Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-27 / 253. szám

SOMOGY? NßPEAP IB Vasárnap, 1968. október ÍT Ötvenéves a lenini Komszomnl Írta: Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol kb első titkára 1968. október 29-én lesz 50 esztendeje, hogy megalakult a lenini kommunista ifjúsági szövetség, a Komszomol. Országunk történetében nem volt egyetlen olyan fontos ese­mény sem, amelyben a fiata­lok, a komszamolisták ne let­tek volna a kommunista párt, a szovjet kormány hű segítői. Ha visszatekintünk a múltra, történelmünk legfőbb állomá­saira, az új világ építőinek és védelmezőinek első soraiban ott találjuk a komszomolistá- kat. A polgárháborúban a kom­szomolistáknak csaknem a fe­le fegyvert fogott. Akkoriban gyakran, olvashattak olyan fel­iratot, hogy »A kerületi bi­zottság zárva — mindenki a frontra ment!-« A szocialista építés króniká­ját lapozgatva azt látjuk, hogy minden nagy építkezésen ott voltak á fiatalok, a dnyeperi vízi erőműnél csakúgy, mint a nikus 30 évesnél fiatalabb. Hasonló korú a tudósok 40 százaléka, az írók egyharma- da. A fiatal szovjet emberek közül a legaktívabbak a kom- szomolisták, akiknek száma több mint 23 millió, Lehetetlen volna felsorolni akárcsak a legnagyobb tette­ket is, amelyeket a fiatalok a háború utáni években megva­lósítottak. A Szovjetunió tör­ténetét sem lehetne megírni, hogy ne emlékezzünk meg an­nak a 360 ezer ifjú hazafinak tettéről, akik nehéz feltételek között törtek fel 42 millió hektár szűzföldet. Egy nemzedék arculatát tet­ted rajzolják meg. A Nagy Ok­tóberi . Szocialista Forradalom 50. évfordulójának napjaiban 48 olyan nagy fontosságú ipa­ri objektumot adtak át, ame­lyek fölött a Komszomol vál­lalt védnökséget. Az ifjúság aktív közreműködésével ké­szült el a bratszki vízi erőmű, Szovjetunió hétköznapjaiban. A válaszokból egy intellek­tuálisan fejlett, határozott el­vi meggyőződést valló, a hi­bákat engesztelhetetlenül gyű­lölő, a társadalom javáról maximálisan gondoskodó, a társadalom igényeit egyéni ér­dekeivel összeegyeztetni tudó ember portréja bontakozott ki. Szólni kell ez alkalomból a Komszomol és a világ ifjúsági mozgalmának kapcsolatairól. Aligha van még egy ifjúsá­gi szervezet a világon, amely olyan széles körű kapcsolato­kat ápolna, mint a Komszo­mol. Kölcsönösen hasznos érintkezésben áll több mint 126 ország 480 ifjúsági szerve­zetével A szovjet fiatalok megértéssel figyelik az egyes országok ifjúságának sajátos problémáit. De vannak olyan A kowiszomolisták a frontra indulnak a vrangelisták elleni harcba, 1920. A forradalom felé Kaposvár proletariátusa 1918-ban K aposváron is rendha­gyóként kezdődött az 1918-as év az előző háborús évek sorában. A bu­dapesti munkásság január 18-i tüntetése a békéért, a válasz­tójogért és a háborús spekulá­ció letöréséért néhány nap múlva az egész országra ki­terjedt. Városunkban a szo­ciáldemokrata part asztál yhaf- cos vezetői Tóth Lajossal az élen általános sztrájkkal tá­mogatták a budapesti prole­tárok követeléseit. »Tegnap reggel (január 21.) Kaposvár összes üzemeiben, műhelyeiben megszűnt a mun- l<a, sőt meg a kereskedők is lezárták üzleteiket. Délután pedig megtörtént, amire ed­dig sohasem volt példa, hogy még a kávéhazakat is bezár­ták. A sztrájkoló munkások délután 3 órakor tüntető fel­vonulást rendeztek, amely a legszebb rendben, minden za­var nélkül folyt le. Az esti órákban Budapestről megér­kezett az értesítés, hogy We- kerle Sándor miniszterelnök a nála megjelent munkáskül­döttség előtt kijelentette, hogy a munkásság kívánságait telje­síti « Az országos méretű általá­nos sztrájk megrémítette a burzsoáziát, és a taktikai idő­húzás fegyverével leszerelte a szociáldemokrata vezetőket. Az ígéretekből azonban nem lett semmi a későbbiekben. Az opportunista pártvezebőség a miniszterelnöki ígéret utᣠbe­fejeztette a »bizonytalan időre tervezett sztrájkot«. Így a köz­ponti pártvezetők parancsára másnap újból fölvették a mun­kások a szerszámot és *►Ka­posvár összes műhelyeiben is­mét megindult a munka«. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta ha­tározottá, magabiztossá váltak az osztályharcos erők me­gyénkben. A háborún meggaz­dagodott tőkések ellen szerve­zett gazdasági—politikai küz­delem vezérkara a proletariá­tus legjobbjaiból verbuváló­dott. Igaz, hogy az osztályel- lensóg a háború első perceitől kezdve mindent megtett a munkásmozgalom elt-iprására, de azt megsemmisíteni soha nem tudta. Bevonulhatták a pártvazetöség szinte vala­mennyi tagját, a szakszerve­zetek vezetőit és tagjait. Az ezerkétszáz főnyi párttagság alig egyhatoda úszta meg a háborút itthon. Akik mégis itthon maradtak, azt a fontos hadi megrendeléseknek, azaz a hadiüzemi munkának kö­szönhették. Korács Miksa, Schneller Béla, Gyura János hosszú frontszolgálatot telje­sítettek, és csak 1918 végén kerültek ismét vissza Kapos­várra. Tótih J.ajos vállaira ne­hezedett az osztályharc szer­vezése és vezetése a megyé­ben. Helyettesítette a bevonult megyei párttitkárt, elvégezte saját pártfeladatát és éjjel a nyomdában dolgozott. Kiapad­hatatlan energia lakozott a gyenge fizikumú nyomdász­munkásban, akire már évek óta az idősebb munkások is föltekintettek. A nyár folyamán az uralkodó osztály két­ségbeesetten próbálta megakadályozni az egyre ter­jedő sztrájkhullámot. Somogy vármegye főispánjához 1918. június 22-én küldött belügy­miniszteri titkos számjeles távirat a következőket tartal­mazta: »Budapesten a mun­kásmozgalmak komoly ala­kot öltöttek. Jelek szerint a munka svezetöség megkísérli, hogy a mozgalmakba a vidéki munkásságot is bevonja, s evégből agitátorokat küld ki. Szíveskedjék intézkedni, hogy hatósága területén esetleg megjelenő ily agitátorok mű­ködésükben, ha kell karhata­lommal és kímélet nélkül már a kezdetben megakadályoztas­sanak. Szükség esetén agitáto­rok őrizetbe helyezendők, il­letőségi helyükre kíséret mel­lett továbbítandók. Bűnvádi cselekmény elkövetése esetén pedig letartóztatandók és ügyészségnek átádandók. Min­den felmerült esetről azonnal jelentést kérek«. A belügymi­niszter titkos távirata jól jel­lemzi a magyar uralkodóosz­tály félelmét 1918 nyarán. Ez a félelem tovább fokozódott, ahogy közeledett a háború vé­ge. A szervezett munkások, a szakszervezetek taglétszáma városunkban a bevonultatások eszmék propagálásában és megvalósításában részt vegye­nek, és hogy közülük sokat teljesen megnyertek ezen esz­méknek«. Ezért a belügymi­niszter erőteljes nyomozást, felderítést kívánt a hazatérő hadifoglyok között, hogy ki­emelhessék a kommunistáikat, és hadbírósági eljárást indít­hassanak ellenük. A helyi uralkodóosztály tag­jainak utolsó erőfeszítései kö­zé tartozott a Népszava szep­tember 19-re tervezett agitá- ciós gyűlésének betiltása. Pel- ezéder Ágoston központi szó­nok meghallgatására mozgósí­tó röplapokat adott ki előző­leg a helyi vezetőség, erre a rendőrség azonnal visszavonta az engedélyt. A vörös papíron nyomott röplap a következő­képpen kezdődött: »Munká­sok! Munkásnők! Elvtársak! A