Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

Vasárnap, 1968. szeptember 29. 3 ■I SOMOGY! NÉPLAP A párt vezetőség-választó taggyűlések elé A pártunk IX. kongresz- szusán * jóváhagyott szervezeti szabályzat kimondja, hogy »az alapszer- vezet taggyűlése a pártmunka irányítására, az ügyek intézé­sére kétévenként vezetőségei és titkárt választ.« A következő hetekben me­gyénk pártalapszervezeteinek tagsága, élve a szervezeti sza­bályzat adta jogával és köte­lességével, újjáválasztja az alapszervezeti és csúcsvezető­ségeket, illetve azok titkárait. Nagy esemény ez a párt életé­ben. Az alapszervezetek tag­sága ezeken a taggyűléseken áttekinti az utóbbi két évben végzett munkát és meghatá­rozza a főbb tennivalókat Az említett időszakban nagy fel­adatokat hajtottunk végre a párt irányításával. Ezek köziil is kiemelkedik az új gazdaság- irányítási rendszer kidolgozá­sával, előkészítésével és beve­zetésével kapcsolatos munka. A beszámolási időszak évei a választások évei is voltak: 1967-ben zajlottak le az or­szággyűlési képviselő- és ta­nácsválasztások, a szakszerve­zeti, a KISZ-, a földművesszö­vetkezeti és a TST-választá- sok. Megalakultak a termelő­szövetkezeti parasztság érdek- védelmi szervei, a termelőszö­vetkezeti területi szövetségek. Ezeknek a zavartalan lebonyo­lításában, politikai előkészíté­sében nagy szerepet vállaltak pártszervezeteink. Lelkes segí­tői voltak az átszervezéseknek is, melyeket az új gazdaság- irányítási rendszerre való átté­résért kellett megtenni. E mun­kák közben is sokat kezdemé­nyeztek pártszervezeteink, s erősödött párttagságunk akti­vitása, fejlődött kezdeménye­zőkészsége. Az elmúlt két évben me­gyénk ipara és mezőgazdasága a harmadik ötéves tervben meghatározott ütemben és irányban fejlődött, meghalad­va az országos ütemet. He­lyesnek bizonyultak azok a tö­rekvések, amelyek az iparban és a mezőgazdaságban a ter­melést igyekeztek jobban hoz­záigazítani az igényekhez, üzemeink nagy részében ked­vezően hatottak azok az intéz­kedések, amelyeket termékeik korszerűsítéséért, új gyártmá­nyok bevezetéséért, a piaci igé­nyekhez való jobb igazodás cél­jából tettek. Javultak a minő­ségi mutatók, a termelékeny­ség azonban még 'nem éri el a kívánt szintet. Pártszerveze­teinket is az a cél vezérelte, hogy minél több új munkahe­lyet teremthessünk megyénk lakosainak. Biztatóak Somogy mezőgazdaságának eredmé­nyei is. A rendkívül kedvezőt­len (aszályos) időjárás ellené­re a kalászosok termésátlaga ez évben minden eddiginél magasabb volt. Az elmúlt két esztendő is bizonyította a me­zőgazdasági nagyüzemek fölé­nyét és a párt politikájának helyességét. Javultak a megye lakosságának élet- és munka- körülményei, emelkedett a la­kosság jövedelme, pénzbevéte­le. Az elmúlt években a megye városi és falusi lakosságánál^ életkörülménye, szociális ellá­tottsága közeledett egymás­hoz. A falusi lakosság egész­ségügyi és szociális ellá­tottsága bővült, s ez jó hatás­sal volt a termelőszövetkezeti tagságra, nőtt aktivitása, ter­melési kedve. Örvendetes, hogy sotkan mentek vissza az ipar­ból a mezőgazdaságba. Tovább szélesedett a szocialista mun­kaverseny, terebélyesedett a brigádmozgalom. összegezve az elmondottakat megállapít­hatjuk, hogy megyénk harma­dik ötéves tervének időarányos célkitűzései megvalósultak. A vezetőségek október elsején kezdődő újja- választása jó alkalom arra is, hogy egész párttagsá­gunk számba vegye, ellenőriz­ze, hol tartunk a IX. kongresz- szus határozatainak végrehaj­tásában. Tapasztalataink bizo­nyítják, hogy pártszerveze­teink helytálltak, becsülettel dolgoztak és fáradoznak a kongresszusi határozatok vég­rehajtásáért Erősödik alap- szervezeteinikben az eszmei, politikai, szervezeti egység. Fejlődött a párton belüli de­mokratizmus. A mindennapi pártmunka során jobban ér­vényre jutottak a pártélet le­nini normái. Egyszóval a leg­utóbbi vezetőségválasztás óta pártszervezeteink többségében fejlődés tapasztalható. Néhány kivételtől eltekint­ve pártszervezeteink mindin­kább az eszmei-politikai neve­lés helyi irányítói. Ennek az eredménye, hogy a fontos és lényeges kérdéseket — mint például a párt szövetségi poli­tikája; a párt vezető szerepe; a párt és a tömegszervezetek; a párt és az állami szervek közötti munkamegosztás stb. — egységesen, helyesen értel­mezik. Alapszerveseteink több­sége érti és helyesen végzi a tagfelvétellel kapcsolatos új feladatokat. A pártkongresszus határozata nyomán felelősség­teljesebben^ körültekintőbben foglalkoznak a progresszív erőkkel, jóllehet vannak ne­gatív kísérő jelenségei a mun­kának. A választásokat megelőző időben hasznos pártcsoport­megbeszéléseken értékelni, hogy a párttagok hogyan telje­sítették megbízatásaikat. Ezek­nek a beszélgetéseknek a ta­pasztalatai kerüljenek be a pártvezetőség beszámolójába. A pártmegbízatások teljesíté­sének számon kérése erősíti a tagságnak a párthoz fűződő eleven kapcsolatát. A visszate­kintés igényli a kommunisták egyéni számvetését, annak vizsgálatát, hogy mennyiben járultak hozzá az elért ered­ményekhez. Ez az önvizsgálat erősíti a párt eszmei és szer­vezeti egységét. A vezetőségek újjáválasztása nem csak a párt belső ügye, erre az eseményre figyelnek az üzem, a község, a hivatal dolgozói. Ezért párt- szervezeteink akkor végeznek jó munkát, ha arra is gondot fordítanak, hogy tovább erő­södjön a bizalom a párt és a dolgozók között, mert ily mó­don tovább növekszik pártunk tekintélye. Jó, ha tudják párt- szervezeteink, hogy amit ha­tároznak és cselekednék, az érinti a pár tankivülieket is. Ezért is van nagy szükség ar­ra, hogy helyes határozatokat hozzanak. A z alapszervezeti és csúcsvezetőségek, va­lamint a titkárok vá­lasztásának előkészületei már korábban elkezdődtek, hiszen a szeptemberi taggyűléseken a párttagság megválasztotta a jelölő bizottságot, s annak el­nökét. A korábbi vezetőségvá­lasztó taggyűlésektől eltérően ekkor kellett megválasztani a szavazatszedő bizottságokat, azok elnökét, valamint a veze­tőségválasztó taggyűlést leve­zető elnököt. Ez pártéletünk új, demokratikus vonása. A jelölő bizottságok a vezetőség­választó taggyűlés előtt beszél­getnek a párttagokkal, meg­hallgatják véleményűket, s kö­rültekintő, gondos eszmecsere után tesznek javaslatot a ve­zetőségválasztó taggyűlésnek arról, hogy a párttagság kiket lát a legszívesebben a párt- szervezet vezetésében, a titkári funkcióban. A jelölő bizottságok akkor végeznek jó munkát, ha a párt- szervezet minden tagjának a véleményét kikérik. Hallgas­sák meg a felsőbb pártszerv vezetőinek a véleményét is, és folytassanak beszélgetéseket a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákkal is, azokkal, akikkel az alapszervezet veze­tősége az elmúlt két év során állandóan kapcsolatban állt. Ügy látjuk, hogy a városi, já­rási pártbizottságok nagy gonddal készültek a pártveze­tőségek kétéves munkájának értékelésére. A pártbizottsá­gok ügyelnek arra, hogy az ér­tékelés őszinte, nyílt, elvtár­si« legyen, ennek alapján tör­ténjék a jelölő bizottság tájé­koztatása. A jelölő bizottsá­gokkal szemben támasztott jo­gos igény, hogy ösztönözzék a párttagságot a nyílt, felelős­ségteljes, önálló véleménynyil­vánításra. Az is követelmény, hogy a jelölő bizottságok a párttagok­kal folytatott beszélgetések so­rán hallott véleményeket ne rejtsék véka alá, hanem bát­ran mondják el az így szer­zett információkat a vezetö- ségválasztó taggyűlésen. Nem mindegy, hogy a taggyűlés ki­ket fog megválasztani újabb két évre a vezetőségbe. Ezért a párttagok a taggyűlésen ala­posan tegyenek mérlegre min­den személyi javaslatot. Felvetődik a kérdés, hogy kiket javasoljanak a jelölő bi­zottságok az új pártvezetőség­be? A párttagságnak, de a párton kívüli dolgozóknak is az az alapvető érdeke, hogy olyan elvtársakat válasszon be a taggyűlés a pártvezetőségbe, akik eddig is bátran helytáll­tak a párt célkitűzéseinek megvalósításáért folytatott küzdelemben, akik amellett, hogy értik, érvényre is tudják juttatni a párt politikáját, és rátermettségüknél fogva képe­sek megnyerni a közösség tá­mogatását a párt politikájának megvalósításához. Ne feled­kezzenek meg a rátermett, po­litikailag képzett nőkről és fiatalokról sem, akiknek irá­nyító munkájára, lelkesedésé­re feltétlenül építhet és szá­mít is a párt. Egyszóval olyan elvtársak kerüljenek a pártve­zetőségekbe, akik az adott te­rület legjobb ismerői, és bízik bennük a párttagság. Hozzátartozik a jó politikai munkához az is, hogy a párt- szervezet minden tagját moz­gósítsák a taggyűlésre, ezért keltsék föl a kommunisták személyes felelősségérzetét, érdeklődését a veaetős égvá­lasztás iránt. A vezetőségválasztó tag­gyűlések fontos ténye­zője a vezetőség beszá­molója. Milyen legyen a be­számoló? A párttagságnak jo­gos igénye, hogy kollektív munka terméke legyen, hogy a pártvezetőség tagjain kívül az alapszervezet tagjait is be­vonják a beszámoló elkészíté­sébe, vegyék figyelembe a kommunisták véleményét. Igazán tartalmas akkor lesz, ha tükrözi az egész pártszer­vezet állapotát, és cselekvésre készteti a pártszervezet vala­mennyi tagját. Éppen ezért adjon elemző áttekintést, reá­lis képet az elmúlt két évről. A beszámolók legyenek nyíl­tak, őszintén, ne takargassák a hibákat. A kritikai megjegy­zések legyenek névre szólóak. Ezzel ösztönzést adhatunk a taggyűlés részvevőinek a ha­sonló szellemű megnyilatkozá­sokhoz. Értékelje a beszámoló, hogy a párttagság hogyan tett eleget pártmegbízatásának. Eleve nem lehet jó az a be­számoló. amelyet a titkár vagy a vezetőség egy-két tagja ké­szít el. A párttagságikönyv-csere al­kalmából minden párttaggal beszélgetett a vezetőség, s ek­kor sok javaslat is elhangzott A javaslatok egy része azóta megvalósult. Sok panaszt is or­vosoltál!. Helyes, ha a vezető­ség beszámolója arról is tájé­koztatja a párttagságot, hogy mit tettek az elhangzott ja­vaslatok, észrevételek ügyé­ben. A párttagság ezt jónéven veszi, mert látja, hogy törőd­nek a közérdeklődésre számot tartó javaslataival. A z elmúlt időszakban megélénkült és kiéle­ződött a harc az impe­rializmus és a szocializmus erői között. Az amerikai impe­rialisták kiszélesítették nép- irbó háborújukat Vietnamban, közel-keleti ügynökük, Izrael pedig agressziót követett el az arab országok ellen. Jelentős, az egész világ békéjét veszé­lyeztető, reakciós erők létez­nek Európában, amelyek ma­guk mögött tudják az ameri­kai imperializmus támogatá­sát. Szítják a feszültséget, és minden eszközzel igyekeznek megmérgezni az európai álla­mok kapcsolatait. A Német Szövetségi Köztársaságban az újjászerveződött nácizmus erői revansista követelésekkel, uszító politikai jelszavakkal szítanak állandó nyugtalansá­got Európában. De szólni kell arról is, hogy milyen hatalmas erőfeszítések történtek a nemzetközi ' kom­munista mozgalomban az egy­ség megteremtéséért. Ügy gon­dosan, elegendő arra utami, hogy pártunk milyen nagy és fontos szerepet vállalt magára ebben a folyamatban. Egyszó­val az elmúlt két év esemé­nyeinek gondos elemzése gaz­dag tapasztalatot nyújt az alapszervezeteknek, párttagsá­gunknak. E tapasztalatok rend­szerezése, elemzése és össze­gezése, a fogyatékosságok nyílt feltárása fontos célja a veze­tőséget újjáválasztó taggyűlé­seknek. Helyes, ha a beszámoló el­hangzása után a konkrét ten­nivalókat, az elhangzott ja­vaslatokat a taggyűlés határo­zatba foglalja, és azt az újjá­választott vezetőség munkatér- vébe bedolgozza. A vezetőségek új jáváiasziá- sát nem szabad egyszerűen szervezeti kérdésként kezelni. A párt számára ez az esemény igen fontos politikai aktus. Akkor végzünk jó munkát, ha arra törekszünk, hogy az alap- szervezetek eszmeileg, politi­kailag és szervezetileg tovább erősödjenek, s így hozzájárul­janak az egész párt további fejlődéséhez. A z újjáválasztott párt- vezetőségektől pedig azt várjuk, hogy friss lendülettel fogjanak munká­hoz, s ezzel növeljék a párt te­kintélyét, erősítsék tömegbe­folyását s az iránta megnyil­vánuló bizalmat Azt várjuk tőlük, hogy összegezzék a gaz­daságirányítás új rendszerének kezdeti tapasztalatait, vonja­nak le helyes következtetése­ket a maguk munkaterületén, és eszerint tervezzék, végez­zék munkájukat Törekedje­nek arra is, hogy tovább javít­sák a gazdasági vezetőkkel va­ló kapcsolatukat és együttmű­ködésüket mert ez a munka eredményességének egyik leg­főbb biztosítéka. Az új vezetőségnek azon kell fáradoznia, hogy hiányta­lanul teljesítsék az 1968. évi vállalati terveket, programo­kat, úgy, hogy azok összhang­ban legyenek a népgazdasági céljainkkal és megalapozzák az 1969. évi munkánkat Párt- szervezeteink úgy dolgozza­nak, hogy tevékenységük erő­sítse társadalmi életünk min­den területén a demokratiz­must. Szíkszai László, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek ■sztályának vezetői«. A MÁV ÁLLOMÁSFÖNÖKSÉG (Kaposvári FÉRFI DOLGOZÓKAT FELVESZ 18—40 éves korig vonatfékezöi és kocsirendezői munkakörbe (továbbtanulási, lehetőséget biztosítunk) és érettségivé! tiszti tanulónak Kereseti lehetőség: 1500—2400 Ft-ig. A felvétel napjától: utazási kedvezmény, ruha. KATONAÉLET Ma, szeptember 29-én ünnepeljük a fegyveres erők napját. Képeink végigkísérik a katonaélet jelentősebb állo­másait attól a pillanattól kezdve, amikor a fiatal katona­köteles a sorozóbizottság elé kerül, hogy néphadseregünk kötelékében teljesítse hazafiúi kötelességét. A kiképzés pillanatai. A különböző fegyvernemeknél a leg­korszerűbb eszközökkel sajátítják el a harcászat fontos tudnivalóit. Sok fiatal a hadseregben érdemli ki a KISZ-tagságot. Czinege Lajos honvédelmi miniszter katonák között. A hadseregbajnokság viadalait évről évre sok ezren szur­kolják végig. Ez év augusztus 20-án első alkalommal rendezték meg fia­tal katonáink nyilvános eskütételét Kaposváron. Az impo­záns ünnepséget az esküt tett katonák díszmenete zárta be.

Next

/
Thumbnails
Contents