Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

XXV. évfolyam, 199. szám. Vasárnap, 1968. augusztus 25. Vízsugár hajtású haió A Tolna—Baranya megyei Állami Halgazdaság attalai üzemegységében két érdekes munkahajót mutattak be. Az egyik a vízsugár hajtású munkaladik, a másik a halasta­vakat trágyázó csónak. A vízsugár hajtású munkaladikn3k sekély merülése van, s így hináros, kis vizeken is köny- nyűszerrel közlekedik. gorozi ellenszere A garázdaság témája nap­jainkban gyakran foglal he­lyet az újságok hasábjain. Ugyanakkor párhuzamosan, szinte árnyékként követik ezeket az írásokat a szemta­núk közömbösségét ostorozó cikkek is. A közelmúlt néhány szé­les körben ismert esete is igazolja — nem alaptalan a közömbösség ellen fellépők nyugtalansága. Elképesztő ugyanis, hogy az agresszíven fellépő garázda vagy duhaj­kodó részeg elől szétugranak az utcán, hanyatt-homlok menekülnek el az étteremből felnőtt, erős emberek. Nem is gyávaságból, csa­pán »miért éppen én«, avatkozzon be más. Az ilyen közömbösök gyak­ran hivatkoznak arra, hogy ha közbelépnek és megféke­zik a verekedőket, nem is biztos, hogy a törvény párt­jukat fogja. Nem is beszélve a veszélyről, ami ilyen eset­ben fenyegeti őket. Igaz, hogy a jogszabályok értelmezése nem egységes, sőt egyes paragrafusok kiiga­zításán már dolgoznak a szakemberek. Azonban ez a munka nem megy egyik napról a másikra. Az utóbbi időben már néhány figye­lemre méltó bírósági ítélet is született, amely a segít­ségre sietónek adott igazat, illetve fölmentette a súlyos testi sértés vádja alól. A leg­újabb Intézkedés alapján fo­kozatosan bevezetésre kerülő gyorsított bírósági eljárá­sok is védik a megtáma­dottnak segítséget nyúj­tókat. No, de sem a jogszabályok, sem a különböző adminisz­tratív intézkedések nem tesz­nek csodát. Az atmoszférát, amelyben a garázda elbi­zonytalanodik, visszahúzódik, osak az aktívan fellépő embe­rek közössége alakíthatja ki. Azok, akik nem nézik közömbösen, hogy mást in- zultáljainak, ártatlanul meg­verjenek. Aki megfigyelte, tapasztal­hatta — a randalírozó ga­rázda kezdetben bizonytalan, fél az esetleges helyszíni szá­monkéréstől. Később, amint látja, hogy senki a füle bot­AzAKÖV ifjúsági brigádja (Tudósítónktól.) A legjobbak között tartják számon a 13. sz. Autóközle­kedési Vállalatnál a Latinka Sándor ifjúsági brigádot, amelyik 1964-ben alakult meg. 1965-ban és 1966-ban el­nyerték a szocialista címet. Három éve a KISZ megyei brigádversenyén másodikak lettek. Jó eredményeket ér­tek el azóta is. Vállalták a 2. számú műszaki szemle 100 százalékos teljesítését, és ezt több mint 20 százalékkal si­került túlteljesíteni. Részt vettek az AKÖV-telep csino­sításában, minden évben sok társadalmi munkát Végeznek. Hárman járnak a bri rád ta­gok közül a gépipari techni­kumba. s valamennyien részt vesznek a vállalat politikai tanfolyamain, a munkásaka­démiákon. Vállalták néhány ioeiri tanuló petronáíását. Eziek a fiatalok jó ered­ményt, 4-es osztályzatot ér­tek el a szakmunkásvizsgán. (Cs aládi ü ű tií'u járt sem mozdítja, vérszemet kap. Ügy érzi: szabad az út, hogy kitombolhassa magát. Pedig, ha a kezdetén néhány ember összekacsintana, »no­sza, tanítsuk móresre«, akkor józanabban fontolóra venné a várható következményeket. Alig van olyan fenegye­rek, aki a határozott fel­lépés láttán ne fújna ta- karodót. Bár, az igazság kedvéért meg kell mondani, néhány ember szereti távolról "él­vezni a cirkuszt«, a vereke­dést. Mintha bokszmeccsen, lenne, úgy drukkol, csillapít­ja szenzációéhségét, s szinte bosszankodik, . ha elrontják szórakozását. A többségben természetesen ellenszenvet, felháborodást vált ki a ga­rázdálkodás, a botrányprovo- kálás. Imenetes, hogy egy-egy ki­rívó esetet napokig milyen szenvedéllyel tárgyal az ilyen békeszerető ember. Teljesen kiborul a méltatlankodástól, »micsoda szívtelen, gyáva emberek léteznek, ott voltak és eltűrték... bezzeg ha én ott vagyak, megmutatom«. Amikor a sors szeszélyéből ő látja a pofont, lapul, később mentegetőzik, »mit tehettem volna, mi közöm hozzá, elég nekem a magam gondja- baja«. Pedig azt hiszem, mind­nyájunkra érvényes a köz­mondás: ma nekem, holnap neked. Aki ma közömbös, ne cso­dálkozzon, ha holnap az ő segélykiáltására sem mozdul senki. Húsz vagon fa Olaszországba A Dél-somogyi Erdőgazda­ság hatéi fagyártmánytelepe sohasem üres. Két tehergép­kocsi hordja állandóan a rön­köket a mintegy tizenkét ki­lométeres körzetből. Négytagú rakodó- és egy háromtagú fű­részbrigád dolgozik itt. A rakodók nehéz munkáját már három év óta csörlő és va- gonrakó segíti. Figyelmesen és körültekintően kell dol­gozni, mert minden rossz mozdulat vagy rossz fogás — drága lehet. Évente csaknem háromszázhatvan vagon fa­anyagot szállítanak el a te­lepről. A legnagyobb meny- nyiséget Barcsra küldik fel­dolgozásra. De külföldre is szállítanak. Az elmúlt né­hány hét alatt húsz vagon tűzifának valót raktak be Olaszország részére. A bá- nyadeszkának és a karónak való anyagot a helyszínen dolgozzák fel. A telep most különösen zsúfolt. Kicsi a mozgási te­rület, ezért a rakodás körül­ményes. Kúti István telep­vezető szerint bővítésre a zsúfoltság ellenére sincs mód. A telepet épületek ve­szik körül, s ezek minden terjeszkedést megakadályoz­nak. A történet úgy kezdődött, hogy a hirdetőbe válasz ér­kezett az egyik hirdetésre. A levél továbbittatott a hirde­tés feladójához, a »Két szív« jelige gazdájához, A. E. ha- jadonhoz. Á. É. házasságkö­tés céljából kereste egy neki megfelelő, házasulandó férfi ismeretségét. Ezzel a »sza­kállas«, de örökifjúnak lát­szó hirdetéssel kezdődött el minden. Szépen fogalmazott levélben megérkezett a meg­felelőnek tetsző férfiú vála­sza A. J. monogrammal. Es Á. J. bátorkodott javaslatot előterjeszteni a hirdetés fel­adójához, a »Két sziv«-hez, miszerint, ha öt alkalmas fiatalembernek találja, már­is létrejöhet a találkozó. Az alkalmasság megítélését csak a levél alapján kérte, mondván, hogy fénykép mellékelése ellenkezik el­veivel, s ezért nem terheli vele a borítékot. És »Két szív« — azaz csak egy, hi­szen most kereste a másodi­kat — kellemesen niegbor- zongott a levél olvasásakor: ez az, ö lesz az igazi... A resti órájának mutatói szinte összetapadnak. Ponto­san déli tizenkettő. Az egyik asztalnál egyedül ül egy lány. ő nem eszik, folyton az ajtó felé pislog, s olykor jaffát kortyint. — A, szia, Hugi! Bátyja áll mellette, mo­solygósán, csinosan. Kölcsö­nös pusziváltás a több hónap utáni viszontlátás örömére. — Utazol, Jancsikám? — Nem, csak benéztem egy kicsit. De hogy vagy? Mesélj magadról. És A. E. mesél. Szeme köz­ben el-eltéved az ajtó felé, s dehogy veszi észre, hogy Jancsika ugyancsak alapo­san körülnéz a teremben. — Remek a ruhád. Hugi. Ezek a minták, sziliek kitű­nően mennek a szőke hajad­hoz. — Jancsikám, te fejlődsz! Így bókolni a húgocskád- nak... És mondd, téged ki okított ki erre a menő öltöz­ködésre? Még sohasem látta­lak ilyen csinosnak . .. Egymást nézik, és nagyot hallgatnak. (Mértani ábrák a szok­nyán, szőke haj, jaffa az asztalon — ezek voltak Jan­csi vissza-visszatérő gondo­latai ) (Hugi a barna zakót, a ki­hajtott inget, és bátyja ol­dalt elválasztott, barna haját nézte.) — Hugi, te vársz valakit. A kijelentés egyszerű és tömör. — Te is találkozni akartál itt valakivel, Jancsi? A pincér megáll az asztal mellett. A fiú feketét kér. Kettőt. — Hogy juthatott az ested­be ilyen marhaság, mondd... — És neked, hogy vála­szoltál a hirdetésre? — Azt hittem ... — Én is azt hittem. Az asztalterítőt, a rajta maradt dohánymorzsákat babrálják. A fiú cigarettát tesz az asztalra. Húgát hiá­ba kínálja, egyedül gyújt rá. — Marhaság. Csak ennyit mond, és meg­próbál mosolyogni. — Hugi — mondja —, tu­dod hogy apa és anya mi­lyen szép házaséletet élnek. És azt tudod-e, hogy ők hir­detés alapján ismerkedtek össze és kötöttek házasságot? T- Tudom — motyogja a lány. — Azért próbáltam meg én is. — Ez volt az első eset? — És egyben az utolsó ... — Pedig csudaszép jeligéd volt. Két szív ... — Szamár — nevet felsza­badultan a lány. Szemük egymásra csillan, mint a cinkostársaké, mint akik eg-iedüli ismerői a nagy ti­toknak. H. F. „Kedves" bánásmód Krasznai Gyuláné, Kapos­vár, Honvéd u. 24. szám alatt lakó olvasónk a napok­ban a következőkről számolt be levelében szerkesztősé­günknek. »Augusztus 22-ón délután öt óra után a Rendelőinté­zetbe mentem szemészeti rendelésre. Köztudott, hogy városiaknak a rendelés 4-től 6-ig tart. De hiába voltam ott már öt után, az asszisz­tensnő nem vette el a papír­jai! mat mondván, hogy az előttem levő hét beteg vizs­gálata eltart hat óráig. El­leniben maradjak ott, hátha mégis rám kerül a sor. Szót fogadtam, vártam egy jó fél órát. Ekkor megjelent a doktornő, aki közölte, hogy akinek a papírja nincs nála, aznap nem vizsgálja meg. Nem vagyok heves vér mórsékletű, ennek köszönhe­tő, hogy megköszöntem a »kedvességét« és hazamen­tem. A szemem még most is gyulladásban van, nem tu­dom, mikor kezeltessem Munkám nem engedi, hogy napközben elmenjek a ren­delésre, ha öt óra után me­gyek, akkor meg már nem kerül rám a sor. Sok kaposvári nevében ké­rem az illetékeseket: a ren­delés időpontjának megvál­toztatásával oldják meg ezt a problémát. De esetenként az is megoldás lenne, ha lel­kiismeretesebb magatartást tanúsítana a rendelő szakor V0B.« A békésen sétálni akaró, pihenni, dolgozni vágyó em­beren múlik, hogy mindeh­hez kedvező légkört teremt­sen magának oly módon, hogy ahol ő segíthet, ott nem vár másra. Vállalja a ráeső részt abból a kömyezetalakítás- ból, ami »mellékesen« em­beri, állampolgári kötelessége is lenne. Mert mégis csak fejtetőre állított világ lenne, ha né­hány tucat, vagy országosan néhány száz garázda, huligán sakkban tarthatná egv-egy utca vagy kisváros lakossá­gát. Akik többsége pedis egészséges, erős, bátor, e”k éppen — kázöoafoöA A 0. Zsebrepülőgép Két amerikai repülő­mérnök — P. Girarde és F. Landgraf — szabadal­mat kapott a személyau­tók csomagtartójában el­helyezhető könnyű, ősz» szerakható repülőgépre. A feltalálók a miniatűr gé­pet mentőeszköznek szán­ják a katasztrófát szen­vedett katonai és szállí­tó repülőgépek személy­zete számára. A gép óránként körül­belül 120 kilométeres sebességgel halad. Repü­lési távolsága 75—155 ki­lométer. A repülőgépnek legfeljebb 30 méteres ki­futóra van szüksége. Az egész gép súlya/ körül­belül 80 kilogramm. A harag csúfít Coalacker hollywoodi nőgyógyász és pszicholó­gus felszólította a nő­ket. bosszankodjanak ke­vesebbet apróságok miatt, és önfegyelemmel harcol­janak »a felszíni hiszté­ria« ellen. A professzor közötte, hogy tudományos adatok szerint a vők 40 százalé­ka idő előtt megöregszik és 25 százaléka megcsú- nyul, mert »érvényesülé­si vápvból«. »hisztérikus tekintélyvágyból-K és »el­viek« miatt, túl sokat bosszankodik. A dohányos nők figyelmébe Mivel az Egyesült Ál­lamokban a nők ma már sokkal többet dohányoz­nak, mint 10—20 évvel ezelőtt, a tüdőrákos meg­betegedések száma a nők­nél 52 százalékkal emel­kedett 1955 óta. Ez a be­tegség nem jelentkezik azonnal, ezért az illet- kes amerikai egészség- ügyi szervek felhívták azokat a nőket, akik most kezdenek el dohá­nyozni, hogy gondolkoz­zanak el az említett ada­tokon. Selecták Jimmy Anteile 1,90 mé­ter magas fiatal ameri­kait az orvos kiszuperál- ta. amikor sorozásra je­lentkezett. Az elutasítás oka: a fiatalember 52-es számú cipőt hord. • * * Tartóznak az amerikai elnökjelöltekre. Az angol hazárdiátékosok újabban hivatalosan fogadásokat kötnek az amerikai el­nökválasztások kimenete­lére. A tétek összege már elérte a 28 000 dollárt. A pekingi rádió _ beje­lentette, hogy Kínában a telefont használó szemé­lyek a kívánt szám kap­csolásakor Mao-idézete- ket hallanak. »A telefon- beszélegtések előtt Mao gondolatai növelik a be­szélgető partnerek osz­tályöntudatát« — állítja a pekingi rádió. Fonyód külterületén az OV 43-75 rendszámú csehszlovák személygépkocsi az előtte ha­ladó, majd fékező teherautónak rohant. Két sérülés történt és tízezer forint kár kelet­kezett » követési távolság he nem tartása miatt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megvej Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefons U-510. 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. C. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünlc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvl postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 250&7 Készült a S'nnug.v megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kanosvár. Latinka SándoT írtra 6. Felelős vezető: Mautner József.

Next

/
Thumbnails
Contents