Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

»omogyi néplap 3 Vasárnap, 1968. szeptember tt. TÍZÉVES AZ ESTI EGYETEM Tanítanak az egykori »'Nagy jelentőségű esemény színhelye volt tegnap dél­után 4 órakor a tanítóképző épülete, megnyílt a marxiz­mus—leninizmus esti egyete­me.«« (A Somogyi Néplap, 1958. szeptember 23-i számából.) Az első hallgatókat keres­tem a jubileum előtt. Azokat, akikről már írtam is egy évti­zeddel ezelőtt az újságban. Persze ezt a keresést nem kel1 szó szerint venni, hiszen egy­től egyig személyes jó isme­rőseim a hajdani »első fecs­kék-“. Legtöbben ma magasabb beosztásban dolgoznak, mint akkor, amikor beiratkoztak az esti egyetemre. 7nice Sándor például öt éve igazgató. Ze- lenka Béla ma a megyei mun- kásőr-parancsnok helyettese, Biczó Péter osztályvezető, Hollóst József titkárságvezető. Mákos Gyula munkatárs a megyei pártbizottságon, Gé­mest Sándor a Nagyatádi Já­rási Pártbizottság titkára és még sorolhatnám tovább. Valami közöset kerestem az esti egyetem általános tagoza­tát hat évvel ezelőtt elvégzett hallgatók életútjában. S a be­szélgetések közben rá is buk­kantam: örökre eljegyezték magukat a marxizmus—leni- nizmus tanulmányozásé-•al. Sokan még ma is tanulnak: szakosítón, Pártfőiskolán, egyetemen. Mások pedig ta­nulóból tanárokká léptek elő: esti egyetemen,' marxizmus— leninizmus középiskolában. Inke Sándor, a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat igazgatója a textilművek osztályvezetője­ként kezdte meg a tanulást egy évtizeddel ezelőtt. Napon­ként két órát tanult, vasárna­ponként a kötelező irodalmat jegyzetelte ki. Az üzemben marxizmus—leninizmus sze­mináriumot vezetett, s tíz év­vel ezelőtt azt válaszolta a kérdésemre, hogy ehhez jó alapokat ad a filozófia tanul­mányozása. S ezt már most mondta: — Amit megtanultam az es­ti egyetemen, naivon jól hasz­nosítottam az életben, a gaz­dasági és a pártmunkámban. Elvégeztem a politikai gazda­ságtan szakosítót is. — Tanít valahol? — Igen ... hat éve a marx­izmus—leninizmus középisko­lában. Inke Sándor két éve tagja a városi párt-végrehaj tóbizott­ságnak. Azok, akik esti egye­temre járnak a vállalatánál, mindig bizalommal keresik föl tanácsért. Balogh Lajos, a Vendéglátó, Vállalat igazgatója tíz évvel ezelőtt kezdte, s még most is tanul. Már elvégezte a politi­kai gazdaságtan, a munkás- mozgalmi szakosítót, s most a filozófiát végzi. — Milyen segítséget adott az igazgatói munkájához a ta­nulás? — Főképpen a politikai gaz­daságtannak vettem nagy hasznát az új mechanizmusra való fölkészüléskor. Biztos alapokat adott a vállalatveze­téshez az esti egyetem. Mákos Gyula a Pedagógus Szakszervezet megyebizottsá­gának titkára volt tíz évvel ezelőtt Ma a megyei pártbi­zottság művelődési és propa- gandaoszátlyának munkatársa, ö sem hagyta abba a tanu­lást. most fejezi be tanulmá­nyait az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemen. — Én már akkor is jó kez­deményezésnek tartottam az esti egyetemet, s azóta az idő bebizonyította, milyen szükség van rá. Fölkeltette a hallga­tókban az érdeklődést, tovább­fejlesztette az ismereteiket, rendszerezte az addig tanulta­kat, Hollósi József, a megyei pártbizottság titkárságvezetője most fejezi be a Pártfőiskola négyéves levelező tagozatát. Egy fél évig tanított is az esti egyetemen, a továbbtanulása azonban meggátolta ebben, ő igy emlékezett a kezdetre: — A munkámhoz és a párt­főiskolai tanulmányaimhoz is sokat adott az esti egyetem, hiszen itt tanultuk először magasabb színvonalon a marx­izmust—leninizmust. Leghosszabban Biczó Péter­ről, a MÉK osztályvezetőjéről írtam a tíz évvel ezelőtti ri­portomban. Társbérletben la­kott akkor, s csak úgy tudott felkészülni a szemináriumok­ra, hogy korábban járt be a munkahelyére. S az egyete­men kívül nagyon sok más el­foglaltsága volt mint munkás- őrnek és párttitkárnak. S még­is mind a három évet jeles eredménnyel végezte, Buda­pesten öthónapos politikai gazdaságtan szakosítót járt ki. öt éve a megyei pártbizottság osztályvezetője, s négy évig politikai gazdaságtant tanított az esti egyetem kihelyezett ta­gozatán. — Az első csoport volt a miénk, nem volt hagyománya az esti egyetemnek, nem ren­delkezett a megye tapasztala­tokkal. Mi, hallgatók s a taná­rok is első fecskék voltunk ... S hogy mégis mit adott nekem az esti egyetem? Segítséget a kül- és belpolitikai esemé­nyek megítéléséhez. Én mind a három szakosítóból vizsgát tettem, s így főiskolai végzett­séget szereztem. Persze a ta­nulás sok lemondással járt, de megérte ... Tíz évvel ezelőtt — idézve akkori írásomból — kevesen tudták, hogy a tanítóképző egyik emeleti termében az es­ti egyetem hallgatói • töltik meg a padokat. Most a megye tíz községében tanítanak marxizmus—leninizmust ma­gasabb fokon, s Kaposváron saját székháza van az Okta­tási Igazgatóságnak és az esti egyetemnek. Az első végzett negyvennégy hallgató, s az utánuk jövők rajai szétsugá­rozzák Somogybán mindenhol a szívós tanulással megtanul- takat. Lajos Géza Vezetőségválasztás előtt Balatonszabadiban Erősödik a pártszervezet, fejlődik a falu A balatonszabadi kommu­nistákat még több mint egy hónap választja el a vezető- ségválasztó taggyűléstől. A hetvennyolc tagot számláló alapszervezet nagy eseménye lesz ez, de az egész falu tud a küszöbönálló választásról. Nem olyan dolog ez, amit véka alá kellene rejteni, hi­szen a párttitkár, a pártveze­tőség nem csali a kommuni- ták, hanem az egész falu előtt vizsgázik. Vizsga a falu elStt — Két évvel ezelőtt a jelölő bizottság a párttagokon kívül meghallgatta számos pártonkí vülinek a véleményét is, s ez a módszer az idén is megis­métlődik — mondja Vincze Imre párttitkár. — Gyakran hallani, hogy pártonkívüliek fyalhntés az életrü!... — > Tudja miért jöttem harmincöt esz­tendővel ez­előtt, tizenöt éves fejjel So­mogyba, ület- ve Somogy- gesztibe? Pénzt keresni! Buda­pesten éltünk, hárman vol­tunk testvérek, apám meghalt, ennivaló is alig jutott. El­határoztam, vi­dékre megyek, hátha változ­tathatok sorso­mon. De itt is csak a legszük­ségesebbre ju­tott a kereset­ből. Így ismer­tem meg a cse­lédek, zsellé­rek nehéz éle­tét, s én is azzá lettem .. 1 Nézem, hallgatom az ötven- esztendós, deres fejű, de még ma is erőteljes embert. Egy­szerű szavakkal vall sorsáról, életének alakulásáról. Bohát- ka Gyula élete a műltban azo­nos volt sok millió hozzá ha­sonló sorstársáéval. A grófi, a püspöki birtokon kora hajnaltól késő éjszakáig robotolt, a fizetség pedig né­hány fillér. Több hónapig kellett spórolnia, míg megvé- hette magának élete első ru­háját. Hatpengős ceigruha volt ez, olyan anyagból, mint amit ma a munkások kapnak ingyen az üzemben. Aztán tanonc lett, kitanulta az asztalos szakmát, katonás­kodott is, szerencsére csak ti­zenöt hónapot a második vi­lágháborúban, majd folytatta itthon: dolgozgatott a szakmá­jában, a földön, volt részes, summás arató. S közben meg­nősült ... Néhány perc szünetet tart, majd folytatja: — Életem legemlékezete­sebb napja volt, amikor a fel- szabadulás után engem is be­választottak a földosztó bi­zottságiba ... Soha nem felej­tem el a boldog, örömmámor­tól fénylő arcokat, amint nyo­munkban járva verik a cöve- keket, s veszik birtokukba a veszprémi püspökség földjét, amin addig cselédként dolgoz­tak. Én iparosnak számít it­tam, de azért kaptam két hol­dat ... 1946-ban párttag lett, s azok között volt, akik a somogy­geszti új gazdákat a sorsukon való változtatásra sarkallta. — Tizennégyen jöttünk ösz- sze 1949 decemberében, s ter­melőszövetkezetet alakítot­tunk ... Engem választottak elnöknek. Szövetkezetünknek az Üj Barázda nevet adtuk. Ez a név «egyben szimbólum is. — Két pár rossz lovunk volt, néhány rozzant kocsi, gép semmi. Magtárunk is csak úgy lett, hogy elfoglaltuk _ a volt grófi birtok üresen álló istállóját, amelynek magtár- padlása is volt. így kezdtük .. S hogy valamire jussanak, hétfőtől szombatig szinte a földeken laktak. Dolgoztak hajnaltól késő estig, de most már maguknak. Az asszonyok hordták utánuk az ennivalót, megesett, hogy hetenként csak egyszer találkoztak a család­dal. S közben évről évre gazdagodtak. A kezdeti bi­zonytalanságból biztos, meg­alapozott lét formálódott. Nem volt könnyű ezt elérni. Az elnökinek s az egész tag­ságnak is megfeszített munká­val kellett érte dolgozni. Jöt­tek a sikerek. Holdanként 300 mázsa cukorrépát termeitek, sertéstenyészetükkel országos dijat nyertek. A szomszédos termelőszövetkezetekkel ösz- szefogva Kaposváron piaci el­árusítóhelyet létesítettek, ez ötmillió forint bevételhez jut­tatja évente a szövetkezete­ket. A somogygeszti üj Barázda Tsz-nek ma nyolcmilliót érő saját vagyona van, az 1800 holdhoz 12 traktoruk, 3 kom- bájnttk, 2 tehergépkocsijuk, s 276 tagjuk van. Tavaly a munkaegység 48 forintot ért, s ez az idén — a nehéz gazda­sági év ellenére is — meglesz. Április 1 óta még több mun­ka hárul Bohátka Gyulára, ugyanis a gyengén gazdálko­dó mernyei Március 15. Tsz is őt választotta meg elnökének. Az első hetekben csak éjfél­kor járt haza, annyi dolga volt. De az a tudat, hogy az erőfeszítések eredménnyel jár­tnak — a tsz tartozásait «iker rült törleszteni; szervezetté vált ott is a munka, a vagyon­védelem; szívesebben dolgoz­nak az emberek — megsok­szorozza energiáját. A jelenből a tíz évvel ez­előtti emlékezetes múltra pil­lantunk vissza. Arra az idő­szakra, amikor Somogygeszti- ben és másutt is az ellenforra­dalmárok voltak a hangadók, s megpróbálták visszafordíta­ni a történelem kerekét. — Volt olyan pillanat, ami­kor jómagam is úgy éreztem akkor, hogy tehetetlenek va­gyunk, látva hogyan prédál- ják a faluban és másutt is a közös munka gyümölcsét. S amikor 1957 elején Kaposvár­ról telefonon hívtak, arra gondoltam: ezt már hónapok­kal korábban meg kellett vol­na tenni ... Zsók Ferenc, a mostani megyei munkásőrpa- rancsnok telefonált, és kérdez­te, van-e a faluban olyan em­ber, aki fegyvert fogna a nép­hatalom védelmében. Amikor hamarosan kijött, negyven ember várta felsorakozva... így lett munkásőr Bohát­ka Gyula, s első szakaszpa­rancsnoka a kaposvári járás munkásőrségének. Ma is sza- kaszparancsinok. Emellett 15 éve tagja a járási pártbizott­ságnak, köziségi tanácstag, es­ti egyetemre jár. Korábban négy éven át a megyei tanács végrehajtó bizottságának is tagja volt. Több kitüntetés birtokosa: két alkalommal kapta meg a Szocialista Munkáért Érdem­rendet, tulajdonosa a Munkás Paraszt Hatalomért Érdem­éremnek, az öt- és a tízéves munkásőr emlékéremnek, a Kiváló parancsnok jelvény­nek. Azok, akik 19 évvel ezelőtt Bohátka Gyulával együtt meg­alakították a somogygeszti Üj Barázda Tsz-t, többnyire máz nyugdíjasok. Tóth István, Nagy Ferenc, Ácsai István és a többiek már nem dolgoznak a szövetkezetben. Helyükbe újak, fiatalok léptek. Az elnök azonban a helyén maradt. Most már 19 éve elnöke egy nehéz utat megtett közös gaz­daságnak. — Szeretem az embere­ket, hiszen sokan közülük olyan szegény cselédek voltak, mint én. Bíztak bennem, .ami­kor elnöknek választottak, s ez a bizalom arra kötelez, hogy velük maradjak, együtt dolgozzunk továbbra is közös jövőnkért. Nem hagytuk egy­mást cseriben a legnehezebb időben, most sem tehetem, amikor már könnyebb a mun­ka ... Ügy érzem, megbecsül­nek, tisztelnek, s velük dolgo­zom, amíg erőmből telik. S zalai László mondják: »A mi titkárunk«. Kétségkívül, az egész falu eseményének számít, amire most mi, kommunisták készü­lünk ... A siófoki járási párt-végre­hajtó bizottság még ebben a hónapban Balatonszabadiban tartja ülését, s az alapszerve­zet négyéves munkáját tár­gyalja meg. A vezetőség be­számolója, majd a vezetőség- választó taggyűlésen az utób­bi két évre terjed ki. Noha az írásos beszámoló még nem ké­szült el — van még idő hoz­zá —, főbb vonalaiban azon­ban már összeállt a mondan­dó. — Mindannyiunk szeme előtt pergett le a két eszten­dő. Arra gondolok, hogy ki így, ki úgy vette ki részét a munkákból. Magának új infor­máció, amit elmondok ma­gunkról, nekünk nem az, hi- szn itt, velünk történt mind­ez, mindenki tud róla. Erő­södtünk, izmosodtunk. Het­vennyolcán vagyunk kommu­nisták, közülünk több mint félszázan dolgoznak a Novem­ber 7. Termelőszövetkezetben. Az utóbbi két évben tizen­három új taggal gyarapodott az alapszervezetünk. Minden évben számba ve­szik, kik azok, akik jó mun­kájuk, magatartásuk, gondol­kodásmódjuk alapján számí­tásba jöhetnek, mint olya­nok, akikkel növelni lehétne az alapszervezet létszámát. Az a vezetőségi tag, aki egyazon munkahelyen dolgozik a »-je­lölttel«, később az egyik aján­lója lesz. Minden párttagnak van megbízatása — Felelősségtudattal vég­zik ezt a munkájukat a mi vezetőségi tagjaink, és ugyan­ilyen gonddal, komolysággal teljesítik pártmegbízafásukat a leendő párttagok. A titkár példákat említ. Seer György főkönyvelő két évvel ezelőtt kérte fölvételét a pártba. Akkor megbízta a vezetőség, hogy vezesse az alapszervezet közgazdasági alapismeretek tanfolyamát. A közgazdaságtudományi egye­temet végzett pártankívüli példásan végrehajtotta a rá­bízott feladatot, ezért és előző jó munkája alapján fölvettük a pártba, tagja az alapszerve­zetnek. és ismét vállalt pro­pagandamunkát. — Nem mindenáron, hanem csak azokkal gyarapítjuk so­rainkat, akik meggyőztek ben­nünket alkalmasságukról — mondja Vincze elvtárs. — Az alapszervezet minden tagjá­nak van pártmegbízatása. A tanácsban, a termelőszövetke­zetben, a munkásőrségben, a népi ellenőrző bizottságban ott vannak a kommunisták, s ők gondoskodnak a KISZ és az úttörőszervezet pártirányí­tásáról is. Mindebből kitűnik, hogy a balatonszabadi pártszervezet tevékenysége kiterjed a he­lyi közös gazdaság és az egész község életére. Minden fonto­sabb tervet először a kommu­nisták vitatnak meg, illetve készítenek el s erre épülnek a falu gazdálkodó és társa­dalmi szerveinek tervei. Gya­korlatilag tehát politikai irányvonalat húz az alapszer­vezet, s minden, amit a falu­ban eredményként tartanak számon, ezen az úton szüle­tett meg. És ezeket az ered­ményeket mérni lehet. .. Az épülő-szépülő faluért — Háromszáz forintra emel­kedett családonként a község­fejlesztési hozzájárulás. Meg­értették az emberek, hogy szebbé kell tenni a falut, amely az övék. S hogy ez nemcsak szavakban nyilvánul meg, azt az is mutatja, hogy évről évre több társadalmi munkát végeznek. Jellemző, hogy a termelőszövetkezet közgyűlése harmincnyolcezer forintot szavazott meg a falu kulturális fejlődésének elő­mozdítására. Ma már függet­lenített igazgató szervezi, irá­nyítja a művelődési otthon munkáját. Egyre több szak­munkás végez a tsz-ben, s másfél Százra tehető a KISZ- korosztályhoz tartozó fiatalok száma, akik közül több mint száz az utóbbi két évben lé­pett be a tsz-be. Többnyire a kertészetben, a szerelőműhely­ben és az építőbrigádban dol­goznak. Két évvel ezelőtt mindössze két ipari tanulója volt a szövetkezetnek, most már tizennyolc van, s ha vé­geznek, helyben kapnak mun­kalehetőséget. Ugyancsak az utóbbi két évben két ösztön­díjast küldött a tsz felsőbb szintű oktatási intézményekbe. A gazdaságnak Budapesten évi hatmillió forint forgalmat lebonyolító árudája nyílt; meggyorsult az építkezés, mert saját építőbrigád alakult, amelynek az évi terve ötmil­lió forint; eredményesen fej­lődik a sertéstenyésztő ágazat, és így tovább. Eredményes volt az a törekvésünk is, hogy megszűnjön az alkalmazottak és tsz-tagok munkadíjazásá­ban levő feszültség, meggyőző munkánk és a különböző ren­delkezések révén nálunk mór nincs alkalmazott, csak tsz- tag van. Mindez, úgy vélem, politikai munka eredménye is... Igen, az egyre, erősödő kö­zös gazdaság és az épülő-szé­pülő falu kétségkívül magán viseli a balatonszabadi párt- szervezet legutóbbi kétéves munkájának gyümölcsét. Ez és munkájuknak egyéb ér­tékmérője helyet kap majd a vezetőségválasztó taggyűlés beszámolójában. S ez a be­számoló eredményes két esz­tendőt summáz. Hernesz Ferenc Olcsóbb lesz a gyümölcsfacsemete Október elején kezdik meg az árusítását Több éves szerződés alapján az idén is a Szikrai Állami Gazdaságtól vásárolt gyü­mölcsfacsemetét a kaposvári fogyasztási szövetkezet ka- posszentjakabi lerakata. Az árusítást október elején kez­dik meg: tizenöt—tizenhétezer törzses és suháng, alma-, cse­resznye-, barack-, körte- és őszibarack-csemete áll a ház­táji gazdaságok rendelkezésé­re. A szövetkezet lerakata a kaposvári járás falvain kívül a barcsi és a nagyatádi járás háztáji gyümölcsöseit is ellát­ja. A csemetekészlet előrelát­hatólag nemcsak az őszi, ha­nem a tavaszi ültetésekhez is elég lesz. Tíz-tizenkét kedvelt őszibarack fajta is kapható lesz Kapossaentjakabon. A mezőcsokonyai fogyasztá­si szövetkezet működési terü­letén már évek óta folyik a háztáji gyümölcsösök tervsze­rű felújítása. Az idén kétezer csemetét rendeltek a Ilaposvá­ri szövetkezettől. Jó hír a háztáji kertek tu­lajdonosainak, hogy az idei őszön olcsóbban vásárolhatnak a szövetkezet lerakatánál, ugyanis a csemeték árát le­szállították. Tizenöt—húszezer gyökeres oltványszőlővesszőt. is rendelt a kaposvári szövetkezet. Az el­múlt évekhez hasonlóan nyolc—tízezer díszbokor- és rózsatövet is tart a kapos- szentjakabi lerakat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents