Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-06 / 183. szám

Kedd, 1968. augusztus 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP A közvagyon biztonságáért MANAPSÁG TÖBB REND­ŐRSÉGI, BÍRÓSÁGI HÍRT, tudósítást közölnek a lapok, mint a korábbi esztendőkben, sőt a nagyobb közérdeklődést kiváltó bűnügyekre többször is visszatérnek, a bűntett felfe­dezésétől egészen a jogerős ítéletig. Ezeket a híreket ol­vasva sokan azt hiszikj hogy nálunk növekvőben van a bű­nözés. E közhiedelemmel szemben azonban legtöbb bű­nözési kategóriában jelenté­keny csökkenést mutat a sta­tisztika. Különösen szembetű­nő, hogy 1962 és 1967 között, vagyis öt év alatt 200 millió forintról 130 millió forintra csökkent a közvagyon sérelmé­re elkövetett bűntettekből származó kár. Természetesen még elég sok az olyan bűncselekmény, ami­kor egyesek hosszú időn át űzhetik visszaéléseidet, s nagy károkat okoznak. Érdekes utalni egy nemrég leleplezett bűnügyre. A Pannónia Szőr­meipari Vállalat egyik csoport- vezetője csaknem félmillió fo­rint értékben lopott ki már­kás szőrméket a csepeli telep­helyről. A büntetőeljárás so­rán derült ki, hogy a csoport- vezető 1960 óta folyamatosan fosztogatta a telepet, annak el­lenére, hogy a vállalati leltá­rozó bizottság havonként, il­letve negyedévenként rendsze­resen megakarítást, nem pe­dig hiányt mutatott ki. Megál­lapították, hogy a bizottság tagjai és az ellenőrzéssel meg­bízott vezetők nem játszottak össze a tolvaj csoportvezető­vel. Egyszerűen hanyagok vol­tak. seket nem tárták fel, hanem fedezték. Egyébként a bűnös szándékú embereknél ma már általános módszer, hogy kita­pintják a beosztottak — gyak­ran a felettesek — gyenge pontjait, hogy aztán felhasz­nálják a bűncselekmény elkö­vetésében vagy leplezésében. Sokan nincsenek tudatában, hogy a társadalmi tulajdon védelmében nemcsak a veze­tőknek, hanem minden állam­polgárnak vannak törvényes kötelességei. Persze erre a kö­telességre erőszakkal nehéz lenne ráébreszteni százezreket és milliókat. Minden állampol­gár akkor lesz igazán a köz­vagyon hű őre, ha felismeri az ő egyéni érdeke és a társadal­mi vagyon közötti szoros ösz- szefüggéseket. Ezzel kapcsolat­ban nem árt ismételten utalni a Pannónia Szőrmeipari Válla­lat példájára. Mondottuk, hogy a lefülelt csoportvezető fél­millió forint értékű szőrmét lopott. Közvetve ennyi kár ér­te a népgazdaságot. De a vál­lalat dolgozóit közvetlenül is meglopta a csoportvezető, mert elestek mintegy ötvenezer fo­rint jövedelemtől. AZ ILYEN ÖSSZEFÜGGÉ­SEK fölismerésén dől el a népvagyon védelme, akármi­lyen jelentősek is a rendőrség, az ügyészség és a bíróság fel­adatai a bűncselekmények megelőzésében és felderítésé­ben. A bűnüldöző szervek akármilyen jól látják is el a dolgukat, a társadalom egészé­nek aktív közreműködésével még többet lehet venni a tár­sadalmi tulajdon megkárosítói Jól jövedelmez a pecsenyekacsa Somogy ácsán (Tudósítónktól.) Harmincötezer pecsenyeka­csa átadására kötött szerződést a somogyacsai Aranykalász Termelőszövetkezet Az első félévben 13 700 kacsát értéke­sítettek átlagosan 51 napos korban, 2,67 kilós súlyban. Nemsokára 5200 kacsát szállí­tanak hasonló átlagsúlyban. Számításaik szerint a tervezett 6 helyett egy-egy kacsa 10 fo­rint nyereséghez juttatja a szövetkezetei Ügy tervezik, hogy az 5 250 000 forintos állattenyész­tési árbevételi tervüket mint­egy 200—250 000 forinttal túl­teljesítik. ARATJÁK A LEVENDULÁT Öreg a Amint benyitom a kiska­put, haragos ugatással lom­pos kutya jelzi érkezésemet. Az udvaron idős nénikét pil­lantok meg. Elém botorkál, és fürkésző tekintettel néz rám, amikor megtudja, hogy őt, Szekeres Károlynét kere­sem. — Én vagyok az, tessék beljebb fáradni. A hattagú családból csak egyedül van otthon. A lánya a tsz-irodán dolgozik. A veje traktoros. Két unokája isko­lába jár, de nyáron ők is vál­lalnak munkát. Szekeres bá­csi már beteges, de azért még segít a háztájiban. — Tavaly még én is sokat jártam a mezőre, most már csak a veteményeskeretben meg a szőlőben teszek-veszek. Bőven van tennivaló a ház körül is. Idős korban hamar fárad az ember, több pihesére van szüksége. — Kincs nekem pihenésre időm, fiam. Reggel négykor már talpon vagyok, mégsem végzek idejére mindennel. Rá vár a reggeli munkák zöme. Kifeji a teheneket, ö gondozza az aprójószágot, de még a reggelit is elkészíti. — Ha befejezem a reggeli munkát, utána jön a takarítás. Éppen most végeztem a szo­bákkal. Ma jobban ráérek, nem főzök. A gyerekek nem itthon ebédelnek. — Hogyan bírja még erővel ezt a sok munkát? — Ha elfáradok, leülök, egy kicsit pihenek és folytatom tovább. Sokat fáj mostanában a lábam, mégis szívesen dol­gozom. Nem érzem jól magam tétlenül. Munkája korahoz már fá­rasztó, mégis vidáman és közvetlen hangon társalog. Egészségi állapotáról így be­szél: — Megértem a hatvannyolc évet, de komolyabb betegség­re még nem emlékszem. Or­vosnál is csak azért voltain, mert baleset ért, keresztül­ment rajtam egy kocsi. Sze­rencsére hamar fölépültem. A tavasszal pedig eltörött a jobb karom. — Ne higgye, hogy valamit is pihentem. Bal kézzel is ugyanúgy meg­csináltam mindent, mint az­előtt. — A lányom Osztopánban lakik, nagyon szeretné, ha meglátogatnám — mondja később —, évek óta ígérge­tem, hogy elmegyek hozzá. Azt hiszi, sikerül? Már a Ba­latonra is régóta készülünk, de arra sem tudok időt sza­kítani. Pedig azt még soha­sem láttam. K. V. J. V ______________________________________________ K inek kedvezzen a változás? Egyszerre nyolc mázsa levendulát raknak a tartályba, s abban 1—1,5 óráig gőzölik a virágot. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A Somogy megyei Tanács Kaposvári Kórháza pályázatot hir­det fiatal, lehetőleg kaposvári lakosú érettségizett lányok részére munka melletti tanfolyamos ápolónői állásra Az állások, szeptember 1-én kerülnek betöltésre. Jelentkezhetnek mindazok, akik a fentj feltételeknek megfelel­nek és az egészségügyi pályára hivatást éreznek A tanfolyam ideje 3 év, melynek elvégzése után gyermekápolónői szakké­pesítést szereznek. Jelentkezési határidő: 1968. augusztus IS. (1S3S1) nak következménye, hát nem ért egyet vele ... Én sem értek egyet azzal, hogy mindez a reformból ered. Utánajártam, s kiderült, hogy nem holmi vadhajtásról van szó, hanem gyártási, szállítási zökkenők okozták a pillanat­nyi zavart, s azóta nem is is­métlődött meg a probléma. Tény azonban, hogy vannak, akik az idén felbukkant ki- sebb-nagyobb hibákat az úi gazdaságirányítási i\___ _ : b evezetésével magyarázzák — s ez nagyobb hiba, mint ame­lyekbe itt-ott valóban belebot­lunk. Benyitunk például egy boltba, és valamit kifogá­solunk. Könnyén megkapjuk, hogy »hja, kérem, már az új mechanizmusban élünk ... « Ha nem volna negatív éle a megjegyzésnek, nem is szól­nánk, de olykor bizony van, s ez nem egyéb a reform lejára­tására irányuló szándéknál, ki- forgatása és félremagyarázása az új mechanizmus igazi cél­kitűzésednek. Amikor először vettem kéz­be azt az autoszifonpatron-do- bozt, amelyből hiányzott a pa­pírrekesz, és az első patron ki­húzása után összevissza dőlt a többi a dobozban — azt hit­tem, hogy csak egyszerű fele- dékenységről van szó. Téved­tem. Azóta is mérgelődöm, va­lahányszor szükség van egy patronra, és kinyitom a do­bozt. Anyagtakarékosság? Le­het, hogy az érintettek ezzel magyaráznák a megszokottól I való eltérést. Mondom, a legnagyobb hiba az, hogy némelyek a föllelhető kisebb-nagyobb hibákat a gaz­daságirányítási reform nyaká­ba igyekeznek varrni, s a vég­következtetést a reformhoz vezetik. Pedig csupán arról van szó, hogy némelyek rosz- szul értelmeznek dolgokat Kedvező hatást várunk az új mechanizmustól, s ezt azzal is elősegíthetjük, hogy ritkítjuk az ilyen és ehhez hasonló hi­bákat, nyesegetjük a vadhaj­tásokat. Mert vannak ilyen ferde kinövései a gyakorlati megvalósításnak — ezek azok a hibák, amelyek itt-ott fel­bukkannak, s akadnak, akik az új mechanizmusban vélik meg­lelni a gyökerét Nincs ilyen gyökér, következésképp a vad­hajtások sem táplálkozhatnak a reformból, s a téves szemlé' let megváltoztatását segíthet' jük elő azzal, hogy ezeknek a bosszantó apróságoknak a megszüntetésére törekszünk — közösen. Előfordul, hogy emberek, akik látják ugyan a környeze­tükben a károkozást, nem pró­bálják megakadályozni azt, sőt mások segítségét sem igénylik a bűnügyek felderí­téséhez. Elsősorban a gazdasá­gi vezetők kötelessége a terü­letükön észlelt bűncselekmé­nyek felderítése. E vonatkozás­ban is sok javulás van az utóbbi időben, különösen az új gazdaságirányítási rendszer hatására. A kereskedelemben például a szóban forgó esetek 70 százalékában az illetékes vezetők tették meg a följelen­tést. A vásárlók megkárosítá­sának az eseteiről is nagyobb­részt a vállalat ellenőrzése tesz feljelentést. Ám az üzemek, gyárak, intézmények esetében korántsem ilyen kedvező a helyzet. Nem ritka az olyan .gazda­sági vezető, aki szerint, ha nem önös szándék, csak meg­engedhetetlen mulasztás van a közvagyonban keletkezett kár mögött, lehetőleg mellőzni kell a büntetőjogi felelősségre vonást, mert ez — úgymond — csökkenti a vállalkozó kedvet, visszaszorítja a kísérletezési szabadságot. A közelmúltban az egyik községben építettek egy víztornyot, amelynek be­tonját a tervtől eltérő módon tömörítettek, s ezért a torony­ból elszivárog a víz. Az ügyész­ség megkereste a kivitelező vállalat felettes szervét és fel­kérte, hogy tegyen büntetőfel­jelentést. S noha a jelentős ki­vitelezési hibák nyilvánvalóak voltak, az illetékes gazdasági vezetők nem tettek följelen­tést. Végül is az ügyészségnek kellett elrendelnie a büntető­eljárást. NAGY KÁROKAT OKOZ a társadalmi tulajdonban a szándékos bűncselekmények, a csalások és sikkasztások ta­kar gatása is. A közelmúltban letartóztatták a Hídépítő Vál­lalat szekszárdi kirendeltségé­nek vezetőjét, aki másfél év alatt 240 000 forintot sikkasz­tott. Mint a rendőrségi vizs­gálat megállapította: a csaló kirendeltségvezető korrupt kapcsolatot épített ki az épít­kezésen; vezetőknek és mun­kásoknak egyaránt rendszere­sen adott ajándékokat, s azok mindezt nemcsak természetes­nek vették, hanem el is várták. Következésképpen a visszaélé­Ebben az évben a segesdd Új Élet Termelőszövetkezet tagjai közül Tóth Samu Fe­renc, Kovács Lajosné, öz­vegy Simon Józsefné és még néháinyan mások kértek munkaképtelenségi járadé­kot. Annak rendje-módja szerint elkészült mindenki­nek az igénylő lapja, s ami­kor megérkezett a döntésről szóló válasz, a falu közvéle­ménye a szövetkezet vezetői­vel összhangban helytelení­tett egy-két személyre vo­natkozó határozatot. Meg­határozó szerepe van talán ebben a szövetkezeti tagság értékítéletének, vagy hát mivel van dolgunk ebben a kérdésben? A munkaképtelenségi jára­dék megadásának meghatá­rozott feltételei vannak. Végső soron az a többtagú orvosi bizottság mondja ki a döntő szót, amelyik a ké­relmező munkavégző képes­sége csökkenésének mértékét hivatott megállapítani. Meg­jegyezzük, hogy kellő bizto­sítéka van az igényjogosult­nak arra, hogy egészségi ál­lapotától függően megszerez­ze ezt a havi 260 forintos járadékot. Hát akkor mit ki­fogásolnak a segesdiek, hol történhetett hiba? A SZOT Társadalombizto­sítása Főigazgatóság által kiadott igénybejelentő lap 11 kérdésre kér választ. Ez is rendben van. A problémát a záradék okozza. Ebben a szövetkezet elnökének és a vezető könyvelőnek nyilat­koznia kell arról, hogy —* idézem —; A beírt válaszok helyességéért anyagi felelős­séget is vállalva, a járadék megállapítását... javasol­juk-« ... vagy »nem javasol­juk«. (A kívánt szöveget kell beírni.) Ez a záradék azt a hiedelmet kelti, mintha a tsz-vezetőknek mérlegelési. elbírálási joguk volna. A se- gesdieknek viszont az a ta­pasztalatuk, hogy bármit is írnak be ők, azt nem min­dig veszik figyelembe a tár­sadalombiztosítás ügyintézői. Előfordult, hogy nem támo­gatták valakinek a kérelmét a tsz-vezetők, annak mégis megadta az illetékes hivatal a járadékot; akinek az igénylését pedig a helyi és személyes ismeretek birtoká­ban jogosnak minősítették, annak mégis elutasítás lett a sorsa. Indokolt tehát a tsz-veze- tőknetk az a kívánsága, hogy mivel a záradékban kifej­tett véleményükre úgysem adnak, ezért ne várjanak tő­lük ezután írásos állásfogla­lást. Érjék be azzal, hogy az adatok valódiságáért fe­lelősséget vállalnak. Eleinte lehetett értelme a záradék­ban kifejtett nyilatkozatnak, hiszen a tagsági viszonynak az új termelőszövetkezeti törvény szellemében való rendezése előtt névleges ta­gokat is nyilvántartottak. Azóta pontatlanságra nem­igen kerülhet sor, hiszen csakis az kérheti a szövetke­zet útján a munkaképtelen­ségi járadékot, aki valóban teljes jogú tagja a tsz-nek. Erre a célra pedig teljesen elégséges az űrlap többi kér­désére válaszolni — illetve célszerű lenne záradék nél­küli, új nyomtatványt for­galomba hozni. Arról aztán elmaradhatna a községi tanács vb-elnöké- nek igazolása is hiszen a termelőszövetkezet rendezett nyilvántartásában szereplő adatok hivatalosak. Éppen ezért elegendő lenne, ha csak a tsz-e!nök meg a ve­zető könyvelő igazolná ez­után a kitöltött igénybeje­lentő lap adatainak hiteles­ségét. Akkor miért kérdik? Aratják a levendulát a Daránypusztai Állami Gazdaságban. Az 500 hold terméséből 3000 kilogramm francia és 3000 kilogramm angol levendulaolajat állítanak elő. A minap egyik gazdaságunk állatenyésztő telepén jártam, s a telepvezető amiatt méltat­lankodott, hogy a korábbinál jóval körülményesebb módon juthatnak az állomány szá­mára nélkülözhetetlen takar­mánysóhoz. Szerinte azért nem forgalmazza továbbra is ezt a cikket az a kereskedelmi szerv, amelytől eddig vásárol­ták a szükséges mennyiséget, mert jelentékenyen csökkent az eladási ára, és nyilván nem kifizetődő. Emiatt a megyén kívül kell megvásárolniuk. S mindjárt hozzátette: ha ez a gazdaságirányítás reformjá­Kutas József H. R.

Next

/
Thumbnails
Contents