Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

SOMOGY!WÜPtAY Tasáraap, 1968- aovetabef ti három periódus Nyugtalan az ember és a természet — /1, 80, 400 — A naptevékenységről ■*— Új tudományág: az orvosmeteorológia Hiába ragyog fölöttünk az életet adó Nap, még mindig nem ismerjük eléggé, még mindig tartogat meglepetése­ket, holott sok tudós foglalko­zik a Nap tevékenysége és a földi jelenségek közötti kap­csolattal. pár évvel ezelőtt a Napban és a felszínén lefolyó jelensé­gek nyugodtabbak voltak, most egyszerre hihetetlenül megélénkültek a naptevékeny­ségek. Ma már tudjuk, hogy a Napról a Földre sugárzó ener­giák nemcsak a légköri jelen­ségekre hatnak, hanem az egész természetre, egészsé­günkre, . idegrendszerünkre és lelkiállapotunkra is. Mi csak azt érezzük, hogy egyszer ki­egyensúlyozottabbak,' nyugod- tabhak vagyunk, máskor mint­ha minden feszült lenne ben­nünk és körülöttünk is. De ugyanezt látjuk a természetben is. A természeti erők hosszabb- rővídebb pihenés után szokat­lanul nyugtalanok, *energiku- sabbak. Egymilliárd atmoszféra nyo­más alatt a Nap felületén hat, 9 beJsejebében húszmillió Cel­sius fokos a hő. Felszínén néha óriási gázrobbanások vannak, ezeknek a mérete földünkhöz viszonyítva akikora mintha egy gyertyalánghoz mérnénk egy színes gombostű fejét; a rob­banások helyén a hőmérsék- lét alacsonyabb, mint a fel­színen — ezeket látjuk mi «•napfoltoknak-, a felszín va­kító ragyogása melett A napfoltokat először Gali­lei figyelte meg 1610-ben. Ma 1 máir tudjuk, hogy a naptevé­kenységnek, a napfoltoknak tizenegy éves periódusos mű­ködése van. Amikor ez a te­vékenység erősebb, azt az em­ber is, a természet is megérzi. A naptevékenység különösén erős minden tizenegyedik, nyolcvanadik és négyszázadik esztendőben. Hát ha még ezek közül a periódusok közül kettő egybeesik, vagy mind a há rom! Ez a ritka jelenség köszön­tött be az idén. Dr. Lottier francia geofizikus szerint ilyen eset utoljára i. e. 2400 körül volt, legközelebb pedig vala­mikor 6400-ban lesz. A három periódus egybeesé­sével járó szokatlanul erős naptevékenység hatásának tu­lajdonítható, hogy egyes érzé kenyebb embereknél erősebbek a szívbántalmak, vérzéke­nyebbek, fáradékonyabbak, idegesebbek. Ezt vizsgálja fia­tal, új tudományágunk, az or- vosaneteorológia. A napfolttevékenység három periódusa egybeesésének tu­lajdonítható, hogy mostanában úgy látszik, mintha időjárá­sunk teljesen megváltozott vol­na. A földkéreg kevésbé stabil területein (Jugoszlávia, Török­ország, Irán, Közép-Amerika stb.) megélénkültek a földren­gések. Amíg Európa főleg déli területein szokatlanul enyhe az időjárás, máshol már bekö­szöntött a rendesnél szigorúbb tél. Észak-Olaszországban és a különben száraz éghajlatú Szi­cíliában és másutt is súlyos, pusztító árvizeket okozó esőzé­sek vannak, a vulkáni tevé­kenység is megerősödött. Ezzel kapcsolatos az is. hogy a kü­lönben jó rádiók is szokatlanul recsegnek, és a tv képernyője is annyira »«nyugtalan-. De ennek is tulajdonítható a helyenként az átlagosnál gazdagabb termés, a gabona magasabb hozama és a zama­tosabb bortermés is. Tehát n«m az flrhíöök és a szputnyikök »-keverték meg a levegőt«, hanem ervs-v-ő. bár nagyon ritka természeti jelen­ségről van szó. A technika és a tudomány gyors fejlődésével reméljük, hogv hamcrr.««- többet is megtudunk jó öreg Napunk természetéről. Bőd Lajos tanár Kaposvár a XXI. században Hozzászólás a Somogyi Néplap vitaindító cikkéhez NOTESZ LAPOK A fiirgettv/ü fii iß Az egyik téesz-irodában az elnökre várakoztam, s aka­ratlanul is fültanuja lettem egy beszélgetésnek. A bizony­latokkal, munkalapokkal és más hasonlóan fontos iratok­kal munkálkodó irodai dol­gozók között hangzott el emígy: — Akkor az a hosszabbító a fürgettyü füle? — A kutyafüle! A fürgety- tyü füle az a pityóka! — Dehogyis. A pityóka az a kis eszköz, amit a szekér végére helyeznek és széna­vagy szalmaszállitáskor ezzel húzzak meg a leszorító köte­lest — Akkor a fürgettyü füle az más? — Persze... Es írtak tovább. Mert el kell könyvelni a pityókákat, amiket a bognár gyártott. Én pedig hallgattam és elszorult a torkom. Te jó ég! Egyné­hány éve beszélem ezt a ma­gyar nyelvet, és még mindig nem vagyok perfekt Micsoda szégyen, teszem arf, ha köz­beszólok és megjegyzem, hogy a pityóka az valami alkoholos italféle, amitől pity ókos han­gulatba kerülhet az ember. Merthogy egy dal is mondja: »Ittam egy kis pityókát.. .« És most kiderül, egy csodát ital, hanem fából készített eszköz, ami könyvelési tétel­ként is szerepelhet.. Hogy a fürgettyü füle pon­tosan micsoda — azt a mai napig sem tudom... Csak azért mart nem aíkartam megzavarni a pityókák köny­velését holmi kíváncsiskodó érdeklődéssel. KÖZLEMÉNYEK FELHÍVÁS. A Felsőfokú Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szak­iskola az 1969—70-es tanév felvé­teli vizsgájára előkészítő tanfolya­mot indít. Az előkészítő tanfo­lyam 1969. január 9-től június 19-ig tart. Tantárgyak: matematika, kémia, valamint az érettségivel nem ren­delkezőknek magyar nyelv is. A tanfolyam önköltséges, a rész­vevők 450 Ft tandijat fizetnek. Jelentkezés 1968. december 10-ig. Jelentkezési lapokat a Baranya, Somogy és Tolna megyében lakók beszerezhetik a Kereskedelmi Szakközépiskolában, Pécs. Rét u. 10. Tel.: 24-86.: a felsőfokú szak­iskola konzultációs központjában, Nagy Sándornál, a konzultációs központ vezetőjénél. (7767) FELHÍVÁS! A házadó és a la- káshtíyreállitási hozzájárulás 1969. évi megállapítása végett a hastu­lajdonosok (haszonélvezők, birto­kosoké illetőles a házingatlanok kezelői 1968- évi november hó 30-ig házadó-bevallást kötelesek be­nyújtani azokról az épületekről (épületrészekről, toldaléképítkezé- sekröl stb.) a) amelyeket (egészben vagy részben) az 1968. évben vet­tek használatba, vagy tulajdonba (birtokba); b) amelyeknél a tulaj­donos (birtokos, haszonélvező), il­letőleg kezelő vagy a bérlő szemé- lyébén, a bérjövedelem összegé­ben, valamint a házadó és a la- kás-helyreállítási hozzájárulást érintő bármely vonatkozásban a legutóbbi benyújtott bevallás adataihoz (megelőző kivetéshez) képest változás következett be. Adóbevallási kötelezettség esete­ben a bevallást az egész épületre kiterjedően kell benyújtani a vá­rosi tanács pénzügyi osztályának adócsoportjához (fsz. 7. szoba) az ott beszerezhető »Bevallás), ív­nyomtatványon. A bevallás kése­delmes beadása vagy elmulasztása bírságot, illetőleg szabálysértési eljárást von maga után. Kaposvári Városi Tanács V. B. pénzügyiosz- táfctt7 Örömmel üdvözlöm a. So­mogyi Néplap kezdeményezé­sét Kaposvár jövőjének szé­leskörű megvitatására. A vita­indító felcsillantja azokat az összefüggéseket, melyek vár­hatóan a XXI. században jel lemezrti fogják Kaposvárt, és a hozzá hasonló nagvságrendn településeket. A magam részé­ről azonban nem a kétezredik áv városáról kívánok a fan­tasztikus regényekkel vetek- vő képet festeni, hanem a szakember szemével keresni azokat az utakat a mában és a közeli jövőben, melyek meg­alapozzák és töretlen fejlő­déssel biztosítják a jövő váro­sának lüktető életét. A vitaindító helyesen tárja fel azokat az alapvető ténye­zőket, melyek vizsgálatának figyelmen kívül hagyása rossz irányba, terelhetik a város­rendezési tervek metodikáit és megnehezítik a jövő fejlő­désének útját. A város dina­mikáját. . a mindennapi élet mozgásának ütemében kell figyelni és á vita során kibon­takozó sokrétű vélemények biztosan jó tanácsokat nyúj­tanak majd a Kaposvár város távlati rendezési terveinek készítőinek és az azok végre- ha.i tásával megbízott mérnö­köknek. A vita időszerűségét azért is lehet üdvözölni, mert a napjainkban bontakoznak ki az^k ^ c?r>HH ni *■* +.n.Ll, q terve- zők asztalán, melyek kulcs­Forgalom és A városok dinamikáját a gyalogosok és a jármüvek belső forgalma adja. Az urba- nizálódás folyamata a városok életében itt jelenti az egyik legnagyobb ütemű fejlődést és nem véletlen, hogy egyes nyu­gati nagyvárosoknak legna­gyobb problémáját a forgal­mi és a közlekedési nehézsé­gek okozzák. A jövő helyes előkészítése szempontjából szükséges néhány közlekedés­tervezési alapfogalmat tisz­tán látni. A magyar városren­dezés korábban országosan igen nagy jelentőséget tulaj­donított a városokon belüli átmenőforgalomnak- Ez egy kisebb jelentőségű, de közle­kedési csomópontban elhelyez­kedő helységeknél lehet dön­tő jelentőségű, azonban a Ka­posvárhoz hasonló adottságú városoknál nem szabad túlbe­csülni, és semmi esetre sem a városa belső forgalom fölé he­lyezni. E kérdésben a Közle- kedéstudpmányi Egyesületben lezajlott kétnapos ankét vilá­gosan és . egyértelműen állást foglalt a városi belső forga­lom javára (lásd: Somogyi Néplap 1968. október 6. 6. ol­dal »Hol szorít az út- című oikk.) Kaposvár vonatkozásá­ban egy forgalmi számlálás néhány adatát szeretném be­mutatni. A dombóvár—nagy- kanizsai átmenőforgalmi út városi belépő pontjainál és a Május 1. utca két—három pontján egyidejűleg azonos időszakban járműforgalom számlálásit végeztek. Amíg a belépő pontoknál 6—700 jár­műegység fordul meg, addig a Május 1. utca Pontjain 6—6800 járművel kellett számolni ugyanazon időszak alatt. Az egyszerű vizsgálat is igazolja, hogy a legnagyobb átmenő­forgalom is csak tizedrésze a városi forgalomnak, sőt ha azt is kidolgoznák, hogy a vá­ros szélén megszámolt jármű­vek közül melyek jöttek Ka­posvárra célforgalomként, és melyek mentek tovább, akkor még a fenti arány is növeked­ne a városi közlekedés javá­ra. Véleményem szerint nincs nagy jelentősége a hétvégi át­menő balatoni forgalomnak sem oly mértékben, hogy az a fenti arányt jelentősen meg­változtatná. A távlati főfor­galmú útépítési tervek pedig valószínű ezt a forgalmat is más irányba terelik. Kaposvár jövőjét illetően nem lehet elfogadni tehát a rendezési tervnek azt az el­gondolását, mely a távlatok­Közművesítés, Az alapközművek megfele­lő előrelátással készülnek. A vízellátásnál már újabb ta­nulmányokat terveznek, g jö­vő városának vízellátására. A szennyvíztelep kiépítése már fontosságú szerepet játszanak majd a jövő Kaposvárának megterem tóse ben. A városrendezési tervek merészsége az elkészülésük időpontjában mindig vitákat váltott ki a lakosság és a szakemberek koréban. A ta­pasztalatok pedig azt mutat­ják. hogy meg merészebbet: kell tervezni. Akkor még.hi­hetetlennek tetszettek a ter­vezési elképzelések, ma már megszokottan sétálunk az Áp­rilis 4, a Marx Károly köz la­kásai között, el sem tudnánk képzelni Kaposvárt a Latinka tér. a buszpályaudvar, a bel­városban fölépült emeletes házak nélkül. 1963-ban már korszerűsíteni kellett a korábban merésznek tűnt tervet és bátrabban kel­lett hozzányúlni a belváros el avult épületeihez. Az új terv alapján bontakozik ki a Szal­ma István úti lakótelep, elő­készítés alatt van a város ke­reskedelmi központjának ki­alakítása az Irányi Dániel ut­cában és arról beszélünk rna már, hogy ez a terv sem oldja meg maradéktalanul a város közlekedési gondjait, -tehát még tovább kellett volna lát­ni. A fenti előzmények után kívánok rátérni a város fej­lesztésével kapcsolatos fonto­sabb • témakörökre, melyek összehangolása biztosítja a város jövőjét. közlekedés ban a Kalinyin városrész ke>t- tévágásával egy úgynevezett északi teherjnentesítő két- nyomsávos utat javasol az átmenő forgalom elterelésére. A városnak egy olyan fő­forgalmi útra van szüksége, amely a városközpontot, lakó­területeket, iparterületeket a legközvetlenebbül fogja össze, és a város környékéről bejövő célforgalmat a fenti területek­re zökkenőmentesen elvezeti. Ezt az útvonalat a Május 1. utca közelében (Beloiannisz vagy Damjanich utca) már a közeljövőben ki kell jelölni és építési tilalommal a területe­ket védeni. A Május 1. utcát ugyanis Kaposvár Váci utcá­jának kell a jövő városában felfogni, és kialakítani, ahol sak gyalogos forgalom lesz (sétáló utca). A javasolt főút mellett ter­mészetesen kisebb jelentőség­gel más útvonalakat is ki kell emelni. így szükséges a dél: tehermentesítő út kiépítése, amely a vasútállomás teher­forgalmát a Zalka Máté utcán át az északkeleti ipartelepek felé. az Achjm András úton, át a nyugati ipartelepek felé vinni a vásártéri út módosí­tott nyomvonalán. Szükség- szerű az északi forgalmi te­relő út is, annak azonban a Kalinyin * városrésztől északi irányban kell elhaladnia. Nem lehet elfogadni a vas­úti felüljáró javasolt nyomvo­nalát sem, amely a Széchenyi térre irányítja a dormeri vá­rosrész forgalmát. A kijelölés­nél az játszott szerepet, hogy a Szigetvári út felől jövő át­menő forgalomtól mentesít­sék a városközpontot. A felül­járóra azonban nem átmenő forgalmi szempántból van szükség. A létesítmény jelen­leg is a donneri városrész fő ütőere, amely a városközpont­tal összeköti. Az egész város­rész úthálózati rendszere a felüljáró jelenlegi csomópont­jára épült. A donneri embe­rek a városközpontba igyekez­nék és helytelen őket. más irányba terelni- -A felüljárót a buszpályaudvar felett kell a városközpontba vezetni, mert ez biztosítja a két városrész intenzív kapcsolatát. A forgalom mellett a gép­kocsik parkolása okozza még a legnagyobb gondot. E vonat­kozásban a rendezési tervek­nek megfelelően előre kell látniuk, és ha ezek végrehaj­tása sikerül, a jövő városá­ban, reméljük e kérdés nem fog nagy bonyodalmat okozni lakásépítés a megnövekedett létszámot is figyelembe veszi- Az elektro­mos energiaellátás követi a város növekedését, és megkez­dődött a gázellátás is. Egy dol- giot tartanék fagitqenak. A gázvezeték elhelyezésével belvárosban megfelelő ke­resztmetszetre kellene kicse­rélni a víz- és szennyvízéivé zetés csőhálózatait is, mert ha ez' nem történik meg, akkor a gázprogram befejezése után már a közeljövőben feldúl­hatjuk útjainkat. A városiasodás nagyság­rendjét döntő mértékben a lakásépítés jelenti. A megnö­vekedett népességnek kultu­rált otthont kell teremteni. A rendezési elgondolások terü­letfelhasználási szinten jól határozzák meg a város fej lesztési irányait A jövő váro­sában igen pozitívan érezteti majd hatását az a bátor tele­pítési elv, amely a lakások építését az elavult épületek szanálásával oldja meg. Sál gótarján után Kaposvár nyúlt hozzá ehhez a telepítési elv­hez, és azt jelenti, hogy a jö­vő Városa nem fog szétterrvssz- kedni, és az avult házakkal sem lesz nagy gond. A Kali­nyin és Kisgáti városrész már a távlatoknak is épül, és ha az újabb tervezési elgondolá­sok, mélyek országosan is az első között érvényesülnek, a Kálinvin városrész módosított rendezési terveinél valóra válnak, altkor kaposvári utód­jainknak nem lesz gondjuk a jövő városában. Ipartelepítés Ha a lakásépítésen a váro­siasodás nagyságát lehet le­mérni, akkor a városiasodás mértékét és ütemét az iparo­sítás jelenti .Somogy megye és ezen belül Kaposvár iparo­sodása köztudomású, hogy nem éri el az országos szin­tet. Éppen ezért a település szerkezetében fokozott gond­dal kell kijelölni az ipartele­pek helyét, megfelelő előrelá­tással. Az általános rendezési terv javasolt területei már szinte mind felhasználásra ke­rültek. A jövő várható fejlő­désére a vitaindító egyértelmű adatokat közül. Itt várható a jövőben a legnagyobb terület- igény és a távlati területkije­löléseket már most napirend­re kell tűzni, hogy a fejlesz­tés útjait ne zárhassa le a városszerkezet. Az ipartelepítésnél meg kell vizsgálni a nyersanyag lelőhe­lyeket, szállítási föltételekkel, munkaerőhelyzetet, közműve­sítést lehetőséget és egyéb szempontokat is. Ezek össze­függéseinek vizsgálata ered­ményezheti csak a megfon­tolt iparfejlesztést, amely a jövő város lakóinak megélhe­tését biztosítja. Az iparfejlesztésre elő­irányzott hitelkeretekből ér­demes nagyobb összegeket a területek előközművesitésére fordítani, mert a települő vál­lalatok előnyben részesítik az ilyen területeket. Az ipartele­pekre a részletes rendezési terveket előre el kell készíte­ni, és a telepítési közművesí- tési terveken túl a fent kö­zölt adatok vizsgálatát is el kell végezni szaktervezők be­vonásával, hogy a megfontolt műszaki adatok alapján lehes­sen kiválogatni azokat az ipa­ri üzemeket, melyek technoló­giája legjobban megfelel a helyi adottságoknak. Fokozni kell a koordinációs tevékenységet is Az ipartele­peket központi főzőkonyhával, orvosi rendelővel, üzletekkel és egyéb központi kiszolgáló létesítményekkel kell ellátni, amelyek az egiész telepítés üzemeit kiszolgálják. Az a gyakorlat, hogy minden üzem megépíti saját részére ezeket az egységeket, nemcsak gaz­daságtalan, hanem indokolat­lanul nagy területeket is von el a mezőgazdaságtói. A XXI. század Kaposvárá­nak képét nehéz lenne ma le­festeni. A számok és adatok tükré­ben azonban keresni lehet és kell azokat az utakat a má­ban. melyek a jövő városát kialakítják, hogy mi mai ka­posváriak nyugodtan adhas­suk át városunk további fej­lesztését a XXI. század utáni Kaposvár kialakításához is. Stadler József főmérnök, Somogy megyei Beruházási V, Felborulás nélkül Egyetlen ember is fel tudja állítani a felvételünkön látható gumibevonatos Polya- mit-ból készült újszerű men­tőszigetet, amennyiben §z esetleg felborulna. Az önmagu- kat-felfúvó tutajokkal végre­hajtott kísérletek során még egyszer sem fordult elő, hogy valamelyikük is felborult vol­na. Ez csak abban az esetben következhetne be, hogyha ve­szély esetén több, egymáshoz kötött mentószigetet egyszerre bocsájtanának vízre és ezek, a levegővel való feltöltődés fo­lyamán egymást addig lökdös- nék ide-oda, míg végül egyi­kük felborul. A hamburgi, ten­gerészeti kirendeltség sok vi­hart megjárt kapitányai állan­dóan kipróbálják az egyre- másra tökéletesített prototípu­sokat. A felső képen látható sátorlappal befedett sziget minden kísérletet sikerrel megállt és így hamarosan a »Hamburg« névre hallgató új német luxushajó felszerelésé­nek állandó tartozéka lesz. A legújabb nemzetközi rendele­tek élteimében ugyanis az óceánjáró hajóknak ezentúl, a mentőcsónakokon kívül fel­fújható mentőszigeteket is magukkal kell vinniük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents