Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-23 / 197. szám

Péntek, 1968. augusztus 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP BÁNYÁBÓL KERÁMIAGYÁR Két esztendő mérlege A megszüntetett herendi bánya üzemépületeiben majolikagyárat rendeztek be. Képün­kön: Az üzem szakemberei égetés után kiveszik a mintadarabokat az elektromos ke­mencéből. Növényvédelmi tájékoztató Veszélyeztetnek a talajlakó kártevők A Somogy megyei Növény­védő Állomás laboratóriumá­nak tájékoztatása szerint idő­szerű a talajlakó kártevők fel­kutatása. Elsősorban az őszi gabonák, a jövő évi kukorica- és répatáblák talajában kell megállapítani a cserebogárpa­jor, a drótféreg és a mocskos­pajor, valamint a gabonatáb­lák talajában a csócsároló egyedszámat. A fölmérés tör­ténhet gyommentes talajon a tábla nagyságától függően nyolc-tíz helyen, négyzetméte­renként 3 búzacsomó kihelye­zésével vagy talajásással. A talajásás során 8—10 negyed négyzetméteres, 40—60 centi mélymintagödröt kell ásni. A gödörből kikerülő földben, il­letve a kikelt búzacsomó gyö­kere körül megállapítható a kártevők száma. Veszélytől kell tartam, ha cserebogárpa­jorból 4, drótféregből 3, mocs­kospajorból 2, csócsárlóból 2 darab található négyzetméte­renként. Ha a kártevők össz- létszáma négyzetméterenként eléri a négyet, már indokolt a védekezés. Talaj fertőtlenítésre 1—1,5 mázsa lindános szuper­foszfátot, vagy 8—10 kiló Hun­gária Lr—7 porozót kell hasz­nálni. A gabonatarlók felszántása után a mezei pockok átvándo­rollak a pillangós táblákra. Az átteleiő állomány jövő tavasz- szal kiinduló \ / íja lehet egy, az 1964. évihez uasonló szapo­rodásnak, ezért nagyüzemi táb­lákon holdanként 1,5—2 kiló Thiodán vagy Thionex perme­tezésével, vagy Arvalin lyukba szórásával kell védekezni. Nél­külözhetetlen a védőfelszere­lés: a védőruha, a védőkalap, a védőkesztyű, a gumicsizma és a kolloid betétes légzésvé­dő. A permetezés előtt a táb­lákról el kell riasztani a va­dakat. Az utóbbi időben lehullott csapadék hatására megnőtt az almás és körtés gyümölcsösök­ben a varasodás veszélye. Az egészséges gyümölcs megvédé­se érdekében a védekezés réz- oxiklodidokkal, Orthociddal, Einebbel vagy egyéb gomba­ölő szerrel eredményes. A kaliforniai pajzstetú lár­váinak rajzása még tart. A kártevők ellen kisüzemben nikotint, vagy lakott területen kívül a Wofatox Sp. 30-at használhatják. Nagyüzemek­ben az egyéb engedélyezett íoszforsavésztereklkel lehet védekezni. A korai barackfajták érése miatt a barackmoiyok elleni védekezést tcbb helyen meg­szüntették. Ez helytelen, mert így a későbbi érésű fajták fer­tőződnek, és emiatt korlátoz­hatják ezek exportját. Nagy­üzemekben — az érési idő fi­gyelembevételével — az 5 na­pos várakozási idejű Pnpsdrint lehet, használni védekezésre. A szerek felhasználására vo­natkozó előírásokat »,4 Magyar Népköztársaságban engedélye­zett növényvédösserek jegyzé­ke 1988« című MÉM kiadvány tartalmazza. Legtöbb pártszervezet már elkezdte a legutóbbi vezetőség­választás óta eltelt két esz­tendő munkájának, eredmé­nyeinek, számbavételét, hogy a hamarosan elkövetkező új ve­zetőségválasztásra készen áll­janak a beszámolóval. Balt István, az Óbudai Gép­ipari Ktsz marcali telepének párttitkára — amikor az eltelt két esztendőről érdeklődtem — így válaszolt: — Szerencsés helyzetben va­gyunk, mert olyan fejlődésről adhatunk számot, amely meg­változtatta telepünk kezdeti el­keserítő helyzetéit, a bizonyta­lanságot. Kezdetben egymást számolgatták Kritikus időpontban, 1966 nyarán választották párttit- kármak Báli Istvánt. Akkod még a gépjavító állomáshoz tartoztak, s arról volt szó, hogy Tapsonyhoz csatolják majd őket, oda kell járni dolgozni is. Negyvennégyen dolgoztak ek­kor a jelenlegi telepen, s még 1966 utolsó napján sem tudták lesz-e munkájuk jövőre. Szóba került ugyan, hogy az Óbudai Gépipari Ktsz átveszi őket, telepet alapít Marcali­ban. de a megegyezés sokáig húzódott. Végül a tanács és a pártbizottság vezetőinek sike­rült a küsz-szel megállapod­niuk. Munka azonban sokáig nem volt. A téli hónapokban hólapátolással, árokásással és azzal töltötték az időt, hogy egymást számolgatták — meg­vannak-e még valamennyien. A pártszervezet — tizenket­tőn maradtak kommunisták — már az első taggyűlésen, 1967 januárjában arra kérte a kom­munistákat és a telep többi dolgozóját is: ha munkát kap­nak, végezzék azt úgy, hogy a kifogástalan minőséggel bizto­sítani tudják jövőjüket, az ál­landó munkalehetőséget. Trágyakihordó, gumiőrlő, eredményjelző Az első komoly muinka ta­valy áprilisban kezdődött. Százötven trágyakihordó gépet készítettek ötmillió forint ér­tékben. Azután jugoszláviai megrendelésre egy táv vezérlé­sű gumiőrlő berendezés ké­szült. Az 57 méter hosszú szer­kezetet olyan kifogástalan mi­nőségben készítették el, hogy a szakemberek is csodálkoztak rajta. S ezután egymás után kapták a különböző munkákat. Csehszlovákiának betonérle- lő bunkert gyártottak, s rájuk bízták a mexikói olimpiai sta­dion eredményjelző órájának betűsorának elkészítését is. Hasonló szerkezet készült a szófiai és a kijevi stadion szá­mára is. A múlt évben több mint tíz­millió forint értékű terméket készítettek, s munkásaik szá­ma az év végére százra emel­kedett. Erősíteni a pártszervezetet Mindezt megvalósítani ne­hezebb volt, mint utólag most elmondani. — Kezdetben baj volt a munkafegyelemmel. Az embe­rek hozzászoktak a kinti mun­kához, s ahogy beköszöntött a jó idő, visszaesett a termelés. Csöndör Lajos telepvezetővel — ugyancsak pártvezetősági tag — és a többi kommunistá­val sokat beszélgettünk az em­berekkel, hogy ez megszűnjön. Ekkor határoztuk el: erősítjük sorainkat, hogy a pártszerve­zet számban is megerősödve segíthesse a telep megszilárdí­tását — emlékezik vissza Báli István. Másfél esztendő alatt hét, a munkában kiemelkedő embert vettek föl párttagnak, köztük Magyart Istvánt, Drávecz Já­nost, Varga L ajosnét, Varga Józsefet. Az új munkavállalók soraiban is volt négy kommu­nista, most összesen huszon­hármán vannak. A telep dol­gozóinak létszáma jelenleg két­száz, sok a női munkás, s ezért most az a céljuk, hogy főként nőkkel erősítsék a pártszerve­zetet Növekedett a munka- és a tanulási kedv Az állandó munka, a jó ke­reseti lehetőség — egy szak­munkás kétezer forintnál is többet keres havonta — növel­te az emberek munkakedvét és tanulási vágyát is. S nemcsak szakmai, hanem politikai szempontból is nagyon sokan képezik magukat. Az ebben élen járók között mindenütt ott találni a kommunistákat. Nemecz Zoltán pártvezető­ségi tag sokáig esztergályos­ként dolgozott, közben elvé­gezte Körmenden a felsőfokú gépipari technikumot — ezzel agy időben az esti egyetemet — s most technikus. Báli Ist­ván, a pártszervezet titkára is sikerrel fejezte be az idén az esti egyetemet. Sok eredményről, számotte­vő fejlődésről beszélhetnek te­hát a vezetőségválasztó tag­gyűlésen az Óbudai Gépipari Ktsz marcali telepének kom­munistái. Megvédeni a hírnevüket! De nemcsak erről kell majd tanácskozni, hanem a további feladatokról is. Részben sike­rült az új körülményeknek megfelelő munkastílust kiala­kítani, de ezt tovább kell fej­leszteni. A telep KISZ-szerve- zete még nem talált magára. Túlságosan nagy létszámmal alakultak meg, sokat vállalnak is keveset hajtanak végre. Egy fiatal kommunistát — Drávecz Jánost — állítottak most a szervezet élére, segíteni, tá­mogatni keil munkájában. Nemrégen elkezdték az idei BNV-n díjat nyert univerzális kukorieadaráló-morzsoló soro­zatgyártását, az idén 15 000 ké­smi belőle. A KISZ-esek vál­laltak fölötte védnökséget a KMP megalakulása 50. évfor­dulójának tiszteletére. Ez a hatalmas feladat és az, hogy az idén hatvanmillió forint ér­téket kell termelniük, azt kö­veteli- a kommunistáktól, hogy az eddigieknél jobban törődje­nek a munka versennyel, szo­cialista brigádok alakításával. Voltak ugyan munkabrigádok, azonban teljesítményük érté­kelése nem sikerült. Tekintélyt, hírnevet szerzett magának alig másfél esztendő alatt az Óbudai Gépipari Ktsz marcali telepe. Ez úgy sikerül- j hetett, hogy kezdettől fogva tö­rekedtek a kifogástalan minő­ségre. Ez lesz a legfontosabb feladatuk a jövőben is ... ! Sz. U Kétszázezer forintért vásárolnak abraktakarmányt A nagy szárazság okozta ta­karmányveszteség ellenére sem látják kritikusnak a hely­zetet a sántosi Surjánvölgye Tsz-ben. Mindent megtesznek, hogy kényszerből egy:, len ál­lattól se kelljen megválniuk. Legnagyobb kiesés a szálas takarmányoknál tapasztalható. Ez azért jelent gondot, mert a háztáji gazdaságokban is sok a. szarvasmarha. A sántosiak 580 hold szántóterületen gaz­dálkodnak, s ebből csaknem Siófoki irodánkhoz szerkesztői munkakörbe alkalmazunk. Szükség esetén szállást biztosítunk. Jelentkezés: Somogy megyei Tervező Vál­lalat, Kaposvár, Rákóczi tér 12/a. (10767) kétszáz holdon takarmányt termelnek, azonban a várt ta­karmányhozamnak csak a 60—70 százaléka termett meg. A kiesést elsősorban silóta- karmárinyal szeretnék pótol­ni. Ügy tervezik, hogy a ta­vasszal elvetett harminc hold csalamádét és negyven hold silókukoricát répával lesilóz- zák. Egy kevés sarjúszénára is számítanak. A kukoricánál mutatkozó hiányt kétszázezer forintért vásárolt abraktakar­mánnyal akarják pótolni. A háztáji állomány áttelel­te tése is gondot okoz. Azok­nál a gazdáknál, ahol három— négy szarvasmarhát is tarta­nak, a jelenlegi készlet csak 30—40 százalékban elégíti ki a szükségletet. A tsz úgy se­gít rajtuk, hogy a kukorica­szár nagy részét összevágják és takarmányrépával lesílóz- zák. Lekaszálják az árokpar­tokat és a dűlőutakat is, A máskor alomnak használt sást is takarmánynak használják fel. Modern üzem — korszerű emberek Tsz-ek, szállítási vállalatok, állami gazdaságok, figyelem: Munkakiesést takarít meg, ha pótkocsiját a Tapsonyi Gépjavító Állomáson cserealapon javítja Magyar és lengyel típusok. Érdeklődni személyesen, vagy telefonon: Tapsony 3. Mezőgazdasági Gépjavító Állomás, Kaposvár (7492) 8- számú Gépéjavitó Állomása, Tapsony Megcáfolva az időt, az el­múlt néhány év alatt megfia­talodott a csurgói faüzem. Üj üzemrészeikkel, világos, tágas csarnokokkal, korszerű gépek­kel, félautomatákkal gazdago­dott. Ez a változás fordulatot ho­zott: hosszú évek óta először lett nyereséges az üzem az idei első féléves eredményei alapján. Négy esztendeje 39 millió forintot termeltek egy év alatt, az idén júliusig 45 milliót. Három éve kezdődött meg a 40 milliós rekonstruk­ció. Ennyi kellett ahhoz, hogy a régi üzemből új legyen. A felújítási munkák lassan be­fejeződnek. Az elmúlt három év alatt azonban nemcsak a munkahe­lyek alakultak át, hanem a munkáskollektívák is. Meg­szűnt a nagy fluktuáció, akik felvételre jelentkeztek, szinte egytől egyik ma is a telepen dolgoznak. Az üzemet járva arra kerestünk választ, mit jelent a dolgozóknak, hogy munkájukat könnyebben, sok­kal jobb körülmények között végezhetik. — Korszerű üzem korszerű embereket kíván >— mondja Tropsa Imre főművezető —, s ez nem megy máról holnapra, Amikor átadtuk az 500 sze­mélyes öltöző, zuhanyozó épü­letét, eleinte kongott az üres­ségtől. Pár hét múlva pedig küldöttség jött hozzánk a többiek megbízásából, mert félórán át nem volt melegvíz. Ilyenformán vagyunk vala­hogy a gépesített új üzemré- 1 székkel i*. A megszokott régi fűrészeket bizony sokáig em­legették. A kezük hónapok múlva is ráállt a nehezebb munkára. Annyi üj gépet kaptunk, hogy egyiknek-má- siknak jóformán még a nevét sem ismerték, amikor már dolgozni tudtak velük. Az új felvételeket pedig úgy irányították, hogy minél több legyen köztük a fiatal. — Erre egyetlen okunk volt: a fiatalok sokkal könnyebben szokják meg. az újat. Kivált­képpen azok, akik a régi gé­peket nem is isimerték. A töb­biek a teljesítményüket, a ke­resetüket féltették az új be­rendezésektől. Azóta bebizo­nyosodott, hogy nem volt rá okuk. — Jók voltak azok a körfű részek, lehetett velük dolgoz­ni. De ha egy kicsit ráhajtot- tiunk, estére kelve mindig ki­készült a fejem — emlékezik vissza Györfi Sándor a fenyő­csarnok egyik új gépe mellett. — Ketten—hárman toltuk a kétmázsás padlókat a fűrész re. Ka elgondolom, hogy a munkához tartozott az a több kilométeres séta is, amivel az anyagot kísértem, bizony mosolyogni van kedvem. Bemutatja az új ikerszéle- zőt, amelyik egymaga viszi fel a padlót a fűrészlapokig. Ne­ki csak a méreteket kell be állítani. Dicsekszik is vele. — Végtelen nagy teljesít­ménye van. Fizikailag nem is fárad el az ember. A teljesít­mény csupán azon múlik, mennyi idő alatt állítom be a méreteket a fokozatkapcsolók­kal. — Most is fáj a feje műszak végén? — Csak akkor, ha nem ka­pok elég anyagot, mert akkor nem megy úgy a munka, ahogy szeretném. Egy időben több >*kardvágó~ is üzemelt a csurgói faüzem­ben. lígy nevezték el tréfásan azokat a precíz munkára al­kalmas gépeket, amelyeknél csak tízedmilliméteres elté­rések lehetnek a megadott méretből, és beállításukkor mégis olyan lécéket vágtak, mint egy görbe kard. — Egykönnyen nem adunk túl rajtuk — mondták a fű- rés zcsamokban. Ezek a berendezések egyik üzemből a másikba vándorol­tak, de mindenütt csak a próbavágást érték meg, aztán túladtak rajtuk. Már Csurgón is kimondták, hogy használ­hatatlanok, amikor valaki megnézte a faanyagot leszorító hidraulikák erejét Kiderült, hogy az egyik erősebb a má­siknál. Azóta nem vágnak ►-kardot« egyik üzemben sem. Á sairoktűző a ládaüzem legszellemesebb gépe. A fél­kész fenyőléc ládákat az élek­nél vékony drótszállal vamja össze; ahhoz, hogy a kezelője jól kihasználhassa, kitűnő reflexekre van szüksége. Egy csattanás és az első kapocs máris fogja a láda oldalát. A következő pillanatban már ott a második, a harmadik, a ne­gyedik ... Mézei Teréz tökéletes szink­ront alakított ki a gép ütemé­vel Két éve még ládaszegező volt, kalapáccsal dolgozott. Azt mondják, azért is lett jó gépi szegező, mert a kalapács is fürgén járt a kezében. — Most már el sem tudom képzelni ezt a munkát gép nélkül. Műszak végéig egész ládahegy kerül ki a kezem alól. A nyolcórai szegelés vi­szont nagyon fárasztó volt. A tűzéshez pedig elég az is, ha jól odafigyelek. Munkás- és munkavédelem. Ezek a forgalmak azóta nyer­tek igazán polgárjogot az üzemben, amióta a rekonst­rukció következtében meg­változott a termelés. A nap­fényes üvegcsarnokök tiszta­ságát sem lehet összehasonlí­tani a régi műhelyek rendjé­vel. Javult a munkafegyelem is, ami most már elengedhe­tetlen követelmény a bonyo­lult gépi berendezések üze­meltetőinél. Sokszor megállapították a rekonstrukció megkezdése óta, hogy az üzem vezetői jól hasz­nálták fel a negyvenmillió fo­rintot. Ezt igazolják a megvál­tozott termelési és szociális körülmények. Az üzem fiata- lodása átformálta a munkáso­kat, de nemcsak munkájuk jellegében, hanem gondolko­dásukban is —, akik a korsze­rűbb körülmények elfogadá­sával maguk is korszerűbbek lettek. Nagy József

Next

/
Thumbnails
Contents