Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
bomOGti néplap 6 Vasárnap, 1968. jfintas A haíatonnsahaM „tojásgryárban“ 4,4 millió forint bevételre számítanak Tavaly csaknem három és fél millió forintos költséggel két új, egyenként 5000 férőhelyes tojóházat épített és egy tehénistállót alakított át ugyancsak 5000 férőhelyes tojóházzá a bala- tonszabadi November 7. Termelőszövetkezet. A nagyüzemi tojástermelés eredményeként 4,4 millió forint bevételi-e számítanak az idén, ezenkívül mintegy Csak tiszta, egészséges tojást kaphat a vevő háromnegyed — erről gondoskodik Szűcs Jánosáé., millió forintot várnak a tenyésztésből kivont, és Szűcs Jánosné. Mindketten lecserélt tyúkok értékesítéséből és a húscsirkékért. Mint azt Boda János, a szövetkezet főállattenyésztője elmondta, az áru tojás termelése kifizetődő a gazdaságnak, értékesítési gondjaik nincsenek, s a jelenlegi állománynál a mintegy öthónapos ciklusban 115 darab tojással számolnak tyúkonként. Meglátogattuk a telep egyik épületét, ahol több mint 4000 baromfit gondoz Sági Lajosné tagjai annak a baromfitenyésztő kollektívának, amelyik jó munkájával hozzásegítette a telepet tavaly a járási tojás- termelő verseny megnyeréséhez. — Tavaly a szép eredményért mindannyiunkat megjutalmaztak — kaptuk a tájékoztatást. — Ügy gondoljuk^ az idén is teljesítjük tervünket, és a hozam alapján év végén kaphatunk prémiumot. — Mennyit tudnak megkeresni egy-egy hónapban a telepen? — Hetenként váltjuk egymást, és ilyen munkabeosztással olyan 1300 forint körül kapunk havonta, pontosabban ennek a nyolcvan százalékát, előlegként. A kiegészítésre év végén kerül sor. — A tojáshozamtól függ a pénzünk, ugyanis minden tojásért 4 fillér jár. Ezért a díjért végzünk el minden munkát az állatok körül, az etetést, a vályúmosást, a tojásszedést és rendezést, egyszóval mindent. Persze, azokban a hetekben sem vagyunk tétlenek, amikor váltótársaink gondozzák a baromfiakat. A majorban mindig van rendezni-, takarítanivaló, ezt külön díjazzák. Aztán szükség van ránk otthon is, a háztáji munkákban... Másfél éve gondozzák a ba- "omfiakat, Juhász Imre telepvezető irányításával. A korszerűen fölszerelt baromfi- farmról a tervek szerint mintegy hárommillió tojás kerül ki az idén. Emögött sok munka van, de jó foglalkoztatási lehetőséget és szép keresetet biztosít az asszonyoknak, s számottevő jövedelmet az egész gazdaságnak. (H.) Hasznos tevékenység (Tudósítónktól.) A közelmúltban népi ellenőrök vizsgálták a nagyatádi Búzakalász Tsz melléküzem- ági tevékenységét. A járási NEB azt tűzte ki a vizsgálat alapvető céljául, hogy felmérjék a melléktevékenységnek a szövetkezet gazdálkodási eredményére, a tagok és alkalmazottak foglalkoztatására és keresetére gyakorolt hatását. A Búzakalász Tsz — amely 466 taggal 4576 kát, holdon gazdálkodik — a növénytermelési és állattartási fő ágazatokon kívül a következő segéd- és melléküzemági tevékenységgel foglalkozik: csárda, büfé, zöldség - és gyümölcsbolt, fuvarozás, fűrész- és darálóüzem. A múlt évben a tsz- nél az állandó alkalmazottak száma 65, az időszakiaké pedig 23 volt. A népi ellenőrök megállapították, hogy a fő üzemágak fejlődését az említett melléktevékenység nem gátolja. A segéd- és melléküzem- ági .tevékenység a bruttó árbevételnek 7.2 százalékát adja. Legjobban jövedelmezett a zöldség- és gyümölcsbolt, kevésbé kifizetődő a csárda és a büfé. A tagok jövedelmének alakulásában a melléktevékenység kedvezően játszik közre: az egy munkaegységre jutó részesedés összegét 6 forint 29 fillérrel növelte. A népi ellenőrök megállapítása szerint a melléküzemági tevékenységből származó tiszta jövödelem még tovább növelhető, elsősorban a magas költségek csökkentésével és a célszerűbb, takarékosabb létszámgazdálkodással. A melléküzemági tevékenység eredményesen járult hozzá — különösen zöldségből és gyümölcsből — a helyi árualapok bővítéséhez, amivel a szövetkezet egyes időszakokban az árszabályozó szerepét is betöltötte a piaci forgalomban. A lakosság ellátásában a pecsenye, hurka, kolbász, zsír és baromfi értékesítésével a központi árualapot mentesítette. Ugyanakkor megállapították azt is, hogy a melléktevékenység nem annyira a szövetkezeti tagok, mint inkább az alkalmazottak folyamatosabb foglalkoztatását segítette elő. Az Országos Vízügyi Hivatal Szigorban büntetik az élővizeket szennyező vállalatokat Földünk kétharmadat víz borítja, mégis kevés az édesvizünk. Eddig nem sikerült gazdaságosan sótalanítani a tengerek vizét, ezért sok helyen komoly problémát jelent az ipar és a lakosság édesvízzel való ellátása. Hazánk aránjdag bővizű országnak számít, mégis komoly gondot jelent az ipar és a lakótelepülések vízellátása. Az élővizek javarészét szennyezik, az iparvállalatok és a települések szennyvizeit sem tisztítják olyan mértékben, ahogyan azt közegészség- ügyünk és népgazdaságunk megkívánná. Miután az Országos Vízügyi Hivatal foglalkozik a vizek szennyezésének megakadályozásával, kérdést intéztünk Kádár László főmérnökhöz: — Hogyan foglalható össze a mai helyzet, és milyen intézkedéseket tésznél: az élővizek szennyezése ellen? — Vizeinket nagymértékben szennyezik vegyi anyagokkal mondotta a főmérnök. Olajos, fenolos, ásványi sókkal fertőzött és másképpen szeny- lyezett vizeket engednek be tisztítás nélkül folyóinkba, patakjainkba és tavainkba. A műtrágyákkal és egyéb vegyszeres anyagokkal telített földekről is sok vegyszeres anyag kerül be természetes vizeinkbe, ami árt közegészségügyünknek is. Iparunk naponként 6 millió köbméter friss édesvizet igényel, amit többszörösen megforgat. Javarészét már szeny- nyezetten engedi vissza élővizeinkbe. Adataink szerint a napi 6 millió köbméter víznek csak 17 százaléka kerül vissza tisztított állapotban, illetve csak ennyit lehet újólag hasznosítani. Városaink, falvaink naponként másfél millió köbméter vizet igényelnek csak ivásra, háztartási célokra és tisztálkodásra. Ebből a mennyiségből legalább 900 ezer köbméter válik szennyezetté. A háztartási vízmennyiségnek is csak 16 százalékát lehet újra felhasználni, a többi erősen szennyezi élővizeinket. Folyamaink, patakjaink öntisztulása csak 20—25 kilométeres táv után következik be, így a szennyezések elég nagy vízterületet érintenek. Budapest egy-egy melegebb apón 7—800 ezer köbméter édesvizet fogyaszt, s ennek a mennyiségnek is csak 5 százalékát tisztítják. A szennyezett víz a Dunába kerül, s zsák hosszabb folyás után kö- zétkezik be az öntisztulás. A szenny víztisztító és derítő berendezések kétségtelenül sokba kerülnek, ezért az iparvállalatok inkább megfizetik a vizek szennyezéséért kirótt büntetéseket, mint hogy a szennyvíz tisztítására rendezkedjenek be. Ez a helyzet hamarosan megváltozik, mert a jövőben az eddigi büntetésnek két-, három-, sőt ötszörösét kell fizetni, ha ismételten szennyezik ' természetes vizeinket. Ezek a büntetéspénzek többet ‘esznek majd ki, mint egy tisztító berendezés létesítésének költségei, tehát az olajfinomítóknak és egyéb vegyi üzemeinknek inkább lesz érdeke derítők építése, mint a maximális büntetések kifizetése. Az Országos Vízügyi Hivatal 12 vízminőségi felügyelőséget állított fel, amelyek állandóan figyelik természetes vizeink szennyezéséi. Ahol rendellenességet tapasztalnak, ott haladéktalanul közbelépnek. Az előírásokat érvényesítik, és gondoskodnak a maximális büntetések kirová- áról. Az így befolyó összegeket szennyvíztisztítók létesítésére használják fel. Zs. L. Gyűlik a friss tojás a tojóházban. HOLNAPTÓL JÖN A COCA-COLA Bővebb az áruválaszték Hetvenezer forint a kockázati alapból — Többet vásárolunk — Számottevő hiánycikk ebben az évben nem volt. Választékhiányról . is csak egykét esetben beszélhetünk. Ebben nagy szerepe van az új mechanizmusnak, hiszen ez sok mindent megváltoztatott. Csak az igények kielégítése maradt meg régi feladatnak. Ez versenyt eredményezett a kereskedelemben, és javuló kapcsolatokat jelent az iparral éppen úgy, minta nagykereskedelemmel. Régen tulajdonképpen a vevők között Azonnal felveszünk kőműveseket, ácsokat, hetonozó-előregyártókat, épületasztalos szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat herceghalmi, móri, martonv ásári, velencei, vértesacsal, lovas herényi, székesfehérvári munkahelyeinkre több éves munkára. Bérezés: teljesítménybér emelt alapbérrel. Munkásszállást, étkezést megfelelő térítés ellenében biztosítunk. Vidéki dolgozóinknak a különélést pótlékot és az utazási költség vállalati hozzájárulását fizetjük. FEJÉR MEGYEI ÁLLAM! ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT Székesfehérvár, Ady Endre utca 1. sz. (7134> ___________ A Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat értesíti tisztelt vevőit, hogy az aratási-, cséplési és betakarítási munkák zavartalan biztosítása érdekében, 1988. június 17-től augusztus 17-ig az alkatrész szakmában ügyeleti szolgálatot tart Az ügyeleti szolgálat munkanapokon 7—19 óráig, munkaszüneti napokon 7— 13 óráig áll a vevők rendelkezésére. (7199) volt verseny egy-egy áruért, most a nagykereskedelem versenyez, hogy el tudja adni. Lehet már sorolni azokat a változásokat, amelyeket az új gazdasági mechanizmus hozott a kereskedelemben. A tejipar például különféle ízesített sajtokkal jelentkezett az idén is, és megjelent az ízléses csomagolású alufóliás vaj. Dr. Bánhidi Tibor, az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója ide sorolja a nemrég megjelent liokávét, a különböző és egyre szaporodó ételkonzerveket vagy a halászlékockát. Jelentősen segítette már az ellátást a kishalaimén ti forgalomban lebonyolított áruvásárlás is: a különböző levestészták, levesporok szinte napok alatt fogynak el. Most várnak ezekből a termékekből csaknem másfél millió forint értékű szállítmányt. Mindez láthatóan jobb kereskedelmi szemléletre ösztönözte az ipari vállalatokat is. A sütőipar például új kenyérfajtákkal jelentkezett boltjaiban. Elsősorban a szövetkezeti kereskedelem jelent konkurranciát az Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalatnak. Főleg a Balaton mentén létesített új eladóhelyeket. Az új körülményekhez alkalmazkodik a nagykereskedelem is: az Országos Likőripari Vállalat például a piac szélesítése érdekében minden termékből kínált a kiskereskedelemnek. Holnaptól megjelenik a Coca-Cola a Balatonon, azonkívül kétféle koktéllal bővíti a választékot. A Somogy—Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat pedig arra vállalkozott, hogy bizományi árusításra adja át a kiskereskedelemnek az árut. A szállítási feltételek is sokkal kedvezőbbek: egy évvel ezelőtt a nagykereskedelem még csak tíznaponként juttatta el a boltokba az új árut, most hetenként indul a járat, sőt a Balaton-par- ton egy hét alatt kétszer is visznek utánpótlást az üzleteknek. A megváltozott körülmények tették lehetővé a gyakori árleszállítást is. Ebben az évben tizenhatezer palack bolgár és hatezer palack lengyel bort adtak el kedvezményesen. Az ötvenszázalékos árleszállítást a kockázati alap tette lehetővé: ebből eddig az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat több mint hetvenezer forintot használt fel. Mindez hatott a fogyasztói igények alakulására is. Az árubeszerzés jelentősen bővült ebben az évben. Maga az a tény, hogy megnyílt az Állami Gazdaságok Mintaboltja, nemcsak újabb lehetőséget jelent az igények kielégítésére, hanem speciális áruféleségeket is kínál, hiszen maguk a termelők jelentkeznek. Néhány cikkből számottevően nőtt a múlt évihez viszonyítva a kereslet: kekszből tizenöt, sajtból húsz, vajból pedig tizenkét százalékkal többet adott el az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, mint a múlt év azonos időszakában. A tízmillió forinttal nagyobb forgalom az év első öt hónapjában azt is bizonyítja, hogy a vásárlók megtalálták, amit kerestek. Kercza Imre
