Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
Vasárnap, 1968. június 16. 5 SOMOGYINÍPtAr Forgattak már ilyen címmel filmet, írtak regényt és számtalan riportot is. Mindig csábító témának számított a «-legek-« utcájáról, vagy ahogy valamikor mondták, a város ütőeréről képet rajzolni. Minden kapható Sok jelzőt sorolhatnék a kaposvári főutcáról, én azonban csak eggyel jellemezném: örökifjú. Varázsos képessége van, folyton megújul é6 megszépül. Szépségflastromai közül csupán néhányat említek meg: a ruhagyár új irodaháza, a Békével átelleni emeletes ház, a Latinka tér és a Kapos Szálló. Az örökifjúsággal jár együtt, hogy még mindig nő, s bátran mondható: a Tóth Lajos utcától a Széchenyi térig terjed. Az egyik «leg«-et rögtön leírom. Ebben az utcában helyezkednek el a legfontosabb intézmények és üzletek, öt iskola és kollégium, hetven üzlet, tizennégy hivatal — köztük a megyei é6 a városi tanács — tíz vállalat és három szövetkezet található benne. Esténként több mint háromezer ember hagyja el az utcát, amikor becsukják a hivatalok kapuját, lehúzzák a rolót a boltok, az utolsó munkás is hazamegy a ruhagyárból. S mindjárt hozzáteszem, hogy a Kapos és a Béke szobáiban havonta ötezer-ötszá- zan szállnak meg, annyian, mint Tab egész lakossága. A főutcában mindent lehet. Tüzelőt rendelni és színházjegyet venni, ócskavasat eladni és valutát beváltani, építési engedélyt kérni és kést köszö- rültetni, esküvői képet készíttetni és kiállítást nézni. Kereskednek itt és vendéget látnak, szolgáltatnak és szakembereket képeznek. Bármire van szüksége az embernek, valamelyik boltban biztosan megveheti. Kapható Jaffa-szörp és Arvalin, uborkamag és lágy fagylalt, mézesfánk és subaszőnyeg, Szörényi Levente-kép és kempingszék, hajszárító és kacsalábon forgó fotel, lakkcipő és szőlőprés, kakukkos óra és szemetesvödör, furugla és An- daxin. Bármennyire meghökkentő, havonta mintegy negyven nyolcmilliót költünk el a fő utcában. Bölcsőtől a koporsóig J Mindenki tudja rólunk, magyarokról, milyen nagyevők vagyunk. A főutca havi statisztikája szintén erről árulkodik. Az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat tíz boltjában hárommilliót, a nagy csemegében több mint egymilliót, a MÉK két zöldségboltjában vitaminra hatszázhatvan-ezer forintot hagyunk. Az evésre és ivásra költött összeg hat- millió-százhatvanezerre rúg, ha az előbbiekhez hozzávesz- szük a Béke, a Kapos, a Corso és a Kupa pince másfél milliós forgalmát. Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat harminckét boltjában körülbelül harmincnégymilliót vásárolunk el. Könyvre száznegyvennégyezer, népművészeti tárgyakra száz- ötvenezer, festményekre és iparművészeti tárgyakra százezer, virágokra kétszázezer, ékszerre és órára félmillió forintot költünk. Száztízezer receptet váltunk be a két patikában, ötvenhárom mázsa szennyest cipelünk el és ötezer-négyszáz ruhát adunk be festetni és tisztíttat- ni a Patyolat két fiókjába. Fortunának úgy áldozunk, hogy havonta nyolcezer lottó- és totócédulát töltünk ki a lottózóban. Ez az utca a bölcsőtől a koporsóig elkísér mindnyájunkat. Vásárolhatunk itt jegygyűrűt, s mindjárt házasságot köthetünk. Ugyanitt nyújthatjuk be a lakáskérvényt. Kölcsönözhetünk mérleget és fürdőkádat, kvarclámpát és kocsit a gyerekünknek. Decemberben a kicsinyek örömére itt sétál a Télapó. Hogy mekkora a vonzása ennek a forgalmas utcának, ékesen bizonyítja a kapuk mellett elhelyezett cégtáblák tömege. Asztalostól szobafestőig, tévészerelőtől szűcsmesterig, bőrdíszművestől fűtés- szerelőig minden fontos ipart képviselnek a mesterek. Jó néhány orvos lakik és rendel a főutcában. Ritka boltok Három olyan pénzintézetet találunk itt, amely nagy szerepet játszik az életünkben. Első helyen a Nemzeti Bank fiókját említeném. Százhúsz üzem, vállalat és intézmény viszi innen a fizetési borítékba kerülő pénzt. A másik az OTP. Személyi kölcsönért és áruhitelért, építési kölcsönért és valutáért mindnyájan idejárunk. Tizenháromezren a megyei fióknál tartják takarékban a forintjaikat. Naponta négyszázötven ügyfélnek fizet ki pénzt valamilyen címen a pénztár. Még egyszer ennyien fordulnak meg a mégyei fiókban érdeklődők, nyomtatványt kérők és beadók. Az Állami Biztosítót az előbbiekkel ellentétben olykor szidjuk is, főképpen, ha keveset vagy egyáltalán nem fizet. Amikor összeírtam, mi minden található a főutcában, megtelt tizenkét lap a noteszomban. Az érdekességek közül néhány: itt van a város egyetlen műterem-lakása és meteorológiai pavilonja, az egyetlen cserépkályha-minta- terme és galenusi laboratóriuma. Ritkaságnak számít a vetőmagbolt, az egyenruha- mértékszabóság, a méhészbolt és a mezőgazdasági szaküzlet is. Dolgozunk és vásárolunk, korzózunk és randevúzunk a főutcában. S egyre többet gyönyörködünk átalakított és új üzletekben, cukrászdákban, mint a Corso, a hamarosan megnyíló Mézes Mackó, az állami gazdaságok mintaboltja, a Csibi Áruház, a Képcsarnok üzlete és kiállító terme. Itt ünnepelünk Tájékoztatónak is nevezhetném a főutcát. Pontosan leolvashatom a tablókról, ki érettségizett a városban, a hirdetésekről és a plakátokról, mit adnak el és mit mutatnak be, milyen vendégegyüttes lép föl. Szórakozás, ha megnézem a moziban vetített filmek reklámképeit, a fotóklub tagjainak új műveit, a természet- barátok híreit, a Szovjetunió életét bemutató fényképeket. S mindezeken kívül a főutca hajnaltól éjfélig non stop szépségverseny és divatbemutató színhelye. Ezer arca közül az egyik nagyon komoly és ünnepélyes. Lobogókkal, virágokkal és májusfákkal itt vonul fel a város népe május 1-én, itt fut a hálastaféta november 7-én, fáklyás fiatalok ugyanitt ünnepük a gyarmati ifjúság napját. Minden évben ezen hajtatnak végig a sárguló mezőgazdászok. Ez hát a főutca dióhéjban. S amikor fűszeres nyári esteken kiülünk a Béke Presz- szó teraszára, s poharunk visz- szaveri a színes neonok, az ostornyéllámpák fényét, konyakunkat a főutcát köszöntve hajtjuk fel, s azt kívánjuk: maradjon mindig ilyen örökifjú. Lajos Géza „Telítettség“ vagy szembekötősdi ? A FELNŐTTOKTATÁS NÖVEKVŐ GONDJAIRÓL Kulturális forradalmunk fontos része a > felnőttoktatás. Eredményei közismertek. Százezrek végezték el az általános iskola esti tagozatát, felnőttek tízezrei érettségiztek és tanultak tovább a főiskolákon a felszabadulás után. Tömegek pótolták hiányzó ismereteiket; tömegek éltek a művelődés új lehetőségeivel két évtized alatt. Hiba volna lebecsülnünk ezeket az eredményeket. Harmincezren nem végezték el az általános iskolát A két évtized azonban elmúlt. Ma úgy tűnik, megtorpantunk a művelődés lehetőségeinek kihasználásában. Leküzdöttük a legnagyobb hiányosságokat, a felnőttoktatás szervezésében pedig nyomban megszületett a «-telítettség-« hamis elmélete, miután az alapműveltség megszerzését illetően eluralkodott egy bizonyos fajta érdektelenség, igénytelenség. De beszéljenek a tények. Az országban ma a 4 800 000 munkavállaló közül 3 200 000- nek nincs — az alapműveltségnek tekintendő — általános iskolai végzettsége. Közülük két és fél millió (!) a 40 éven aluli. (Van köztük segédmunkás, szakmunkás, betanított munkás, brigádvezető, munkacsapatvezető, de még művezető is!) Somogy megyében az alapműveltséggel nem rendelkező (15—45 éves korú) lakosok száma az 1960-as népszámlálás adatai szerint 55 000 volt. Azóta húszezren végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. Ez a szám se lebe- csüléndő. Mégis eltörpül egy másik szám mellett, amely ma — a rohamos technikai—gazdasági—tudományos fejlődést figyelembe véve — művelődésügyünk egyik legnagyobb gondja. Somogybán a becslések szerint megközelítően 30 000 negyven éven aluli (főleg mezőgazdasági és építőipari) dolgozónak kellene és illene elvégeznie az általános iskolát. Ezzel szemben az általános iskolai felnőttoktatásban 1967—68-ban összesen 537-en kezdték meg a tanévet. (A létszámcsökkenésről még nincsenek adatok.) Négy évvel ezelőtt számuk még csaknem 5000 volt. A számok mögött különösen lehangoló az, hogy a csaknem harmincezer fiatal és jó erőben levő dolgozónak nincs is különösebb igénye az alapműveltség megszerzésére. És számuk nem csökken. Ellenkezőleg. Az általános iskolából kimaradó túlkoros gyerekek miatt évente több mint kétszázzal gyarapszik. Mi történhetett, mi okozhatja a felnőttoktatás rohamos visszaesését? A visszaesés okai A megyei oktatási tanács nemrégen fölmérte, megvitatta ezt a helyzetet. A létszám- csökkenés legfőbb okát abban látják, hogy azok, akiket munkakörük alapján köteleztek rá, tíz év alatt már megszerezték az általános iskolai nyolcadik osztályos bizonyítványt. Ebből a felnőtt- oktatás «telítettségi« elmélete, vagyis «akinek muszáj volt, úgyis elvégezte már«- jelszóval az utóbbi négy évben fokozatosan megszűnt a társadalmi szervek korábban eredményes agitációs munkája. De mi más ez, mint szembekötősdi a tényekkel, a valósággal? Figyelemre méltó egy másik körülmény is. A nem vezetői munkakörben dolgozó tsz-tagok — különösen a nők — nem érdekeltek az általános iskolai végzettség megszerzésében. Azaz nincs, ami tanulásra ösztönözzön. Jóllehet számos lehetőség nyílik erre. Az esti és levelező oktatás mellett összevont osztályok működhetnek (már 12 hallgatóval); a jelentkezők osztályozó magánvizsgát tehetnek; és több helyütt sikeresen összevonták az általános iskolai és a szakmunkásképző tanfolyam anyagát (Homok- szén tgyörgyön például az őszszel is indult ilyen oktatás). Kár, hogy ezt a módszert a kedvező tapasztalatok ellenére sem intézményesítették. Pedig sokat segíthetne. Korszerű felnőttoktatás — de kinek? Végül: 1967-ben megjelent a dolgozók általános iskolájának új tanterve, a felnőttekhez igazodó módszertannal és új tankönyvekkel. így minden együtt: korszerű lehetőségek, korszerű tanterv, korszerű tankönyvek. Csak éppen nincs, akit oktassunk. Kiteljesedik a fő ellentmondás a fejlődés — amely egyre magasabb általános és szakműveltséget kíván a dolgozó embertől — és a gyakorlat, az üzemek, a tsz- ek, állami gazdaságok termelőmunkája között, ahol ez a követelmény csak elvétve juthat érvényre. Különösen, hogy a munkahelyi párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetés vajmi keveset fáradozik ennek az ellentmondásnak a feloldásán az utóbbi években. A számadatok, az általános iskolai felnőttoktatás előbb jelzett 1 : 6 aránya legalábbis erre utalnak. Nem sokkal jobb a helyzet a városi munkásságnál sem. Kaposváron négy év alatt egynegyedére csökkent, jelenleg 108 a dolgozók általános iskoláját végzők száma, és legalább ötezer azoké, akik elvégezhetnék ... Sürgető tehát a feladat: valamit tenni kell az alapműveltség iránti közöny felszámolásáért. De mit? Újabb társadalmi összefogást! látta el magát. Benzines kan--1 Los me j tel. Mir -Jsági üz Jó lenne sürgősen megkezdenünk az egyéni agitációt falun és üzemekben egyaránt A tanulás, a művelődés iránti igények fölkeltése az emberekben újabb széles körű társadalmi összefogást, tudatos meggyőző munkát köve- Mind az ipari, mezőgazdaüzemek vezetőitől, mind nát fogtak, lelocsolták a ba-J a szakszervezeti bizottságok- rakkokat, a konyhát, a kre-J tói, társadalmi szervektől és matóriumot. Amikor minden-1 a népművelőktől. Ebben a ki elhagyta már a tábor terű-j meggyőző munkában különö- letét, odabenn fellobbant aj sen sokat tehetnének a mező- láng Csak percekig tartott aj gazdaság új és minden újra szörnyű színjáték. Azután {fogékony értelmiségi erői . t , ,, é Végső fokon nekik kell romhalmaz ^maradt sok hz-< ütt dolgozniuk a követke- ezer ember szörnyű kínszen-izg években a most kialakuló védésének színhelyén. J betanított és szakmunkás A volt őrkatonák kicsinyt törzsgárdával. A termelés új Építkezők, figyelem! Tégla és cement kapható a TÜZÉP Vállalat zala- szcntgróti és nagykanizsai telepein. Szombathely — Zalaegerszegi TÜZÉP V. A katonai térképeken karcsú nyilak mutattak keletről nyugatra és nyugatról keletre. Az éterben a rádióadók továbbította parancsok és rendelkezések hullámzottak: a háború a vég ki - fejlés felé közeledett. Egyfelől a Szovjetunió, másfelől az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia csapatai — ezredek, dandárok és hadosztályok — nyomultak előre a fasiszta Németországban. A még hitleri ellenőrzés alatt álló városokban mindenfajta szolgáltatás szünetelt, sötétség, éhség, szomjúság gyötörte a lakosságot. A katonai térképekre rajzolt nyilak mind közelebb kerültek egymáshoz. A két irányból támadó szövetségesek a győzelemhez közeledtek. A katonai szállítmányokban megjelent a rágógumi és a cigaretta is, sőt sajátos csomagolásban egyre több pezsgőt rakodtak a műszaki alakulatok Az italládákon nagy fekete «N« betű díszelgett, annak jeleként, hogy a csomagokat csak külön parancsra szabad majd felbontani a győzelem napján. De addig még a szaporán zuhogó áprilisi zápor sem tudta elmosni a csatatereken omló tengernyi vért. És azon a területen, amellyé Németország szugorodott, még több mint háromszáz koncentrációs tábor működött. Késő éjszaka, minden elérhető táborparancsnokság utasítást kapott a foglyok elpusztítására. Rudolf Schirmbaum SS őr- katona a Griechenau megsemmisítő tábor őrszeme is parancsot kapott: géppuskáját szerelje le, szállítsa a kőbányához, foglaljon tüzelőállást. A domb túlsó oldaláról motorzúgást hozott a szél: árokásó gépek lomha oszlopai gurultak a bánya felé. A táborban sorakozót rendeltek el, és a rabok serege a kőbánya felé tántorgott. Mielőtt odaérnének, robbanások verik föl a csendet: a magasba lövellő rögök helyén hosszú árok alakult ki. A foglyok felsorakoztak a gödör szélén, arccal a domb felé fordultak. Schirmbaum társaihoz hasonlóan tüzelésre készítette fegyverét. Tekintetével végigtapogatta a számára meghatározott zónák Látta az előrehajló foglyokat, de számára nem emberek ők, csupán tárgyak, eleven fal, amelybe majd golyóit lövi. Elhangzott a tűzparancs. A géppuskák szünet nélkül, perceken át kelepeltek. A munkagépek jöttek, amelyek a testeket a mélybe söprik. Homokot, követ szórtak a gödörben heverő sok száz holttestre. Azután az árokásók földet martak, és a még hullámzó tömegsírra borították. Eközben egy műszaki alakulat elaknásította a környéket Fekete zászlócskák jelezték az aknamezőről kivezető utat. Az őrkatonák gránátokat erősítettek a géppuskákra, majd kellő távolságra futottak. Tompa dörrenések: a fegyverek örökre elnémultak. Az őrkatonák megkezdték visszavonulásukat. A műszaki egység megszüntette az átjárókat, újabb aknákat telepített. Schirmbaum most vette észre, hogy társai nagy része már civilruhát viselt. összeszorult a szíve. «Ez a vég« gondolta, és a raktárhoz sietett Mint minden őrkatona, ő is rabruhát vételezett, cigarettával, konzervekkel csoportokat alkotva együtt’ tartottak. Nem volt kedvük beszélgetni, rettegtek a jövőtől. A láthatáron más tüzek viílództak, s nem lehetett tudni, a front vonul-e ott, vagy csak a városok égnek. Áz égbolton tompa morgással 1 munkafolyamatai, a gépesítés, a keroizáció nemcsak alapos szakmai tudást követel, ösz- szefüggéseket látó, gondolkodó embereket kíván a korszerű mezőgazdaság! Ha valamilyen formában i anyagilag is érdekeltté lehetne tenni az embereket az általános műveltség megszerlégikötelékek húztak a feile-J zésében, nyilvánvalóan gyagek felett. Schirmbaum csakhamar elvalt társaitól. Alig 20 éves — és amíg él,, erre az éjszakára mindig visz-i szaemlékezik majd: És ami-1 kor fel tolulnak agyában i raDodna az általános iskolai I felnőttoktatásban részt vevők 1 száma is. Ez azonban — amíg 1 például a MÁV-dolgozóknál i az előrelépés föltétele —, a i mezőgazdaságban ma még az j nagyon körülményes. Egyik- emlékképek, újra és újra aj másik tsz-ünk ugyan alkal- rettegés fogja el: hátha vala-(pmaz már hasonló ösztönzőket melyik fogoly túlélte a mé-Ja tanulásra. szárlást. Legalább nyolcféle lehetőEgyelőre túlságosan frissek f s®8 kínálja magát az általá- ezek az emlékek. Az ország-J nos iskolai végzettség meg- úton haladt, páncélosok tör- f szerzésére. Ez nyitna ajtót a ték fel a betont, bokája meg- megcsuklott menetelés köz- ( ben. Végre egy községhez ért. I a falu szélén tábla: «Wien 4171 km«. A posta előtt zöld színű ( autó állt. Schirmbaum a ko-i csihoz lépett, beült. A motor' engedelmesen pöfögni kez-j dett. A volt őr egyre több j szakmai képzésben, mind a harmincezernyi _ negyven a latti! — dolgozónak Somogy megyében. Jelentős részük már széles körű, nyolcosztályos kötelező oktatási rendszerünk ellenére maradt iskolai végzettség nélkül. Egy kicsit önbecsülésük és a társadalom jövője iránti felelősségük is arra ösztönöz- pótolják a gázt adott, a kocsi veszettül robogott tovább, egyre kelet? hetné őket, hogy felé. j hiányokat. (Folytatjuk.) t Ballinger End*#