nagyszerű orosz forradalom lelkesítő hatása szakszerveze­teinket példátlanul megerősí­tette. A munkássajtó olvasói­nak száma megsokszorozódott. A reakció félő nyugtalanság­gal tekint a munkásmozgalom izmosodása felé. E félelem ha­tása alatt a munkásság egyet­len lapját, a népmilliók ügyé­nek igaz szószólóját, a Nép­szavát kiütik a katona elvtár­saink kezéből, kitiltják a fron­tokról és a hadtápterületről«. Felhívja a proletárok figyel­mét a háború és az élelmi- szeruzsora elleni tiltakozásra. »Harcolnunk kell a politikai jogokért, hogy a munkásosz­tálynak joga és szava legyen az ország, a megye és a köz­ség tanácsaiban, hogy a mai tehetetlen közigazgatás helyé­be a népmilliók helyzetét át- érző és szociális irányban mű­ködő közigazgatás kerüljön«. A helyi hatóság terrorja nyomán utoljám még sikerült megakadályozni a kaposvári proletárok tüntetését 1918 szeptemberében. A szociáldemokrata párt ve­zetősége Kaposváron a hábo­rús drágaság, az infláció és a »közélelmezés bajainak feltá­rására« szeptember végén új­ból gyűlést hívott össze. Ezen akkor csak a szervezett mun­sztálingrádi traktorgyár vagy a gorkiji autógyár építésénél, a Kuznyeck-medencében vagy az Uraiban megteremtett új kohászati bázis születésénél. Az iparosítás első éveiben nem kevesebb, mint 350 ezer kom- szomolista ment önkéntesként nagy építkezésekre. Amikor fellángolt a Nagy Honvédő Háború, a Komszo­mol mozgósítási felhívására 735 ezer fiatal jelentkezett a deszantalakulatokba, roham­zászlóaljakba, légvédelmi egy­ségekhez és a flottához. A partizánipj almiatoknak több mint a felét a fiatalok alkot­ták. Az ellenség által meg­szállt területeken 1943-ban 1780 illegális Komszomol- szervezet tevékenykedett. Le­ningrad Komszamol-szerveze- tei kivétel nélkül részt vettek városuk védelmében. A hábo­rú éveiben tanúsított hősi ma­gatartásukért, helytállásukért 3.5 millió komszomol istat tün­tettek ki. A 11 ezerből, akik megkapták a Szovjetunió Hő­se címet — hétezret a lenini Komszomol nevelt. «-Mindent a frontnak, min­dent a győzelemért!" — ezzel a jelszóval dolgoztak ifjaink a hátországban sokszor \—3 műszakot. És milyen gyakran előfordult, hogy a fiatal kom- szomolisták ott; a műhelyben pihentek egy keveset, hogy né­hány óra múlva újra elfoglal­ják helyüket a gépek mellett. Amikor véget ért a háború, csaknem 2 ezer város és tele­pülés, több mint 70 ezer falu hevert romokban. 84 ezer is­kolát, rengeteg gyárat, bá­nyát, üzemet kellett újjáépí­teni. A Komszomol ekkor is sok százezer fiatalt irányított a városok és a gyárak helyre- állítására, új erőművek építé­séhez. Napjainkban a Szovjetunió lakosságának fele fiatal. Az iparban dolgozók 49,7 százalé­ka, az építők 56,5 százaléka, a közlekedés és a szállítás mun­kásainak 41 százaléka tartozik soraikba. Minden második pe- dhgógus. mérnök, orvos, tech­a bjelojarszki atomerőmű, az Abakan—Tajset vasútvonal, kezdtek termelni a tyuxnenyi olaj mező kútjai. Mivel magyarázható, hogy a Komszomol olyan nagy ha­tással van az ifjúság lelkére, miért jut el szívünkhöz, irá­nyítja tetteiket, formálja lel- kiismeretiiJcet? Miben rejlik a Komszomol vonzóereje? A Komszomol egyesíti vala­mennyi társadalmi réteg leg­jobb fiait. A Komszomolban járják ki a politikai nevelés iskoláját a munkások, a pa­rasztok, az egyetemisták, a kö­zépiskolások csakúgy, mint a fiatal értelmiség. A KomszomoJ biztosítja a fiatalok sokrétű érdeklődésé­nek kielégítését, védelmed ér­dekeiket és politikai tapaszta­latokat ad. Képességeik fej­lesztéséhez, érdeklődésük ki­elégítéséhez nyitva állnak a klubok és a művelődési há­zak, a sportpályák. A Kom­szomol számára minden egyes fiatal élete lényeges, ezért vált szabállyá munkájában az elvtársi segítség, az igényes­ségre való nevelés. Hogy melyek az ifjú nem­zedék sajátos vonásai? Nehéz lenne olyan általáno­san érvényes portrémodellt ké­szíteni, amely magában fog­lalná a szovjet fiatalság leg­jellemzőbb vonásait. Szocioló­gusaink megpróbálták feltár­ni a fejlődés legfőbb tenden­ciáit A Leningrádi Szocioló­giai Intézet 15 ezer fiatal munkáshoz, alkalmazotthoz, diákhoz intézett kérdést, je­löljék meg azokat a jellemvo­násokat, amelyeket a legtelje­sebben látnak kibontakozni a A komszomolista partizánparancsnok a partizánokkal be­szélget Nyugati front, 1942. ellenére újból elérte, illetve megközelítette az utolsó bé­keévét Júliusban a legharco­sabb szakszervezet, a nyom­dász szervezet tagsága harcolt ki háborús pótlékot magának. Augusztusban Tóth Lajos ve­zetésével újabb 18 százalékos béremelést értek eä a nyom­dászok. A belügyminiszteri bizal­mas táviratok, levelek egész áradata zúdult a főispán! hi­vatalba a nyár folyamán. A legértékesebbek részünkre azok, amelyek az oroszországi kommunista hadifoglyokra vo­natkoznak. Július 23-án bizal­mas belügyminiszíeri értesí­tésből megtudható, hogy az >.Oroszországban a hazájukba visszatérő hadifoglyoknak cél­zatosan igen sok alkalmat ad­nak arra, hogy a maximalista kérdések, amelyek mindennek az alapját képezik Ez a há­borúktól és erőszaktól mentes világ. A Komszomol ezért szorgalmazza a nemzetközi if­júsági mozgalom minden csa­patának nézet- és akcióegysé­gét Erről tanúskodott a IX. Világifjúsági Találkozó, amelynek jelszava — -Szoli­daritás, béke és barátság" —■ hozzájárult ahhoz, hogy a vi­lág haladó ifjúsága egyesítse «•óit, és aktívan küzdjön ko­runk alapvető problémáinak megoldásáért A lenini Kamszomoit meg­alakulásától napjainkig a di­cső kommunista párt vezette sikerről sikerre, megadva a Komszomolnak és a Szovjet­unió ifjúságának mindem se­gítséget, hogy a kommuniz­mus építésének nagyszerű har­cosaivá válhassanak, tudván azt hogy a jövő az ifjúság ke- Komszomolszkaja Pravda, a szovjet ifjúság kedvelt új- zében wap letéve. Ságja. kások jelentek meg, és így a gyűlést elhalasztották. Tóth Lajos pártelnök szervezésének köszönhető, hogy 1918. októ­ber 5-én szociális népellátást követelnek azok is, akik egy héttel előbb ezt nem merték követelni. Tóth Lajos beszédé­ben többek között foglalkozott az »antidemokratikus népellá­tási politikával. Követelte az uzsora és lánckereskedelem letörését«. A gyűlés határoza­ti javaslatában: »A. kaposvári munkásság megállapítja, hogy a többszöri felszólalása dacá­ra a dolgozó néposztályok élel­miszer, ruha, cipő, zsír, petró­leum, fa és szén ellátása té­rén napról napra tarthatatla­nabbak az állapotok«. E zek a népgyűlések, me­lyek a dolgozók össz- érdekeif védték, nagy­mértékben növelték a szerve­zett munkások, a baloldali szociáldemokrata vezetők te­kintélyét Amikor a gazdasági követeléseket politikaiakkal kapcsolták össze a hónap vé­gén, egyöntetű volt a prole- társág állásfoglalása a párt­vezetőség mögött 1918. októ­ber 29-én este ezek után első­nek ismerték el a kaposvári proletariátus vezetői a Ma­gyar Nemzeti Tanácsot A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára lakatos és esztergályos szakmunkásokat felvesz Fizetés megegyezés szerint (7664)

Next

/
Thumbnails
Contents