Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-06 / 209. szám

Péntek, 1968. szeptember 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP Felhasználják a babócsai gázmező kincsét BENCZE LÁSZLÓ VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES NYILATKOZATA Somogy gázellátásáról ta- időre — tizenöt-húsz évig is — at\ •• » •• m rr w r iwomboiyu kenyev nácskoztak szerdán a megyei pártbizottság székházában a megye, valamint az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt ve­zetői. Nemcsak a kaposvári gázprogram megvalósítására, hanem a Somogybán levő fel­tárt szénhidrogénmezők hasz­nosítására is részletes progra­mot dolgoztak ki. Bencze Lász­lót, a tröszt vezérigazgató-he­lyettesét a tanácskozás után arra kértem, foglalja össze a somogyi gázprogram legfonto­sabb állomásait. Meddig lesz elég a mezöcstikaiiyai gáz ? — Azzal kezdem, hogy sza­bad utat nyitottunk Kaposvá­ron az iparnak is a gázfelhasz­nálásra — kezdte válaszát Bencze László. — Eddig azért volt szükség az óvatosságra, mert nem ismertük pontosan a mezőcsokonyai gázmező kész­letét. Nem tudtuk, lehet-e, szabad-e növelni a lakások el­látásán túl is a fogyasztást A mostani mérések szerint az óránkénti ötezer köbmétert is elérheti csúcsidőben a fogyasz­tás. Ha az igények ezt megha­ladják, akkor majd megvizs­gáljuk, hogyan adhatunk töb­bet. Az iparban ilyen megol­dásnak kínálkozik a kettős fogyasztás: amikor a háztar­tások gázigénye emelkedik, más tüzelőanyaggal dolgoznak az üzemek. Éjszaka, amikor a lakások fogyasztása mini­málisra csökken, kedvezmé­nyesen kapják a nagyfogyasz­tók a gázt. Ez számukra ,igen kedvező. A mezőcsokonyai gázmező egyébként a — fo­gyasztástól függően — tíz évnél is többre elegendő szén­hidrogént tartalmaz. Tehát addig elég, amíg Kaposvárt is rákapcsolják az országos gázvezeték valamelyik pont­jára. De ez már a következő évek programja lesz. Nagyatád és Barcs is kaphat — A megyeszékhelyen kí­vül milyen lehetőségek van­nak Somogy más települé­seinek gázellátására? — A legjelentősebb gázfor­rás, amivel most Somogybán számolni lehet, a Görgeteg és Babóesa között húzódó mező. Ez még nincs kihasználva. Ed­dig úgy gondoltuk, hogy a za­lai fogyasztási rendszerbe kap­csoljuk be a gázt, hogy az ot­tani folyamatos szolgáltatást biztosíthassuk. Az országos vezetékrendszer kiépítése azonban ezt fölöslegessé tette, így a babócsai gázmező készle­tét is somogyi felhasználásra adhatjuk. A bekapcsolásnál Nagyatád és Barcs jöhet szá­mlásba. Nagyatád már föl is készült erre: van ipara, s a la­kosság jelentős része is érdek­lődik ezután a fűtőanyag iránt. Azért fontos figyelembe venni az ipari fogyasztókat, mert az ipari felhasználás teszi gazda­ságossá a bekapcsolást. — És mikor kerülhet erre sor? — A terv 1970-ben megvaló­sul. Mi már jövőre elkezdjük építeni Nagyatád felé a veze­téket. Ezért például a most épülő háromfai sertéskombinát —- ha ezt igénylik — már jövő­re kaphat gázt. Barcson vi­szont most még nincs annyi fogyasztó, hogy a gázvezetéket gazdaságosan lehetne üzemel­tetni. Természetesen úgy is gazdaságossá lehet tenni ezt, hogy a fogyasztók segítenek az építkezésben. Ezt a segítsé­get a megyei tanáccsal közö­sen próbáljuk majd megkérni. Gázunk ugyanis van bőven. Az itteni mező, a számítások szerint, hétszázmillió köbméter gázt rejteget, ez pedig hosszú kielégíti az igényeket Mire a készletek kimerülnek, az it­teni fogyasztókat is bekap­csoljuk az országos körveze­tékbe. — Nagyatád és Barcs el­látása mennyibe kerül? — Mindenekelőtt Babócsán meg kell építeni egy termelő berendezést. A vezetékek, az elosztóhálózat megépítésének költsége körülbelül ötven-hat- vanmillió forint. Jelentős ösz- szegeket emészt fel a fenntar­tás is. Ahhoz, hogy a költsé­geink megtérüljenek, évente körülbelül tízmillió köbméter gázt kell eladnunk ebből a mezőből. Nagyatádon erre meg is van az igény: a konzerv­gyárat is figyelembe véve évente körülbelül 26 millió köbméter gáz fogy el. Folytatódik a további feltárás — Az országos távvezeték megépítése után akkor is biztosított az ellátás, ha a mostani készletek kimerül­nek. Azért megkérdem: So­mogy szénhidrogénkincse már teljesen feltárt? — A negyedik ötéves terv ideje alatt még ezen a terüle­ten is fogunk kutatni. Most Az Cpületeti vöröskeresz­tes táblácska csillog, s belül, a folyosón fekete ruhás, kö­zépkorú asszonyok álldogál­nak. Mindez megtévesztő. Egészségügyi szakrendelésről ezúttal szó sincs. Az asszo­nyok a termelőszövetkezet elnökét várják a gazdaság battyánpusztai központi iro­dájában. Azért jöttek ide, hogy megmagyarázzák, miért olyan kevés az idei teljesít­ményük. Tulajdonképpen hasznukra válik a beszélge­tés, hiszen ha munkalehető­ség hiánya okozta az ala­csony teljesítést, a vezetők még idejében segíthetnek az­zal, hogy munkaalkalmat ke­resnek nekik. Dr. Knoll László, a bala­tonszentgyörgyi termelőszö­vetkezet elnöke könnyen megérteti magát az embe­rekkel. — Eddigi pályafutásom so­rán, úgy érzem, megtanul­tam bánni az emberekkel. Egy ideig középiskolában ta­nítottam, és megtanultam a lelkűkbe nézni azoknak, akik figyelnek rám, akikkel sorsközösséget vállaltam. Ö a megye első és eddig egyetlen olyan termelőszö­vetkezeti elnöke, aki a ker­tészmérnöki diploma után megszerezte a mezőgazdasági tudományok doktora címet. Hosszas, elemző munka után írta meg értekezését, a gyü­mölcstermesztés újszerű tech­nológiájának a Batáton-part- ra vonatkozó meghatározását. Leírta., hogy melyik termelő- szövetkezetnek milyen gyü­mölcsfajta termesztésével ér­demes foglalkoznia, figyelem­be véve' az értékesítési lehe­tőségeket is. — Sok anyagot dolgoztam fel, külföldi irodalomból is merítettem, és sok gyakorlati tapasztalatom van. Igyekez­tem a lehető legtöbbet meg­ismerni abból, ami a legmo­dernebb gyümölcstermesztést technológiához tartozik. Mindezt leírtam értekezé­semben. Talán egyszer majd valakinek vagy valakiknek szükségük lesz rá, és hasz­nát veszik. — Mi indította erre az út­ra? Az elnök kék szeme a min­dig igyekvő, törekvő ember türelmetlenségével csillog. Negyvenegy éves. Nem akartam e&*po­azonban vannak, az országban ennél sokkal jobb területek. Például Szeged környéke. El­sősorban ott akarjuk kiaknáz­ni a lehetőségeket. — Az említett két telepü­lésen kívül másutt nincs is lehetőség Somogybán a gáz bevezetésére? — A gázvezeték mentén működő mezőgazdasági üze­meket — ha igénylik — be tudjuk kapcsolni a gázellátás­ba. S ahol a tsz-ek, állami gaz­daságok ligyelembe jöhetnek fogyasztóként, ott a lakosságot is ellátjuk. Jövőre Siófokon is megkezdjük a gázszerelést. De ezt a várost nem a somogyi készletekből látjuk el, hanem a meglevő nyolccolos vezeték­ből. Ez ott megy el a város alatt. Siófokon azonban — mi­vel a városnak jelentős ipara nincs — csak a lakásokat és a kórházat kötjük be a gázszol­gáltatásba. Ezért szükséges, hogy minél több lakó igényel­je ezt a fűtőanyagot, hiszen csak így lesz rentábilis a szol­gáltatás. Néhány szót mondha­tok a távlatokról is: megvizs­gáljuk, milyen lehetőségek vannak Marcaliban a gazdasá­gos gázszolgáltatásra, s azután döntünk. Egy vizsgálat állapít­ja meg majd azt is, hogy a Balaton déli partján milyen módon lehet a legcélszerűbben fűteni, ° csak utána döntünk arról, hogy ide vezetjük-e a sód ni, s hogy a felszínen tartsam magam, hogy lépést Tartsak a legújabbal, azzal, amit a kor diktál, tanul­tam ... Knoll László 1958-ban már tsz-elnök volt Látványban, azelőtt pedig gépállomáson dolgozott. Onnan küldték mezőgazdászként Látványba, hogy segítsen a szövetkezei munkáit szervezni, irányíta­ni. Amolyan szellemi, szak­mai dotáció volt ez annak idején, amelyet állami válla­lat adott a még gyerekcipő­ben járó szövetkezeti nagy­üzem kibontakozásához. Ugyanott később elnök lett, nem futó ismeretséget, ha­nem szoros kapcsolatot kö­tött a látrányiakkal. Nyolc évet töltött el velük. — Aztán elmentem tanítani a fonyódi gimmáziumba — folyatja a múlt idézését. — Csaknem másfél évtizeddel ezelőtt szereztem meg a ker­tészmérnöki diplomát, hasz­nosítottam a gazdaságban és az iskolában a tanultakat. Tanítottam, és higgye el, ez nagyon jól jött. Jó alkalom volt ez az erőgyűjtésre és arra, hogy még jobban meg­ismerjem az embereket... A múlt év márciusa óta Felhős az idő. Ennek elle­nére 6okan vannak az igali gyógyfürdőben. Sok minden csábítja ide az embert, A lu­bickoló gyerekekkel telt me­dence, a zöld pázsit, amelyen úgy alszanak némelyek, mint a tej, aztán a szép étterem, no meg a péksütemény is. Engem most főleg az utóbbi érdekel. A Tolna megyei Tamási Kör­zeti Sütőipari Vállalat is áru­sít kenyeret és süteményt So­mogy megye e forgalmas für­dőjében. Az igazat megvallva, mielőtt kijöttem, a Somogy megyei Sütőipari Vállalatnál kissé lehűtöttek. Azt mondták, nem jelent különösebbet szá­mukra a Tolna megyeiek je­lenléte. Azok — mondták — náluk is rosszabb minőségű terméket adnak. Először a Tolna megyeiek mintaboltjánál nézelődöm. Meglep a szép áru, a bő vá­laszték. Tizenhatféle terméket számolok meg a lapátnagysá­gú táblán. De nem megyek be. Mindenekelőtt a fogyasztók véleményére vagyok kíváncsi. — Honnan való ez a süte­mény? — mutatok néhány formátlan, szalámit rejtő zsemlére a büfében. t— A Somogy megyei Sütő­ipari Vállalattól — feleli Kiss Sándorné kiszolgáló. — Elég fonnyadtak — jegy­zi meg Balogh Sándorné, a munkatársa. — A tamásiak sokkal szebb süteményt hoz­nak — teszi még hozzá. — Akkor miért nem onnan veszik a zsemlét? — kél dem. — Hát, tetszik tudni, az úgy van, hogy nekünk a So­elnöke a balatonszentgyörgyi termelőszövetkezetnek. öt község és egy puszta területét öleli fel a csaknem 10 000 holdas szövetkezeti nagy­üzem. A munkák a mintegy félezer aktívan dolgozó em­berre várnak. Dr. Knoll László tsz-elnök egyben az Észak-somogyi Tsz-szóvetség elnökségének is tagja. — Szemléletbeli változáso­kat tűztünk célul és értünk el szövetkezetünkben — mondja. — Tapasztalatok mutatják ugyanis, hogy az elvtelen engedmények rossz dolgokat szülnek. Tavaly pél­dául a tagoknak kiosztott, összes részesedés kevesebb volt, mint az előző évben — az emberek mégis most voltak elégedettebbek! Mert igazságosan, a tényleges mun­kateljesítés alapján fizet­tünk, és a szorgalmasak jár­tak jól. Átszerveztük a gaz­dálkodó területeket, így az üzemegységekből ágazati ke­rületek lettek. A fiatalokban bízok, belőlük lesz a szak­mai utánpótlás. Törekvé­seimmel a tagság is egyet­ért, taggyűlésen például több mint 10 000 forint ösztöndí­jat szavaztak meg a szakem­ber-utánpótlás segítésére. — Hogyan van megeléged­ve a szövetség munkájával? — Az elnökségi ülésen ét a taggyűlésen egy sor nagyon szép terv, elképzelés hang­zik el. A szövetség vezetői te­le vannak tettvággyal, jobb­nál jobb ötletekkel állnak elő. Mi ezekkel egyetértünk, mert rólunk van szó, a szö­vetkezetek ügyét segítik. Az a baj, hogy a szép tervek nagyon lassan valósulnak meg. Es több tájékoztatást várunk. Sokat segít a szövet­ség, ezt érezhetik is a tag­szövetkezetek, de mi még jobb tájékoztatást, még több segítséget várunk — ezt mint elnökségi tag mondom ... Cseng a telefon, a vonal másik végén Fonyódról be­szélnek, a gimnáziumból. Az elnök megállapodik diákok fogadásában. Fiatalok jönnek majd, gimnazisták, és dr. Knoll László megismerteti velük a szövetkezetben folyó munkákat. Volt tanár talál­kozik a gyerekekkel , tsz- elnök ad szakmai magyaráza­tot a mezőgazdaságról... »ernesz Ferenc mógy megyeiek szállítottak korábban is, és azok hoznak árut július elseje, a tamási mintabolt megnyitása után is. — Volt rá eset, hogy a ta­másiaktól kellett venni süte­ményt, mert a kaposváriak tizenegy óra tájban meg gyak­ran délután egy óra felé ér­tek Ide — magyarázza az idő­közben megérkezett üzletve­zető, Balogh Sándor. — Nem várhattunk rájuk. Nekünk az étteremben, büfében reggel meg délelőtt is kell sütemény. A Tolna megyeiek termékeit ugyanazért az árért adhattam, amiért vásároltam. így föl sem merülhetett az, hogy én valamit keresek rajta — egé­szíti ki az előbbieket, majd így folytatja: — Néha azért is fordultunk a tamásia.khoz, mert frissebb volt az árujuk, mint a kaposváriaké. Egy ki­csit kellemetlen volt nekem, szövetkezeti tagnak, hogy nem a Tolna megyei minta­bolt mellett levő szövetkezeti élelmiszerüzletben vásárolok. Dehát istenem, az első a fo­gyasztó érdeke... De jó a fülnek ez! Végre itt is a különböző szempontok fölé helyezik a fogyasztó ér­dekét. Ezt az embert igazi ke­reskedő szellem hatja át — gondolom, miközben a szö­vetkezeti élelmiszerüzlet felé indulok. Ott az eladó bizal­matlan. Kitérő válaszokat ad. Aztán, amikor elmondom, mit hallottam eddig az ellá­tásról, helyesel. — Igaz, hozzám korábban jönnek, mint a vendéglátóhoz — jegyzi meg —, én már hét óra felé megkapom az árut. Sajnos nem kapok magyará­zatot arra, hogy miért nem lehet egy időben, tehát hét órakor ellátni a vendéglátó üzleteket is. De hát, úgy lát­szik, az áruterítésnek vannak kifürkészhetetlen titkai — gondolom —, s inkább arról érdeklődöm, hogy mikor hoz­za termékeit Igalba a tamási vállalat. — Hat órakor — szólal meg mellettem a tamási bolt ve- zetője. Ez még csak szaporítja a kérdőjeleket. Hogyhogy, a megyeszékhelynél kétszer olyan távollevő Tamásiból egy órával előbb ideér az áru? Közben megtudom, hogy a hét órai terítés már lénye­ges javulás jele, hiszen a ta­másiak boltjának megnyitása előtt a kaposváriak rendsze­Ezer boltnak, italboltnak, büfének, étteremnek, esz­presszónak szállít különböző italokat Somogybán a Magyar Likőripari Vállalat kaposvári telepe. A szállítás és a boltok ellátásának megkönnyítésére kísérletképpen tavaly vezet­ték be a kartonos könnyű cso­magolást. Korábban 80—100 kilós ládákban szállították ki az italokat a megrendelőhöz. Az új módszer bevált, a bol­tok 10—15 kilós kartondobo­zokban kapják a palackozott italokat, de gyakran kapnak tízkilósnál kisebb súlyút is, s ez a kereskedők munkáját könnyíti meg. Az országos vállalat kapos­vári telepe nagy forgalmat bonyolít le, jóllehet a terme­lővállalatok, gazdaságok is jelentős mennyiségű áruval jelentkeznek a piacon. A legnagyobb piac az idén is a Balaton partja volt. A megrendelések gyors kielégí­tésére külön teherkocsit állí­tott be a telep, de szükség esetén több jármű is segítette a sürgős rendelések azonnali kielégítését. Tamási Gyula te­lepvezető tájékoztatása sze­rint az idén legkésőbb három nap alatt mindenhova eljutott a megrendelt áru. rint később érkeztek. Gyakran nem volt kenyér és sütemény Igáiban — különösen a für­dőben. — Minek köszönhető ez a javulás? — kérdem hangsú­lyosan a szövetkezeti boltve­zetőtől. Kerülgeti a szót, de egyszer aztán rászánja magát és ki­mondja: a konkurenciának. Amikor arról esik szó, hogy a tamásiak tizenhatféle válasz­tékával szemben a kaposvá­riak csak tízfélét nyújtanak, elújságolnak egy kis jellemző epizódot a gömbölyű kenyér­ről. Amikor a tamásiak »be­törtek« a fürdőbe, árusítot­tak gömbölyű kenyeret is. A fogyasztók szinte megroha­mozták a bódéjukat. Gömbö­lyű kenyér kellett a falusiak­nak, a vendégeknek egyaránt. Egy szép napon aztán a ka­posváriak is hoztak gömbölyű kenyeret. Konkurrencia szülte szép, gömbölyű kenyeret... Indulás előtt az autóbusz­ban két asszony beszélget. Az egyik mellett öt év körüli kisgyerek ül. Ök is a fürdő­ben voltak. A gyerek ellátá­sáról esett szó. — Ö, hiszen kapni itt, a für­dőben mindenféle süteményt — mondja az anyának az asszony. — Igen — feleli amaz —, mindenfélét Bizonyára nem is gondolnak rá, azért van ez, mert az új mechanizmus lehetővé tette, hogy a vállalatok átlépjenek olyan határt is, amit eddig nem tehettek, s megtörjék a monopol helyzetet. Szegedi Nándor Lengőoszíopos szőlőt ám A gazdaságo,, s . í íepitts­hez nyújt segítse,..ev a ß t..,- és Vasbetonipari Művek azzal, hogy megkezdte a leiig ^oszlo­pos szőlőtám kísérleti gyártá­sát. A hazai találmány alapján készülő új termékkel egy hold szőlő vámoszlopainak költsége csak fele annyi, mint a ha­gyományos betonoszlopok fel- használásával. Az újfajta osz­lopok hajlékonyán engednek a szél nyomásának. Az oszlopo­kat ugyanis csak alig süllyesz­tik a talajba és vasbeton lap­ra állítják. Ezen a talpon te­hát csuklós mozgással annyira elfordulhatnak, s a szél meg­döntheti, ide-oda lengetheti az oszlopokat, amennyire a szőlő­sorok végén szilárdan lehor­gonyzóit erős huzalok engedik. Július 1-től a telep dolgo­zói csökkentett munkaidőben látják el munkájukat, augusz­tusban mégis mintegy 800 000 forinttal nagyobb értékű árut szállítottak ki, mint az előző év azonos időszakában. Ezt ésszerűsítésekkel, a raktárak gépesítésével érték el. A hor­dók ürítéséhez pl. nagy telje­sítményű szivattyúkat állí­tottak be, a teli palackos kar­tonokat szállítószalaggal moz­gatták. Hozzájárult a forgalom- emelkedéshez az új italok, a kávé- és az unikoktélok, a Cordiál likőr, az Ószilvórium megjelenése, és ezzel még nem is teljes az új italok listája. A Magyar Likőripari Válla­lat szakemberei országosan és a megyében is azt tapasztal­ták, hogy egyre népszerűbb a palackozott ital, és ezek kö­zött is a koktélok, a kubai különlegességek, a gin és a konyak vezetnek. Jó hír a somogyiaknak, hogy új Coca-Cola-töltőgépek vá­sárlásával a jelenleg Buda­pesten üzemelő gépsor vidék­re kerül, és valószínű, hogy jövőre már a Balaton-part üdítőital-ellátását segítik Ka­posvárról, gázt vagy sem. DR. TSZ-ELN ö l< Csökkentett munkaidő 8ÖÖ0Ö0 forinttal nagyobb forgalom Új italok, gyors szállítás — Coca-Cola-töltőt kap a Balaton-part?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents