Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-06 / 209. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1968. szeptember 8. Izrael panasza a Biztonsági Tanács előtt A Biztonsági Tanács szer­dán megkezdte az Egyesült Arab Köztársaság ellen emelt izraeli panasz megvitatását. Izrael amiatt fordult a vi­lágszervezethez, hogy au­gusztus 26-án — izraeli állítá­sok szerint — egy 30 főnyi egyiptomi fegyveres csoport a Szuezi-csatorna keleti part­ján támadást intézett egy iz- .raeli őrállás ellen. Az Egyesült Arab Köztár ­saság ENSZ-nagykövete, Mo­hamed El Kuni, visszautasí­totta az izraeli vádakat és cá­folta, hogy kormányának va­lamiféle köze lenne az au­gusztus 26-i incidenshez. Iz­rael azzal a céllal terjesztette a Biztonsági Tanács elé vád­jait, hogy ürügyet találjon az Egyesült Arab Köztársaság és Jordánia elleni újabb agresz- szió elkövetésére, és jogi ala­pot szerezzen az elfoglalt te­rületek folytatódó megszállá­sára — mondotta El Kuni. A Biztonsági Tanács anél­kül, hogy érdemben foglalko­zott volna az izraeli panasz- szal, csütörtökig elnapolta a kérdés megvitatását. (MTI) Leváltották a dél-vietnami hírszerzők főnökét A »közigazgatás megszilár­dítása« céljából leváltották a dél-vietnami hírszerző és a biztonsági szolgálat vezetőjét, valamint négy tartományi fő­nököt. A központi hírszerző szolgálat élére Nguyen Khac Binh alezredest, a biztonsági szolgálat vezetőjévé Vu Dúc Nhuan ezredest nevezték ki. Saigon közvetlen közelében szerdán ismét fellángoltak a harcok. A fővárostól alig négy kilométernyire folyt le az a csata a dél-vietnami kormány­csapatok és a hazafias erők között, amelyet hírügynöksé­gek a legjelentősebb összecsa­pásnak minősítenek a szabad­ságharcosok Saigon ellen inté­zett offenzívája óta. Stockholm Svédországban az utóbbi na­pokban további hét amerikai katona kapott menedékjogot. Ezzel számuk 102-re emelke­dett — közölte a külföldieket ellenőrző svéd bizottság. Az év eleje óta 136 amerikai ka­tonaszökevény, illetve katonai szolgálatot megtagadó személy kért menedékjogot Svédor­szágban. Ezek közül hármat kiutasítottak 31-nek a kérésé­ben pedig még nem döntöttek. A nyomok Bonnba vezetnek B. Mihajlov, a Pravda tu­dósítója jeleníti Bonnból, hogy bár az NSZK hivatalos körei továbbra is hangsúlyozzák: nincs részük a csehszlovákiai eseményekben, a nyomok mégis Bonnba vezetnek. Ismeretes az a szerep, ame­lyet a csehszlovákiai titkos rádióállomások játszottak a nacionalista érzelmek felszí­tásában. A Die Welt című nyugatnémet lap augusztus 26-i számában elismeri, hogy ezeket a »titkos fegyvereket« idejekorán előkészítették, ami ismételten bizonyítja, hogy nem lehet »ösztönös megmoz­dulásokról« beszélni. A nyugatnémet sajtóban olyan közlemények láttak napvilágot, amelyek megerő­sítik, hogy a Bundeswehr — a Stem című folyóirat szerint a 701-es számú. lélektani had­viselésre szánt hadosztály — közvetlenül részt vett a cseh­szlovákiai eseményekben. Au­gusztus 21-e óta a Bundes­wehr rádió-diverzánsai a Csehszlovákiában akkor nem működő adók hullámhosszain jelentkeztek. (MTI) Csehszlovák dolgozók levelei „Nem szabad megengedni, hogy az ellenforradalom szószékhez iusson“ Amerikában Berkeley, Cali­fornia: Városi rendőrök bán­talmaznak egy fiatal lányt, akit szeptem­ber 3-án tar­tóztattak le, mert a : kijárá­si tilalom el­lenére az ut­cán sétált. Mint a TASZSZ prágai tu­dósítói jelentik, ezekben a napokban a prágai nagykö­vetségre és más csehszlová­kiai szovjet szervezetekhez számos levél és beadvány ér­kezik. Levelek érkeznek prá­gai és pozsonyi munka ;ok!ól, Ostravából. Brnoböl, Kassá­ról, valamint a köztársaság más városaiból és falvaibóh A levélírók helyeslik a cseh­szlovák népnek a szocialista vívmányok megvédéséhez a Varsói Szerződés tagállamai részéről nyújtott nemes segít­séget, a moszkvai tárgyalások eredményeit, határozottan el­ítélik az ellenforradalmárok szoc'.alistaellenes megnyilvá­nulásait és provokációit, — Emlékszünk, milyen óriási si áldozatot hozott a Szovjet­unió szabadságunkért és álla­mi függetlenségünkért — írja levelében egy prágai gépgyári munkás. — Sohasem feledjük Klement Gottwald szavait: »Örökké a Szovjetunióval«. Meg lehet-e engedni, hogy az ellenforradalom éket verjen népeink közé, veszélyeztesse a csehszlovák—szovjet barátsá­got, népeink testvériségét? Hősök emlékezete Habarovszk lakossága ün­nepélyesen megkoszorúzta annak a 16 magyar és oszt­rák katonazenésznek az emléktábláját, akiket a pol­gárháborúban fehérgárdis­ták gyilkoltak meg. 50 évvel ezelőtt a távol­keleti Habarovszk városá­ban 16, a szovjet hatalom­mal rokonszenvező osztrák és magyar hadifogoly zene­kart alakított, amely gyak­ran rendezett koncertet munkások számára és jóté­kony- célokra. , - r ......... 1 918. szeptember 5-én fe­hérgárdisták foglalták el a várost. Kényszeríteni pró­bálták a zenészeket, hogy játsszák el az »Isten, óvd meg a cárt« kezdetű cári himnuszt, de azok az Inter- nacionálét kezdték játszani. A proletariátus himnusza mindaddig zengett, amíg az utolsó muzsikust is le nem terítették a fehérgárdisták golyói. (MTI) Egy másik kommunista munkás levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi időkben az ille­gális klubok és egyesüle­tek váltak az ellenforra­dalom központjaivá. — A levelek zöme aláírás nélkül érkezik, íróik csak vá­rosukat és foglalkozásukat ne­vezik meg — folytatják a TASZSZ tudósítói. — Az em­berek még nem mernek nyíl­tan fellépni a szocialistaelle­nes erőkkel szemben, nem merik nyíltan megmondani, mit éreznek és gondolnak va­lójában a legutóbbi esemé­nyekkel kapcsolatban.« Nem tudom, eljut-e önökhöz ez a levél. Az ellenforradalom tevé­kenykedik és a jelek sze­rint nem adja meg ma­gát harc nélkül« — írja a prágai CKD-üzem egyik esztergályosa. — Sok dolgozó elítéli a tö­megtájékoztatási eszközök te­vékenységét, rámutat arra, hogy ezek fél éven át »a szenny és a hazugság egész áradatát zúdították a Szovjet­unióra, a Csehszlovák Kom­munista Pártra és a szövetsé­ges hadsu. egekre, kárt okoz­tak barátságunknak«. — Nem szabad megengedni, hogy az ellenforradalom szó­székhez jusson, ne legyen szólás- és saj­tószabadság a szocialista­ellenes elemek számára — írják Ostrave szlovákiai város kommunistái. »Ne távozzanak tőlünk, amíg nem lesz teljes bizo­nyosság afelől, hogy a szocia- listaellenes és államellenes elemeket megfékezték és Csehszlovákiában megszűnt a szocializmust fenyegető ve­szett’« -- írja egy munkás Kladnóból. * * * A Nemzetközi Üjságí; ó Szer­vezet titkárságának kérésére a Varsói Szerződés fegyveres erőinek parancsnoksága csü­törtökön Prágában átadta a Csehszlovák Újságíró Szövet­ség helyiségeit a válasz'ott ve­zetőségnek, hogy a szövetség folytathassa rendes munkáját. Csütörtökön Frantic-’’ Kauc- ky, a Csehszlovák Újságíró Szövetség főtitkára hivatali helyiségében fogadta Siklósi Norbertét, a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének főtitkárát, akivel szívélyes, baráti eszmecserét folytatott. (MTI) A külpolitika híreiben szerepelnek : A sajtó, mint hatalmi eszköz Gyilkosság forgatókönyvre New Yorkban a napokban volt a lőfegyverek kötelező beszolgáltatásának határnap­ja. New Yorkban, az állam törvényei értelmében tilos olyan fegyvert tartani, amely nincs bejelentve a rendőrha­tóságoknál. Ennek ellenére — még a rendőrség óvatos becslései szerint is — leg­alább négymillió bejelentet­len fegyver van a nyolcmil­liós állam lakosságának bir­tokában. Hogy a törvénynek érvényt szerezzenek, a rend­őrség majdnem minden év­ben meghirdeti New York­ban a fegyverek kötelező be­adásának »hónapját«. A »hó­nap« folyamán a rendőrségi őrszobákon le lehet adni a revolvereket, puskákat. ak­navetőket és ágyúkat. A rendőrség biztosítékot nyújt, hogy senkitől sem kérdezi meg’ honnan vette a fegy­vert, miért volt arra szük­sége, nyúlvadászat vagy valamilyen komolyabb ügy miatt, és nem használta-e a tulajdonosa a leadott fegy­vert a társadalom kárára. A hónap letette után már szi­gorúbban járnak el. Ha ne­tán valakinek a padlásán el­dugott föld—föld rakétára bukkannak, kellemetlen kér­désekre kell válaszolnia, esetleg meg is bírságolják. Rövidesen kiderül tehát, hány New York-i lakos ka­pitulált a törvény előtt és adta le önként fegyverét A hónap első felében mindösz- sze... két pisztolyt adtak le a rendőrségen. Nagyon tar­tok attól, hogy a televízióban nem fogom látni a begyűj­tött fegyverek halmazát Am a kék vagy színes fé­nyű képernyőn működés közben láthatom az összes valamire való pisztoly- és puskafajtákat, mert enélkül egy tv-adés elképzelhetetlen. Még a reklám is. Az amerikai televízió min­dent tud. Tudja, hogy meny­nyi idő múlva hat a fejfájás elleni pirula, az idegnyugta­tó, az altató vagy a gyo- morcsepp. Arról azonban nem csinálnak reklámot, hogy a tv-film vagy a krimi milyen gyorsan, hány hét vagy hónap múlva érezteti mérgező hatását a befolyá­solható nézőre. Alig másfél hónappal az­után, hogy először mutatták be a Bonnié és Clyd, melles­leg tehetséggel megalkotott filmet (amelynek hőse két, az életből kiábrándult, szimpa­Gyakorlott gépírónőt azonnal felveszünk. Siófoki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Kálmán Imre sétány 4. (7544) tikus, kótnembeli fiatal, aki nagy műértéssel követi el bankrablásait), utánzók je­lentek meg, akik, a rendőr­ség adatai szerint, párosán raboltak és gyilkoltak, pon­tosain úgy, ahogy a film mu­tatta. Néhány hónapja megnéz­tem a Nem így kell a nőkkel bánni című filmet. Hőse a mániákus gyilkos (Red Stei­ger, a kitűnő amerikai szí­nész alakítja) nem tudom há­nyadik gyilkossága után (csak nők az áldozatok) fel­hívja a rendőrséget, bejelen­ti a bűntényt, bemondja a címét és gúnyos hangon ké­ri, hogy tartóztassák le, kü­lönben újabb gyilkosságot követ el. Ez történt a semmitmondó filmben, amelyet különben kitűnő rendező forgatott, nagyszerű operatőr fotogra- fált, és amelyben Red Stei­ger a színészi átélés csodá­ját nyutatta be. Augusztus 13-án történt, Miamiban, a rendőrőrszobán megszólalt a telefon. — Gyilkosság történt — szólt egy ismeretlen hang. — Mi történt? — képedt el az ügyeletes rendőrtiszt. — Gyilkosság. — Gyilkosság?! — Most gyilkoltam meg három nőt. A rendőrtiszt biztosan nem látta a filmet, mert kissé gúnyosan kérdezte: — Csak hármat? — Komolyan beszélek — folytatta a* iameretlen tele­fonáló. — Kérem, nagyon ké­rem, tartóztassanak: le. A rendőrtiszt most már ideges lett. — Hol tartózkodik? — Jöjjenek a repülőtérre. Az egyik nőt megtalálják a kocsiban, a másik áldozatot egy mellékutcában. — Hol tartózkodik? — Ha el nem fognak, az éjjel még egy gyilkosságra számíthatnak. A telefon kattant, a be­szélgetés félbeszakadt. A rendőrség kirobogott a repülőtérre. A kutatás nem tartott sokáig. Egy negyven­kétéves nőt találtak öt go­lyóval a fejében és a nyaká­ban. 15 éves lányával két fejlövés végzett. A harmadik áldozatot nem talál! ák meg. de a rendőrség tudja, hogy a gyilkos nem hazudott. Ponto­san, forgatókönyv szerint működött A gyilkos és a rendőrség beszélgetését mag­nóra vették. Többszöri le­hallgatás után a rendőrorvos arra a következtetésre ju­tott, hogy a gyilkos »szelle­mileg exaltált« személy. Mitől vagy mi miatt volt »exaltált«, azt az orvos nem tudta megmondani. Ostoba­ság lenne feltételezni, hogy az Egyesült Államokban ki­alakult erőszak léeköre miatt kizárólag az amerijrai filmek és a televízió a hibásak. A fő bűnös természetesen az életmód. A kommerszfilm és a tv azonban komolv bűnrészes ebben az életmód­ban. «. B. Napóleon, a franciák császára ellen 1814-ben négy nagyhatalom szövetkezett. A császárnak ez idő tájt számoltak be arról, hogy egy újonnan megalakult és gyor­san népszerűvé vált német új­ság, a Rheinischer Merkur he­vesen támadja őt, és a franciák ellen mozgósítja a német népet. Napóleon keserűen jegyezte meg: Ez a lap társa a négy nagyhatalomnak, ez az ötödik nagyhatalom. Azóta szokták emlegetni, iogy a «-sajtó nagyhatalom«. Ez a «-nagyhatalom« azonban korántsem magától való, öncélú valami. A modem sajtó kifejlő­désekor az uralkodó osztályok gyorsan felismerték, milyen je­lentős eszköz kerül az újságok­kal (később a rádióval, nap­jainkban pedig a televízióval) a kezükbe, hatalmuk fenntartásá­ra. A burzsoá demokráciákban, persze, sokszor szónokolnak a saftó állítólagos szabadságáról, a valóságban azonban az, hogy a tőkés országokban politikai, ad­minisztratív és gazdasági beavat­kozással na°yon is szoros, merev korlátok közé szorítják ezt a »szabadságot«, és szilárd hatal­mi eszközként használják fel a sajtót: az újságokat, a rádiót, a televíziót. Minden ra?y tőkés nártnak van saiát sajtója, a ka­pitalista országokban a kormány szigorú ellenőrzése és iránvítá- sa alatt áll a rádió és a televízió. E szabály alól csak kevés ki­vétel van, ami lényegében nem is mond ellent e törvényszerű­ségnek, amelv a kanitaPsta rend saiátia. Franciaországba« a gauűe-istákrak n«ncs is na*v tvMdányszámú nanilapiuk, a rá­diót és a televíziót annál követ­kezetesebben bes-m'ii^k *ei pro- gd A ^»kban, fF—*]*kezf'tAS, hogv milyen nagyarányú tiszto­gatást hajtottak végre a május­júniusi válság után a párizsi rá­dióban és televízióban.) Nem je­lent kivételt, hogy Amerikában «-független« magántársaságok kezében vannak a rádió- és te­levízióállomások : állítólagos sza­badságuk csak arra terjed ki, hogy árnyalati különbséget te­gyenek a köztársasági vagy a demokrata párt javára, amelyek közül pedig — tudjuk — az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Lehet-e sajtószabadságnak nevezni az olyan állapotot, amely az Amerikai Kommunista Párt élői kíméletlenül elzárja a lehetőséget, hogy hallathassa hangját a nagy amerikai la­pokban, rádiókban, televíziók­ban. Sok tőkés országban elkoboz­zák. betiltják, üldözik a kommu­nista párt sajtóját. A nemzetkö­zi osztálvharc mai állása mellett megengodhettek-e a szocialista országok népei, kormányai ma­guknak azt a «-luxust«, hogy megtűrjék a szocialista rend el­leni támadásokat a sajtóban, megengedjék a szocialista orszá­gok közössége elleni a rádióban, a televízióban? A csehszlovákiai események intő példával szolgálnak. hogyan csúszhat ki a sajtó, mint hatal­mi eszköz, a szocialista állam kezéből, és mekkora károkat tud p'TAl oko^ri az or«-1-*" határain bek”: és kívül. \ v^pm^nvny’!- váT'ftás szabadc*or4~-v ir ügyén odáig mentek el p"”"1" csehszlo­vák tol! forgatók, T'r'r',y a Szov- ,Atur»?óv,>l vei* sT-ve+cőg; és a Varsói ?7e»*zőr,és lázít-**ták, uÖW rK*f»p'orv;^'Í7-**»' „Tolóig Fucik, a rá'rtir író emlékét és így to- vrbb. A cseh csóvák’•'i nAnbatalnm Yuegerűcődés*». r»» nn-s;-U-iff! ifié Sa po-vütt keitof*. bo«”^ a sa*­tó'-'»k. tataim! eszköznek a kézbevételével. V Á S Á R alatt Á S Á R után ÁSÁR-öljön MINDENT l ORVIN ÁRUHÁZBAN AC Férfi »Pester« öltöny Modern szabású, műszálas kamasz öltöny 14 évesnek Műszálas kiskamasz iskolaruha 12 évesnek 860 Ft 842 Ft 344 Ft (5247)

Next

/
Thumbnails
Contents