Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-24 / 172. szám

Szerda, 1968. július 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Magyar—lengyel ituráfsági nagygyűlés Kaposváron A Kaposvári Világítástech­nikai Gyár szépen feldíszített ebédlője tegnap délután négy órára teljesen megtelt. Az emelvény mögött hatalmas transzparens: »Köszöntjük a felszabadulásának 24. évfordu­lóját ünneplő lengyel népet!« A nagygyűlés színhelyére megyei és városi vezetők tár­saságában érkezett meg Jav, Kiljanczyk elvtárs, Lengyelor­szág budapesti nagykövete. A magyar és a lengyel him­nusz elhangzása után szava­lat következett. Wladyslaw Broniewsiki Költészet című költeményét Bence Ilona mondta el, majd Varga Ká­roly, a Hazafias Népfront So­mogy megyei bizottságának tit­kára köszöntötte a kedves ven­dégeket és a nagygyűlés va­lamennyi részvevőjét. Az ünnepi beszédet Baratt József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartotta. Bevezetőjében a len­gyel—‘magyar barátság törté­nelmi hagyományairól beszélt, majd hosszasan foglalkozott az 1944. július 22-én kiadott Jú­liusi Kiáltvány jelentőségével. Ez a kiáltvány felhívta a sza­badságáért küzdő lengyel né­pet, hogy a szovjet csapatok oldalán harcolva semmisítse meg a fasiszta német csapato­kat, és vívja ki hazája függet­lenségét. — Talán soha nem szenve­dett a háborúk folyamán olyan sokat nép, mint a lengyel. Hat­millió halott, földig lerombolt városok, szétbombázott Varsó maradt a német hordák után, s ilyen alapokról indult el a testvéri lengyel nép a szocia­lizmus útján. 1948. június 18-án húsz év­re szóló barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási egyezményt írtak alá a két nép vezetői. Ez év jú­niusában a hazánkban járt magas szintű párt- és kor­mánydelegáció országunk ve­zetőivel újabb húsz esztendő­re szóió szerződést kötöttek. Ez a dokumentum kapcsola­taink, baráti elvtársi viszo­nyunk alapköve. Barati József felszólalása után Jan Kiljanczyk nagykö­vet emelkedett szólásra. Be­szédében hosszasan foglalko­zott az elmúlt huszonnégy esztendő eredményeivel, a len­gyel—magyar barátság erősö­désével. Hangsúlyozta: a KGST-ben és a Varsói Szer­ződésben tömörült szocialista országok eddigi kapcsolatai gyümölcsözőek voltak, s a szo­cializmust építő Magyarország mindig sokoldalúan támogatta a lengyel nép erőfeszítéseit. Külpolitikai kérdésekről szólva kijelentette, hogy az úgynevezett új keleti politiká­nak, amelyet az Amerikai Egyesült Államok európai csatlósa, a Német Szövetségi Köztársaság hangoztat, az a célja, hogy elszakítsa egymás­tól és a Szovjetuniótól a szo­cializmust építő országokat. Ez a tervük azonban kudarcra van ítélve — mondotta a nagykövet, mert a proletár in­ternacionalizmus eszméin ál­ló szocialista országok szövet­sége szilárd és megbonthatat­lan. Befejezésül megköszönte a megye és város vezetőinek és dolgozóinak a szívélyes fogad­tatást, és sok sikert, erőt, egészséget kívánt munkájuk­hoz. A gyűlés az Internacioná- lé hangjaival ért véget. A lengyel vendégek az ün­nepség után üzemlátogatáson és városnézésen vettek részt, majd ellátogattak a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárba is. Negyedmilliós nyereség (Tudósítónktól.) Az ig'ali fogyasztási szövet­kezet a tervezettnél 6 száza­lékkal több, 245 000 forint nye­reséget ért el az év első hat hónapjában. Az eredmény el­éréséhez nagyban hozzájárult a KMP megalakulásénak 50. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny. Három kollek­tíva szocialista brigád címért, a többiek kiváló bolt, illetve kiváló dolgozó címért ver­sengenek. Az első félévben a szövetke­zet üzemágai kivétel nélkül nagyobb forgalmat értek el, mint a múlt év azonos idősza­kában. Piaci kiskereskedelmi forgalmuk például több mint kétszerese a tavalyinak. Ti­zenkét termelőszövetkezettel létesítettek árubeszerzési kap­csolatot. Az értelmiség szerepe N a gybaj o m ban *•. . . az egész értelmiség előtt az a feladat áll, hogy szocialista szellemben nevel­jék népünket, erősítsék esz­mei és erkölcsi egységét a marxista világnézet hatékony terjesztésével, a szocialista erkölcs normáinak népszerű­sítésével. Értelmiségünk — al­kotó, termelőmunkája mel­lett — elsősorban népnevelő feladatának teljesítésével já­rulhat hozzá a szocializmus teljes felépítéséhez.« (Az MSZMP IX. kongresszu­sának határozataiból.) Életünk változásait nyelvi változások is követik. A nép nevelésén ma már — politi­kánk, célkitűzéseink, mai éle­tünk ismeretében — aligha gondolhat bárki is arra, ami­Az új iskolában kezdhetnek a szakmunkástanulók Szinte hétről hétre változott a helyzet az épülő kaposvári szakmunkástanuló intézetnél. Május 19-cm még borúlátóan nyilatkozott Zeleznik Sándor, a kivitelező Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója. Akkor arról számolt be, hogy a pótmunkák elvégzése és az anyaghiány harmincöt­negyven napos késést okozott, ezért a főépület átadása nincs biztosítva az iskolaév kezde­tére. Mostani érdeklődésünkre Zc- leznik Sándor kijelentette, hogy 95 százalékig kész a szakmunkásképző intézet. Már biztos, hogy az épület belseje az iskolaév kezdetére olyan ál­lapotban lesz, hogy a tanítást meg lehet kezdeni benne. A külső vakolást majd csak ké­sőbb végzik el, ez azonban nem zavarja az oktatást. Az épület átadására augusz­tus második felében kerül sor. Vizsgáznak a vetőmagvak VÁLLALATOK, ÄLLAMI GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, FIGYELEM! A Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat­nál kapható: SZ-190-as felújított traktor azonnali cserével vagy csere nélkül is Mezőgazdasági üzemek részére a felújítási ár felújított lánctalppal együtt 132 000 Ft, vállala­toknak 180 000 Ft. Tsz-eknak dotáció. Címünk: Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Kaposvár, Jutái út. 7. sz. Telefon: 13-436/8. Ügyintéző: Nagy József, (10 193) Mint ismeretes, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter e hó elején rendeletet adott ki a vetőmagvak előállí­tásáról, forgalmáról, felhasz­nálásáról és ellenőrzéséről. Idézzük a rendelet 18. paragra­fusának első bekezdését: »A mezőgazdasági üzem vetési célra — saját előállítás esetén és fémzárolatlanul is — csak a szabványban, a fémzárolt vetőmagra megállapított minő­ségi követelményeknek meg­felelő vetőmagot használhat fel.« A rendelet várható hatásá­ról, a vetőmagtermesztés so­mogyi tapasztalatairól, a most folyó munkákról érdeklődtünk Váradi Lajostól, a Somogy megyei Állami Vetőmagfel­ügyelőség vezetőjétől. 25 000 holdon szántóföldi minősítés A rendeletben szabályozott vetőmagvizsgálatra mindenek­előtt a felügyelőség hivatott, hiszen a termelőszövetkezetek­nek nincs elegendő eszközük a precíz vizsgálat lebonyolításá­ra, csak hozzávetőleges, házi­lagos próbákat végezhetnek. A ■megyében eddig mintegy 25 000 holdon történt meg a minősí­tés. A 9000 holdnyi burgonya három szemléjéből az utolsó van hátra. A kalászosok jól szerepeltek az idén a szaporító területe­ken, mindössze tíz százalék bi­zonyult vetésre alkalmatlan­nak. A hagyományos búzafaj­tákon kívül olasz, jugoszláv és francia fajtákat is minősített a felügyelőség. A tapasztalatok jók akár a termés mennyisé­gét, akár a betegségekkel szembeni ellené 11 óságukat vesszük, egyaránt elégedettek lehetünk. A Libelulla és a Mironovszkaja például homo­kos területeken is jól vizsgá­zott. Néhány fajta később a jövő búzája lehet Somogybán, tehát bővülhet a választék. Be- hizonyosodott, hogy különösen a jugoszláv és az olasz búza­fajták a talajszerkezeti és ég­hajlati »-rokonság-« miatt jól érzik magukat a somogyi föl­deken, s az is. kitűnt az idén, hogy a szárazságot viszonylag jól bírják. Sok gazdaságban az idén az aszály ellenére a vártnál több bú­zát takaríthattak be. Ez annak is köszönhető, hogy ahol tavaly a felügyelőség a vetésre szánt mag­vak alkalmatlanságát mutatta ki, ott gondosan elvégezték a vető- magcserét. örvendetes, hogy az 1064. évi 86-tal szemben tavaly 415 vetőmagminta érkezett vizsgálatra a felügyelőséghez. A jobb mag kétségkívül jobb termést is ga­rantál, ám még mindig vannak olyan termelőszövetkezetek, ame­lyek egyetlen évben sem küldtek magmintát vizsgálatra. Elegendő a mag a felújításokhoz Megyeszerte folyik a kalá­szosok fémzárolása, és hama­rosan elkezdődik a burgonya harmadik és a lucerna máso­dik szemléje a gazdaságokban. A felügyelőség megküldte a mintavételhez szükséges zacs­kókat és a tájékoztatókat a gazdaságoknak, s július végén, augusztus elején hozzáfognál? a magvak vizsgálatához. Az idén a termelőszövetkezetek­nek végzendő szokvány vető­magvizsgálatnak különösen nagy a jelentősége, mivel a rendkívül szára* gabonát sok újításra. helyütt felfúvó berendezéssel juttatják a mnagtárpadlásra, s a fémcsőben »közlekedő« mag könnyen megsérül, csíratörést szenved. Meg kell tehát vizs­gálni, hogy alkalmas-e vetésre Pontos eredményre csak a tisz­tított gabonából vett minta ve­zethet. Az állami gazdaságokban bő­ven van nemcsak korábbról is mert, de újfajta vetőmag is. Jó, ha a termelőszövetkezetek élnek a lehetőséggel, és vásá­rolnak ezekből a fajtákból fel ff. F kor még »párban«, ketten, ha esett, ha fújt, házról házra járva »népnevelték« az embe­reket ... Mást értünk ezen manapság, az értelmezéssel nincs is különösebb problé­mánk. De vajon hogyan telje­sítjük ezt a feladatot? Milyen hatással vagyunk személyes példánkkal, kiállásunkkal, a közösségre? Egyáltalán mi­lyen szerepe van az értelmi­ségnek egy szükebb közösség, például a megye egyik legna­gyobb községének életében? Erre kerestem választ Nagy­bajomban. Passzív tóbbség Lakosainak száma csaknem 4400. Határa mintegy 20 000 kát. hold. Jól gazdálkodó tsz, erdőgazdaság, állami gazda­ság, ktsz, fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet, óvoda, is­kola, gimnázium, kollégium, körzeti művelődési ház, könyvtár van a községben. Az értelmiségiek száma hat­vanhárom, közülük több mint harminc pedagógus. A közéleti tevékenységben a közgondol­kodás szocialista szellemű for­málásában lehetőségeik az át­lagosnál sokkal jobbak, ked­vezőbbek. Mégis a dolgok fel­színe mögött hiába keressük pontosan azt, ami az értelmi­ség mai társadalmi feladata lenne. Nevezetesen: a lakos­ság, a közösség szocialista szellemű orientációját, eszmé­nyeink, a marxista világnézet tudatos, aktív terjesztését, egyszóval az értelmiség — mint réteg — társadalmi akti­vitását. De ez talán nemcsak nagybajomi jelenség. Viszont mindenképpen probléma, amellyel szembe néznünk, szá­molnunk kell. Mint minden községben, Nagybajomban is van egy szűk réteg, amely érdeklődik, kiveszi részét a község gondjaiból, közéleti szereplést vállal, társa dal-mi akciókat szervez stb. Mégis, hol lehet a hiba, miért pasz- szív a többség? Szavalt és tettek Egy ellentmondás vizsgálódá­sunk első észrevétele. Ellent­mondás a szó és a tettek kö­zött. A község művelődési ter­vében érdekesnél érdekesebb elgondolások sorakoznak. Meg­valósításuk elképzelhetetlen a helyi értelmiség közéleti ér­deklődése, aktivitása nélkül. Mindez lelkes egyetértéssel ta­lálkozik — amíg terv, amíg elgondolás. »Igen helyes, meg kell oldani ezeket a feladato­kat ...« De kinek, kiknek? A terv — felelősként — megje­löli őket is. A megvalósítás­ban azonban rendre elmarad az a bizonyos első lépés: a »tenni érte« folyamatában már nyoma sincs a korábbi lelke­sedésnek. A felelős irányító és szervező pedig ennek hatásá­ra bátortalan lesz, elbizonyta­lankodik. Kétségtelen, hogy volt né­hány sikeres közérdekű isme­retterjesztő rendezvény, peda­gógiai vagy szakmai, mezőgaz­dasági jellegű előadássorozat. Elmaradt azonban a mezőgaz­dasági szakkör megalakítása és a mezőgazdasági gépkezelői tanfolyam is. Nem volt kinek... Latinka Sándor életregényét író—olvasó találkozón vitatták meg. Erre azonban az ígéret ellenére sem jöhettek át a kol­légista diákok. (Noha pedagó­giai szempontból sem ártott volna hallaniuk ezt az elő­adást.) Hosszabb ideje képtele­nek megalakítani ebben a tör­ténelmi fontosságú községben a honismereti szakkört. (Mint ismeretes, 1945-ben súlyos harcok voltak itt). Hiszen ugye kényszeríteni egyetlen p>edagó- gust sem lehet... Más: érthe­tően rosszul esett az énekkar tagjainak is az, hogy első be­mutatkozásukra a község veze­tői nem voltak kíváncsiak. (Évek óta visszatérő jogos pa­nasz itt az ilyesfajta érdekte­lenség!) A művelődési tervben az ér­telmiségi klub megalakítása is szerepei. A cél, hogy ez a cso­port, ez a közösség legyen a bázisa a közéleti aktivitásnak; legyen vitafórum; kezdemé­nyezzen, megszervezzen és va­lóra váltson elgondolásokat, törekvéseket az egész, a na­gyobb közösség érdekében ala­kítsa a szocialista szemléletet, vagyis teljesítse az értelmiség mai népnevelő feladatát. A gondolatot annak idején elve­tette a többség. »Hátha rossz fényt vet« az értelmiségre, és elkülönülésnek látszik a la­kosság szemében. Ennek elle­nére — meglepetésemre —, akikkel ottjártamkor beszél­tem, azok mind messzemenően támogatják az értelmiségi klub gondolatát. Nem sorolom tovább. Egy biztos: a szóban való lelkese­dés nem alakul tetteket érlelő aktivitássá a nagybajomi ér­telmiség köreiben. Befelé/orda lás Másik fontos észrevételem a különböző értelmiségiek egy­más közti kapcsolatára vonat­kozik. Egybehangzóak a véle­mények: ilyen kapcsolat lé­nyegében nincs is. Viszont van szakmai elkülönülés, befelé- fordulás. Mind a pedagógus, mind az egyéb értelmiségi kö­rökben. Igen kevés azoknak a száma, akik tiszteletdíjért vagy anélkül részt vállalnak a kulturális nevelő munkából, a népművelésből, illetve a köz­ség hivatalos közéletéből; akik a zárt ablakszemek mögül, a mindennap>os tv-nézés kényel­mét olykor közéleti érdeklő­désre cserélnék, kitekintené­nek saját otthonukból — a fa­lu életére. A tanács vb-elnö- kének becslése szerint a falu értelmiségiéinek tevékeny há­nyada nem több 20—25 száza­léknál. De hát akkor mit tesz a másik 75—80 százalék? Rá­juk egyáltalán nem lehet szá­mítani? Nem egészen. A nyolcvan százalék égy kisebb része időn­ként megtesz annyit, amennyit nagyon muszáj. Nehogy szó ér­je a ház elejét. . . Megtart né­ha egy-egy előadást, megjele­nik a hivatalos ünnepségeken stb. És ami biztató Van egv harmadik észrevéte­lem is, főleg a tsz-ben dolgo­zó fiatal agrárértelmiségre vo­natkozóan. Látszólagos érdek­telenségük türelmetlenséget, tenniakarást leplez. Néhányan hangot is adnak ennek. Eljár­nak az ifjúságii klubba, embe­rek, társak közé vágynak, ér­zik, hogy nem jól van így: a közöny légkörén változtatni kellene és lehetne is. És ez az, ami igen biztató; ahonnan el lehetne indulni. Két dolgot szeretnék java­solni. Mindenekelőtt szemlé­letváltozásra volna szükség az értelmiségi rétegek egymás iránti és általában a községhez fűződő kapcsolatában. Ehhe.z okvetlenül meg kellene alakí­tani az értelmiségi klubot. Iga­zi vitafóruma, alkotó szándé­kú közössége lehetne ez a klub a község jelenét formáló és jö­vőjét is magáénak valló értel­miségieknek Nagybajomban. A másik javaslat: a község veze­tőinek a »hivatalos« szemléle­ten túl kellene tekinteniük. Olyan feladatokra is vállalkoz­niuk kellene, amelyek nem mérhetők ugyan statisztikai adatokkal és tanácstagi beszá­molókkal, mégis szerves részei a község fejlődésének, jövőjé­nek. Így például a lakosság eszmei, erkölcsi és világnézeti egységének formálására -— az értelmiség többségével együtt. Alkotó, termelőmunkája mellett ezzel tölthetné be fon­tos társadalmi feladatát értel­miségünk Nagybajomban is, másutt is. Wallinger Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents