Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

Vasárnap, 1988, október 20. 3 H! SOMOGYI NÉPLAP ötvenezren tanulnak a megyéken a politikai tanfolyamokon Jó ügyei &%o ESZMECSERE A TSZ-SZÖVETSÉGI MUNKÁRÓL Ezen a héten megkezdődik megyénkben a politikai tö­megoktatás. Csaknem ótvenez ren tanulnak majd a különféle tanfolyamokon. A párt-, KISZ és szakszervezeti oktatás meg­kezdése előtt fölkerestük Ki­rály Györgyöt, a megyei párt- bizottság propaganda- és mű­velődési osztályának munka­társát — Az oktatás közép­pontjában a gazdasági építőmunka kérdései áll­nak, Hogyan segíti majd megértetni a propaganda a gazdasági mechaniz­mus konkrét intézkedé­seinek és általános össze­függéseit? — A pártoktatás eszmei-po­litikai feladatait a IX. kong­resszus határozatai szabják meg s propagandánk közép­pontjában továbbra is a gazda­sági építőmunka kérdései áll­nak. Éppen ezért rendkívül fontos feladatunk, hogy to­vábbra is magyarázzuk, ismer­tessük a párt gazdaságpolitiká­ját. S hozzátenném, az eddiginél célratörőbben, hogy a külön­böző szintű vezetőkben erősít­sük a korszerű marxista—le­ninista gazdaságszemléletet, a dolgozókban pedig a közgazda- sági gondolkodást. Az új me­chanizmus sikerre vitele első­sorban politikai kérdés, s az marad a jövőben is, ezért fordítunk nagy figyelmet a gazdaságpolitika propagálásá­ra. Erre serkent bennünket az emberek érdeklődése is. A mostani oktatásban az általá­nos elvek, tételek és tények is­mertetésen kívül kiemelten foglalkoznak majd a propa­gandisták a reform helyi kö­vetelményeivel. Például a nye­reségérdekeltségi rendszer vál­lalati hatásával, a gazdasági szabályozók szerepével stb. Falun elsősorban a tsz-törvény jelentőségének és tatalmának ismertetése és magyarázása áll a középpontban, s azoknak az intézkedéseknek a sora, ame­lyek a mezőgazdaság fejlesz­tését, a benne dolgozók körül­ményeinek és helyzetének ja­vítását szolgálják. S szó lesz a termelőszövetkezetek korszerű gazdálkodásáról, a lehetőségek jobb kihasználásáról is. Egy­szóval a gazdaságirányítás re­formjának eddigi tapasztala­taival elemzően foglalkozunk a tanfolyamokon. S olyan szemszögből, hogy mit ért el az üzem, a gazdaság, a terme­lőszövetkezet, s mit kell ten­nie, hogy még eredményeseb­ben dolgozzon az új mechaniz­mus szellemében. Amikor pél­dául a szocialista elosztás összefüggéseiről beszélnek a propagandisták, helyi példák­kal fűszerezve szereznek meg­becsülést a lelkiismeretesen és becsületesen dolgozóknak. Ez egyben az egyenlősdi, a tisz­tességtelen jövedelemszerzést elnéző kispolgári felfogás bí­rálata is. A propagandista igy közvet­len ösztönzést adhat az embe­rek gondolkodásának további jó irányú változásához, szem­léletük formálódásához. S mi­vel az újmechanizmus megva­lósulása, sikere az emberektől függ, mi sem természetesebb, hogy arra törekszünk: a pro­pagandában mindenhol köz­ponti helyre állítsák az em­berek tevékenységét. Ennek révén azt szeretnénk elérni, hogy minden hallgató szemlé­letét reálisabbá tegyék, erősít­sük bennük az osztályszemlé- letet. Mivel célunk a helyi ered­mények, gondok megismerte­tése minden téma kapcsán, ért­hető, milyen követelményeket támaszt ez a propagandisták­kal szemben. A hallgatók egy­re kevésbé elégszenek meg a témát csak általánosan tárgya­ló előadással, vitaindítóval, igénylik a helyi vetületek megtárgyalását, hiszen egyéni boldogulásuk szorosan össze­függ az üzem, a tsz, a műhely munkájával. Éppen ezért tar­tottuk szükségesnek, hogy ál­talában azok oktassanak, akik végzettségük, beosztásuk és föl- készültségük révén képesek át­tekinteni a termelés főbb ösz- szefüggéseit. Csak így válhat­nak a helyi politikai és gazda­sági vezetők segítőtársaivá is. — Évről évre nőtt megyénkben a politikai oktatás színvonala. Az elért eredményekre ala­pozva hogyan növelhető ez tovább? — Elmondhatom, hogy az 1968/69-es oktatási évben az életközelséget és a gyakorla­tiasságot tartjuk alapkövetel­ménynek, hiszen a szocializ­mus építésének mai szakasza újfajta szemléletet követel mindenkitől. Az oktatás haté­konyságát csak úgy növelhet­jük, ha válaszolunk az élet által fölvetett gyakorlati, kér­désekre Ls. S ez úgy értendő, hogy a társadalom szempont­jából legfontosabb kérdésekre válaszoljunk, azokra, amelyek a közérdeklődés középpontjá­ban állnak. Igazságainkat jobb és meggyőzőbb tények és érveli birtokában fejtjük ki és ma­gyarázzuk. Arra törekszünk, hogy ne csak az észre, hanem a szívre is hassunk, hogy ezzel erősítsük a hallgatók hitét, meggyőződését, szilárdítsuk világnézetét. Ezt csak akkor érhetjük el, ha a propagandis­táink jó módszerekkel, hittel és meggyőződéssel, alapos föl­készültséggel végzik munká­jukat. Ezért fordítottunk olyan nagy gondot a propagandisták megyei előkészítőjére, s tart­juk napirenden továbbra is az elméleti továbbképzést külön­féle tájékoztatók, konferenciák formájában- Ebben az évben továbbfejlesztettük a tanfolya­mok vezetőinek módszertani ismereteit, ismét ráirányítot­tuk figyelmüket a szemlélte­tésre. Ha a propagandisták él­nek a helyi lehetőségekkel, felhasználják az iskolák, •könyvtárak, művelődési ottho­nok eszközeit, eredményeket érhetünk el az értelemre és az érzelemre egyformán ható vi­zuális nevelés szélesebb kör­ben való terjesztésében. A po­litikai oktatás színvonalának emelésében felelősségteljes munka hárul a pártbizottsá­gokra, a pártszervezetekre, tö­megszervezetekre és -mozgal­makra is. Ha rendszeresen foglalkoznak az oktatással, fi­gyelemmel kísérik a propa­gandisták munkáját, s rögtön megadják a szükséges támoga­tást, akkor az oktatási év be­fejezése után a tavalyinál jobb eredményről adhatunk majd számot. — Ebben az oktatási évben a Tegyünk többet Somogyért! mozgalom szellemében sokkal több szó esik majd a foglal­kozásokon a megye gaz­dasági, társadalmi és művelődési életéről. Mi­lyen segítséget kapnak a propogandisták, hogy át­fogó és pontos képet ad­hassanak az eddig meg­tett útról, az előttünk álló feladatokról? — Már említettem a propa­gandisták tanfolyamait Eze­ken olyan előadásokat hallgat­tak meg a tanfolyamvezetők, amelyek a megye gazdasági. A kaposvári Virág utcában épült új, korszerű, központi fűtéses szakmunkásképző intézethez azonnal felveszünk politikai es művelődési hely­zetét elemezték, s a feladato­kat is meghatározták. Nagy segítség a propagandistáknak a megyei pártbizottság több kiadványa. Például a megyei pártértekezlet anyaga, az Ütr közben eddig megjelent szá­mai, az új mechanizmus me­gyei tapasztalatait összegező brosúra, Az első hónapok után. Megjelent nyomtatásban a me­gyeszékhely harmadik ötéves terve. Mindenképpen felhív­nám a propagandisták figyel­mét ezeknek a kiadványoknak a forgatására. A tanfolyamok megyei segédanyagokat is kap­nak. Ezeknek a nyomdai elő­készítése már megkezdődött. A megyei pártbizottság megtár­gyalta az MSZMP Politikai Bizottságának 1965. január 12-i határozatát a megye általános helyzetéről és fejlődésének irányairól. Minden tanfolya­mon felhasználhatják a Scmo- mogyi Néplapban megjeleni összegezést, s a témákkal ösz- szefüggően beszélhetnek a Te­gyünk többet Somogyért! moz­galomról, a megyei vezetés kö­vetkezetes erőfeszítéséről, amelyet a megye fejlődéséért tett és tesz. Alapvető feladata propa­gandánknak, hogy a somogyi embereket a harmadik ötéves tervben eddig elért eredmé­nyek számbavételére, a megye előtt álló feladatok végrehaj­tására serkentse. S ehhez fel­használhatják a megyei és járási párt- és tanácshatároza- tokat is. Minden tanfolyamve­zető sokat tehet azáltal, hiszen tettekre ösztönzi általa a hall­gatókat — fejezte be nyilatko­zatát Király György elvárs. L. G. Egy évvel ezelőtt alakultak meg Somogybán is a termelő- szövetkezeteK területi szövet­ségei. Az azóta eltelt idősza­kot az útkeresés esztendejének tekinthetjük. Járatlan útnak kellett nekivágniuk, nem állt előttük követhető példa. Ma már elmondhatjuk róluk: élet­revaló szervezeteknek bizo­nyultak, kiállták a gyakorlat próbáját, kialakították appa­rátusukat, egyre eredménye­sebben dolgoznak, és ennek ré­vén mindjobban megtaláljál! helyüket a közéletben. Napról napra többet tesznek hármas feladatuk teljesítéséért: igye­keznek betölteni társadalmi szerepüket, védik tagszövetke­zeteik érdekeit és munkálkod­nak a tsz-ek együttműködé­sének erősítésén. Ha ma azt állapíthatjuk meg, hogy ér­dekvédelmi tevékenységük bontakozott ki a legerőtelje­sebben, akkor ezt egyszers­mind annak zálogának is te- kinithejük, hogy a jövőben ha­sonlóan eredményesen dolgoz­nak más irányú feladataik megoldása érdekében is. Számokkal is mérhető Ezekről a kérdésekről foly­tatott kötetlen beszélgetést a napokban a közép-somogyi szövetség vezetőivel és mun­katársaival Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára. Elöljáró­ban Bemáth Ferenc elnök, a megyei párt-vb tagja és Pfeif­fer Elemér titkár adtak tájé­koztatást a szövetségi munka tapasztalatairól és terveiről. S az eszmecsere — amelyben részt vett Fábri István, a me­gyei pártbizottság mezőgazda­er; eves továbbá vizsgázott fűtőt, lakatos vagy szerelő szak­munkás-bizonyítvánnyal, ezenkívül vizsgázott időszakos fűtőt és két fűtő segédmunkást. Jelentkezés az 503. sz. Intézet főkönyvelőjénél: Kaposvár, Irányi D. u. 10. A8m«iS2!iíre« ESorrögMMBntteiPöBnr©*! — Hát mi végeztünk — megigazítja kötényét Szabó Ferencné. Vele szemben áll a férje, és egy mosolygós fej- bólintással nyugtázza a sza­vakat. Furcsán hangzik, de ők ketten együtt 150 évesek. A néni hetvennégy, a férje het­venhat almaszüretet ért már meg. — Hát persze, hogy dolgo­zunk, ha van egészség! — mondta Szabó néni. — A nászasszonyommal közösen 34 fa leszedését vállaltuk. — Megérte? ■— Meg bizony! ötszázötven láda termést szedtünk le. És nézze, milyen szép az alma. öröm kézbe venni! A ládák katonás rendben sorakoznak. Ahogy szedik, mindjárt szét is válogatják. — Az ember alig várja, hogy elkészüljön — mondja Ritecz József né —. nekem 14 fám van, de egymagámnak éppen elég vele boldogulni. Hallom, hogy ma megkezdték a cukorrépa kiszántását, né­hány nap múlva oda keli menni. Egy pillanatra sem áll meg az almát válogató keze. — Most aztán a ház körül marad minden. De hát s* ilyenkor igy van. Most az a legfontosabb, hogy a mezőn menjen a dolog ... Némelyik fa még roskado­zik a terhe alatt, a másikon már csak a sárguló levelek árválkodnak. — Igazán szép a termés — mondják a szedők. Számok­ban kifejezve ez azt jelenti, hogy az összesen várt 960 mázsa helyett olyan 1100— 1200 mázsa termést hoztak az almafák. A végső adat még nem bizonyos, mert a 130 holdból nyolc-tíz még szedés­re vár. S ha a forintot szá­molják, úgy mutatkozik, hogy a várt 190 000 helyett meg­lesz legalább a háromszáz­ezer. Az idén először exportra is szállítanak, két vagon gyü­mölcsre kötöttek szerződést, eddig egy vagon termés ment el. A porrogszentkirályi almát Székesfehérváron is árusít­ják. Az ottani tsz-szel kötöt­tek értékesítési szerződést. Más gazdasággal is kötnek ilyen megállapodást. A ládákban égőpirosan mo­solyognak az almák. — Tessék, egyen belőle! A. sok szép közül nehéz vá­lasztani ... 1 M. sági oszályvezetője is — álta­lános érvényű elvi és gyakor­lati kérdéseivel feszegetett. A beszélgetés egész tartalmát is­merve előrebocsáthatom: ah­hoz igyekezett hasznos útmu­tatást adni a beszélgetés, hogy a szövetség még eredmé­nyesebben szolgálja létreho­zóit, fenntartóit és gazdáját, a tagszövetkézeteket, a szövet­kezeti parasztokat. Ajzert Je­nő elnökhelyettes, tabi tsz-el- nök úgy fogalmazta ezt meg: »Tudjuk, érezzük, hogy a mi érdekünkben tevékenykedik. Jó, hogy van kihez fordulnunk sajátos problémáink megoldá­sához segítséget kérve, örü­lünk neki, hogy van ilyen köz­vetlen pártfogónk.« Paska Fe­renc elnökhelyettes, a nagybe- rényi Üj Barázda elnöke vi­szont föltette a kérdést: •Mennyi az a forintban kife­jezhető hasznon, amit a szö­vetségnek köszönhetnek?« Gyors, tételes számvetés kö­vetkezett ezután. A legnagyobb összeg: 1 800 000 forint vissza­térítés az Állami Biztosítótól; a tavaszi fagyok után kocká­zaton kívüli kárviselésként szerezte meg a szövetség ezt a pénzt azzal, hogy eljárt Pes­ten a biztosító országos köz­pontjában. A számla másik ol­dalára mindjárt irjulk oda: a szövetség évi fenntartási költ­sége 1 350 000 forint. Az évi áramdíj szövetkezeteként kö­rülbelül 20 000 forinttal kerül kevesebbe a szövetség közben­járásának eredményeként. A ráksiak 50 000 forint többlet­hez jutottak a fajtaborsó el­adásával. Burgonyára a szö­vetség a MÉK-ámál mázsán­ként 40 forinttal többet fize­tő vevőt szerzett. A gigeiek pa­neles istállójának építési költ­ségeiből kereken 300 000 fo­rintot leengedett az épitőválla- lat. A felsorolás még nein tel­jes; a szerződéses feltételek rendezéséből a jövőben számot­tevő többlet származik. Mind­ez mutatja: van máris miről számot adni. Helyesen teszik, ha — a tanácsokat megfogad­va — ilyen számvetést időköz­ben készítenek, s azt rendsze­resen nyilvánosságra hozzák híradójukban, hadd ismerjék meg mindezt a szövetkezeti pa­rasztok is. Még arra is al­kalmas az ilyen számvetés, hogy az apparátus dolgozói látják belőle: van pénzben is mérhető eredménye munká­juknak, jó ügy szolgálatába szegődtek, nem eltartottjai, hanem hasznos segítői a szö­vetkezeteknek. Együtt a tagsággal Nagyon fontos, hogy a szö­vetkezeti parasztság ismerje a szövetség tevékenységét, tulaj­don érdekképviselete szerve­zetének tekintse azt — mutat­tak rá az eszmecserében, más oldalról is vizsgálva a dolgot Milyen összetevői vannak en­nek? Németh Ferenc elvtárs a tsz-jogászok figyelmébe aján­lotta, hogy a tagok jogi felvi­lágosítását is tekintsék köte­lességüknek. Most készítik elő mindenütt a földtörvény vég­rehajtását; előzetesen számba kell venni, hogy az személy szerint kit és hogyan érint. Természetesen politikai fel­adat ez elsősorban, amelyben a jogászoknak is megvan a ma­guk kötelessége. Mint ahogy abban is, hogy a törvényesség érvényesülésének vizsgálata­kor meg kell nézniük: hogyan töltik be szerepüket a tagság demokratikusan választott szervezetei, a különféle testü­letek, bizottságok; másrészt ál­landó feladat biztosítani, hogy a tagság élhessen, éljen gazda mivoltából eredő, a tsz-tör­vény által szentesített jogaival Nagy figyelmet érdemel a pa­rasztemberek véleményének tanulmányozása, bátorítani kell őket, hogy mindig mond­ják el tapasztalataikat, javas­lataikat és kritikai észrevéte­leiket is. Eamek más összefüggéseit is elemezte a megyei pártbizott­ság első titkára. Itt van a ház­táji állattartás. Sok gondot vet löd, rengeteg vesződséggel jár, mégse kerülhet háttérbe. Tisz­tázni kell, hogy a garantált dí­jazás mellett is ad a köräs természetbeni etetnivalot. Csi­náljanak ügyet belőle a szö­vetségek, mert közügy ez. Jó dolog, hogy a szövetséget lét­rehozó kaposvári és tabi já­rásban a közös gazdaságok szervezik meg a háztájiban 8000 hízott sertés és 600 vágó­marha értékesítését A tsz-ek zöme érti ennek jelentőségét, fontos, hogy mindenütt törőd­jenek vele. Az év végén, a zárszámadási beszámolóban is megérdemelne egy fejezetet a háztáji gazdaságok helyzeté­nek ismertetése. Ezzel is kife­jezné a szövetkezet elnöke, ve­zetősége, hogy a közöst meg a háztájit a tsz-törvény szelle­mében szervesen összetartozó, egységes egésznek tekinti. Még egy javaslat arra, hogy a tag­ság mindig jobban a magáénak érezze a szövetséget: az évkö­zi közgyűléseken meg zár­számadáskor is adjon számot küldöttük a tsz-szövetség te­vékenységéről. Átfogó és álta­lános tapasztalatokat, egyedi kérések elintézését egyaránt célszerű ismertetni, a tervek, elgondolások ugyancsak figyel­met érdemelnek — mert mind­ezekből láthatják a szövetke­zeti parasztok, hogy a szövet­ségük munkája céltudatos, közhasznú és folyamatos. A termelés elsődlegessege A megfelelő arányok megte­remtése, kialakítása szempont­jából javasolta Németh Ferenc elvtárs: ne a kedvezőbb érté­kesítési lehetőségek keresésé­vel töltsék idejük legnagyobb részét, hanem jusson több ide­jük arra, hogy a maguk mód­ján hatékonyabban segítsék a vezetőket a termelés fejleszté­sében. Nekünk, somogyiaknak á mezőgazdaság korszerűsíté­sében sokkal jobban föl kell vennünk a lépést az ország más vidékeivel. Orientálják a szövetségek a tsz-eket annak érdekében, hogy önálló, válla­latszerű gazdálkodást folytató, igazi korszerű nagyüzemekké váljanak. Helyesen teszik, hogy szervezik a keszthelyi, az iregszem-csei meg az országos intézeti és felsőfokú techni­kumi kutatók, tanárok, neves szakemberek közreműködését ebben a munkában. Akár újabb és újabb növényfajták — például jugoszláv ikukorica- hibridek — elterjeszjtéséről, akár korszerű, társulásos ser­téstelep létrehozásáról van szó, mindegyikkel a magasabb színvonalú termelés ügyét szol­gálják. A jövőben is tekintsék ezt elsődleges kötelességüknek, az újat, a haladóbbat, a kor­szerűbbet, a nagyobb ered­ményt ígérőit tűzzék a zászla­jukra; kipróbálni, utána mind gyorsabban elterjeszteni az újat — nagy feladat ez. Kap­csolódjon ehhez a magasabb színvonalú piacszerző, érté­kesítést szervező munka, így válik teljessé és hatékonnyá a szövetségnek a szövetkeze­tek eredményesebb gazdálko­dása előmozdítására irányuló tevékenysége. Az eszmecsere azt összegez­hette, hogy a közép-somogyi szövetség — csakúgy, mint a megyében működő másik két társszervezete — eleget tett eddigi kötelezettségének, be­tölti nemes hivatását. Céltu­datosan törekszik munkáját úgy fejleszteni, munkamódsze­rét úgy tökéletesíteni, hogy a jövőben még jobban rászol­gáljon gazdái elismerésére. Az érdekvédelem és társadalmi képviselet ellátásával, az együttműködésben rejlő elő­nyök kiaknázásának elősegíté­sével bizonyosan tovább erősí­tik a szövetkezeti parasztok­nak azt a meggyőződését, hog" érdemes volt a szövetségeket létrehozni. Kutas József 11027277

Next

/
Thumbnails
Contents