Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-24 / 198. szám
Szombat, 1968. augusztus 24, 3 SOMOGYI NÉPLAP munkásság helyzete nagyatádi járásban Négyezren dolgoznak az iparban Ösztönzőbb bérezést A Nagyatádi Járási Pártbizottság az ipari munkások szociális, kulturális helyzetéről, munka- és életkörülményeiről tárgyalt a közelmúltban. Csaknem százan vettek részt a fölmérésben, majd négyszáz munkással és műszaki emberrel beszélgettek, és feldolgozták a kétszáz kérdőívre adott válaszokat is. A megvizsgált üzemekben dolgozik a nagyatádi járás ipari munkásainak nyolcvanöt százaléka. A felszabadulás előtt a járás ipara jelentéktelen volt, lényegesebb fejlődésnek 1955- től lehetünk tanúi. 1980-ban a járás iparának termelési értéke elérte a 205 millió forintot és az iparban dolgozók létszáma pedig az 1300- at. Az ipar fejlődését meggyorsította a Politikai Bizottság és a megyei pártbizottság határozata. Ezek nyomán 1967 végére az ipari dolgozók létszáma — az újabb üzembővítések, új ipari munkalehetőségek révén — 3785- re nőtt, s jelenleg majdnem négyezren dolgoznak az iparban. A szaporodó munkahelyek az elhelyezkedési gondokon lényegesen javítottak. Jelenleg egyes szakmákban — mint például a csőszerelő, vízvezeték-szerelő, esztergályos, lakatos stb. — hiány is mutatkozik, de több üzem hirdet fölvételt segédmunkásoknak is. Nagyobb arányú munkásvándorlást csupán a cérnagyárban tapasztaltak. Itt tavaly kétszázheten léptek ki a gyárból és kétszázhuszonegy új munkást vettek föl. A nagyfokú fluktuáció oka, hogy a három műszakban dolgozó nők kedvezőbb munkalehetőségeket kerestek. Az üzemekben az átlagkereset 1966-ban ' 1208—1240, 1967-ben pedig 1360—1450 forint volt. A Komfort Ktsz-ben és az építőiparban dolgozók bérnövekedése a fentieknél jóval magasabb. Számottevően csökkent — öt százalékról egy százalékra — az ezer forint alatt keresők száma. Az új mechanizmus bevezetése után három-négy százalékkal emelték a béreket több üzemben. Ennek ellenére a fölmérés szerint még csak igen szűk körben alkalmazzák a jó és a kiváló munka fokozottabb anyagi elismerését. Az üzemvezetőknek sokkal bátrabban föl kellene számolniuk az egyenlősdit^ és differenciáltabban kellene bérezni. Négy üzemi konyha Az ipari munkások életviszonyai az elmúlt időszakban javultak. A több keresővel rendelkező — megkérdezett — családok egy főre vetített havi jövedelmi átlaga 900 forint. A keresetnek mintegy negyven százalékát fordítják megélhetésre. Megtakarított pénzükből általában televíziót, rádiót, mosógépet, hűtőszekrényt vásárolnak. A munkáscsaládok 44,2 százalékának van saját lakóháza. A jövőben azonban szükséges a társas- és KlSZ-laká- sok építésének meggyorsítása, hogy a jogos igényeket ki lehessen elégíteni. Az elmúlt fél évtizedben lényegesen javult a munkásság szociális ellátása, még korántsem kielégítő azonban az egészséges és biztonságos m un kafel tértél ek megterem tése. Több helyütt gondot okoz az öltözők hiánya, az üzemrészek szellőztetése, a munkások hideg ivóvízzel való ellátása. Üzemi konyhát négy vállalatnál tartanak fenn. A ktsz-nél és a cérna- gyárban a koszt minősége és mennyisége ellen nincs kifogás, annál több viszont a kívánnivaló a konzervgyárban. Üzemorvos csupán két üzemben vain, a többi vállalat dolgozói a községi körzeti rendelőkben vesznek részt vizsgálatokon, kezeléseken. Nőknek ötven fillérrel alacsonyabb órabér Az üzemekben sok nő dolgozik. Munkájukat többségükben becsülettel végzik. Általában az alacsonyabb fize- tésűek veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. A családi, háztartási feendák azonban még mindig nehezítik a dolgozó nők helyzetét. Művelődésre, szórakozásra jobbára csak a hétvégi pihenőnapon jut némi idejük. Valamit enyhít ezen a 44 órás munkahétre való áttérés és a szabad szombat. A konzervgyár kollektív szerződése az egyenjogúságot sérti, ugyanis a határozott időre fölvett segédmunkásnőknek öt forintot, a férfiaknak pedig öt forint ötven fillért adnák. Mire való ez a megkülönböztetés? A munkáslétszám gyors ütemű fejlődésével járt együtt, (hogy a harminc évnél fiatalabbak száma mintegy őtven százalékra növekedett. Az ifjúmunkások zöme tagja a KISZ-nek, és közülük számosán vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban is. Kevesen forgatják az üzemi könyvtárak könyveit Az üzemekben az elmúlt hét év alatt fölvett párttagok negyvenhét százaléka munkás. Politikai fejlődésüket mutatja, hogy egyré jobban kibontakozik a szocialista brigádmozgalom. Jelenleg száztíz szocialista brigád 1154 munkást tömörít. Az internacionalizmusról a vietnami műszakok tanúskodnak. A konzervgyárban a dolgozóknak csak 47,7 százaléka rendelkezik általános iskolai végzettséggel, 3,1 százalék végzett ennél magasabb iskolát. Sok még tehát a fehér folt, akad tennivaló. Nem tartott lépést a korral a szakmunkásképzés sem. A cérnagyárban a dolgozóknak csupán nyolc százaléka szakmunkás, zömük betanított és segédmunkás; a konzervgyárban pedig tizenkilenc százalék a szakmunkások aránya. A szerény művelődési lehetőségek nagyrészt kihasznál- latlanok. Kevesen forgatják az üzemi könyvtárak polcain található könyveket, igaz ezek egy része már el is avult. A munkások hetven százalékának van televíziója, ki- lencvenegy százalékának pedig rádiója. Szinte valameny- nyi munkáscsalád járat valamilyen napi- vagy hetilapot. A járási pártbizottság a széles körű vita alapján fontos határozatot hozott az üzemi munkásság életkörülményeinek, munkalehetőségeinek további javítására. Tovább szorgalmazzák a járás iparosítását. Célul tűzték az országos átlagbérek elérését, a bedolgozó rendszer bővítését, hogy a több gyermekes családanyák és a csökkent munkaképességűek kenyérhez juthassanak. A lakások elosztásánál fokozottabban figyelembe veszik; a mun- káscsaládók szociális helyzetét. Az üzemorvosi ellátás javítását, a felnőttoktatás szorgalmazását is elhatározta a Nagyatádi Járási Pártbizottság. Dorcsi Sándor A honvédelmi nevelés sikeréért Jó felkészülésre, együttműködésre van szükség Az idei oktatási évben az alsó-, közép- és felsőfokú iskolákban, intézményekben megkezdik a honvédelmi ismeretek tanítását. Ennek fő célja valamennyi iskolában: a diákifjúság helytállásra, áldozatkészségre, a haza iránti kötelességre nevelése, felkészítése a haza védelmére. Olyan cél, felalat ez, amely csak akkor járhat sikerrel, ha az e munkában részt vevők: a honvédelmi nevelésért felelős tanárok, az MHSZ, a KISZ, a tanácsok művelődésügyi osztályai és a fegyveres testületek megbízottai jól kihasználják a tanév kezdetéig még hátralevő időt, alaposan felkészülnek a honvédelmi ismeretek oktatására és év közben szorosan együttműködnek. Dr. Varga Istvánnal, az MHSZ megyei titkárhelyettesével, Pohánka Rudolffal, az MHSZ és Hampá Ferenccel, a KISZ megyei bizottságának munkatársával beszélgettünk arról, hogy mit tettek eddig, hogyan segítik majd év közben a honvédelmi ' ismeretek iskolai oktatását. 193 iskola, 25 000 tanuló A honvédelmi nevelésért felelős tanárok kijelölése megtörtént, azt is felmérték, hogy hány iskolában vezetik be ezt a tantárgyat, s hány tanulót oktatnak majd. Eszerint 157 általános, 17 közép- és 19 iparitanuló-isko- la 25 600 növendéke tanul honvédelmi ismereteket Az általános iskolák VII— VIIT. osztályos tanulói — az osztályfőnöki órák keretében — hat órán át, a közép- és iparitanuló-i6kolák hallgatói húsz órán át ismerkednek ezzel a tantárggyal. Össze! a VII.. illetve a közép- és az iparitanuló-iskolák első osztályaiban kezdődik el az oktatás. S noha ebből osztályozás nem lesz — csupán év közben, tanítási év végén adnak (főleg gyakorlatban) számot a fiatalok, hogy mennyire sajátították el ezt a tantárgyat—, nem szabad lebecsülni. Hiszen ha az iskolákban nem vizsgáznak is, vizsgáznak majd akkor, ha sorköteles katonai szolgálatra bevonulnak. De Vizsgáznak az iskolából kikerülve az életben is hazaszeretetből, áldozatvállalásból. Kijelöltek két bázisiskolát, amelyekben a tanárok módszertani felkészítését végzik: a középiskolák tanárainak a Táncsics Gimnáziumban, az általános iskolák tanárainak pedig a Tóth Lajos iskolában tartanak előadásokat. Már a felkészítés jegyében zajlott le a KISZ idei vezetőképző tábora is Kiskorpádon. Nyolcszáz úttörő-, illetve KISZ-vezető ismerkedett meg az új feladatokkal, s tartottak részükre — például a párbaj- lövészet levezetéséből — gyakorlati foglalkozásokat is. Hasznosítani a tapasztalatokat Ha a tantervből hiányzott is eddig, nem teljesen új dolog a honvédelmi nevelés az iskolákban. Az eddigi tapasztalatokról tanácskozott nemrégen tartott ülésén az MHSZ megyei vezetősége és a KISZ megyei bizottsága is. A kaposvári Táncsics és Munkácsy, a marcali, a nagyatádi és a fonyódi gimnáziumok, a kaposvári Tóth Lajos, valamint a barcsi és a csurgói járás általános iskolái már eddig is számottevő eredményt mutattak fel. Ezt bizonyítja az ist hogy az 1967—68-as tanévben csaknem 20 000 általános és középiskolás vett részt , az összetett honvédelmi versenyeken, az iskolai lóversenyeiken. Siófokon úttörő közlekedési őrs, Béla- váron, Vízváron, jsomogyud- varhelyen és más községekben úttörő határőrsök tevékenykednek. De szinte minden iskolában működik valamilyen modellező szakkör, ahol a fiatalok a gépekkel, a korszerű technikával ismerkednek meg. A fegyveres erők napjának, illetve hetének eseményed, a laktanyalátogatásak, A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR 1968. augusztus hó 25-én vasárnap reggel 8 órai kezdettel a gyár, alsó bejáratánál a répafeldolgozási üzemre FELVÉTELT TART Felvételre jelentkezhet minden 18. életévét betöltött munkavállaló, aki a cukorgyártási idényre munkát kíván vállalni. CSAK SZEMÉLYESEN LEHET JELENTKEZNI Vidéki dolgozók vasúti és autóbuszköltségét a gyár megtériti abban az esetben, ha ténylegesen munkába is állnak. Azoknak a vidéki és helybeli dolgozóknak, akiknek a gyár a felvételi jegyet már kiadta, jelentkezniük nem kell. (7459) A 2750 éves Jereván örmény SZSZK, Jereván. A H. Abovjan utca. Jereván, Örményország fővárosa, Kóma és Babilon kortársa, 1968-ban ünnepli keletkezésének 2750 éves évfordulóját. Ez az ősi város szeszélyesen elnyúló amfiteátrumként terül el a Kaukázus fehér hegyeinek lábánál. Minden utca, minden sugárút különbözik .egymástól a színek skálájában és kiképzésben. A házak 64 színárnyalatú hegyi tufából, gránitból, márványból és bazaltból épültek. Az ősi múltból díszíti a várost az Erebuni fellegvár. Bejárata fölé ezeket a szavakat vésték: »Agristi, Menu fia, Hald isten hatalmából ájjákettg Mt »Z erődítményt és az Erebuni (Jereván) nevet adta neki«. Mindez időszámításunk előtt 782-ben történt. A szovjethatalom évei alatt Örményország a Szovjetunió egyik fontos gazdasági és kulturális központja lett. Jerevánban 190 nagy ipari üzem működik. Építőanyag-gyárak, porcelán-fajansz gyárak, textil- és kötöttáru üzemek, bőr- és cipőgyárak, konzervüzemek, bor- és likőrgyártó üzemek találhatók a városban és környékén. A szintetikus kaucsukgyár, a villamos- gépgyár és a szerszámgép- gyár több mint 87 arszág(Fotó: APN) ba exportálja termékeit. Jereván a székhelye a Köz- társasági Tudományos Akadémiának,- és mintegy 80 kutatóintézet működik itt. A város 14 főiskoláján 45 ezer diák tanul. A város gyorsan fejlődik. Csupán a múlt évben 300 ezer négyzetméternyi lakóterület (kb. 10 000 lakás) épült itt. Megkezdték a 13—15 emeletes lakóházak építését. Elkészült Jereván általános fejlesztési terve is. A terv már azzal számol, hogy a közeli években a város lakossága 900 ezer főre növekszik. kiváló katonák látogatása az iskolákban, katonák meghívása az úttörők avatására, vagy katonák közreműködése az iskolai járőrversenyek, számháborúk stb. szervezésében, végrehajtásában — mind ezt a célt szolgálták. Az ugyancsak, hogy a nagybajomi úttörők saját erőből, társadalmi munkában építettek maguknak lőteret, s jó eredményeket érnek el a lövészetben. Ezeket a jó tapasztalatokat. kell most hasznosítani. Valamennyi fegyveres testülettel Elsősorban ott sikerült a honvédelmi nevelésben jó eredményeket elérni, ahol az iskolák vezetői, az osztályfőnökök és a tanárok már korábban fölismerték ennek fontosságát és megszívlelték az MSZMP Politikai Bizottságának határozatát, amely kimondja: »A honvédelmi nevelőmunkára vonatkozó párthatározatokkal összhangban, a társadalomban meglévő lehetőségekre alapozna a lakosság, ezen belül különösen az ifjúság; honvédelmi fölkészítését ki kell szélesíteni bátrabban, következetesebben kell folytatni.« Persze az adottságok és a lehetőségek nem mindenütt egyformák. De arra kell törekedni — s ez elsősorban az osztályfőnökök feladata —, hogy az életkornak legjobban megfelelően, komoly vagy játékos, romantikus formában tegyék vonzóvá a fiatalok számára a honvédelmi ismeretek tanulását. Hiba — mint a beszélgetésben részt vevő MHSZ- és KISZ-munkatársak elm~"'1"'- ták —, hogy az iskou... fegyveres testületekkel való kapcsolatot leginkább a honvédségre, a hatái'őrségre korlátozzák. Pedig ahogyan az iskolai KRESZ-oktatásoknál, a vetélkedők megszervezésében, úgy a honvédelmi nevelésben is nagy segítséget adhatnának a rendőrség dolgozói. S hasznosítani kellene a munkásőrség tapasztalatait is, hiszen nincs mindenütt mód a katonaság, határőrség . segítségének igénybevételére.’ Nagyon sok faluban, üzemben működik az MHSZ lövész-, motoros-, • modellező vagy rádiósklubja, ezt a lehetőséget nem szabad az iskoláknak figyelmen kívül hagyniuk. Az iskolák tanulói mar eddig is örömmel vettek részt és várták a honvédelemmel kapcsolatos foglalkozásokat. Ha sikerül a jó tapasztalatokat felhasználva ezt a munkát még szervezettebbé, hatékonyabbá és vonzóbbá tenni, akkor az eredmény nem maradhat el. Szalai László A kuntelepi Dózsa Tsz-ben 450 mázsa uborka leadására szerződtek az idei esztendőre a Nagyatádi Konzervgyárral. Vetésterületük eredetileg 15 kát. hold volt, az aszály miatt azonban ez csaknem 10 kát holdra csökkent. Most mégis arról számolhatunk be, hogy a 112 ezer forintos bevételi tervüket augusztus 20-lg nyolcvan százalékra teljesítették: 90 ezer forint értekben adtak át uborkát a gyárnak, összesen 292 mázsát. Még ezekben a napokban is tart a szárazságtól kevesebbet károsodott 10. kát. holdjuk termésének szedése és szállítása, de már az ünnepek előtt megkezdték a kb. 4 kát. hold másodvetéses uborka szedését, is. Így a szerződésben vállalt mennyiségiét le tudják adni
