Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-04 / 155. szám

Csütörtök, 1968. július 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Munkúsnú Mezőről a gyárba----- Sokszor jár­tam már a Dráva part­ján fölépült ----------------- lakatosüzem­eid Akármiről beszélget­tünk, minden alkalommal visszakanyarodtunk a fiatal barcsi üzem megszületésének körülményeihez. Az üzemve­zető meghatározása szerint a mezőről került a gyárba, a vasas szakmába az emberek többsége. A törzsgárdát a vál­lalat pécsi gyárában nevelő­dött barcsiak és környékbe­liek alkották. Eleinte nagy gondot okozott nekik, hogyan neveljék rendre, fegyelemre, helytállásra társaikat. Tel- tek-múltak a hónapok, s a törzsgárda átformálta az új munkásokat, megtanította őket minél többet tenni a köz ja­vára, beléjük plántálta az üzemi fegyelmet, rendet. Az­óta háromszoros élüzem a barcsi gyár, s most éppen a szocialista üzem címért küzd. K isebb és nagyobb méretek­ben ugyanígy történt a me­gyeszékhelyen, Tabon és Nagyatádon, Csurgón és Mar­caliban is. A megyei vezetés következetes politikájának eredményeként meggyorsult az ipar . fejlődése, s ezzel együtt rövid idő alatt meg­többszöröződött a munkások száma is. A törzsökös munká­sok mellé tömegével kerültek be az új és fejlődő gyárakba falusi férfiak és nők, azelőtt háztartásban foglalatoskodó lá­nyok és asszonyok, általános és középiskolát végzett fiata­lok. S ez természetes, hiszen Somogy mezőgazdasági jellegű * megye, a gyorsabb iparosítást éppen azért szorgalmazták a megye vezetői, hogy munkát adhassanak a mezőgazdaság­ban felszabaduló embereknek, a tovább nem tanuló fiata­loknak és az elhelyezkedni nem tudó nőknek. Az üzemekbe bekerülők házra, a kiállításra, aki az­előtt sohasem olvasott, nem nézett drámát és festménye­ket. Tréfás és komoly meg­jegyzésekkel serkentik társai, hogy járjon szemináriumra tájékozódjon a világ, az or­szág és a megye dolgaiban. S arra is, hogy nyitott szem­mel járjon az üzemben, tegye szóvá, ha hibát lát. Így aztán előbb vagy utóbb mindnyájan felnőnek a törzsgárdához. En­nek az ideje éppen attól függ, hogy a közvetlenül velük dol­gozó kommunisták és régi munkások milyen türelmesen nevelik őket. Legnagyobb ha­tással a szocialista brigádok emberformáló ereje van rá­juk. Ez a hatalmas életiskola kialakítja bennük a munkás- osztályt jellemző vonásokat: a oolitikai öntudatot és helytál­lást, a munka és a gyár szere- tetét és megbecsülését, a kö­zösségi érzést és a közügyek iránti érdeklődést. A somogyi munkások több­sége fiatal, mind az életko­rát, mind a munkaviszonyát tekintve. Nagyon sok üzem és gyár is fiatal, mint a cikk elején példának hozott barcsi lakatosüzem, s ezekben együtt fejlődik és terebélyesedik a törzsgárda a gyárral. Holnap a tegnapi új munkások neve­lik az újonnan bekerülő em­bereket. Szakszervezeti bizal­minak választották vagy mun­kásőrnek vették fel őket, es­ténként iskolába vagy szak­mai továbbképzésre járnak. Amikor vietnami műszakot szerveznek vagy társadalmi munkára hívják a gyáriakat, az elsők között jelentkeznek. A gyűléseken sem ülnek hall­gatagon, hanem szenvedélye­sen és felelősen vitatkoznak, érvelnek, mint »hogy a gaz­dához illik. Szívesen jelent­keznek politikai oktatásra, és szabad idejükben újításokon törik a fejüket. S mindez an­nak az eredménye, hogy a munkásközösség rövid idő alatt a maga képére formálja a soraiba kerülőket. S hozzá­teszem, hogy az új munkások maguktól is nevelődnek. Egyre többen kerülnek be érettségivel az üzemekbe, s ha ehhez Műveltebb, képzeltebb a muckásság hozzászámítjuk a továbbtanu­lókat, elmondható, hogy mű­veltebb és képzetteb a mun­kásság, sokkal jobban meg­állja a helyét, mint bármikor Tettekkel bizonyítja, hogy el­fogadja és elismeri a párt ve­zető szerepét. A somogyi mun­kások ezrei tudatosan részt vesznek a párt politikájának érvényre juttatásában. Ez megnyilvánul a reform si- Kerre viteléért tett erőfeszíté­seikben, a Tegyünk többetSo- mogyértl-mozgalom támogatá­sában, a szolidaritási akciók­ban, a társadalmi munkában való részvételben és még sok egyébben. Somogybán a szám­szerű növekedés és a jobb te­rületi megoszlás megsokszo­rozta a munkások társadalmi és politikai befolyását. A ne­velés és átformálás feladata éppen ezért egyre nagyobb feladatokat ró a kommunis­tákra és a régi munkásokra. Tőlük függ, hogy a gyárkapun belépők milyen gyorsan vál­nak öntudatos munkásokká. Lajos Géza Garancia gyermekruliára A bizonyítványt a vevők állították ki Még nem volt reklamáció Az átalakított Csibi Gyer­mekruházati Áruház szer­ződést kötött a Kaposvári Ruhagyárral, hogy közvet­lenül értékesíti a gyár ter­mékeit. A kirakatban megnyitása óta külön helyet foglalnak el az itt készített ruhák. A boltban is különös gondossággal keze­lik az innen érkező árut, hi­szen a gyár minden gyártás­ból eredő hibáért egyéves ga­ranciát vállal. Ezt az újszerű áruértékesí­tést a gazdasági reform tette lehetővé. A velejáró haszon azonban mindenkit érint, hi­szen a szülője örülnek a jól megvarrt tartós ruháknak. Szállítás előtt az üzemben ►>K- betűs bélyegzőt ütnek azokra a gyermekruhákra, amelyeket közvetlenül — a nagykereskedelmi vállalat ki­kapcsolásával — küldenek a boltba. Ez a bélyegző a ga­rancia alapja. Éppen három hónap telt el a meknyitás óta. Ez alatt az idő alatt azonban még egy­szer sem érkekett reklamáció a kaposvári gyár termékeire. Fedig jelentős az a mennyi­ség, amit így kap az áru- ház­Dr. Nagy Gyula, az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője azt is elmondta, hogy nagyon megkedvelték ezeket az áru­cikkeket a vásárlók. LENGYEL HAJÓ MEXIKÓNAK A szczecini hajógyárban a napokban elkészült egy teher­hajó egy mexikói hajótársasá ?nak. Képünkön a vízre bo­csátás előtti pillanatban látható »Azteca« Mexikó legna­gyobb és legkorszerűbb keres kedelmi hajója lesz. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Az öntudat is lassan érik nem egy csa­pásra válnak _______________ munkásokká. A sokat emlegetett és példá­nak állított munkásöntudat csak a régiek türelmes neve­lő munkájával formálódik ki bennük. Szükség van egy bi­zonyos időre, amíg öntudatos munkásemberekké érnek. Az­zal, hogy belépnek a gyárka­puján, még nem változik meg, a gondolkodásuk és a szoká­suk. A környezetükből ma­gukkal hoznak világnézeti, po­litikai, felfogásbeli, erkölcsi és magatartásbeli különbsé­geket. Ezt aztán a közösség ereje és példamutatása napról napra csiszolja róluk. Aki pél­dául későbben kezdte és ha­marabb befejezte a műszakot, s közben is gyakran tartott szünetet, megtanulja forintok­ban mérni a perceket. Aki se- lejtet gyártott, nem vigyázott a gépre és a szerszámra, azt a többiek addig figyelmeztet- tik, amíg szintén megtanulja, csak szépen, jól érdemes, sza­bad dolgozni. Ebben az őszin­te kohóban megváltozik a köz­ügyek iránt közömbös ember, rászokik a könyvre, a szín­Kei peri Kényszerből fürdünk. A hullámok hátán nagy zök­kenésekkel igyelzszik Bala- tónfüredről Siófok felé a négyszemélyes motorcsónak. Vezetője, Országh István, a Siófoki Hajózási Vállalat fő­mérnöke negyedórái út után kérdezi meg: — Nem fáznak? Már régen levetettük a za­kónkat, miután csuromvizes lett. Hiába, hozzá kell még szokni a csónakon átcsapó hullámokhoz. Percenként mosnak bennünket. Vihar ez? A szél egy méternél na­gyobb hullámokat ver. Időn­ként égető napfény szárítgat bennünket, aztán felhő fut át fölöttünk, csípős szél kí­séretében. Kollégám azt kér­di két hullámzuhany között: — Félsz? — Nem. És összekoccan a fogam. — Milyen mély itt a víz? — Nem sok, talán négy méter — válaszolja a főmér­nök. — Akkor nem szállók ki — teszi hozzá kollégám. Megyünk tovább. Fürdünk és fázunk. Cigarettára gyúj­tanánk, de a víz mindig ki­A Kaposvári Cukorgyár értesíti mindazokat a férfi és női munkavállalókat, akik a fo­lyó évben a répafeldolgozási időszakban munkát kí­vánnak vállalni, felvételük biztosítása végett jelentkezzenek a gyár munkaügyi osztályé n. JELENTKEZÉS CSAK SZEMÉLYESEN TÖRTÉNHET, vidéki dolgozók vasúti és autóbuszköltségét a gyár megtéríti abban az esetben, ha ténylegesen munkába is állnak. Azoknak a vidéki és helybeli dolgozóknak, akiknek a gyár felszólítást küldött és a válasz-levelezőlapot visz- szaküldték, JELENTKEZNIÜK NEM KELL! (7282) mossa a kezünkből. Az észa­ki part lassan ködbe vész. A délit sem lehet yrtég látni. Lábunknál a motor dobogás­sal küszködik a hullámok­kal. Alattunk egyre maga­sabb lesz a víz a csónakban. — Tudsz úszni? — kér­dem a kollégát. — Miért, te tudsz? A kérdés válaszolatlan ma­radt. A somogyi partot ke­ressük. Megvan. Akkor egy motoros gyors száguldással egyenesen felénk tart. Fi­gyeljük, hogyan jut egyre közelebb. Amikor odaérnek, a vezetőjük csak ennyit kér­dez: — Nem találkoztak egy gumimatraccal ? — Eltűnt? — Hiányzik. Megjelenik fölöttünk egy repülőgép is. Füred fölött megfordul, aztán indul újra a víz fölé. Tanakodunk, kit sodorhatott el a vihar. S azt is kérdezzük egymástól, va­jon sikerül-e megtalálni. A motoros gyors vágtával tá­volodik tőlünk. Egyedül ma­radunk megint a nagy vízen. De valahogy sokkal bizton­ságosabbnak érezzük a csó­nakot. Mintha ezután a ta­lálkozás után már sikerült volna megnyergelni a hullá­mokat. — Milyen vihart bír ki ez a csónak? — Elméletileg a legerőseb­bet is. Nem borul fel, ne fél­jenek. Vidámak vagyunk. S talán valami dalt is volna ked­vünk dúdolni. Hiszen nem vagyunk egyedül. A motoros a pontként evickélő csónakot is észre vette. Egyre közelednek a part­hoz. Mennyire lehet még? Talán másfél kilométerre. Vízi buszok üdvözölnek ben­nünket, hajókürttel. Közel látszanak a fehér vitorlások is. Felénk tart egy vízibusz. Vagy csak mi gondoljuk ezt? Megfordul, és behúz előttünk a kikötőbe. Közel már a hullámtörő. A motor mellett a labdacsot figyeljük. Puha. — Mivel megyünk? — kérdi a főmérnök. — Hogyhogy mivel? — Hát ha a labdacs puha, az azt jelenti, hogy elfogyott a benzin. — No még csak ez hiány­zott. Gyors jeladás. Üzemanya­got a kikötőből várunk. A csónak valami rejtett tartalékkal még mindig to­vább megy. Dolgozik a mo­tor. Még ötven méter a ki­kötő ... Még tíz... Aztán bent vagyunk a hullámtörő mögött. S akkor a motor egy nagy prüszköléssel leáll. A főmérnök felsóhajt: — Ha a nyílt vizen fogy el, elsodor bennünket a szél. Lapáttal megyünk tovább. Lassan haladunk előre. Egy öreg matróz nevetve pipázik a sólyatér mellett. — Gyászosan jöttök — ki ált ja. — Elfogyott a benzin — válaszoljuk. — Tudom. — Honnan? — Hát csak rátok kell nézni. Nagy a hullám kinn? — Nem mondhatnánk. Csak egy kicsit borzolja a szél a vizet... Kercza Imre Hadüzenet a szabálytalanságoknak RENDELET AZ ILLETMÉNYFÖLDEKRŐL Mint ismeretes a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a 12/1968. (III. 16) MÉM. számú rendelet­ben szabályozta az illetményföld-használatot. Fontos és időszerű tennivaló volt ez, hiszen számos vizsgá­lat, ellenőrzés mutatja, hogy ekörül számos helyen nincs minden rendben. Viszonylag magas azoknak a száma, akik ilyen vagy olyan oknál fogva illetékte­lenül használnak bizonyos földterületeket, vagy ha jogosultak is, több földet használnak, mint amennyi jog szerint járna nekik. 22 mázsás árpatermés Tengődön Száznegyvenhét holdról 22 mázsás ősziárpa-átlagter- mést takarítottak be a tengődi Űj Élet Termelőszövetkezet­ben. Kombájnjaikkal megkezdték a búza aratását is. Az el­sőként learatott — s az átlagosnál gyengébb — 24 holdas Bezosztaja-táblájuk 15 mázsás átlaggal fizetett. Kik jogosultak rá ? Az új miniszteri rendelet pontosan meghatározza, kik részesülhetnek munkakörük alapján illetményföld-jutta­tásban. A felsorolásban első helyen az államvasutak alkal­mazottai találhatók. Ebben a pályaőröktől az állomásveze­tőkig szerepelnek a jogosul­tak. A továbbiakban kimond­ja, hogy illetményföldre tart­hatnak igényt a Művelődés- ügyi Minisztérium alá tartozó oktatási intézmények dolgo­zói közül a tanítók, tanárok, szakoktatók és óvónők. Továbbra is jár az illet­ményföld a termelőszövetke­zetek szerződéses alkalmazot­tainak, a MÉM felügyelete alá tartozó alsó és középfokú oktatási intézmények tanárai­nak és tanműhelyi főnökei­nek, valamint diákotthon-ve­zetőinek; a vízügyi szolgálat meghatározott beosztású dol­gozóinak; az igazságügy-mi­nisztériumi célgazdaságok dolgozóinak és vezetőinek. Továbbra is, mint eddig, meg­kapják az illetményföldet az erdészek, valamint az állami gazdaságok mindazon dolgo­zói, akik legalább nyolc hó­napra leszerződtek a gazda­ságba. A felsoroltakon kívül a rendelet részletesen tartal­mazza mindazokat a foglal­kozási ágakat, amelyekben a dolgozók illetményföldet kap­hatnak. Rendezik a föld­nyilvántartásokat A gazdálkodás biztonsága szempontjából igen fontos a rendelkezésnek az a pontja, amely kimondja, hogy az il­letményföld-juttatás céljára fenntartott területeken kívül az állami szervek nem igé­nyelhetnek újabb földterüle­tet sem termelőszövetkezettől, sem pedig állami gazdaságtól. jNem lehet megszüntetni az ■allami tartalékföldekre vo­natkozó haszonbérleti szerző­déseket sem, illetményföld- juttatás miatt, A rendelkezés intézkedik arról, hogy a földnyilvántar­tás szempontjából rendezet­lenül maradt földterületeket érintő kezelési változásokat az állami földnyilvántartáson át kell vezetni. Ha az illet­ményföldekre jogosultak egyéb címen is használnak bi­zonyos nagyságú földterületet, büntetőjogi felelősségük tuda­tában ezt munkáltatójuknak 15 napon belül jelenteni kö­telesek. Mindkét előírás hoz­zájárul ahhoz, hogy végre megszűnjenek a földhaszná­lattal kapcsolatos visszásá- gok, amelyek nem ritkán a korrupció határát súrolták. Mekkora lehet az illetményföld? A használatba adott föld­terület nagyságát illetően az elosztásnál szociális szempon­tok is érvényesülnek. így például a nagy családos dol­gozók előnyt élveznek mind az illetményföld nagyságát, mind a minőségét illetően. Az illetményföld területe azonban az 1600 négyszögölet nem haladhatja meg. Az utóbbi években gyakran tapasztalhattuk, hogy éppen azok kerültek hátrányos hely­zetbe az illetményföldek jut­tatásánál, akik leginkább rá­szorultak volna. Nem ritkán az érvényes rendelkezéseket kijátszva olyanok is illet­ményföldhöz jutottak, akik munkakörüknél fogva nem voltak rá jogosultak. Előfor­dult olyan eset is, hogy az ilyen illegálisan használt föl­dek után azok, akik használ­ták, adót 6em fizettek, ilyen­formán kétszeresen is meg­károsították az államot. Az új rendelkezés hozzájárul ah­hoz, hogy legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld azokat szolgálja, akiknek arra tör­vényben biztosított joguk van. Ehhez természetesen elen­gedhetetlen a hűséges, pontos végrehajtás. K. L é

Next

/
Thumbnails
Contents