Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Vasárnap, 1968. október 6. i SOMOGY! NÉPLAP TEGYÜNK TÖBBET SOMOGYÉRT! Tovább a megye fejlesztésének útján A Politikai Bizottság határozatáról tárgyalt a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1965. január 12-én megtárgyalta a Somogy megye általános helyzetéről szóló je­lentést, és fejlődésének irányairól átfogó ha­tározatot hozott. A PB-határozat a párt- és állami munka alapjává vált Somogy megyé­ben; e nagy jelentőségű határozat arra irá­nyul, hogy gyorsabb ütemben fejlődjön me­gyénk ipara és mezőgazdasága, nagyobb arányban növekedjék a lakosság életszínvo­nala és fokozottabb mértékben javuljanak életkörülményei. A határozat végrehajtásáért indított nagyarányú munka célja, programja a Tegyünk többet Somogyért! mozgalom cél­kitűzéseiben is kifejezést kapott. A megoldás hármas erőfeszítés közös eredménye lehet: az érdekelt országos szervek, a megyevezetés meg a lakosság összefogásával érhetők el a kitűzött célok. A megyei párt-végrehajtóbizottság, a me­gyei tanács és végrehajtó bizottsága, a me­gye más vezető szervei a PB-határozat meg­jelenése óta az abban foglalt egyes feladatok megoldását rendszeresen számba vették és meghatározták további teendőiket. Most el­érkezett az ideje annak, hogy immár több mint három és fél év gazdag tapasztalatait az MSZMP Somogy megyei Bizottsága is ösz- szegezze értékelés és útmutatás céljából. Ezért 1968. október 1-én tartott kibővített ülésén megtárgyalta a PB-határozat végre­hajtásának helyzetét, és megjelölte a további feladatokat Böhm József elvtársnak, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagjának, a megyei tanács vb-elnökének előterjesztése alapján. A széles körű vitában részt vett Tóth Mátyás elvtárs, a Központi Bizottság osztályvezetője is. Az alábbiakban összefog­lalót adunk a beszámolásról és a vitáról. rülményeink és viszonyaink miatt azonban csak hosszabb távon adhat hű képet a gaz­daságosság és a jövedelmezőség fényéről. Nem mondhatunk le az iparban foglalkozta­tottak létszámának növekedéséről, ugyanak­kor anyagi eszközeinket csak korszerű, gaz­daságos üzemek és ipari telephelyek létesí­tésére szabad fordítani. Ez nagyon fontos üzemi és népgazdasági érdek és követelmény. Az is sokat segítene, ha állami kiemelt be­ruházást kapna Somogy. Ilyennek kínálkozik az a lehetőség, hogy a Dráva mentének re­gionális tervében foglaltak alapján Barcsra népgazdasági szempontból jelentős ipari üze­met, gyárat telepítsenek. A felmérések, szá­mítások és megállapítások szerint Barcs, a Dráva vidéke ebben a tekintetben verseny- képes az ország bármely más területével. Az építőipar — a minisztérium segítségé­vel — az utóbbi években jelentősen fejlő­A mezőgazdaság dött. Három év alatt a dolgozók létszáma S3, a bérszínvonal 25,5, a termelékenység 16, az állóeszköz-állomány 63 százalékkal emelke­dett. A megye építőiparának generálterms- lési értéke az 1964. évi 590 millió forintról 1967-ben 903 millióra emelkedett. Nincs rend­jén, hogy az egy munkásra vetített bérszín­vonal az idén az állami vállalatnál 689, a tanácsinál pedig 393 forinttal kevesebb a múlt évinél. A szomszédos megyékben töb­bet keresnek az építőipari munkások, mint Somogybán. Üj építőipari szervezet jött létre a terme­lőszövetkezeti önálló vállalkozások megala­kulásával. Ezek idei termelési értéke az 1964. évinek négyszeresére növekszik. Mégis azzal kell számolnunk, hogy ebben az évben a me­gyében egyes tervezett beruházásokat nem tudunk megvalósítani. korszerűsítéséért Kezdeti eredmények A megyei pártbizottság a helyzetet mélyre­hatóan elemezve néhány évvel ezelőtt meg­állapította, hogy a lakosság életkörülményeit, életszínvonalát alapvetően befolyásoló két ágazatban, a mezőgazdaságban és az iparban az országos színvonalhoz, a lehetőségekhez és az igényekhez képest rendkívül elmaradtunk. Mindennek következményeként a megyében 56 000 keresőképes, de munkát nem találó ember várt foglalkoztatásra. Ez okozta, hogy 1960 és 1965 között tízezren elköltöztek So­mogybái és hat-nyolcezren a megyén kívül vállaltak munkát. Ennek a helyzetnek a meg­változtatásához, a megye-viszonylagos elma­radottsága felszámolásához, az országos átlag szintjére való fokozatos felemelkedéshez mu­tat utat, teremt lehetőséget a fejlesztési el­vek lefektetésével a politikai bizottsági hatá­rozat. A párt két fontos megállapításából indul­tunk ki: Somogy nem kelhet versenyre az or­szág iparvidékeivel, de foglalkoztatási gond­jait meg kell oldani; másrészt nem tartható fenn az az állapot, hogy a megye fő gazda­sági ágazata, a mezőgazdaság tekintetében az utolsó helyen vagy az utolsók között van. Az 1966 októberében tartott megyei pártérte­kezlet megismerte a Politikai Bizottság hatá­rozatát, és a benne lefektetett elvek alapján elkészült megyefejlesztési programokat. Nagy gondosságot és hosszabb időt követelt meg az ipar, a mezőgazdaság és a Balaton-part fej­lesztésére, a lakosság foglalkoztatottságának növelésére szóló, hosszú távú tanulmányter­vek kidolgozása. Ezeken alapulnak az összes ágazat fejlesztését szolgáló középtávú tervek. A megyei pártbizottság most arról adhat számot, hogy a PB-határozat végrehajtása so­rán jelentős eredmények születtek. Az eltelt három és fél évben mintegy 4200 új dolgozó kapott munkát a megye szocialista iparában. A továbbiakban arra törekszünk, hogy a ta­valyi 24 100-ról 1970 végéig mintegy 30 000-re nőjön az ipari foglalkoztatottak száma. Ka­posvár mellett több járási székhely erőtelje­sebb iparosítása is ekezdődött. Létesülnek ipari telephelyek néhány nagyobb községben is, így például Kadarkúton, Nagybajomban, Berzencén és Lengyeltótiban. Hasznos segít­séget jelent számunkra, hogy Somogy megye A PB-határozat az iparfejlesztés üteme meggyorsításának módját az üzemek rekons­trukciójában és szükség szerint új üzemek telepítésében jelölte meg. Mi történt ennek érdekében azóta és milyen további feladatok állnak előttünk? Kaposváron a húsüzem, a tiaromfifeldol- gozó üzem, a cukorgyár meg Nagyatádon a konzervgyár rekonstrukciójára számottevő anyagi eszközöket összpontosítottunk. Jelen­tős eredmény a megye iparának fejlődésé­ben, hogy az idén befejeződik a Kaposvári Villamossági Gyár új üzemének építkezése 148 milliós költséggel. Marcaliban az idén in­dult meg a termelés a Budapesti Mechanikai Művek két üzemében, ahol kondenzátort, il­letve olajkályhát gyártanak. Ennek tovább­fejlesztésére már van megállapodás. A mun­kaerőgondok enyhítésére a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára 250 személyes munkásszállást épít, majd pedig az elképze­lések szerint a megye valamelyik nagyobb községében létesít egy 400—450 dolgozót fog­lalkoztató üzemet. A Budapesti Finommechanikai Vállalat Ka­posváron 4—500 főt foglalkoztató üzemet hoz Létre úgy, hogy az 1969-ben megkezdi a ter­melést. Az Egyesült Izzó rádiócsőgyártó üzemre 93 milliót költ ugyancsak a megye- székhelyen. Előkészítés alatt áll Tabon a budapesti Vegyi Gépgyár 600 fős üzemének létesítése. Az eddigi tárgyalások és megállapodások alapján biztosítottnak látszik, hogy ennek anyagi fedezete megteremtődik és az építke­zés még ebben az évben elkezdődhet. A gya- fcuri-“ frwaftrtaUtQk széria! ffpiViffÉB í®as* j harmadik ötéves terv ídSszakában a kor­mány külön keretéből 101 millió forintot kap iparfejlesztésre. Ebből az összegből teremt­jük meg a tervezett új munkahelyek 20—25 százalékát. Erősödtek a megye termelőszövetkezetei is az áttekintett időszakban. A harmadik öt­éves terv 500 millió forint épületberuházást irányzott elő a tsz-ekben, s a múlt év végéig ebből 209 millió megvalósult. A gépi beru­házás 505 milliós tervéből 179 milliós befek­tetés teljesült. Nőttek a terméshozamok az elmúlt években. A búza 1965-ben 11,3 mázsás átlagot adott, az idén, az aszály ellenére 14,3 mázsa lett a holdankénti hozam. Kukoricá­ból három évvel ezelőtt 15,8, tavaly pedig 16,4 mázsás átlagot takarítottak be a megyé­ben. Az árutermelés 1967-ben 31 százalékkal haladta meg az 1964. évit (változatlan áron számolva). Ennek eredményeként az egy dolgozó tagra jutó jövedelem a termelőszö­vetkezetekben 3 év alatt 2604 forinttal nőtt, s így 12 652 forintot ért el. örömmel nyugtázzuk, hogy a PB-határozat nyomán megyénk a korábbinál nagyobb mér­tékű állami támogatást kapott. Ennek cél­szerű felhasználásával általunk nagyra be­csült eredményeket értünk el. Am megyei pártbizottságunk megállapítása szerint az eredmények nincsenek összhangban erőfeszí­téseinkkel. Fejlődött megyénk az utóbbi években, de hazánk más vidékei szintén ör­vendetesen és jelentősen előbbre jutottal}, így Somogy viszonylagos elmaradottságát ilyen rövid idő alatt nem tudtuk felszámolni. Mindezek azt mutatják, hogy további erőfe­szítésekre, hatékonyabb támogatásra van szüksége a megyének. A múlt év elejétől 1968 közepéig több mint 5600 új tag lépett be a termelőszövetkezetek­be. Ez a IX. kongresszus határozatai nyomán foganatosított nagy horderejű agrárpolitikai intézkedések eredménye. Politikailag nagyra értékeljük, hogy iparszegény területeinkről megszűnőben van a lakosság elvándorlása. De azt sem téveszthetjük 6zem elől, hogy el­sősorban itthon szeretne állandó és biztos jövedelemhez jutni az a 36 500 keresőképes ember is, aki jelenleg nem talál munka­helyet. Zamárdi térségében egy körülbelül 50 000 li­ter kapacitású tejfeldolgozó üzemre. Megépí­tésének ügyében előrehaladott tárgyalások folynak. Az elképzelést és javaslatot indo­koltnak tartják és már el is fogadták a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztréium vezetői. Mivel az elvi egyetértés megvan, ezért bízunk benne, hogy ez a beruházás vi­szonylag rövid időn belül megvalósul. Budapesti és megyei tanácsi vállalatokkal, ktsz-ekkel kötött szerződések alapján elkez­dődött új ipari telephelyek építése. Ezeknek a létesítéséhez a megye az iparfejlesztési kü­lön keretből hozzájárul, s több esetben ta­nácsi üzemet, telephelyet ad át a partner­üzemnek. Megyénk ipari szervezetének jellegéből fa­kadnak bizonyos fejlesztési nehézségek. Ke­vés az önálló vállalatunk, sok az ipartelep; ez utóbbiak fejlesztéséről az anyavállalatnál határoznak. Nagy arányban vannak kisebb üzemek, s ezek nem rendelkeznek megfelelő nagyságrendű fejlesztési alappal. Figyelembe véve a forgóalap feltöltésére vonatkozó pénz­ügyi rendelkezést, ez újabb nehézséget okoz. Az általános érvényű szabályok természete­sen Somogyra is vonatkoznak. Tudatában va­gyunk annak, hogy az új gazdasági mecha­nizmus körülményei között az iparban dolgo­zók, az üzemek munkáslétszáma nagyobb mérvű növekedése mellett igen fontos köve­telmény a gazdaságosság és a jövedelmező­ség. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési mutató növekedése — amely a termelékeny­ség mvetodáéée* Míe&zője — aeiátas Mz A megyében az ipar fejlődése mellett is a mezőgazdaság marad az alapvető ágazat. En­nek jelenlegi helyzetéről csupán néhány ada­tot. A műszaki bázis kialakítása szempontjá­ból igen nagy siker az, hogy az idén már a kalászosok 99 százalékát géppel takarítottuk be. Több a traktor és belterjesebbé vált a termelés, javult a vetési szerkezet. A megye mezőgazdasága fejlődésének alapvető felté­tele a szarvasmarha-tenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése, a takarmányalap megte­remtése. Ennek a célnak megfelelően az évenkénti építési beruházási összegek 35—40 —45 százalékát a szarvasmarha-tenyésztés épületeire fordítjuk. Az abrakellátás biztosí­tására 1970-re 168 000 hold az előirányzat, de ezt a szövetkezetek már tavaly elérték. A rétek és legelők javítása 26 millió forintos ráfordítással, a vízrendezés ugyancsak a ta­karmányellátást segíti. A burgonya termesztésében visszaesés van. A tavalyi 31 500 hold helyett az idén 25 000 hold a vetésterület. Ennek oka a betakarítás gépesítésének megoldatlansága, a nem meg­felelő gyomirtó és növényvédő szerek, to­vábbá fajtaproblémákkal is küzdenek a ter­melők; a vetőgumó előhajtatásához nélkülöz­hetetlen anyagi eszközök hiánya szintén a termelés csökkentésének irányában hat. Ami a zöldségtermesztést illeti, megvan­nak az egyes körzetek sajátosságaival és igé­nyeivel számoló zöldövezeti programok. A zöldségtermeltető vállalatok teljesítették idei szerződéses tervüket. Javult a Balaton-part zöldségellátása is. A déli parton a termelő­A megye gazdasága fejlesztésének újabb és újabb eredményeit a lakosság élvezi. Ez a felismerés jut kifejezésre az emberről való gondoskodás átfogó programjában. A harma­dik ötéves tervben előirányzott állami és szö­vetkezeti lakásépítési feladatainkat Kaposvá­ron 820, a járási székhelyeken 176 lakás meg­építésével az idén teljesítjük. A következő két évre újabb ilyen lakások építésére kér a megye lehetőséget, hiszen Kaposváron még mindig kétezer jogos lakásigénylőt tartanak nyilván. Nagy szükség van a válalati segít­séggel való lakásépítés kiterjesztésére. Az elgondolások szerint a város Kaposfüred és Toponár irányába terjeszkedik, s ezen a két részen nagyon sok új családi otthon kap majd helyet. A vízellátás megoldása után a földgáz bevezetésé, aztán a szennyvízhálózat kiépítése számottevő összegbe kerül. A fal­vakban 25 törpe vízmű létesítését irányozták elő erre a tervidőszakra. Számolhatunk e terv túlteljesítésével. A siófoki kórház építése az igényeknek megfelelő többszöri áttervezés és a korábbi kapacitáshiány miatt nem gyorsult meg, ezért várhatóan csak 1968. december 31-ére készül el. A kaposvári megyei kórház re­konstrukciója elkezdődött. Ehhez központi támogatást kér a megyei tanács. Elkészült a nagyatádi új kórház tervdokumentációja, s 1969-ben célszerű lenne hozzáfogni a kivite­lezéshez. Utak építésére is számottevő összegeket fordítunk. 1970-ig a megye valamennyi köz­ségének szilárd burkolatú bekötő útja lesz. Kielégítő ütemben halad a 7-es főközlekedési út korszerűsítése, megtörtént a megyében a makadámutak portalanítása. Viszont a ter­melőszövetkezeti bekötő utak építése keret­hiány miatt lassan megy. Az alsóbbrendű utak korszerűsítésére is csak korlátozott le­hetőségeink vannak. A megyei pártbizottság elismeréssel és megelégedéssel állapította meg, hogy iparunk fejlesztéséhez nagy segítséget adtak a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetői, a minisz- tenumJigz tartozó vállalatolt párU é? gazda~ szövetkezetek 35 elárusítóhelyet és 22 ven­déglátó egységet tartanak fenn. Mindemel­lett a Balaton-parti, a Konzervgyári és a ka­posvári zöldövezetben nagyobb mértékű be­ruházásra van szükség a termelés biztonsága és növelése érdekében. Céltudatos erőfeszítéseket tettünk a megyé­ben a gyenge tsz-ek megerősítésére. Számuk és területi arányuk azonban csak kis mér­tékben csökkent. A hitelrendezés javított helyzetükön. A három évre előre biztosított dotáció ugyancsak sokat segít rajtuk. Az rmortizációs alap alacsony volta és a hitele­zési problémák miatt azonban nincs mód in­dokolt beruházási igényük kielégítésére, s ez hátráltatja megerősödésüket. A szövetkezetek nagyobb részét érintően sajátos hitelezési probléma bukkant most elő. Indokolt rugalmassággal biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére szolgáló hitelösszegek — szükség esetén átcsoportosí- tásókkal is — teljes egészükben felhaszná­lásra kerüljenek. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a mezőgazdaságban sok a ki nem hasz­nált lehetőség, többet kell tenni a korszerű termelési és technikai színvonal növelésé­ért, az ésszerű termelési és üzemi szakosí­tásért, a vezetés és a munkafegyelem javítá­sáért. Emellett nagyon fontos népgazdasági érdeket is kifejez az a törekvés, amely a ter­melőszövetkezetek állóeszközeinek nagyobb mértékű és gyorsabb ütemű fejlesztésére irányul. sági vezetői. Hathatós támogatásban részesí­tették a megyét az Országos Tervhivatal te­rületi és szociális főosztályának meg az Or­szágos Tervhivatalnak a vezetői is. A IX. kongresszus határozatai, a Politikai Bizottság határozata végrehajtására szolgáló tervek a megyében dolgozó párt-, állami és tömeg- szervezetek konkrét munkaprogramjai. Ezek megvalósításában megyénk dolgozói, Somogy lakói döntő többségükben szíwel-lélekkel részt vesznek. A termelésben való helytállá­suk mellett anyagiakkal, társadalmi munká­val is hozzájárulnak falujuk, üzemük építésé­hez, fejlesztéséhez. Örömmel tölt el bennünket, hogy a PB- határozat nyomán a társadalmi erők soha nem tapasztalt összefogása bontakozott ki. A kommunisták, a tömegek megnövekedett aktivitása benne van minden elért eredmény­ben. A helyi szervek kezdeményezése a fej­lődésnek egyik igen jelentős forrása. Erre az erőre és az összefogásra bizton építjük a to­vábbi terveket is, hiszen tudjuk, hogy a nép cselekvő részvételével — amelyhez hozzájá­rul a központi szervek indokolt támogatása — sikerül megoldani a megye fejlesztésének igen sokrétű lelkesítő feladatát. Kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint né­hány évvel ezelőtt, mert most már kialakul­tak a megye fejlesztésének tudományosan megalapozott koncepciói. Ezekkel számolni tudnak a következő ötéves terv meg a nép­gazdaság 15 éves távlati terve készítésekor. Minden további előrehaladásnak a napi mun­ka gondos, pontos elvégzése az alapja. Kivált a beruházások megoldásában érdekelt szer- vek együttműködését kell javítani, hogy sen­ki ne az akadályokat tekintse elsősorban, ha­nem a Nemzeti Bank is, a beruházó is, a ki­vitelező is azt keresse, hogy mi a törvényes és lehetséges megoldás és tegye meg azt, ami az ő kötelessége. A távlatok céljai és a min­dennapok feladatai így képezzenek mun­kánkban szen'es egységet, amit a megye fej­lesztése mindenkitől megkövetel. Újabb lehetőségeket teremtünk Közös összefogással5 szervezettebben

Next

/
Thumbnails
Contents