Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-06 / 183. szám

Kedd, 1968. augusztus 6.

3

SOMOGYI NÉPLAP

A közvagyon biztonságáért

MANAPSÁG TÖBB RENDŐRSÉGI, BÍRÓSÁGI HÍRT,

tudósítást közölnek a lapok, mint a korábbi esztendőkben, sőt a nagyobb közérdeklődést kiváltó bűnügyekre többször is visszatérnek, a bűntett felfedezésétől egészen a jogerős ítéletig. Ezeket a híreket olvasva sokan azt hiszikj hogy nálunk növekvőben van a bűnözés. E közhiedelemmel szemben azonban legtöbb bűnözési kategóriában jelentékeny csökkenést mutat a statisztika. Különösen szembetűnő, hogy 1962 és 1967 között, vagyis öt év alatt 200 millió forintról 130 millió forintra csökkent a közvagyon sérelmére elkövetett bűntettekből származó kár.

Természetesen még elég sok az olyan bűncselekmény, amikor egyesek hosszú időn át űzhetik visszaéléseidet, s nagy károkat okoznak. Érdekes utalni egy nemrég leleplezett bűnügyre. A Pannónia Szőrmeipari Vállalat egyik csoport- vezetője csaknem félmillió forint értékben lopott ki márkás szőrméket a csepeli telephelyről. A büntetőeljárás során derült ki, hogy a csoport- vezető 1960 óta folyamatosan fosztogatta a telepet, annak ellenére, hogy a vállalati leltározó bizottság havonként, illetve negyedévenként rendszeresen megakarítást, nem pedig hiányt mutatott ki. Megállapították, hogy a bizottság tagjai és az ellenőrzéssel megbízott vezetők nem játszottak össze a tolvaj csoportvezetővel. Egyszerűen hanyagok voltak.

seket nem tárták fel, hanem fedezték. Egyébként a bűnös szándékú embereknél ma már általános módszer, hogy kitapintják a beosztottak — gyakran a felettesek — gyenge pontjait, hogy aztán felhasználják a bűncselekmény elkövetésében vagy leplezésében.

Sokan nincsenek tudatában, hogy a társadalmi tulajdon védelmében nemcsak a vezetőknek, hanem minden állampolgárnak vannak törvényes kötelességei. Persze erre a kötelességre erőszakkal nehéz lenne ráébreszteni százezreket és milliókat. Minden állampolgár akkor lesz igazán a közvagyon hű őre, ha felismeri az ő egyéni érdeke és a társadalmi vagyon közötti szoros ösz- szefüggéseket. Ezzel kapcsolatban nem árt ismételten utalni

a Pannónia Szőrmeipari Vállalat példájára. Mondottuk, hogy a lefülelt csoportvezető félmillió forint értékű szőrmét lopott. Közvetve ennyi kár érte a népgazdaságot. De a vállalat dolgozóit közvetlenül is meglopta a csoportvezető, mert elestek mintegy ötvenezer forint jövedelemtől.

AZ ILYEN ÖSSZEFÜGGÉSEK fölismerésén dől el a népvagyon védelme, akármilyen jelentősek is a rendőrség, az ügyészség és a bíróság feladatai a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében. A bűnüldöző szervek akármilyen jól látják is el a dolgukat, a társadalom egészének aktív közreműködésével még többet lehet venni a társadalmi tulajdon megkárosítói

Jól jövedelmez a pecsenyekacsa Somogy ácsán

(Tudósítónktól.)

Harmincötezer pecsenyekacsa átadására kötött szerződést a somogyacsai Aranykalász Termelőszövetkezet Az első félévben 13 700 kacsát értékesítettek átlagosan 51 napos korban, 2,67 kilós súlyban. Nemsokára 5200 kacsát szállítanak hasonló átlagsúlyban. Számításaik szerint a tervezett 6 helyett egy-egy kacsa 10 forint nyereséghez juttatja a szövetkezetei

Ügy tervezik, hogy az 5 250 000 forintos állattenyésztési árbevételi tervüket mintegy 200—250 000 forinttal túlteljesítik.

ARATJÁK A LEVENDULÁT

Öreg a

Amint benyitom a kiskaput, haragos ugatással lompos kutya jelzi érkezésemet. Az udvaron idős nénikét pillantok meg. Elém botorkál, és fürkésző tekintettel néz rám, amikor megtudja, hogy őt, Szekeres Károlynét keresem.

— Én vagyok az, tessék beljebb fáradni.

A hattagú családból csak egyedül van otthon. A lánya a tsz-irodán dolgozik. A veje traktoros. Két unokája iskolába jár, de nyáron ők is vállalnak munkát. Szekeres bácsi már beteges, de azért még segít a háztájiban.

— Tavaly még én is sokat jártam a mezőre, most már csak a veteményeskeretben meg a szőlőben teszek-veszek. Bőven van tennivaló a ház körül is.

Idős korban hamar fárad az ember, több pihesére van szüksége.

— Kincs nekem pihenésre időm, fiam. Reggel négykor már talpon vagyok, mégsem végzek idejére mindennel.

Rá vár a reggeli munkák zöme. Kifeji a teheneket, ö gondozza az aprójószágot, de még a reggelit is elkészíti.

— Ha befejezem a reggeli munkát, utána jön a takarítás. Éppen most végeztem a szobákkal. Ma jobban ráérek,

nem főzök. A gyerekek nem itthon ebédelnek.

— Hogyan bírja még erővel ezt a sok munkát?

— Ha elfáradok, leülök, egy kicsit pihenek és folytatom tovább. Sokat fáj mostanában a lábam, mégis szívesen dolgozom. Nem érzem jól magam tétlenül.

Munkája korahoz már fárasztó, mégis vidáman és közvetlen hangon társalog. Egészségi állapotáról így beszél:

— Megértem a hatvannyolc évet, de komolyabb betegségre még nem emlékszem. Orvosnál is csak azért voltain, mert baleset ért, keresztülment rajtam egy kocsi. Szerencsére hamar fölépültem. A tavasszal pedig eltörött a jobb karom. — Ne higgye, hogy valamit is pihentem. Bal kézzel is ugyanúgy megcsináltam mindent, mint azelőtt.

— A lányom Osztopánban lakik, nagyon szeretné, ha meglátogatnám — mondja később —, évek óta ígérgetem, hogy elmegyek hozzá. Azt hiszi, sikerül? Már a Balatonra is régóta készülünk, de arra sem tudok időt szakítani. Pedig azt még sohasem láttam.

K. V. J.

V

______________________________________________

K

inek kedvezzen a változás?

Egyszerre nyolc mázsa levendulát raknak a tartályba, s abban 1—1,5 óráig gőzölik a virágot.

PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY

A Somogy megyei Tanács Kaposvári Kórháza pályázatot hirdet fiatal, lehetőleg kaposvári lakosú

érettségizett lányok részére munka melletti tanfolyamos ápolónői állásra

Az állások, szeptember 1-én kerülnek betöltésre.

Jelentkezhetnek mindazok, akik a fentj feltételeknek megfelelnek és az egészségügyi pályára hivatást éreznek A tanfolyam ideje 3 év, melynek elvégzése után gyermekápolónői szakképesítést szereznek.

Jelentkezési határidő: 1968. augusztus IS. (1S3S1)

nak következménye, hát nem ért egyet vele ...

Én sem értek egyet azzal, hogy mindez a reformból ered. Utánajártam, s kiderült, hogy nem holmi vadhajtásról van szó, hanem gyártási, szállítási zökkenők okozták a pillanatnyi zavart, s azóta nem is ismétlődött meg a probléma. Tény azonban, hogy vannak, akik az idén felbukkant ki- sebb-nagyobb hibákat az úi

gazdaságirányítási i\___ _ :

b

evezetésével magyarázzák — s ez nagyobb hiba, mint amelyekbe itt-ott valóban belebotlunk. Benyitunk például egy boltba, és valamit kifogásolunk. Könnyén megkapjuk, hogy »hja, kérem, már az új mechanizmusban élünk ... « Ha nem volna negatív éle a megjegyzésnek, nem is szólnánk, de olykor bizony van, s ez nem egyéb a reform lejáratására irányuló szándéknál, ki- forgatása és félremagyarázása az új mechanizmus igazi célkitűzésednek.

Amikor először vettem kézbe azt az autoszifonpatron-do- bozt, amelyből hiányzott a papírrekesz, és az első patron kihúzása után összevissza dőlt a többi a dobozban — azt hittem, hogy csak egyszerű fele- dékenységről van szó. Tévedtem. Azóta is mérgelődöm, valahányszor szükség van egy patronra, és kinyitom a dobozt. Anyagtakarékosság? Lehet, hogy az érintettek ezzel magyaráznák a megszokottól I való eltérést.

Mondom, a legnagyobb hiba az, hogy némelyek a föllelhető kisebb-nagyobb hibákat a gazdaságirányítási reform nyakába igyekeznek varrni, s a végkövetkeztetést a reformhoz vezetik. Pedig csupán arról van szó, hogy némelyek rosz- szul értelmeznek dolgokat Kedvező hatást várunk az új mechanizmustól, s ezt azzal is elősegíthetjük, hogy ritkítjuk az ilyen és ehhez hasonló hibákat, nyesegetjük a vadhajtásokat. Mert vannak ilyen ferde kinövései a gyakorlati megvalósításnak — ezek azok a hibák, amelyek itt-ott felbukkannak, s akadnak, akik az új mechanizmusban vélik meglelni a gyökerét Nincs ilyen gyökér, következésképp a vadhajtások sem táplálkozhatnak a reformból, s a téves szemlé' let megváltoztatását segíthet' jük elő azzal, hogy ezeknek a bosszantó apróságoknak a megszüntetésére törekszünk — közösen.

Előfordul, hogy emberek, akik látják ugyan a környezetükben a károkozást, nem próbálják megakadályozni azt, sőt mások segítségét sem igénylik a bűnügyek felderítéséhez. Elsősorban a gazdasági vezetők kötelessége a területükön észlelt bűncselekmények felderítése. E vonatkozásban is sok javulás van az utóbbi időben, különösen az új gazdaságirányítási rendszer hatására. A kereskedelemben

például a szóban forgó esetek 70 százalékában az illetékes

vezetők tették meg a följelentést. A vásárlók megkárosításának az eseteiről is nagyobbrészt a vállalat ellenőrzése tesz feljelentést. Ám az üzemek, gyárak, intézmények esetében korántsem ilyen kedvező a helyzet.

Nem ritka az olyan .gazdasági vezető, aki szerint, ha nem önös szándék, csak megengedhetetlen mulasztás van a közvagyonban keletkezett kár mögött, lehetőleg mellőzni kell a büntetőjogi felelősségre vonást, mert ez — úgymond — csökkenti a vállalkozó kedvet, visszaszorítja a kísérletezési szabadságot. A közelmúltban az egyik községben építettek egy víztornyot, amelynek betonját a tervtől eltérő módon tömörítettek, s ezért a toronyból elszivárog a víz. Az ügyészség megkereste a kivitelező vállalat felettes szervét és felkérte, hogy tegyen büntetőfeljelentést. S noha a jelentős kivitelezési hibák nyilvánvalóak voltak, az illetékes gazdasági vezetők nem tettek följelentést. Végül is az ügyészségnek kellett elrendelnie a büntetőeljárást.

NAGY KÁROKAT OKOZ a

társadalmi tulajdonban a szándékos bűncselekmények, a csalások és sikkasztások takar gatása is. A közelmúltban letartóztatták a Hídépítő Vállalat szekszárdi kirendeltségének vezetőjét, aki másfél év alatt 240 000 forintot sikkasztott. Mint a rendőrségi vizsgálat megállapította: a csaló kirendeltségvezető korrupt kapcsolatot épített ki az építkezésen; vezetőknek és munkásoknak egyaránt rendszeresen adott ajándékokat, s azok mindezt nemcsak természetesnek vették, hanem el is várták. Következésképpen a visszaéléEbben az évben a segesdd Új Élet Termelőszövetkezet tagjai közül Tóth Samu Ferenc, Kovács Lajosné, özvegy Simon Józsefné és még néháinyan mások kértek munkaképtelenségi járadékot. Annak rendje-módja szerint elkészült mindenkinek az igénylő lapja, s amikor megérkezett a döntésről szóló válasz, a falu közvéleménye a szövetkezet vezetőivel összhangban helytelenített egy-két személyre vonatkozó határozatot. Meghatározó szerepe van talán ebben a szövetkezeti tagság értékítéletének, vagy hát mivel van dolgunk ebben a kérdésben?

A munkaképtelenségi járadék megadásának meghatározott feltételei vannak. Végső soron az a többtagú orvosi bizottság mondja ki a döntő szót, amelyik a kérelmező munkavégző képessége csökkenésének mértékét hivatott megállapítani. Megjegyezzük, hogy kellő biztosítéka van az igényjogosultnak arra, hogy egészségi állapotától függően megszerezze ezt a havi 260 forintos járadékot. Hát akkor mit kifogásolnak a segesdiek, hol történhetett hiba?

A SZOT Társadalombiztosítása Főigazgatóság által kiadott igénybejelentő lap 11 kérdésre kér választ. Ez is rendben van. A problémát a záradék okozza. Ebben a szövetkezet elnökének és a vezető könyvelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy —* idézem —; A beírt válaszok helyességéért anyagi felelősséget is vállalva, a járadék megállapítását... javasoljuk-« ... vagy »nem javasoljuk«. (A kívánt szöveget kell beírni.) Ez a záradék azt a hiedelmet kelti, mintha a tsz-vezetőknek mérlegelési.

elbírálási joguk volna. A se- gesdieknek viszont az a tapasztalatuk, hogy bármit is írnak be ők, azt nem mindig veszik figyelembe a társadalombiztosítás ügyintézői. Előfordult, hogy nem támogatták valakinek a kérelmét a tsz-vezetők, annak mégis megadta az illetékes hivatal a járadékot; akinek az igénylését pedig a helyi és személyes ismeretek birtokában jogosnak minősítették, annak mégis elutasítás lett a sorsa.

Indokolt tehát a tsz-veze- tőknetk az a kívánsága, hogy mivel a záradékban kifejtett véleményükre úgysem adnak, ezért ne várjanak tőlük ezután írásos állásfoglalást. Érjék be azzal, hogy az adatok valódiságáért felelősséget vállalnak. Eleinte lehetett értelme a záradékban kifejtett nyilatkozatnak, hiszen a tagsági viszonynak az új termelőszövetkezeti törvény szellemében való rendezése előtt névleges tagokat is nyilvántartottak. Azóta pontatlanságra nemigen kerülhet sor, hiszen csakis az kérheti a szövetkezet útján a munkaképtelenségi járadékot, aki valóban teljes jogú tagja a tsz-nek. Erre a célra pedig teljesen elégséges az űrlap többi kérdésére válaszolni — illetve célszerű lenne záradék nélküli, új nyomtatványt forgalomba hozni.

Arról aztán elmaradhatna a községi tanács vb-elnöké- nek igazolása is hiszen a termelőszövetkezet rendezett nyilvántartásában szereplő adatok hivatalosak. Éppen ezért elegendő lenne, ha csak a tsz-e!nök meg a vezető könyvelő igazolná ezután a kitöltött igénybejelentő lap adatainak hitelességét.

Akkor miért kérdik?

Aratják a levendulát a Daránypusztai Állami Gazdaságban. Az 500 hold terméséből 3000 kilogramm francia és 3000 kilogramm angol levendulaolajat állítanak elő.

A minap egyik gazdaságunk állatenyésztő telepén jártam, s a telepvezető amiatt méltatlankodott, hogy a korábbinál jóval körülményesebb módon juthatnak az állomány számára nélkülözhetetlen takarmánysóhoz. Szerinte azért nem forgalmazza továbbra is ezt a cikket az a kereskedelmi szerv, amelytől eddig vásárolták a szükséges mennyiséget, mert jelentékenyen csökkent az eladási ára, és nyilván nem kifizetődő. Emiatt a megyén kívül kell megvásárolniuk. S mindjárt hozzátette: ha ez a gazdaságirányítás reformjáKutas József

H. R.