Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1968. szeptember 29. VETÉLKEDŐ KERTÉSZEK Vizsga magasabb szinten A boldog eb a harmadik Augusztus vé­gén, szeptem­ber elején tar­tották meg a fiatal kertésze­id szakmunká­sak háziverse­nyeit megyénk termelőszövet­kezeteiben, ál­lami gazdasá­gaiban. Az üze­mi vetélkedők után a minap a Balatonújhe- lyi Állami Gazdaságban találkoztak a szakma leg­jobbjai. Olyan fiatalok, akik egy-két éve szereztek szak­munkás-bizo­nyítványt zöld­ség- és gyü- gyümölcster- mesztésbőL A lányok kezdtek Az országosan is első me­gyei kertészeti versenyt rang­jának megfelelő körülmények között bonyolították le. Köny- nyűnek éppen nem mondható kérdések megválaszolása, szer­vezési és gyakorlati feladatok megoldása várt az ifjú ker­tészekre. A lányok ültek először asz­talhoz, és ez nemcsak a fiúk »udvariasságától-« függött. Ha az első helyet nem is lány szerezte meg, végig jól sze­repeltek a vetélkedőn. Zöldséggel, gyümölccsel teli lódák sorakoztak a zsűri asz­tala mellett, osztályozni, mi­nősíteni kellett egyik-másik fajtát. Volt olyan, aki teleírt lapokkal ült mór a zsűri asz­tala elé, bőséges vázlatok ké­szültek a kihúzott tételekből. Nemhiába beszélek tételek­ről, mert valódi vizsgahangu- lat uralkodott az előcsarnok­ban, ahol a fiatalok várakoz­tak, és bent a teremben is. Csak a talpraesett, kitűnő szakmai beszámolóknak is be­illő feleletek oldottak valamit az önként vállalt vizsga han­gulatából. Ebéd után került sor az ér­tékelésre, a díjak kiosztására. Csizmadia, Pál, a Közép-so­mogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének mun­katársa, a zsűri elnöke hir­dette ki a verseny eredmé­nyét, a díjakat pedig Lengyel Zoltán, a KISZ Somogy me­gyei bizottságának parasztjfjú- sági felelőse adta át. A vetélkedő győztese Neu- hoffer Károly, a Kaposvári Állami Gazdaság fiatal kerté­sze lett. Jutalmul egy hetet tölthet majd Varsóban ugyan­úgy, mint a második helyezett Orosz Éva, a toponár—zirná- nyi Egyesült Erő Tsz kerté­sze. A harmadik helyezést Darabos Margit, a toponár— zimányi tsz szakmunkása érte el, aki a versenyben negyedik és ötödik helyen végzett Harmath György ádándi és Nagy Aranka karádi kertész­szel együtt két—kétszáz forint értékű jutalmat kapott. Abszolút zimányi győzelem Később derült ki, hogy a vetélkedőn abszolút zimányi győzelem született, mert a Kaposvári Állami Gazdaság­ban dolgozó Neuhoffer Károly is Zimányból jelentkezett an­nak idején a szakiskolába. A második helyezett Orosz Éva iő három helyezett helyzeti. Neuhoffer Zoltán Darabos Margit. Orosz Évával, középen örömét az tette teljessé, hogy éppen tizenkilencedik szüle­tésnapján ért el szakmájában ilyen kiemelkedő eredményt. Neuhoffer Károllyal együtt szakmai felkészültségükkel, tudásukkal érték el, hogy éle­tükben először külföldre utaz­hatnak. Nagy József Séta a műemlékek körül Elkészült a múzeumi hónap programja Rudnay-emlékkiállítással kezdődik Avarok Somogybán Októberben évről évre or­szágszerte megrendezik a mú­zeumi hónapot, amely kultu­rális életünk egyik számotte­vő eseménye. Megyénkben a rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitására október 6-án délelőtt kerül sor, akkor nyí­lik meg a Rippl-Rónai , Mú­zeumban a Rudnay-emlékki- állítás. A kaposvári programban szerepel 7-én dr. Garam Éva muzeológus előadása, amely­ben arról hallhatunk, miként éltek az avarok Somogybán. Érdekesnek ígérkezik Mol­nár B. László előadása is amely Vietnam néprajzáról és művészetéről szól, s amelyet 14-én —, mint minden ka­posvári előadást — a TIT- székházban rendeznek meg. A múzeum képtárában meg­rendezett kiállításhoz kapcso­lódik dr. László Gyula egye­temi tanár előadása Rudnay Gyula művészetéről. Vala­mennyi előadást gazdag kép­anyag egészíti ki. A program egyik érdekes­sége: A bácskai múzeumok műkincsei című előadás, amelynek megtartására Sze­keres Lászlót, a szabadkai vá­rosi múzeum igazgatóját kér­ték föl: 28-án hallhatják az érdeklődők. Rózsai Ágnes múzeológus az őszirózsás forradalomról tart előadást 23-án a FÉK-klub­ban. Vidéken: Somogydöröcskén és Karádon dr. Draveczky Ba­lázs múzeológus Somogy újabb régészeti leleteiről számol be, Knézy Judit múzeológus Szen­nán Z selic népművészetéről, Somogyszobon Somogy nép­művészetéről tart előadást, Nagyatádon Rózsai Ágnes elő­adása hangzik el. Somogyszil- ban a nemrégiben befejezett somogyszili ásatások, a feltárt 149 negyedik századi római sír »vallomásait« idézi föl dr. Draveczky Balázs. Vándorkiállítások egészítik ki a gazdag .programot: Bar­cson, Fonyódon a Somogy mű­emlékei, Nagyatádon és Csur­gón a Somogyi tájak, somogyi emberek című fotókiállítás. Műemlék-séta Kaposvárról Szentjakabra is szerepel a programban. Különös és iz­galmas eseménye lesz a mú­zeumi hónapnak a műemlé­kekkel való közvetlen ismer­kedést szolgáló sétaút, ezt a Famutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyára és a múzeum közösen rendezi meg. H. B. FIZESSEN AZ UGRATÓ A Somogy megyei Be­ruházási Vállalat szeptem­ber 24-re kitűzte a So­mogy megyei Ásványvíz és Szikvízipari Vállalat új siófoki üzemének műszaki átadásával mintegy tíz szervet, hatóságot hívtak meg az eseményre. A meghívottak ugyan­csak elcsodálkoztak, ami­kor azt látták, hogy leg­alább kétheti munka kell még ahhoz, hogy az új üzem átadható állapotba kerüljön. Egész újságol­dalt teleírhatnánk, ha fel akarnánk sorolni, mi min­den hiányzik még. Többek között nincs ajtó, hiányo­sak a tetőablakok. Az eső, amely éppen ezen a na­pon nem kímélte Siófok környékét, ugyancsak áz­tatta a készre jelentett üzem kövezetét. Az át­adásból persze semmi sem lett. Akik eljötték, dolguk végezetlenül mentek haza. Nem mi voltunk az egydüliek, akik azt mond­ták, mégis csak megen­gedhetetlen, hogy készre jelentenek egy épületet, amikor azon még temér­dek munka van. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy ezért elmarasztalha­tó a kivitelező, a Tanácsi Építőipari Vállalat. Nem hiszem azonban, hogy csu­pán az erkölcsi elmarasz­talás elvenné a kivitelező kedvét az ilyen ugratá­soktól. Lényeges változás csak akkor várható, ha ki­fizettetik vele a meghí­vottak útiköltségét és na­pidíját. Sz. N. Szabó Ervin Emlékezés halálának 50. évf ordulóján Erdőt telepítenek A tabi Egyetértés Tsz 17, a somogyegresi Március 15. Tsz pedig 10 és fél holdnjd, erősen lejtős, szántóföldi művelésre alkalmatlan területen ' telepít erdőt a következő években. A tven esztendővel ezelőtt, 1918. szeptember 30-án halt meg Szabó Ervin, a ma­gyarországi munkásmozgalom kiemelkedő alakja. Nem érhet­te meg azokat az első világ­háború végén kirobbant forra­dalmakat, amelyeknek eljöve­telét egész életével szenvedé­lyesen kívánta; 41 éves korára ( végzett vele az amúgyis töré­keny fizikumát állandóan emésztő láz: a fiatal korában szerzett tüdőbaj. Korai halá­lával súlyos veszteség érte a magyarországi forradalmi moz­galmakat, amelyeknek egyik legkiemelkedőbb szellemi elő­készítője volt. Szabó Ervin bécsi egyetemi évei alatt, emigráns orosz for­radalmárok baráti körében vált marxistává. Marx és Engels műveinek alapos tanulmányozása, a kor legkiválóbb marxista teore­tikusaival folytatott kiterjedt tudományos levelezése, könyv­tárosi munkája, amely lehető­vé tette számára, hogy a tár­sadalomtudományok fejlődésé­vel mindig lépést tudjon tar­tani — ez volt Szabó Ervin marxista felkészülésének és elméleti tevékenységének má­sik, soha ki nem apadó forrá­sa. Ez a magyarázata annak is, hogy az alig 25 esztendős fiatalember a magyarországi szociáldemokrata mozgalom­ban nagy tekintélyt vívott ki magának, s a szocialista értel­miségi ifiúság elismert szelle­mi vezetője lett. Hirdette, hogy »a munkás­ság öntudatát kifejleszteni, ez a szocialista pártok legered­ményesebb taktikája-«. Ezt szolgálta Marx és Engels mű­veinek magyar nyelvű váloga­tása, amely két kötetben — 1905-ben és 1909-ben — az ő szerkesztésében látott napvilá­got. A kötetek segítésével a munkások generációi ismer­kedtek meg a marxizmus klasszikusainak munkáival. JN‘ evéhez fűződik a fővá­rosi nyilvános könyvtár megteremtése és modern, a kor színvonalán álló társada­lomtudományi könyvtárrá való Elektromágneses repedésvizsgálatot vállalunk gépjármű és egyéb alkatrészeken, bérmunkában. A re­pedésvizsgálat eredményéről minőségi bizonylatot adunk. 13. sz. AKÖV, Kaposvár, Füredi út. (70404) uumirtWWnM.nr.H Kettős és nem is könnyű a feladata Kremán Ká­roly határőr­nek: el kell látnia a nehéz szolgálatot, s emellett ő gon­doskodik arról is, hogy min­dennap kifo­gástalan ételek kerüljenek ka- tonatársai asz­talára, — Egyik leg­jobb határ­őrünk, fegyel­mezett, a szol­gálatban is példamutató — mondja pa­rancsnoka, Bi- czó Károly őr­nagy. Társai pedig szakácsművé­szetéről nyilat­koznak: — Amit Karcsi főz, azt a legelőkelőbb étteremben is föl lehetne tálalni. Az őrs hatalmas konyhá­ján egyedül serénykedik Kre­mán határőr. Lisztet szitál, húst vagdal, megrakja a tü­zet — vacsorát készít. S köz­ben arra is van ideje, hogy beszélgessünk. — Nem vagyok szakács, il­letve a polgári foglalkozásom nem ez... Itt a katonaságnál tettem szakácsvizsgát, bevo­nulásom előtt pedig cukrász voltam Siófokon, a Pannónia Vendéglátó Vállalat termelő­üzemében dolgoztam, de sze­retem ezt a mesterséget is. Mosolyogva emlékezik el­ső, balul sikerült főzésére: — Lecsót készítettem ugyancsak vacsorára ... Ma­gamról tudom, hogy társaim­nak sem elég az, ha az étel jóízű, bőségesnek is kell len­ni«. S bogy legyen «legende* jókora adagot tettem oda, de túl sok vizet öntöttem rá, ezért még liszttel is alaposan megszórtam, hogy sűrűbb le­gyen ... Lett is belőle olyan borzalmas valami, hogy ma­gam sem ettem meg. Társaim­nak sem mertem feltálalni, mert akkor vagy megvernek, vagy egyszeriben befellegzik szakácsi pályafutásomnak ... Így hát gyorsan — annyi időm szerencsére még volt — másik ételt készítettem ... Persze ez mással is előfor­dul. Azóta viszont remekebb- nél remekebb ételekkel várja vissza társait, nem ritka az étlapon a cigánypecsenye, a flekken, a tokány. A jó ebé­dek, vacsorák jó hangulatot teremtenek az őrs beosztott­jai között. De nem csupán ebből áll a munkája. Egy másik fiatal társával felváltva dolgoznak a konyhán, s amikor az az ügyeletes szakács, ő járőrbe megy vagy őrszolgálatot lát el. Erről is tud egy érdekes történetet Az egyik-faluban szóltak, hogy gyanús embert láttak ólálkodni a környéken. Sze­rencsémre sikerült az illetőt utolérnem, igazoltattam. Kü­lönböző meséket talált ki, hogy régi barátait keresi itt a határövezetben, megnevez­ni azonban senkit sem tu­dott. Elhatároztam, hogy elő­állítom. Útközben egyszer- csak váratlanul késsel tá­madt rám, de sikerült ártal­matlanná tennem és bekísér­nem ... Kiderült, hogy az illető ha­társértést akart elkövetni, s ebben akadályozta őt meg Kremán határőr. Bátorságáért parancsnokaitól hét nap ju­talomszabadságot kapott. Most társaival együtt a ha­marosan sorra kerülő vizsgá­ra készül. Szeretne eredmé­nyesen szerepelni. Ugyanis a KMP megalakulásának 50. év­fordulójára az őrs valameny- nyi KISZ-tagja benevezett az egyéni kiválójelvény-szerző mozgalomba. Gyakran látni őt a konyhán könyvvel a kezében. Nem recepteket olvasgat, hanem a szabályzatokat tanulja, ismét­li a már megtanult anyagot. Parancsnokai szerint esélyes arra, hogy vizsgáit kiváló eredménnyel tegye le. Minden percet kihasznál, hogy felettesei ne csalódja­nak benne. S közben — mint minden »öregkatona« — szö­vögeti leszerelés utáni terveit. Üzletvezetői iskolát akar majd elvégezni, hogy mint egy melesrkonyhás étterem vezetője cukrász szakmáját és a hadseregben tanult szakács- mesterséget is kamatoztat­hassa. Szalai László fejlesztése is. A könyvtár, amelynek haláláig volt az igazgatója, központja, gyüleke­ző helye volt a forradalmi szellemű értelmiségieknek. 1904—1905 folyamán egy ki­sebb baloldali ellenzéki cso­port élén — fellépett a szociál­demokrata párt "-reformja", vezetésének forradalmi meg­újítása érdekében. A kísérlet eredménytelen maradt, ami­nek egyik legfőbb magyarázata — s ez egyben Szabó Ervin egész életművének legfőbb fo­gyatékossága is —, hogy nem volt kapcsolata a tömegekkel, hogy fellépése elszigetelt ma­radt, nem talált visszhangra és támogatásra a munkásság körében. A reformizmus elleni küzde­lemben dolgozta ki — részben francia és olasz hatásra — a politikai küzdelmet elutasító szindikalista elméletét, amely —• tévesen — a munkásság gazdasági szervezeteit tartja az egyedüli osztályszervezetek­nek. Szabó Ervin 1910-ben lét­rehozott egy szindikalista pro­pagandacsoportot, ez azonban elszigetelt maradt, s hamar fel is bomlott: programja nem volt alkalmas a feudális ma­radványok ellen küzdő, a de­mokratikus szabadságjogok megszerzéséért harcoló ma­gyarországi munkásság meg­nyerésére. Szabó Ervin ekkor egy időre visszavonult a köz­vetlen politikai cselekvéstől, energiáját főként a könyvtár­szervezés — a maga nemében szintén nagy jelentőségű — feladatára összpontosította. Az első világháború kirobba­nása állította ismét csatasorba. 1915 folyamán több tanulmá­nyában a háború és az impe­rializmus összefüggéseit, a vi­lágháború osztálygyökereit tár­ta fel és elemezte: a proletár­forradalom lehetőségét és szükségességét bizonyította. Az orosz forradalom való­sággal felvillanyozta: meglátta, hogy ez új korszakot nyitott az emberiség történetében, le­hetővé tette a munkásosztály forradalmát Európa országai­ban is. Ismét köréje gyűltek egykori tanítványai, követői. Munkástanácsokat szerveztek, háborúellenes röplapokat ter­jesztettek, amelyeknek szöve­gét Szabó Ervin fogalmazta meg, vagy nézte át. Kapcsola­tokat keresett a nemzetközi forradalmi irányzatokkal, köz­tük a szovjet-oroszországi ma­gyar bolsevikokkal is. C zabó Ervin nem jutott ^ el a leninizmusig, de múlhatatlan érdemeket szer­zett azzal, hogy ébren tartotta a forradalmi gondolat lángját — már halálos betegen — ma­ga is aktív részese lett a lenini igazságok befogadására kész háborúeilenes forradalmi moz­galmaknak. Ezért is tekintjük őt a magyarországi munkás­mozgalom kiemelkedő alakjá­nak. M. F. Halastó épül Kisbárapátiban Csaknem kilőne holdon léte­sít halastavat a kisbérapáti Kossuth Tsz. A halastó vizét nemcsak haltenyésztásre, ha­nem nagyobb területek öntö­zésére is felhasználja majd a tsz. BALATONFENYVESEN 1970 nyarára beköltözhető újonnan épülő üdülőtelepen Cím: 2. sz. Ügyvédi Munka- közösség, Pécs, Kossuth u. 22. Telefon: 23-13. (52684) é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents