaptár egészíti ki. A megye fejlődését egyre érdekesebben bemutató krónika idei négy számának szerkesztéséért dr. Bánhidi Tibort, a tördelésért Varga Józsefet, a fényképekért Grábner Gyulát, az illusztrációkért pedig Szekeres Emilt illeti elismerés és dicséret. L. G. A mindenes gépszerelő Igazán kitesz magáért az időjárás. Nemhiába mondják az öregek: a sok ökörnyál a levegőben — hosszú őszt jelent. A nap úgy ontja sugarait, mintha legalábbis április volna. A kadarkúti tsz gépműhelyének dolgozói is érzik ezt. Sűrűn törölhetik homlokukról a verejtéket. Bár sok gép vár az udvaron javításra, legtöbben mégis a műhely bejárata előtt parkírozó vetögép körül szorgoskodnak. Ott találjuk Bene Jánost is, akit a legképzettebb szerelők között emlegetnek. — Sietni kell, mert megígértük, hogy délutánra megjavítjuk — mondja, miközben a vetőgép egyik fogaskerekének beszerelésével bajlódik. Nagyon elfoglalja a munkája, ügyet sem vetve ránk tovább serénykedik. Szűkszavú és szerény embernek ismerik a társai. Nagyon ritkán, csak szakmai jellegű kérdésekről beszélget a legszívesebben. Fő munkaterülete a porlasztóbemérés és az adagolók szerelése. — Gyakran a kömyébeli tsz-ek is megkérnek, ha baj van a gépekkel. Különösen a kőkútiak és a homokszent- györgyiek hívnak sokat — mondja. — Hol szerezte ezt a képesítést? — Amikor Adándról a gépszerelő tanfolyamról visz- szajöttem, úgy éreztem, meg nagyon sok ismeret hiányzik ahhoz, hogy munkámat kifogástalanul el tudjam látni. Ezért iratkozik:,: erre a tanfolyamra. Persze csak munka után, a szabad időmben tanultam. A vezetőség dicséri. Mini újítót és fő kezdeményezőt tartják számon. Ha valami nehéz, bonyolult feladatot kell megoldani, csak neki szólnak. Ö a mindenes a műhelyben. Azonkívül, hogy a porlasztók és az adagolók bemérésével, javításával foglalkozik, hegeszt, villanyt szerel, esztergál, sőt ha kell. egyéb szerelési munkákban is segít. Így van ez most a vetőgépjavításnál is. Még fiatalember — alig huszonhét éves —, eddig is sokat képezte magát. Hogyan képzeli el a jövőjét? — Hosszasan elgondolkodik és sokáig fogalmazza a választ: — Szeretnék továbbra is. a szakmámban dolgozni, s ha a munkám engedi, minél előbb elkezdeni a gépipari technikumot. K. Varga József A TERVEZETTNÉL JÓVAL KORÁBBAN Egymillió propán-bután gázfogyasztó Egymillió-hétszázezer palack van forgalomban Magas kalóriatartalmáért a legnemesebb szénhidrogének közé sorolják a propán-bután gázt. Ezt a jó minőségű energiát palackba zárva egyre több háztartásban használják. A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat — január elseje óta ök foglalkoznak a töltéssel és a forgalomba hozatallal — úgy tervezte, hogy az országban a fogyasztók száma kb. 1970-re éri el az egymilliót. A legfrissebb statisztikából azonban kiderült, hogy az egy- milliamodik előfizető már október végén megvásárolta a palackot és a készüléket. Ez — óvatos becslés szerint is — azt jelenti, hogy az országban több mint hárommillió ember használ propán-bután gázt. A vállalat öt telepe — Budaörs. Nyíregyháza, Szajol, Szegdő és Újudvar — naponta küldi az ország minden részébe a palackokat. Huszonnégy óra alatt az öt telepen 416 tonna propán-bután gázt töltenek, sűrűn fordul a rendelkezésre álló 1 700 000 palack. Hogy honnan hozzák a gázt? Hajdúszoboszló, Szőny, Százhalombatta és Bázakerettye adja a legtöbbet. A nyersolajtermelés növekedésével ez a gázmeny- nyiség is növekszik. Mégis előfordul, hogy a hazai igények kielégítéséhez importra is szükség van. Ezt Lengyelország szállítja. Természetesen, amikor csökken a fogyasztás, mi is exportálunk. Hazánktól Ausztria vásárol. S még egy számot érdemes följegyezni: az országban az egymillió propán-bután gázpalack tulajdonosa száztízezer tonna gázt használ el évente,
