Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

S OWOGT! WBPtAP 6 Vasán:*», J588„ október ffl Nagyatád az őszirózsás forradalom VAKOLÓKANÁL ÉS PEDAGÓGIA idején 1918. október 30-31-én a munkás- és ka tona tömegek forradalmi mozgalma szétzúz­ta Magyarországon a fennálló politikai rendszert. Megbukott a finánctőke es a nagybirtok kormánya. Győzött a polgári demokratikus forradalom. Az őszirózsás forradalom győzelmének híre villámgyor­san terjedt el a vidéken is. A falvakat általában nem érte váratlanul az esemény, és a csodavárás helyet mindenütt nagy aktivitás volt tapasztal­ható. 1'. agyatádon is lelkes tömeg tuutetett a Magyar Nemzeti Tanács és programja mellett. A tüntetők, akik a piactérre vonultak (a mai Széchenyi tér), lelkesen éltették a békét A katonák letéptek régi rangjel­zéseiket és kitűzték sapkájuk­ra az őszi rózsát A községben az átalakulást a Magyar Nemzeti Tanács és a Kaposvári Nemzeti Tanács távirata indította eL Ennek hatására alakult meg a Nagy­atádi Nemzeti Tanács. (A Nem­zeti Tanács fennállása alatt 30 ülést tartott, s üléseinek jegy­zőkönyve fennmaradt az utó­kor számára. A községben még élnek olyanok, akik jól emlé­keznek a 18-as eseményekre, és azoknak részesei voltak.) A jegyzőkönyv tanúsága sze­rint november harmadikára falragaszok és hirdetés útján népgyűlést hívtak össze, ame­lyen a Nemzeti Tanácsba 12 tagot választottak meg: Zóka Imre kőművest, Büky Józsej cserepest, Füky János fényké­pészt, Bencsik Ferenc aszta­lost, Turopoli György csizma­diát, Szatori Ferenc ácsot, Szi­geti István kisgazdát, Her­mann Gyula főgépészt, Hor­váth (baráti) János kisgazdát, Kossá János Zoltán péket, Szél István útkaparót és Káro­lyi Józsej napszámost Amint a fenti névsorból is kitűnik, a Nagyatádi Nemzeti T anácsban zömmel iparos mes­teremberek kaptak helyet ki­szorult belőle a helyi burzsoá­zia. Az első napok rémülete után azonban hamarosan maguk­hoz tértek a régi rend hivei és szervezkedni kezdtek, meg­indították ellenakciójukat Si­került is nekik elérni, hogy újabb »pót««-választásra ke­rüljön sor. így a november 10-én megtartott népgyűlésen, amelyen a tanács tagságát 26 főre emelték, három képvise­lőjüket bejuttatták a testület­be. Mesterkedésük csak rész­ben sikerült mert a népgyű­lésen zömmel ismét az alsóbb rétegek képviselőit választot­ták meg A Nemzeti Tanács elnöke Zóka Imre kőműves- mester lett, aki tagja lett a munkástanácsnak is, és a Ta­nácsköztársaság idején mind­végig vezető szerepet töltött be a községben. Beválasztot­ták a Megyei Munkástanács Intéző Bizottságába és mint megyei küldött részt vett a Tanácsok Országos Kongresz- szusán is. A hivatalokban azonban a közigazgatás továbbra is a ré­gi tisztviselők intézték, a ta­nács munkájának zömét a kü­lönféle közellátási, közrend- védelmi problémák, segélye­zési ügyek tették ki. r é?ig tartó következtében nagy baj volt a község élelmiszer-, ruha-, láb­beli- es egyéb iparcikk-szük­ség1 etének a biztosításával.. A tanács megbízottakat küldött a fővárosba, ahol sikerült pár száz csizmát, bakancsot és fa­talpú cipőt vásárolni, de nem kaptak szenet, pedig a gőzma­lom és a villanytelep igazga­tóságának jelentése szerint a »szén teljesen kifogyott, _ a község liszt és világítás nél­kül maradt". A Nemzeti Tanács — a bal­oldali elemek befolyásának növekedése folytán — több szociális intézkedést is foga­natosított Lefoglalták a si- mongáti uradalomban elrej­tett 25 vagon szenet, s a vil- Jaayteiepre szállították. Ugyan­A nég háború csak az uradalomban foglal­tak le naponta 150 liter tejet is, ezt a nincstelenek között osztották szét A tanács azonban vajmi ke­vés pénzzel rendelkezett, csu­pán a hadiárvák, özvegyek és rokkan tak segélyezésére a községben összegyűjtött pénz fölött intézkedhetett. Ezért született meg a határozat: »al­kalmas módon közhírré kell tenni, hogy amennyiben a Nemzeti Tanács a község ré­széről (értsd alatta a zsíros- parasztokból álló képviselő testület), amelynek vagyon- és személybiztonsága érdekében fáradozik, megfelelő s fenntar­tásához szükséges anyagi tá­mogatásban nem. részesül, a helyét elhagyja és nem vállal a továbbiakért felelősséget." A félhivas azonban süket fü­lekre talált. Még a nagyatádi takarékpénztárak sem voltak hajlandók kölcsönt folyósítani a tanácsnak, mert annak visz- szafizetésére nem láttak garan­ciát." A 120 ezer korona köl­csönt csak úgy sikerült meg­kapniuk, hogy azért a képvise­lő testület — a munkástanács nyomására — vállalta a kezes­séget A későbbiek folyamán sem változott a helyzet, üres volt a Nemzeti Tanács kasszája, még a beérkezett segélyezési kérelmeket sem terjesztik elő üléseiken, mert »kellő pénz­készlet rendelkezésre nem áll.-« A közrend megóvása sem si­kerül teljes egészében, pedig ennek érdekében hozták létre a nemzetőrséget, melyben azonban nem annyija a meg­felelő, mint inkább a »rászo­ruló" emberek foglaltak helyet. A mezőgazdasági munkásság iS.mS'5 mondott nemet és tagadta meg kötelezettségét, szüntette be a munkát. A nemzeti Ta­nács egyik ülésén hangzott el az aggódó megállapítás, hogy »a környékbeli uradalmakban nagy a hiány munkáskézben... A tanács tagjai minden ere­jükkel fokozzák a munfcaked- vet. s e körülményt mindenütt hirdessék, buzdítsák dologra a népet." A parasztmozgolódásokkal egy időben szervezkedni kezd­tek a nagyatádi munkások is. Krix István, a selyem-cérna- gyár munkavezetője panaszt tett a Nemzeti Tanácsnál, mert a gyárigazgató elbocsátotta ál­lásából, mivel az üzem mun­kásait szervezte, és meg akarta alakítaná az üzemi munkásta­nácsot. Vele együtt megjelen­tek a munkások képviselői is, akik kijelentették, hogy »addig, amíg munkavezetőjük állásába vissza nem helyeztetik, s amíg a munkások ellen dolgozó Schwarcz Andor (igazgatóhe­lyettes) állásából el nem bo- csáttatik, a munkát beszünte­tik". Természetesen a Nemzeti Tanács, mint erkölcsi testület, ebben az ügyben sem tudott intézkedni De forgassuk csak vissza az idő kerekét ismételten a no­vemberi napokra. leményüket nyilvánítani. Pol­gár Gyöngy (aki a nemzeti és a munkástanácsnak is tagja volt) a Nemzeti Tanács egyik ülésén már olyan javaslatot terjeszt elő, hogy a selyem-cér- nagyárat államosítani kellene, és ennek érdekében lépéseket kellene tenni" a legfelsőbb szerveknél. Még november folyamán létrehozták a földmunkások helyi csoportját is, amelyben elsősorban a szegényparasztok tömörültek és szálltak síkra a földosztásért. Az 1919-es é? S*ai££ újabb forradalmi, fellendülés tapasztalható, amelyben ismé­telten megfogalmazódnak a pa-’ raszti követelések. Nagyatád és* környékének uradalmaiban újabb eseményeknek lehetünk tanúi. A rinyabesenyőiek erdő és legelő kisajátítását javasol­ják, Bolhás község a földosztás azonnali végrehajtására föld­osztó bizottságot kér. Nagyatád uradalmaiban bérdifferenciák miatt nem dolgoznak a cselé­dek. A kivadári Somssieh gróf felajánlott ugyan borsos áron 300 katasztrális holdat a kis- pusztai dűlőben eladásra, de a parasztok visszautasították mondván: »a földet majd in­gyen is megkapják". Közben a megyében megin­dult a földosztó mozgalom. A Kaposvári Munkástanács hatá­rozatával megkezdődött a nagybirtok elfoglalása, a ter­melőszövetkezetek felállítása. Március 3-án Kaposváron ke­rült sor herceg Eszterházynak, gróf Festetichnek és báró In- keynek a Mezőgazdasági RT bérletében levő 44 ezer holdas uradalmának birtokba vételé­re- Ezt a megye több községé­ben példaként követik A Nagyatádi Munkástanács is támogatta a gazdasági cselédek követeléseit. Március 7-én a kaposvári és a nagyatádi mun­kástanács küldöttei megjelen­tek a simongáti uradalomban és gyűlésre hívták össze a cse­lédeket. őket felkérték, hogy hajlandók-e az uradalmat, amely 12 ezer holdból áll, szö­vetkezeti alapon birtokba ven­ni. A cselédség erre hajlandó­nak nyilatkozott. A kiküldöttek pedig kinyilatkoztatták, hogy ezen pillanattól kezdve birto­kukba vették az. uradalmat. A nincstelen proletárok ré­szére ezzel egvütt mintegy 60 hold legelőterületet is lefoglal­tak, ezenkívül 96 hold földet is szétosztottak közöttük, hogv azon burgonyát, kukoricát ter­meljenek háziállataik részére. Ilyen előzmények ni án Jutott el Nagyatád a “*“u nagy történelmi sors­fordulóhoz,. a Tanácsköztársa­ság kikiáltásához, melynek di­csőséges napjai újabb fejeze­tet jelentettek a község törté­netében. Dorcsi Sándor Emberek ás fegyverek A szocialista országok, köztük hazánk internacionalista segítsé­gének is része van abban, hogy Vietnam hős népe ma már a leg­korszerűbb fegyverekkel veheti fel a harcot az amerikai betolako­dókkal és csatlósaikkal. A nemzeti tanács megalakulását követő napok­ban egy új politikai erő is je­Hsé tépünk Saigon közelében készült, ahol a hazafiak távcsöves bazoo ka-vaj (gyújtógránátos páncélököllel) semmisítik meg az ellen­séges harckocsikat. lentkezett a községben. No­vember 6-án alakult meg a Kaposvári Munkástanács, amelynek tagjai vidéken is szé leskörű agitácriós munkát fej­tettek ki, és tevékenységük nyomán sorra alakultak meg a megyében a munkástanácsok. Nagyatádon november 19-én került sor a munkástanács megalakulására, s ugyanezen a napon jött létre a Sz yi ál de­mokrata Párt helyi szervezete is. A munkástanácsba Zóka Im­re, Voltig Imre Turopoli György, Burányi Péter, Polgár György, Valcsics János Hor­váth Károly és Molnár Isván került be. Ők nyolcán alkottak egy olyan forradalmi magot, amely az elkövetkezendő ese­ményeknek a motorja lett. Be­folyásuk fokozatosan terjedt, melynek nyomán a Nemzeti Tanácsban helyet foglaló bal­oldali érzelmű egyének is egy- .£6 h firtéiTtVött3 KKa.n merték vér­wavwwv képünk: Légvédelmi géppuska a támadó vadászgépek A nyolcadik általánost be­fejezett fiatalok közül sokan tanulnak szakmát, s vidéken ennek legjobban bevált mód­szere, ha egy-egy mester fog­lalkoztatja az ipari tanulót. Így történt ez Rácz János ese­tében is, aki 1966-ban Göb- lyös Géza látrányi kőműves- mesterhez szerződött, hogy nála sajátítsa el a szakma csínját-bínját A múlt na­pokban főik reste a fiú édes­apja, és í-iháborodottan adta elő, hogy Balatonszemesen, munka közben a két segéd, ijj. Tóth István és Kovács Sándor úgy megverte a fiát, hogy a korábbi vakbélmútét okozta sebe bevérzett, s az orvos egyhetes szigorú pihe­nést írt elő számára. Mi a véleménye erről a mesternek, Göólyös , Gézá­nak? — Kérem — kezdi mesélni az esetet —, nekem soha nem volt problémám a gyerekkel. Huszonkét éve vagyok önálló kisiparos, ötödik éve szerződ­tetek ipari tanulókat. Ahogy engem tájékoztattak az ügy­ről, úgy történt, hogy a segé­dek szóltak a fiúnak, ne men­jen még ebédelni, mert kap egyet a vakolókanállal. Rácz István nem fogadott szót, s birkózni kezdtek. Játékból. — Mennyi bért fizet ki ha­vonta a tanulójának? — Vannak meghatározott órabérek, de én mindig töb­bet fizettem ki ennél az ösz- szegnél. Ha kért, adtam neki, nem néztem, hogv kapott már korábban vagy sem. — Az édesapja úgy tájékoz­tatott, hogy a verekedés után kapott öntől ezer forintot, mint a fiú keresetét, valamint segítséget a kórházi költsé­gekhez. —* Igen, adtam. — Tudja valamivel igazol­ni, hogy mennyit fizetett ki a tanulójának? — Nem. Én nyugtát soha nem kértem senkitől, semmi­féle jegyzékem nincs, SZTK- papírokon számóIófT“éti.: — Egyébként mi a vélemé­nye a vakolókanalas pedagó­giáról? — Az a tapasztalatom, hogy ha kapott egy ütést, akkor azt a hibát töbjbé nem követte el. De nálam még ilyesmi soha nem fordult elő. — A segédeket hol találom meg? — Nem hiszem, hogy meg­találja. Egyikük eltörte a ke­zét, a másik viszi lakos. Igaza volt, Tóth Istvánt kerestem otthon, de egy Lát­rányi háznál csempét rakott, s nem tudták, hogy mikor ér haza. Visz, Zrínyi Miklós utca 15. Rácz Jánosék háza. Este ér­tem oda, a fiatalember az ágyon feküdt, fáj még a sebe, vigyáz rá. — Hogyan történt? — Balatonszemesen dolgoz­tunk október elsején. A főnök kiadta a munkát, és elment. Délelőtt Kovács Sándor és Tóth István alaposan megtíz­óraizott, mi, Szarka Ferenc segédmunkással dolgoztunk. Délben leültünk ebédelrú, mi­re jön a Kovács Sanyi, hogy menjetek vissza, ne egyetek! Én visszaszóltam, hogy ha el­kezdtük az ebédelést, akkor várják meg, amíg befejez­zük. A baj ott kezdődött, hogy az ő ebédiüket még nem hozták meg. Érre szólnak, hogy hozzam be a vakolóka» nalat. A másik tanuló behoz­ta. Nem engedtem, hogy meg­üssenek, de a kezemre mégis -ácsaptak. Meglöktek, eles­tem, mindketten rámfeküd­tek, s verték fejem a cement­be. Ekkor megpattant valami a hasamban ... Rosszul érez­tem magam, otthagytam a munkát és autóstoppal haza­jöttem. Másnap bementünk Kaposvárra, ahol megvizsgál­tak és egyhetes pihenőre ki­írt a doktor. — Előfordult másbor is, hogy bántották? — Igen. De nemcsak en­gem. Skalecz Györgyöt is megverték, a Smelkó Bajost szájon vágták, úgy, hogy folyt a vére, de nem törődtek vele. — Mit szólt a mester az esethez? — Amikor visszajött, el­mondták, de nem szólt sem­mit ... — Mennyit keresett Göb- lyös Gézánál? — Másfél évig fogalmam se volt róla, hogy mennyi a fizetésem. 1966 nyarán, június elején elkezdtem nála a mun­kát néha reggel hattól este nyolcig is dolgoztunk, de nem kaptam érte semmit. Később, amikor kértem, adott, de hol ennyit, hol annyit. — Amikor leszerződött, nem tudta, hogy mire számít­hat a mesternél? — Nem volt akkor más ipari tanuló rajtam kívül. Megyénkben nem ez az első eset, hogy az ipari tanulók érdekvédelméről írunk. Véle­ményem szerint, ha Rácz Já­nost nem operálják meg au­gusztusban, s a birkózásban nein sérül meg, nem jutott volna el idáig az ügy. Azt vi­szont, amit a szakemberképző mester mondott, hogy a testi fenyítés jó hatással van a szakmai és emberi nevelésre — kétségbevonom. A kapita­lista társadalomban az inas egyetlen szót sem szólhatott, ha a segéd úr vagy a főnök elnáspángolta, de ezt a peda­gógiai szemléletet a mi társa­dalmunk nem engedélyezi. A mester ne csak kenyéradó gaz­dája legyen a tanulónak, ha­nem tanítója, formálója is, hogy a három év alatt tisztes­séges embert, jó szakmunkást neveljen belőle. Göblyös Gézánál enyhén szólva kétséges az ilyen ered rnény. Ő azzal védekezett, hogy nem volt jelen az eset­nél, s nem tudott a korább, vakolókanalas fenyítésről sem. Aztán kiderült, hogy elmond­ták neki, de válaszra sem mél­tatta az ügyet; éppen a fön­tebb említett nézete alapján belenyugodott a történtekbe, s az apának átadott ezer fo­rinttal elintézettnek vélte a problémát.-s Saly Géza AZ EGYESÜLT IZZÓ NAGYKANIZSAI FÉNYFORRÁS GYARA felvételre keres női munkaerőket 17 évestől 35 éves korig. Jelentkezés a fenti címen, Nagykanizsa, Kinizsi út 97. Feltételek: a jelentkező személyeknek mintegy 5—6 hó­napig a budapesti gyárban tanfolyamon kell részt venniük, illetve dolgozniuk. Ez alatt az idő alatt a vállalat szállodai lakást biztosit, vagy aki ezt nem veszi igénybe, annak havi 800 Ft lakbérpótlékot fizet. Fizetés a betanítási időszakra kb. egy hónapra 4 Ft-os órabér, ez idő után a munkavállalók teljesítményben dolgoznak. A kereseti lehetőség 1200—1500 forint. A válla­lat kedvezményes ebédet és havi egyszeri haza­utazást biztosít A tanfolyamra felvett dolgozók 44 ÓRÁS MUNKAHÉTBEN LESZNEK FOGLALKOZTATVA. (45452)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents