Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-27 / 200. szám

VILÁG PROLETÁR!AI. EGYESOlJFTEK' Ára: 70 fillér j SmmlHMm AZ MSZMP Mi GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM. KEDD, 1968. 27. ■ ■íjr,....! i • wtm ^ A városi tanács napirendjén: a költségvetés és városfejlesztés első féléve, a lakásgazdálkodás helyzete Továhl) folytatódnak a fsehsílofák-siowjet tárgyalások A Pravda a csehsxlovák helyseiről — Csehszlovák dolgozók levelei Az új gazdaságirányítási rendszer egyik leglényegesebb közgazdasági módszere, hogy január 1-től a tanácsok saját maguk teremtik meg és bizto­sítják a gazdálkodás anyagi föltételeit. Ebben az évben a célcsopor­tos és egyéb beruházásokra több mint nyolcvannyolcmillió forintot fordít a tanács, s eb­ből az első félévben huszon­négymilliót teljesítettek. Az első félévben adtak ót a Kali- nyini lakótelepen harminc ál­lami és negyven szövetkezeti lakást, készül a kaposvári szennyvíztelep és a sántosi vízmű. Szeptember elsején ad­ják át rendeltetésének a ti­zenhat tartermes általános is­kolát, valamint a Kalinyin la­kótelep egyes tömbjeinek szennyvíz- és csapadékcsator­na-hálózatát, közvilágítását. A költségvetési és városfej­lesztési terv féléves eredmé­nyeinek megtárgyalása után a lakásgazdálkodás helyzete ke­rült napirendre. A városban az utóbbi évek átlagát tekintve az épített állami és szövetkezeti lakások száma átlagosan 291 volt, de 1967-ben 352 új ott­honnal gazdagodott a város és a lakosság. Ha ezt a számot összevetjük az igénylők (1945) számával, sajnos azt a megál­lapítást tehetjük, hogy az igé­nyek kielégítése meglehetősen korlátozott. A kérelmek telje­sítése az állami és tanácsi ren­delkezésű lakások esetében ki­utalással, a szövetkezeti laká­sok vonatkozásában pedig jut­tatással történik. A lakásgaz­dálkodás kellő irányítása ér­dekében ‘külön tartják nyil­ván az állami, a szövetkezeti lakást igénylőket, az életveszé­lyes és romos lakásban lakó­kat, valamint a bírói ítélettel megállapított jogcím nélküli lakáshasznólókat. A lakás­igénylők minél nagyobb szá­mának lakáshoz juttatása ér­Hosszú hónapok munkája előzte meg a hajmási, kapós- gyarmati. és a gálosfai terme­lőszövetkezetben a szombaton megrendezett üzemavatót. Régóta foglalkoztatta már a termelőszövetkezetek vezetőit, hogyan lehetne a nehéz kö­rülmények között dolgozó tsz-éket melléküzemágakkal megerősíteni. Sok ötlet, kez­deményezés született, ami­nek eredményeként több mint nyolcszázezer forintos beruházással két 240 négyzet- méter alapterületű üzemet építettek saját erőből. Az egyikben az ország egyik leg­korszerűbb, modern gépekkel ellátott kötélgyártó üzeme, a másikban pedig színesfém ön­töde kapott otthont. A két üzem avatását augusztus 24-én tartották meg. A három köz­ség lakóin kívül eljöttek az ünnepségre a környező fal­vak lakói is. A feldíszített, lampionos csarnokokban terített asztalok várták a vendégeket. Ne- messzeghy István, a hajmá­si—kaposgyarmati tsz elnöke azt hangsúlyozta, hogy a mintegy hatvan embert fog­lalkoztató két üzemág állan­dó munkát biztosít a tagok­nak, a szakember utánpót­lást pedig a három község fiataljaiból kívánják megol­dani. Tóth Károly, a járási tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy okos gondolat dekében a lépcsőzetes lakás- kiutalás rendszerét alkalmaz­zák, melyek lebonyolítása ha­talmas munkát jelent ugyan, de a jövőben mégis ezzel a formával akarják az igényeket kielégíteni. Az elmúlt időben a lakás- kiutalásokkal kapcsolatban nagyon sok panasz, rágalom érte a városi tanács illetéke­seit. Igaz ugyan, hogy a rágal­mak egytől egyig alaptalanok, a lakáskiutalók aláírását hosz- szadalmas munka, tanulmány előzi meg, mégis akadnak olyanok, akik a megvesztege­téssel próbálkoztak. A lakás­ügyi bizottság és aktívahálóza­tának átszervezése a megfelelő összetételben és létszámban megtörtént. Jelenleg tizenki­lenc taggal működik, munká­jában a hat legnagyobb ipari vállalat, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a KISZ városi bizottságának képvise­lői vesznek részt. A megyénkben élő nőket képviselő asszonyok csoportja fogadta tegnap Rosina Martin- Dreyfus-t, a Conacry Egyetem tanulmányi osztályának veze­tőjét, a guaneai Nők Lapja szerkesztőségének tagját Ka­posváron. Guineái vendégünket Kele­men Ilona a megyei nőtanács munkatársa köszöntötte, s tá­jékoztatta megyénk életéről. Különösen a megyei, illetve városi nőtanács műn Icájáról, a nőket védő törvényekről, a nők társadalmi életben betöltött szerepéről, az iskoláztatási rendszerről beszélt bővebben. Rosina Martin-Dreyfus asz- szony pedig ismertette a fejlő­désben levő Guinea legégetőbb társadalmi problémáit. El­mondta, hogy a mezőgazdaság fejlesztése most az ország előtt álló legfontosabb feladat, mi­volt a két üziem működtetése, hisz köztudott, hogy a zseli­ci termelőszövetkezetek a ne­héz természeti adottságok miatt nem tudják azt produ­kálni, mint a járás többi kö­zös gazdaságai. Ismerve a két melléküzemág kapacitá­sát és a kidolgozott terveket, komoly összeggel segítenek majd be a tagok év végi ré­szesedésébe. A színesfémöntő műhely tíz grafitkályhával kezdi meg hamarosan a munkát. Öt tonna öntvényt gyártanak ha­vonta. Kezdetleges körülmé­nyek között három kályhával üzemelt eddig az öntöde, a próbaidőszak alatt már kiala­kították a kapcsolatot a part­nerekkel: a Kaposvári Villa­mossági Gyárnál, az Elektro­mos Készülékek Gyárával, a Villamos Gépgyár Mélyfúró Berendezések Gyárával. A kö­télgyártó üzem hatvan mázsa kötelet gyárt majd nagyüze­mi módszerrel havonta. A kőt üzem tervében tízmillió forint értékű évi termelés szerepel. Mindkét melléküzemághoz szükséges szakembereket «■összetoborozták« a termelő- szövetkezetek. Bizakodással néznek a jövő elé, s nem a mezőgazdaság helyett, ha­nem a mezőgazdaság mellett foglalkoznak kiegészítésként ipari tevékenységgel. Nagyon sokat vár a tanács a készülő lakáskódextől, amely az állami lakásokkal való gaz­dálkodást és jogszabály ren­dezéseket foglalja magában. A városi tanács ülése végén állást foglalt a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban és a következő táviratot intézte a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságához: »A Kaposvári Városi Tanács 1968. augusztus 26-i ülésén ál­lást foglalt úgy, hogy teljes mértékben helyesli a párt és a kormány intézkedését, melyet az öt szocialista országgal kö­zösen a testvéri csehszlovák nép megsegítésére, a szocialis­ta társadalmi rend megvédése érdekében tett. Meggyőződé­sünk, hogy a szomszédos cseh­szlovák nép leküzdi nehézsé­geit, és közös erővel elhárítva az ellenforradalmi veszélyt, mihamarabb folytatja a szo­cializmus építésének nagy munkáját.« vei Guinea agrárország. Kül­földi tőke nélkül egyelőre csak a mezőgazdaság korszerűsíté­sét tudják megoldani. Guineá­ban nemrégen alakult meg az országos' nőtanács, és bizony sok feladat vár rájuk, mert a nők fontos szerepet kapnak az ország életének irányításában, a gazdasági tervek végrehajtá­sában. A párt, a szakszervezet, valamint az egyéb állami és társadalmi szervezetek tagjai­nak húsz százaléka nő Guineá­ban. A legkisebb terület női lakosságát is képviseli legalább egy nő a magasabb fórumokon. Szólt még a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól ka­pott anyagi és erkölcsi támo­gatásról, az ország művelődés- politikájáról és a művészeti irányzatokról is. Rosina Martin-Dreyfus teg­nap délután megtekintette Ka­posvárt, ellátogatott a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárba. Ma a nagybajom! termelőszö­vetkezetet nézi meg, holnap pedig a fonyódi járás asszo­nyaival találkozik. Guineái vendégünk három napig tar­tózkodik Somogy megyében. Vasárnap és hétfőn folyta­tódtak a tárgyalások a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság Ludvik Svoboda elnök vezette küldöttsége és az SZKP, valamint a szovjet kormány vezetői között. A véleménycsere a korábbi találkozókhoz hasonlóan nyílt, elvtársi jellegű volt. A TASZSZ pi'ágai különtu- dósítói szerint a reakciós szo­cialista-ellenes erők folytat­ják aknamunkájukat, megpró­bálják mindenáron bonyolult­tá tenni a helyzetet. Szem­mel láthatóan sietnek, meg­kísérelnek minél több aka­dályt gördíteni a csehszlová­kiai helyzet normalizálása elé. Ebből a célból az ország különböző körzeteiben, . kü­lönösen Prágában provokációs jellegű akciókat hajtanak végre. A vasárnapra virradó éjjel Prágában lövöldözés volt hallható. A kalandorok min­den eszközt felhasználnak ar­ra, hogy szétzüllesszék a vá­ros normális életét. Szombat éjjel sikerült megakadályozni azt a kísérletüket, hogy üzemképtelenné tegyék a városi vízellátási. Több kerületben fegyvereket — géppisztolyokat, állványos géppuskákat, páncéltörő fegy­vereket találtak és koboztak el. A szövetséges csapatok ka­tonái vasárnap arra kénysze­rültek, hogy feltartóztassák és ellenőrizzék a külföldi rendszámtáblájú gépkocsikat Megállapítást nyert ugyanis, hogy az ellenséges elemek Ilyen kocsikat használnak fegyverszállításra. Sok provokációt, amelyek­ről a szövetséges csapa­tokkal való konfliktusok kiváltását remélik, maga a lakosság hárít el. Így például amikor Bmóban meg akarták gyaíázni a szov­jet emlékművet, a felháboro­dott helyi lakosok gyorsan el­távolították e szégyenletes ak­ció nyomait. Prágában most már senki sem kételkedik abban, hogy az utóbbi napok ellenséges akciói az ellenforradalmi erők hosszas és gondos elő­készítő tevékenységéről ta­núskodnak. A T ASZSZ tudó­sítói vasárnap fölkerestek egy, az elmúlt napokban föl­fedezett és jól álcázott rádió­adó-központot, amelyet a szo­cializmus ellenségei használ­tak, akik ezekben a nyugta­lanító napokban álhíreket és rágalmakat terjesztenek. A rádió-diverzánsoknak azonban sikerült elrejtőzniük és foly­tatják aknamunkájukat, nyug­talanságot és félelmet keltve kísérlik megzavarni a lakos­ságot. Vasárnap Prága utcáin nyugalom uralkodott. Be­népesültek a pai-Kou es terek. Sok prágai nem titkolja meg­elégedését afölött, hogy a fő­város »-megtisztul a szeny- től«: az éjszaka folyamán sok ház faláról és üzlet kirakatá­ról eltűnt a huligánok fel­iratainak egy része, amelyek a szocialista országok népeit gyalázták. A Pravda Csehszlovákiáról szóló hétfői vezércikke töb­bek között leszögezte: »Csehszlovákia ma az im­perialista reakció és az ellenforradalom, illetve a szocializmus erői közötti harc fontos területévé vált«. »Kik a barátok és kik az ellenségek« címmel közli prá­gai tudósítói, V. Zsuravszikj és V. Majevszkij cikkét a hét­fői Pravda. A tudósítók a cikk elején ismertetnek két, s majdnem egyidejűleg lejátszódott ese­ményt. Prágától nem messze, egy munkástelepülés felé egy szovjet tank közeledett. A kanyar miatt nem látták azokat a hídnál álló férfia­kat és nőket, akiket provo­kátorok vezényeltek: ki, hogy megakadályozzák a szovjet harckocsik előrehaladását. Amikor a harckocsik pa­rancsnoka észrevette őket, már késő volt. Egyetlen meg­oldásit választhatott csak: a tankot a töltésről a mélység­be fordította. Andrejev pa­rancsnok, Mahotyin és Kaza­rin, a harckocsi katonái éle­tüket áldozták azért, hogy a hídnál állókat megkíméljék. Néhány órával később Prágá­ban a Vencel téren a bandi­ták két őrjáraton levő szov­jet katonát lőttek le géppus­ka-sorozattal. Csehszlovákia nehéz és nyugtalanító napokat él át. Az országban a helyzetet a szocialista-ellenes ellenforra­dalmi elemek tombolása teszi bonyolulttá. Minden nap újabb és újabb részletek ke­rülnek napvilágra a szocia­lizmus ellenségei álital alapo­san előkészített tervről, amely azt célozta, hogy az országot elszakítsák a szocialista kö­zösségtől és »csendesen« a kapitalizmus útjára csúsztas­sák. A »liberalizálódás« zász­laja alatt megnyitották az összes zsilipeket a szocializ­mus becsmérelése és a Szov­jetunió elleni rágalmak előtt. A cikkírók például a követ­kezőket említik: a szovjet em­berek jól emlékeznek a pol­gárháború éveinek plakátjá­ra, amelyen egy Bugyonmij- sisakos katona ujjával előre mutatva a következőket kér­dezi: jelentkeztél önkéntes­nek? És ime, fél évszázad el­teltével a Literarni Listy hasábjain ismét megjelenik ez a plakát, csak énr> az alá­írás változott: Aláírtad a »Kétezer szó«-t? Vagyis azt az ellenforradalmi platformot, amely a csehszlovák nép szo­cialista vívmányainak felszá­molására a kommunista párt szétzúzására szólított fel. A továbbiakban a cikkírók emlékeztetnek arra, hogy az »új káderekről« szónokolva félreállították az igazi marxista—leninistákat és revizionistákkal váltották fel őket; hogy a rehabilitálás ürügyén a valóban ártatlanul szenve­dett párttagokkal együtt »re­habilitáltak« olyan semmire­kellőket is, akiket az állam­tulajdon megkárosítása, er­kölcstelen magatartás miatt zártak ki a pártból. Az ellenforradalmi elemek alattomban bomlasztották a pártot, az államapparátust, a különböző társadalmi szerve­zeteket, megingatták a szo­cialista társadalom alapjait, előkészítve azt a percet, ami­kor a belső és külső reakció egyesült föllépése alatt ösz- szeomolhatott volna. A szo­cialistaellenes erőknek már csak egy lépést kej- I lett volna tenniük, hogy Csehszlovákiát a kapita­lizmus restaurálásának örvényébe taszítsák. , Amikor a szövetséges csa­patok Csehszlovákja területé­re lépve meghiúsították az ellenforradalmi restaurátorok terveit, tüstént akcióba lépett a hírhedt »állandóan működő parlament« jóval korábban létrehozott illegális része, amely a szenvedélyek, a hisz­téria és gyűlölet felszítását Lűzte ki célul maga elé. Működésbe léptek a Prága különböző részeiben szétszórt illegális rádióadók, amelyek »megszállókról« kiáltoztak, arra hívták fel a lakosságot, hogy kezdjenek sztrájkot, tá­volítsa el az utca- és ház­számtáblákat, mivel úgy­mond, letartóztatások várha­tók. Ebben a hisztérikus lég­körben összehívták az úgy­nevezett pártkongresszust, ametvnek a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szembeni ellenséges »doku­mentumai« csak olajat önte­nek a tűzre. Az utcákon pla­kátok jelentek meg, amelyek a marxizmus—ieninizmus- hoz hű központi bizottsági tagokkal való leszámolás­ra szólítanak fel és értelmetlen kirohanásokat tartalmaznak a Szovjetunió és a többi testvérország ellen. Sok embert megtévesztettek, mások pedig, akik nincsenek tisztában olyan tényekkel, amelyeket a »liberalizált« sajtó sikeresen elhallgatott, választ várnak égető kérdé­seikre. Valóban sok mindennel tisztában kell lenni. Az idő lehűti a forró fejeket. Külö­nösen a fiatalokét, akiket hó­napokon árt a nacionalizmus és »europeizinus« maszlagé­val mérgeztek, hogy »eszmei­leg« előkészítsék a nyugati imperializmus kísérletét Csehszlovákia kiszakítására a szocialista közösségből. A csehszlovák fővárosban a helyzetet továbbra is megne­hezítik az orvul lövöldöző bűnös elemek. Sok miég a szenny és a piszok a Vencel téréin. A város főútvonala tele van szórva provokációs tar­talmú röplapokkal. A Ven­cel téren összeverődött töme­get serdületlein ifjak riogat­ják szócsöveken keresztül; »írók és művészek letartózta­tásáról« terjesztenek rémhí­reket. A járdákon a prágaiak; szovjet katonákkal beszélget­nek vagy vitatkoznak. Az ellenforradalmárok ar­ra áhítoznak, hogy vér folyjon Prága utcáin. A szovjet katonák azonban higgadtak. Nagy a türelmük a csehszlovák munkásoknak is, akiknek sorsával oly fe­lelőtlenül játszadoznak meg­vásárolható politikusok és zsoldosok. De ugyanilyen ha­tártalan a harcosok és mun­kások gyűlölete a szocializ­mus ellenségeivel szemben —• fejeződik be a Pravda-cikk. Szergej Borzenko Víz és vér címmel írt cikket a Pravda hétfői számában, személyes prágai benyomásairól. El­mondja, hogy augusztus 21-én hajnalban érkezett Prágába a szovjet csapatok első osztagá­val. Igen meghatotta őt, ami­kor a kimerítő éjszakai me­net után három idős cseh kom­munista egy-egy üveg vizet hozott a szovjet katonáknak, hogy csillapítsák szomjukat. — Akkor még nem tudtam, högy ez nemcsak a szeretet megnyilvánulása volt, hanem egyszersmind hőstett is — írja Borzenko, majd megemlíti, hogy vasárnap Prága központi utcáin ilyen plakátok jelentek: meg: »Egyetlen csepp vizet se adjatok a megszállóknak!« A felhívás mellett pedig akasz­tófával »díszített« röplapokon olvasható volt azoknak a h?* (Folytatás c 2. oldalon) A Dunai Vasmű részére 150000 köbméteres kohógáztároló épül. Jelenleg 86 méter a hatalmas tartály magassága és a tervek szerint egy hónap múlva megkezdik a nyomás­próbákat. A régi (balról) és az új tartály. •ÉTI Fotó — Szilágyi Pál felvj Kettős üzemavató Kaposgyarmaton Guineái asszony Kaposváron

Next

/
Thumbnails
Contents