Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
Vasárnap, 1968. november 3, 3 SOMOGYI NÉPLAP A községi tanácsokról ÍRTA: BÖHM JÓZSEF, A SOMOGY MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE A Somogy megyei Tanács 1968. augusztus 23-i ülésén megtárgyalta a községi tanácsok tevékenységét, és meghatározU azokat a feladatokat, melyek tovább javíthatják a községi tanácsok munkáját és munkafeltételeit. 1950-ben a tanácsok létrehozásával kialakult az egységes szocialista államapparátus, melynek legkisebb egységei a községi tanácsok. A •községi tanácsok tevékenysége nagy jelentőségű szocializmust építő munkánkban. A párthatározatok, jogszabályok, a felsőbb tanácsi szervek rendelkezéseinek végrehajtása, a dolgozókkal való megismertetése és elfogadtatása jórészt a helyi szervektől függ. A községek társadalmi politikai, gazdasági életében tanácsaink megtalálták a helyüket. Munkájukat a párt- szervezetek irányításával rendszeres ellenőrző tevékenysége segítségével végzik. Együttműködnek a falu társadalmi és tömegszervezeteivel, -mozgalmaival, a tanácsok felügyelete alá nem tartozó gazdasági és más egységekkel. Általános tapasztalat: tanácsaink ott végeznek eredményes munkát, ahol a párt irányító szerepe kellően érvényesül, és kapcsolatuk a társadalmi és tömegszervezetekkel, valamint a felügyeletük alá nem tartozó egyéb szervekkel is jó. Községi tanácsaink megalakulásuk után igen sok nehézséggel küzdöttek. A politikai és gazdasági vezetésben elkövetett hibák miatt a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti szerepét a gyakorlatban csak kevésbé sikerült érvényre juttatni. A tanácsi szervek szinte csak követelésekkel léptek a lakosság elé, az emberek jogos kívánságait, a dolgozók panaszait viszont — hatáskör és elsősorban gazdasági eszközök hiányában — csak igen kis mértékben tudták kielégíteni, illetve orvosolni. A begyűjtési és az adótervek teljesítéséért kifejtett munka elvonta a tanácsi apparátust a lakosság életszínvonalának emelését szolgáló tevékenységtől. A községpolitikai munka — amely az egyik legjelentősebb területe a kommunisták helyi politikájának — rendkívül elhanyagolt volt. A helyi kezdeményezések kifejlődését akadályozta a túlzott centralizmusra való törekvés is. Nem volt ritka jelenség a szocialista törvényesség lebecsülése sem. Bár ezek a hibák fékezték a fejlődést, a községi tanácsok számtalan nehéz feladatot mégis eredményesen hajtottak végre. A tanácsi szervezet igen jelentős és termékeny változást hozott az állami munkába. Az ötvenes évek közepén a községi tanácsok munkájában lendületes fejlődés kezdődött el. Ennek egyik bizonyítéka a községfejlesztési munka megindulása volt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 4-es számú törvényerejű rendelete nyomán egyre jobban kiszélesedett a községi tanácsok gazdasági tevékenysége. A rendelet szerint a községi tanácsok a községpolitikai tervükben meghatározott feladatok végrehajtására, az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök kiegészítésére községfejleszté&i hozzájárulást vethetnek ki. A lközség fejlesztési munkával megnyílt a lehetőség a lakosság megnyerésére s az alkotó munka kibontakoztatására. Tanácsaink örömmel látták, hogy a lakosság milyen lelkes tevékenységre képes, ha látja, hogy az általa befizetett összegek a községben maradnak, a község fejlesztését szolgálják. Az ellenforradalom után különösen sokat javult a községi tanácsok munkája. A tanácsok vezetőinek biztosítót-. tűk, hogy gyakorlati tapasztalatuk mellé a szükséges iskolai végzettséget is mégse rezzék, ezzel alkalmassá i ettük őket a megnövekedett feladatok ellátására. Jelenleg a községi vb-vezetők 51,3 százalékának van nyolc általános iskolai, 45,5 százalékának középiskolai, 1,9 százalékának pedig főiskolai, egyetemi végzettsége. Szakmai felkészítésükben fontos szerepet játszik a tanácsakadémia, melyet eddig 37,7 százalékuk végzett el. Javult a községi apparátusokban dolgozók képzettsége is, hiszen az utóbbi négy év alatt csaknem megduplázódott a középiskolát végzettek aránya. A községi vb-vezetők és apparátusbeli dolgozók képzésének eredményei a munkában mérhetők le. A lakosság általában elégedett tanácsaink működésével, a törvényesség is szilárd, a felmerülő problémák többnyire a gyakorlatlanság vagy bizonyos ismeretbeli hiányosságok következménye. A községi tanácsok munkájának jelentőségét mutatja, hogy évente 94 000 hatósági bizonyítványt, 320 000 járlatleve- let állítanak ki, 13 000 anyakönyvi bejegyzést teljesítenek és 300 000 ügyet intéznek el. Községi végrehajtó bizottsági vezetőink tevékenységének erkölcsi elismerését bizonyítja, hogy a jelenlegi községi vezetők 43 esetben részesültek állami kitüntetésben, illetve 19 esetben kiváló dolgozó kitüntetésben. A tanács mint az államhatalom helyi szerve, ülésén gyakorolja jogait. A községi tanácsok egy része sajnos még nem foglalta el az őt megillető helyét az állami élet folyamatos vitelében. A tanácsülések még nem töltik be teljesen hivatásukat. ' A tanácsi munka gyakorlati szervezői — vb-vezetők és az apparátus tagjai — nemegyszer visszariadnak a nehézségektől, ahelyett, hogy le- küzdenék őket. A tanácsülés eredményessége többek között a tanácstagok megjelenésével és aktivitásával, a napirendek összetételével, az előterjesztések színvonalával és a hozott határozatok tartalmával mérhető. 1967-ben a községi tanácstagok tanácsülésen való megjelenési átlaga 82,9 százalék volt, sokkal jobb az előző évek megjelenésénél. Ez érthető, mert a tanácsciklus kezdetén a tanácstagok érdeklődése mindig nagyobb, élénkebb, mint később. A vb-vezetők feladata e kezdeti érdeklődés fenntartásának biztosítása. A tanácstagok vitakészsége ugyancsak fejlődik. Megszűnőben van, hogy a vitában egyéni problémáikat, sérelmeiket mondják el. A tanácstagok érdemben szólnak hozzá a napirendekhez, bírálnak és hasznos javaslatokat tesznek. A tanácsülés színvonalát és a tanácstagok aktivitását jelentékenyen befolyásolja az előterjesztések tartalma. A határozott fejlődés ellenére e téren található a legtöbb probléma. A legfőbb hiányosság, hogy az előterjesztések zöme egy személynek — az előterjesztés készítőjének — a véleményét tükrözi. A hozott határozatok színvonala is bizonyos fejlődést mutat. A határozatok konkrétabbak, célratörőbbek, színvonalasabbak. A határozathozatalnál a tanácstagok javaslatait is figyelembe veszik. Eredmény az is, hogy egy-egy nagyobb jelentőségű határozat végrehajtására, illetve a végrehajtás ellenőrzésére bizottságokat hoznak létre, vagy ezzel a feladattal valamelyik állandó bizottságot bízzák meg. A tanácshatározatok színvonala és hatékonysága azonban községenként és témánként igen változatos. Általában azok a határozatok hatékonyak, amelyek a község egészét érátóá fesedésefckel, elsősorban a községfejlesztéssel, hálózatfejlesztéssel stb. kapcsolatban születnek. A határozatok végrehajtására ma már minden községben számot adnak, bá sok községi tanács ebben még nem elég következetes. A tanácstörvény értelmében községi tanácsaink javaslattevő. véleményező szervként állandó bizottságokat választanak. De arra is van lehetőség, hogy az ezer lakoson aluli községekben ne válasszanak ilyeneket E lehetőséggel élve legutóbb az előző ciklusban működő állandó bizottságoknak csak a 37,7 százalékot hozták létre, míg az áb-tagok száma a korábbinak csak 23,9 százaléka. Az elmondottak ellenére az állandó bizottságok munkája még nem kielégítő, ezen okvetlenül javítani kell. * A tanácstörvény rendelkezése értelmében a tanácsok működési területükön tevékenyen munkálkodnak a lakosság életszívonalának állandó emeléséért, gondoskodnak a jogszabályok által hatáskörükbe utalt feladatok megoldásáról, határoznak a helyi jellegű kérdésekben. A tanács vezeti a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. Az új gazdasági mechanizmus a korábbiaknál nagyobb lehetőséget ad a községi tanácsoknak ahhoz, hogy a tanácstörvényben meghatározott feladataiknak eleget tehessenek. Nagyobb az önállóságuk a községi tanácsoknak a tervezés és a gazdálkodás terén. A keretgazdálkodás megszűnt, a hangsúly . a bevételek tervezésére, új bevételi források feltárására tevődött át. A célcsoportos beruházási kereteken kívül a községek maguk határozhatják meg, hogy a rendelkezésükre álló fejlesztési alapot hogyan használják fel. Ezért nagyon fontos, hogy megtanulják rangsorolni a feladatokat és hogy takarékosan gazdálkodjanak. A községek anyagi helyzetét jelentősen javítja, hogy az év végű, pénzmaradványokat átvehetik a következő évre. Ma már általános törekvés a községi tanácsok hatáskörének növelése, s annak biztosítása, hogy valóban önálló gazdálkodó és hatósági egységek legyenek, mivel érettek ezeknek a feladatoknak a jó ellátására. S omogy megye községi tanácsainak gazdaságszervező tevékenységét is az MSZMP Politikai Bizottsága 1965. január 12—i — a Somogy megye általános helyzetéről és fejlődésének általános helyzetéről és fejlődésének irányairól szóló — határozata, valamint e határozat- végrehajtását szolgáló intézkedési tarvek szabják meg. Községi tanácsaink a rájuk háruló feladatok elvégzéséből igyekeztek kivenni a részüket. Községi tanácsainknak nagy szerepük van a termelőszövetkezetek politikai, társadalmi és gazdasági megszilárdításában. Biztosítják a termelőszövetkezeteknek az építkezéshez szükséges területet, támogatják a termelőszövetkezeti vezetők és szakemberek letelepedését, jóllehet e téren még sok a tennivalójuk; figyelemmel kísérik, hogy alapszabály szeri nt működnek-e és hogyan gondoskodnak tagjaikról a termelőszövetkezetek. A községi tanácsok gondolnak a falusi fiatalok iskoláztatására és munkába állítására is. A tanácsi vezetők pontosán el tudnák számolni arról, hogyan alakul falujukban az általános, illetve középiskolát végzett fiatalok sorsa. Több községi tanácsunk a járásokkal együtt közép-, illetve hosszútávon kutatja a községben élő népesség foglalkoztatásának lehetőségét. Azon munkálkodnak, hogy a két alapvető népgazdasági ágban (ipar, mezőgazdaság) lakóhelyükön vagy ahhoz közel munkaalkalmat teremtselek e lakosságnak. Bitnek érdekében segítenek a termelőszövetkezeteknek a segéd- illetve meilasüzamá vak kialakításában, más helyeken pedig, unoi erre lehetőség van, ipán üzemek telepiiesében is hatékonyan ’ közreműködnek. A jioglalkoztatási lehetőség bővítésében anyagi áldozatoktól sem riadnak vissza. Szemléletük megváltozott, a vállalatoknak megfelelő partnerévé kezdenek válni. Ennek számtalan példáját idézhetnénk, most azonban csak a legjellemzőbbeket említjük meg: a legutóbbi időben Kadarrku- ton, Nagybajomban, Berzen- cén, Balatonlelién, Somogy- udvarhelyen községi hozzájárulással kisüzemek építését szervezték meg. A vb-vezetök, kezdeményezik az üzemtelepítési tárgyalásokat, a munkahelyek és szolgálati lakások céljára területet biztosítanak, segítenek munkaerőt toborozni. A községi tanácsok sokat tesznek a közoktatás tárgyi feltételeinek biztosításáért, javításáért. A fejlesztési és fenntartási alapokból igyekeznek fenntartani és fejleszteni a művelődésügyi intézményeket Tanács- és vb-üléseken gyakran beszámolnak a művelődési intézmények vezetői. Sajnos egyik-másik község vb- vezetői kevés érdeklődést mutatnak a közoktatás iránt, az iskolákat nem látogatják, nem segítenek nekik pl. hatalmi szóval, intézkedéssel megakadályozni vagy csökkenteni a lemorzsolódást, vagy segíteni a cigánytanulók beiskolázásában, az írástudatlanság felszámolásában stb. A kulturális irányító tevékenységben a fő gond az általános iskolákban a szak- rendszerű oktatás továbbfejlesztése (jelenleg 89,5 százalék), az általános iskolák felszereltségének korszerűsítése mindehhez anyagi, erkölcsi támogatás biztosítása, s a megye sajátos helyzetének megfelelően az általános iskolai diákotthon-hálózat (hétközi diákotthon, menza) kiépítése. Elismeréssel kell szólni a ka- posfői községi tanácsnak az általános iskola bővítése érdekében hozott anyagi áldozatáról és társadalmi munka- szervezéséről vagy az igali és a nagyatádi községi tanácsnak az általános iskolai diákotthon megteremtését segítő munkájáról. A községi tanácsok vb-vezetői felelősek az általános iskolákban folyó világnézeti és hazafias nevelésért, ezért több időt kell eltölteniük a pedagógusok között, és bátrabban kell foglalkozniuk a közoktatás problémáival. A falvak egészségügyi ellátásának javítása végett nagyszerű törekvések válnak valóra, amikor a községek orvosi rendelő építéséhez járulnak hozzá vagy orvoslakást építenek. Dicsérendő és követendő példa, hogy Lobodon hat, Se- gesden két község összefogásából épül fogorvosi rendelő és orvoslakás. Ezek azonban csak kezdeti törekvések, és önkritikusan el kell ismernünk, hogy nagyon sok az adósságunk az orvosi rendelők építésében. Somogy 114 orvosi székhelyközségében van rendelő, míg a kapcsolt községek közül csak huszonnégynek van önálló orvosi rendelője (a többi községben együtt van a tanácsadóval), tíz községünkben pedig egyáltalán nincs orvosi rendelő. Megvizsgálandó, hogy néhány alapvető szakmában nem volna-e indokolt nagyobb regionális egységek székhelyközségén rendelőintézet építése. J elentős a községi tanácsok szociális tevékenysége. E vonatkozásban igen szép együttműködés tapasztalható a tanácsok és a tsz-ek között. Az utóbbi évek eredményének könyvelhető el az öregekről való szervezett gondoskodás. Néhány községben szervezetten oldják meg az öregek gondozását, 19 községben pedig társadalmi úton hozták létre az öregek napközi otthonát, ezekben összesen 430 idős. beteges ember tölti el napjait, és febédet is biztosítanak melcik. Egy-egy falu külső arculata mind az ott élőknek, mind az idegeneknek első látásra elárulja, hogy mennyire tekintik otthonuknak a községet az emberek. A községeinkben eddig épült, illetve a most épülő új házak, a virágos kertek és a parkok, a tiszta utcák, járdák, a kiépített és szépen rendben tartott szövetkezeti majorok nemcsak községi tanácsaink jó munkáját dicsérik, hanem egyúttal azt is bizonyítják, hogy falvainkban az emberek otthon érzik magukat, bíznak termelőszövetkezetükben, szülőfalujukban, biztosítottnak tartják a megélhetésüket. Lehetetlen felsorolni mindazokat a községeket, ahol példamutatóan törődnek a falu külső arculatával. követendő példaként mégis megemlítjük Lakácsát, Görgeteget és Balatonkilitit. Mindnyájan tudjuk, hogy mennyire megváltoztatta a falu képét a korszerű út, a járda és a villany. 1970-ig ' minden községünknek lesz bekötő útja, villanyvilágítás már minden nagyobb helységben van, s találhatók már játszóterek, parkok is községekben. Bármelyik járási székhely megirigyelhetné például a lábodi játszóteret. Van előrehaladás a falvak egészséges ivóvízzel való ellátásában is. Jelenleg 22 községben működik vízmű, s ezek a megye falusi lakosságának 17,2 százalékát látják el. 1970-ig várhatóan további 13 községben lép üzembe vízmű, s ezzel az egészéges ivóvízzel ellátott falusi lakosság aránya 21 százalékra emelkedik. Ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy ezen a téren igen nagy az elmaradás, sok a pótolnivalónk. Erőfeszítéseinket nagyban könnyíti a lakosság hozzájárulása, a családonkénti 3000 forintos hozzájárulás és a 300—500 forint értékű társadalmi munka. Különösen dicsérendő a so- mogyszobiak példamutatása, itt a 3000 forinton felül is fizetett be a lakosság pénzbeli hozzájárulást,, ezenkívül az összes földmunkát társadalmi munkában végezte el a falu apraja-nagyja. Ennek az eredménye, hogy Somogyszo- bon az idei év első felében 214 forint volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke. A településhálózat fejlesztése és korszerűsítése során a kialakult gazdasági egységek figyelembevételével létrejönnek a közös tanácsú községek. Néhány helyen előbb sikerül megteremteni a gazdasági feltételeket, máshol a nagyobb igazgatási egységek jönnek létre előbb. A közös tanácsú községek létrejötte üdvözölendő, mert egy korszerűbb, fejlettebb településhálózat fejlesztésének lehetőségét teremtik meg. Szemléltetően bizonyítja ezt Balatonszent- györgy példája. Balatonbe- rény, Hollád, Titkos és Vörs községek csatlakozásával Bala- tonszentgyörgy székhellyel 1966. február 1-én megkezdte működését a közös községi tanács. Az egyesítés eleinte ellenkezést váltott ki a társközségekben, de a gyakorlati tapasztalat alapján minden község lakossága és tanácstagsága elismeri, hogy az egyesítés helyes, szükséges volt sót hamarabb kellett volna ezt végrehajtani, következésképp fölösleges volt aggódni az úgynevezett *►külközségek.« helyzetéért, mert azoknak a fejlődése így meggyorsult, s a tanács aktivitása is sokkal nagyobb a korábbinál. Az utóbbi két esztendőben a községek fejlesztése érdekében folytatptt tevékenység néhány nagyszerű új vonásával találkoztunk. Ilyenek; — A több község anyagi összefogása bizonyos központi létesítmény (körzeti általános iskola, általános iskolai diákotthon, orvosi rendelőintézet stb.) létrehozásáért. — A községek túlnyomó többségében a lakosság vállalkozik a 300 forint összegű hozzájárulásra, sőt bizonyos közsépfejlesztési célok valóra váltásához még ezenfelül is hozzájárulnak anyagiakkal. Általános és nagymértékű a falvakban a társadalmi munka végzése. Ma már nem, az 50 forint az erkölcsi értékmérő, hanem a 100 forint,, sőt vannak helyek, ahol a 2—300 forintot is meghaladja a társadalmi munka értéke. 1967-ben például a nagyatádi járásban az egy főre jutó társadalmi munka értéke járási szinten 108,81 forint volt. Ez év szeptember 30-ig pl. Simonfán az egy főre jutó társadalmi munka értéke 336, ZseUokislakon 242 forint volt, de Általában és Nagyberkiben is jóval túlhaladta a 200 forintos átlagot. E tényről csak a legnagyobb tisztelet és elismerés hangján szólhatunk, hiszen ez mindenné! ékesebben bizonyítja, hogy az itt élő emberek mennyire szeretik falujukat, és mennyit tesznek annak fejlesztéséért, A községfejlesztési tevékenységből —. jóllehet ez még nem általános — egyre nagyobb mértékben vállalnak részt a termelőszövetkezetek is. Tavaly négy járásban több mint 274 000 forinttal, az idei év első felében pedig már öt járásban több mint 117 000 forinttal járultak hozzá a községfejlesztési feladatok megoldásához a termelő- szövetkezetek. A megyei, járási szervek útmutatása alapján a községi tanácsok — különösen a járási székhelyeken — koordinációs tevékenységet folytatnak azért, hogy a közigazgatási területükön működő minden más szektor hozzájárulását megszervezzék a község fejlesztéséhez. * A községi tanácsoknak is az MSZMP Politikai Bizottságának 1965. január 12-i határozata alapján kell dolgozniuk. A határozat alapjan kidolgozott tervek konkrét tartalma az egyes községek fejlesztéséhez is adott programot, melyet a Somogy megyei Pártbizottság által kiadott jelszó a Tegyünk többet Somogyért! mozgalom fejez ki. Megyénkben, a megye községeiben, soha nem volt olyan lüktető a politikai, társadalmi élet, mint most. Tudjuk, hogy feladataink nagyok, de ezek elvégzésében egyre nagyobb mértékben támaszkodhatunk községi tanácsainkra. Célkitűzéseink megvalósításához lehetőséget és biztosítékot adtak a IX. kongresszus határozatai, és ezt segíti az új gazdasági mechanizmus is. Egyértelmű törekvése a-megyei vezetésnek, hogy növelje a községi tanácsok gazdasági és hatósági jogkörét. Ennek megnyilvánulási formája az önálló szakigazgatási . szervek létrehozása. Az ez év július 1-én létrehozott szakigazatási szervek jelentős hatósági tevékenységet végezne::. Sokat várunk az egysége« községi szakigazgatási szervek működésétől. E szervek létrehozása megteremtette a további jobb munka alapját. Községi tanácsaink tevékenységének bővítését még akadályozza a megfelelő hatáskör hiánya. Ma már számos olyan terület van, ahol megértek annak a feltételei, hogy bizonyos hatásköröket községi hatáskörbe adjunk. Ez mindenképpen hasznos lenne. Az ügyek, intézése ott történne, ahol azt a legjobban ismerik, ily módon az igazgatás közelebb kerülne a lakossághoz. Ennek kezdeti lépése pl. az, hogy a" énítási elsőfokú hatóság’ "kör egyes községek hatáskörűbe kerül. A közeljövőben intézkedéseket teszünk, hogy több kiemelt községben megteremtsük e hatáskör leadásának személyi föltételeit. A közös tanácsú községek működése a gyakorlatban eredményes, a lakosság elé" gedett vele. A székhely községekben ily módon kellően képzett, s megfelelő létszámi* apparátust, tudunk kialakíta ni, ez pedig az önállóság biztosításának személyi alapját jelenti. A közös tanácsol! szervezése során valamennyi tanácsi dolgozó elhelyezésé* biztosítjuk. Megítélésünk szí rint az így — létszámmal és lFolutatás a 4. oldalon.)
