Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1988. július 28. KÉSZÜLT a Pannónia filmstúdióban! j Kép a Gusztáv és a tiszta szerelem című filmből. A moz.ilátogató közönség jói ismeri ezt a mondatot. Azon­ban nemcsak szinkronizálással foglalkozik a filmgyár, hanem itt születnek a rajz- és báb­filmek közkedvelt szereplői, sorozatai is. Ha valaki kimondja ezt a szót: Gusztáv, azonnal megje­lenik előttünk a kopasz fejű, jóindulattal teli figura, s tud­juk, hogy a következő öt perc­ben nagyot nevetünk majd a főhős rovására, jóllehet éppen bennünket tett nevetségessé, kariíkírozta ki hibáinkat. A rajzfflmstúdió azonban nem a Gusztáv-filmekkel aratta első nemzetközi sikerét, hanem sokkal korábban a kedves Mó­ra mese, a Dióbél királyfi meg­filmesítésével. Hogyan készül a rajzfilm? A Pannónia filmstúdióban kiváló «-idegenvezetők", Nepp József, Jankovich. Marcell filmrendezők és Czipauer Já­nos vágó kalauzoltak végig a műtermeken. — Mint minden filmnek, a rajzfilmnek is egy ötlet vagy egy kis novella az alapja. Ha ezt elfogadják, elkészítjük a foi-gatókönyvet, ami a többi filmekével ellentétben képes, tehát a papír jobb oldalán ol­vasható a szöveg, a bal olda­lán pedig a rajz látható, egy- egy elképzelt helyzet, jelenet képi megvalósítása. A követ­kező mozzanat a tervezés. A film rendezője — aki általá­ban azonos a tervezővel — megtervezi a képméretet, és •környezetet teremt a figurá­hoz. Ezután kezdődik meg a rajzmunka, s a kulesrajzoló asztalára kerül a történet. Ez lényeges állomása a filmkészí­tésnek, mert az alappozíció­kat, a kiinduló mozgásokat rögzíti. Az egyik kulcsrajzon Gusz­táv gondterhelten ül egy szé­ken. két keze a térdén, nagyon báinatos képet vág. A követke­ző, rajzon azonban már föl­emeli a kezét és megvakarja a feje búbját — folytatja Czi­pauer János. Ez tehát a kulcs- helyzet, s ez-a gondolkodó po- zitúra a következő fázisban már mozog. Ennek a mozgás­nak a kivitelezői a fázisrajzo­lók, akik »megmozdítják« a figurákat. A rajzfilm ebben a stádium­ban már nemcsak síkban vagy térben mozgatott alakokkal készül, hanem környezetben. háttérrel mozgatott élő való­sággá válik. A fázisrajzolók után a kihúzókhoz kerül a rajz, akik celluloid lapra raj­zolják át, a kifestők kiszínezik az alakokat, a háttérét, és ez­után kerül a trükkasztalra, az operatőrhöz. Mi a trükk — a trükkasztalon? A földszinti szobában Henrik Irén éppen a következő Gusz- táv-film felvételeit készíti. Négy hatalmas, reflektor szór­ja fényét az asztalra, ahol egy üveglap alatt egymást váltják a rajzok. Az asztal felett vas síneken nyugszik a kamera. Egy hatal­mas fényképezőgép benyomá­sát kelti; lábnyomásra fény­képezi le a rajzokat. — Mi ebben a trükk? — kérdezem? — Hát sok szemfényvesztés nincs benne, az bizonyos — válaszolja az operatőr .—, de ml minden munkát, ami nem élő felvételeket rögzít, trükik- munkának nevezünk. A kame­rát a síneken függőlegesen le­het mozgatni, az asztal pedig vízszintesen állítható, űzzél a két mozgással tudjuk a rajzr filmekben is elérni azokat a képeket, amelyeket az élőfel­vételeknél az operatőr a ke­zében tartott, vagy kocsira sze­relt felvevőgéppel rögzít. Kiüsselek? A mcmkakópdával azonban még nem készült el a film. A néma anyaghoz zenét, zöreje­ket. hangot is kell adni, s ez hallatlan pontosságot igényel. Sétánk következő állomása a »zajszoba«, ahol minden el­képzelhető tárgy megtalálha­tó. Találkoztam egy kereke­ken guruló kertkapu, faajtó, üvegablak, vasablak kombiná­cióval, hatalmas hullámlemez­zel — ezzel idézik elő a menny­dörgést —, gyerekkáddal és egy hosszú pvc csővel _ há­borgó Balaton és bugyboré- kolás —. kő-, fa-, cement-, ka­vics-, homokpadlókkal, ami­kor Czipauer János kedélyes javaslattal állt elő: — Mit szólnál ahhoz, ha ki­ütnélek? — Helyes! Üssük ki — szor­galmazták a többiek, s máris egy sarok után néztem, ahol elbújhatnék a három haragos elől. Azonban verekedés he­lyett előkerült egy nylonzacs­kó, s benne valami apróra tört morzsa . . . Mi lesz ebből? — rémüldöz­tem. Ezek nem ütni akarnak, hanem mérgezni...! Kétségbe­esésemet egy iszonyatos recs- csenés szakította meg. — .Mi volt ez? — Ez a legtökéletesebb knock aut, az állkapcsot recs- osentő horogütes! A nylonzacs­kóban keményítő van, ami erő­sen megtekerve pontosan olyan hangot ad, mintha valaki most mondott volna búcsút három fogának! Egy fekete a „Fórum Szinkrónum“-ban A zajkulisszák megtekintése után belátogattunk a szinkron- stúdió egyik keverőjébe, ahol a tv részére most szinkroni­zálják a Vízkereszt vagy amit' akartok francia változatát. Gelley Kornél vár éppen jele­nésre. Ez abból áll, hogy szem­ben a vászonnal várja, mikor indul a jelenete, és magyarul szólaltatja meg a francia kol­légát. A vetítő mögötti keverőpult­nál egymás után hangzanak el Hazai György rendező instruk­ciód a színész részére, amíg körülbelül az ötödik próbálko­zás után végre »ült« a hangja, s kifogástalan volt a szöveg- mondása is. A szinkronstúdió után meg­pihenünk a »Fórum Szinkró- num« egyik asztala mellett. A helyiség tulajdonképpen egy büfé, pár asztallal és székkel. Ez a »Fórum«! Aki autogramot akar gyűj­teni, feltétlenül keresse föl ezt a helyet. Találkoztam Béres Ilonával, Kovács Istvánnal, Garics Jánossal, Dallos Szil­viával, Reményi Sándorral, de reggelig sorolhatnám a sok is­mert. nevet. Mire megittuk a kávénkat, ki is ürült a már­ványoszlopos csarnok, becsu­kódtak a vetítők ajtajai, s ki­gyulladt a tányér alakú vörös lámpa: Felvétel! A további beszélgetés helye a három Gusztáv »szülői-szo­bája. Nepp József beszélni kezd: — Ígérem, hogy háromnál többször nem ejtem ki a Gusz­táv szót, mert ezt mindenki úgy foghatná fel, hogy ebben a filmgyárban minden körü­lötte forog. Tény, hogy az ed­dig elkészült hatvannyolc (!) film népszerűvé és közkedvelt­té tette a figurát, de Gusztáv »szakmát« változtatott. Rek- lárrrfilmekben különböző mo­sóporokat, krémeket, ,sampo­nokat népszerűsít. Hangia Al­fonzé, s mint ahogy Rajkin szállóigét csinált a »valami »án«-ból, úgy Gusztáv »tie ne­kem köszönje« bizonyára köz­szájon forog majd. Az új hős: a Mézga család! A rajzfilmstúdió további terveiről Jankovich Marcell tá­jékoztat — A tv részére készítjük el azt a tizenhárom, egyenként huszonhat perces rajzfilmsoro­zatot, amely üzenet a jövőből címmel, a rádiós Szabó család mintájára, a Mézga család ka­landjait mutatja be a nézők­nek. A Mézga család egy tipi­kus pesti família, azonban él egy rokonuk a harmincadik (!) században, és gyakran fordul­nak hozzá tanácsért. A rokon minden esetben a harmincadik századra jellemző tanáccsal szolgál, s ebből rengeteg mu­latságos jelenet születik. — Például? — Csak »étvágygerjesztő­nek« az egyik ötlet: a hónap vége előtt elfogy a család pén­ze és megkérdezik a távolban élő rokont, hogy most mit csi­náljanak? Rövid és csattanós válasz érkezik a jövőből: egye­nek tablettákat, mert náluk már régóta így táplálkoznak az emberek. Egy vegyész ismerős el is készíti a jövő ételeit, azonban a rokon elfelejtette a receptet. A Mézga család ven­dégséget hív össze, mindenki íeleeszi magát a pirulákkal. A következmény megdöbbent»: rettenetesen meghíznak, meg­nő a hajuk, a körmük. A nagy energiát le is kell dolgozniuk, ezért a Mézga család és a ven­dégek hegyeket hordanak, fo­lyókat apasztanak kd, s egyéb fantasztikus munkákat végez­nek el _ pillanatok alatt. — Mikor láthatjuk a soro­zatot? — A jövő évben tervezi be­mutatásukat a tévé. De a so» rozaton kívül még van néhány film. amelyeket megemlítenék. Richly Zsolt tervezi a Szvit című filmjét, melyet Kodály Zoltán öt dalára épít, Macs- kássy Gyula és Várnai György Öregek és fiatalok címmel ké­szít a korosztály-problémáról filmet, és a Honvédelmi Mi­nisztérium felkérésére Sajdik Ferenc karikaturista rajzálja a Princ, a katona rajzfilmvál­tozatát. Ebben két kiskatona. Bütyök és Vili igyekszik meg­valósítani világmegváltó ter­veiket, azonban a végén pár napra mindig a fogdában köt­nek ki. A jelenlegi konkrét munkákon kívül van még né­hány ötlet a tarsolyunkban. Bérmunka — Iránnak A beszélgetés után fölvezet­tek az egyik vetítőbe, ahol egy libanoni üzletember társasá­gában végigültem egy közel hatvanperces vetítést. Láttam Gusztávot, amint fölvidít égy házaspárt, amely nem tudja, hogy a Tangó pasztától lesz legfényesebb a parkettjük; lát­tam Iránnak készült perzsa nyelvű mosóporreklámot, s megismerkedtem egy arab folt- tisztítóval. A külföld részéi-e készített reklámfilmeknek már komoly hagyományuk van a filmgyárban, s nyilván ennek köszönhető, hogy az Air India légiforgalmi társaság is fog- lakoztatja a stúdiót. Nehezen váltam meg a film­gyártól, a vágóasztalon látott sok-sok filmtől, s kedves in­formátoraim tói. A HATTYÚK TAVA SZEGEDEN Egyetlen hatalmas fehér kavargásban, a muzsika üte-. mére lélegzik a színpad: ke­cses tarlású lányok, délceg fiúk tánca, keringő, forgó, piruettezö balettcipok kopo­gása mesél a hattyúlányok ősi történetéről. Az ifjú her­ceg cs a Gonosz Szellem le­gendás párviadaláról, az igaz érzések, a tiszta szere­lem mindent bíró hatalmáról. Csajkovszkij egész estél be­töltő balettkölteménye, A hattyúk tava, a neves orosz komponista első nagy kísér­lete hogy a francia és az olasz hagyományokat az orosz nép táncának karakte­rével, lendületével, mozgás- kultúrájával ötvözve, megte­remtse az orosz balettkulfú- rát. A hattyúk tava . koreo- gráfikus dráma, melynek fő­szereplője kivételesen nehéz feladatot kap: önmagában, kell egyesítenie a fény és a sötétség, az ember és az ör­dög dilemmáját. »Nem Szegeden igazítjuk szabadtéri nagyszínpadra Csajkovszkij balettjét — nyi­latkozott L. Ejhman, a sze­gedi szabadtéri játékokra ér­kezett Rigai Állami Akadé­miai Opera és Balettszínház balettegyüttesének vezetője. — A mi rigai szabadtéri színpadunkon készültünk fel, állítottuk be nagyobb mére­tekre kőszínházi repertoár darabunkat. A szegedi kör­nyezet mégis meglepett ben­nünket. Szerencsére Edgar Vardaunisz itt megvalósított díszlet- és jelmezterveit el­képzeléseinkhez híven kap­tuk segítségül, így bizakodás­sal tekintünk a ma esti pre­mier elé.« A rövid beszámoló július 21-én délelőtt hangzott el a szegedi fesztivál igazgatósá­gának sajtófogadásán, né­hány órával a rigai balett fellépése előtt. S este a Dóm tér esőfelhőktől riasztgatott közönsége nagy ovációval fo­gadta 40 »északi« hattyú sze­gedi bemutatkozását. A fesz­tivál zenekarát J. Honhen vezényelte. Az egykori neves balettpedagógus, Julius Peti­pa koreográfiáját életre kel­tő előadás főszereplői VeUa Vileiiui, Harald Ritenberg, P. Ziedinya, V. Cukanov és 4. Ekisz voltak. Az előadást E. Tangieva-Birznyek ren­dezte. N. I A kutasé tsz-nél hidegvérű lovak és kétéves csikók eladók Ar megegyezés alapján. Te­lefon.: Kutas 14. A SOMOGY MEGYEI TANÄCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT jó kereseti lehetőséggel felvess vasbetonszerelőket betanított munkásokat és betanításra segédmunkásokat Jelentkezés: Kaposvár, Cseri út 2. sz. alatt Kulcsár művezetőnél. (10 367) j A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felre»» kőműves, vízvezeték-szerelő, vasbetonszerelő, műköves, aszfaltburkoló, tetőfedő, cserépkályhás szakmunkásokat könnyűgép-kezelőket és építőipari segédmunkásokat Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 52. sz. alatt. (10 138) Két női műszaki értelmi­ségi dolgozónk részére bútorozott albérleti szobát keresünk augusztus elsejére lehetőleg belvárosban, fürdőszobahasználattal. Ajánlatokat 10 369 szám­ra a Kossuth Lajos u.-i hirdetőbe kérünk. (10 369) A Parnu tfonó-ipari vállalat Kaposvári Gyára FÖLVESZ 16—40 éves korig női átképzős tanulókat Naponta háromszori étke­zést térítés ellenében biz­tosítunk. Szállást leányott­honunkban vagy megbíz­ható helyen albérletet tu­dunk biztosítani. (7350) Férfi es nöí szabó szakmunkásokat, szakképesítés nélküli női dolgozókat felveszünk vállalatunk kaposvári telephelyére. Szakképzetlen dolgozóknak a betanítási időre havi 5S0,— Ft betanítási bért fizetünk. Jelent­kezés: a vállalat munkaügyi osztályán, Kaposvár. Irányi Dá­niel u. 3/a. sz. ....................... S omogy megyei Tanácsi Textilipari Vallalat Raly Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents